Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Július 14-én a francia történelem egyik kulcsfontosságú eseményére, a francia forradalom kezdetére emlékeznek. 1789-ben ezen a napon rohamozták meg és rombolták le a párizsiak a zsarnokság gyűlölt jelképét, a Bastille börtönt.
A francia fővárosban ma megrendezték a hagyományos katonai díszszemlét Emmanuel Macron köztársasági elnök jelenlétében, valamint a francia légierő repülőgépeinek légi bemutatóját.
Nem sikerült végső megállapodásra jutni az Oroszország elleni 21. szankciós csomagról az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásán, bár már nagyon közel vannak hozzá – jelentette be Kaja Kallas.
A kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő sajtótájékoztatóján kiemelte: tovább kell fokozni a nyomást Moszkvára, hiszen valamennyi EU-tagállam gazdasága számára az lenne a legkedvezőbb, ha a háború véget érne. A főképviselő hangsúlyozta, a külügyminiszterek áttekintették az ukrajnai harctéri helyzetet és az ország energiaellátásának felkészítését a következő télre. Figyelmeztetett arra, hogy Oroszország várhatóan ismét támadásokat indít az ukrán villamosenergia-hálózat ellen, ezért Ukrajnának generátorokra, pótalkatrészekre és helyreállítási forrásokra van szüksége. Felszólította a megfelelő készletekkel rendelkező tagállamokat, hogy bocsássák azokat Ukrajna rendelkezésére.
Kaja Kallas külön kitért az egyre intenzívebb orosz kibertámadásokra is. Közölte: az Európai Unió és az Egyesült Királyság első alkalommal összehangoltan vetett ki szankciókat a kibertámadásokat támogató teljes hálózatra. Ez az EU történetének legnagyobb kiberszankciós csomagja.
A palesztinokról szólva Kallas kijelentette: az Európai Unió továbbra is a palesztin nép legnagyobb támogatója és a kétállami megoldás leghatározottabb szószólója az izraeli-palesztin konfliktusban. A főképviselő hangsúlyozta, az Európai Unió mind a 27 tagállama egyetért abban, hogy az izraeli telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.
Több mint 9600 jelentkező részvételével zajlik ma a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbája az erre kijelölt 42 vizsgaközpontban – tájékoztatott az oktatási minisztérium. A megmérettetés négy órán át, reggel 9-től 13 óráig tart, és csak azok a pedagógusok vehetnek részt rajta, akik teljesítették a következő előírt feltételeket: legalább egy tanévet tanítottak, és a jelenlegi tanévben 'jó', vagy 'nagyon jó' minősítést kaptak, és legalább 8-as átlagot értek el a két tanfelügyeleti órahallgatáson és a szakmai portfólióra kapott jegyekből, de az ezekre kapott jegyek egyike sem kisebb 7-esnél.
Az első eredményeket július 21-én teszik közzé, az óvásokat aznap és másnap délig lehet benyújtani. A végleges eredményeket július 27-én közlik. A sikeres vizsga feltétele a legalább 8-as osztályzat megszerzése.
A véglegesítő vizsga jogosít fel a tanári szakma gyakorlására a közoktatásban.
Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Korlátozzák a vonatok sebességét a rendkívüli hőség miatt bizonyos vasúti pályaszakaszokon. A Román Vasúttársaság tájékoztatása szerint azokban a térségekben, ahol…
A képviselőház plénuma jóváhagyta Asztalos Csaba kinevezését a Varga Attila mandátumának lejártával megüresedő alkotmánybírói tisztségre A jelenlévő 275 képviselőből 195…
Adásunkban Balázs Attila színművésszel, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház volt igazgatójával beszélget Bartha Csaba, a Temesvári Rádió munkatársa,…
Románia részéről először lesz jelen Nicușor Dan az észak-atlanti szervezet ma és holnap szervezett csúcstalálkozóján Hágában. Az elnöki hivatal közleménye…
António Guterres, az ENSZ főtitkára „veszélyes eszkalációnak” nevezte az amerikai csapást, és figyelmeztetett a polgári lakosságot érintő katasztrofális következményekre. Az Európai…
Az iráni külügyminiszter, Abbas Araghchi az X platformon közzétett nyilatkozatában „botrányosnak, rendkívül veszélyesnek és a nemzetközi jog bűnös megsértésének” nevezte…
Korlátozzák a vonatok sebességét a rendkívüli hőség miatt bizonyos vasúti pályaszakaszokon. A Román Vasúttársaság tájékoztatása szerint azokban a térségekben, ahol első- és másodfokú hőségriasztás van érvényben, a vágányok szintjén mért hőmérséklet meghaladhatja az 50 Celsius-fokot, és ebben az esetben az utasok és a vasúti személyzet biztonsága érdekében csökkenteni kell a vonatok óránkénti sebességét a normál sebességhez képest.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrisebb figyelmeztető előrejelzése szerint az ország nagy részén kánikula várható csütörtök reggelig. Szerda reggel 10 órától csütörtök 10 óráig sárga hőségriasztás van érvényben a Bánságban, Olténiában, Munténiában, Dobrudzsában, valamint Moldva déli és Erdély délnyugati részén. Ezekben a régiókban 34 és 38 Celsius-fok között alakul a nappali csúcshőmérséklet, fokozódik a kellemetlen hőérzet, a hőmérséklet-páratartalom mutató meghaladja a kritikus 80 egységet.
A képviselőház plénuma jóváhagyta Asztalos Csaba kinevezését a Varga Attila mandátumának lejártával megüresedő alkotmánybírói tisztségre
A jelenlévő 275 képviselőből 195 szavazta meg az RMDSZ javaslatát.
Előzőleg a képviselőház jogi bizottsága kedvezően véleményezte a jelöltet. Az ülésen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője, Dan Tanasă azzal vádolta Asztalos Csabát, hogy hűséget esküdött Magyarországnak, gyűlöli Romániát, és támogatja Székelyföld autonómiáját.
Asztalos elutasította Tanasă állításait. „Születésem óta egyetlen állampolgárságom van, román” - jelentette ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke.
A kilenc tagú alkotmánybíróság tagjait kilenc évre nevezik ki. Varga Attila mandátuma július 12-én jár le. Ugyanakkor megüresedik az alkotmánybíróság elnökének széke is. Marian Enache utódját a szenátus nevezi ki. A tisztségre a Szociáldemokrata Párt által jelölt Mihai Busuioc az esélyes.
Szintén kora délután megválasztották a képviselőház elnökének Sorin Grindeanut, a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnökét. A poszt a szállításügyi miniszternek kinevezett Ciprian Șerban távozásával üresedett meg.
Adásunkban Balázs Attila színművésszel, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház volt igazgatójával beszélget Bartha Csaba, a Temesvári Rádió munkatársa, majd Kövér Péter Németországban élő írót kérdezi Pataky Lehel Zsolt az Aradon bemutatott Salto mortale című könyvéről.
A hírt az amerikai elnök jelentette be hangsúlyozva, hogy ezzel lezárul a „12 napos háború". A kedden 7 órakor életbe lépett fegyvernyugvást megelőző órákban szinte az egész országban légvédelmi riadók ébresztették az izraelieket. Irán több hullámban ballisztikus rakétákat indított, ezek egyike becsapódott egy hétemeletes épületbe az Izrael dél részén fekvő Beér-Seván. A csapás három embert megölt, és legkevesebb hetet megsebesített.
A június 13-án kezdődött konfliktusban a fordulópontot az Egyesült Államok vasárnap hajnali légitámadása jelentette, amely Iránban három nukleáris létesítményt, köztük egy földalatti urándúsító központot vet célba “bunkerromboló” bombákkal. Irán hétfőn egy egy katari amerikai bázis ellen végrehajtott rakétatámadással válaszolt, de az előre bejelentett lépés lehetővé tette az amerikai csapatok időben történő evakuálását, és teret engedve a feszültség enyhítésének.
Ugyanakkor a tűzsszünet törékenységét mutatja, hogy kedden délelőtt ismét légiriadót hirdettek Izraelben, Iránból indított rakétákra figyelmeztetve. Az izraeli hadsereg jelezte, hogy „erővel fog válaszolni”, noha Irán cáfolta, hogy megszegte volna a fegyvernyugvást.
Izraelben jelenleg is háborús készültség van, csak a létfontosságú munkahelyeken dolgoznak, zárva tartanak a vendéglátóhelyek, a nem létszükségleti cikkeket árusító boltok, az iskolák és az állami intézmények.
Románia részéről először lesz jelen Nicușor Dan az észak-atlanti szervezet ma és holnap szervezett csúcstalálkozóján Hágában.
Az elnöki hivatal közleménye szerint az értekezlet fontos alkalom a szövetségesek egységének és szolidaritásának, valamint a transzatlanti kapcsolatoknak a megerősítésére.
A csúcstalálkozó részvevői fontos döntéseket hoznak a védelmi beruházások növeléséről, hogy biztosítsák a NATO kollektív elrettentő erejének és védvonalának megerősítését.
Az elnöki hivatal közleménye szerint a értekezlet munkaülésén a román államfő szorgalmazni fogja, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a keleti szárnyra és az euroatlanti biztonság szempontjából stratégiai fontosságú régióra, a Fekete-tengerre.
Ugyanakkor Nicușor Dan ki fog állni Ukrajna és az orosz fenyegetésnek kitett más országok, különösen Moldova hosszú távú támogatása mellett.
“Ma új fejezetet kezdünk” - jelentette ki Nicușor Dan a Bolojan-kormány tagjainak eskütételén. Az államfő megköszönte a kormányt támogató pártoknak és a nemzeti kisebbségek frakciójának, amiért megértették azt, hogy Romániának stabilitásra van szüksége. Beszédében a Bolojan-kabinet legsürgősebb teendőjének a költségvetési hiány csökkentését nevezte.
Örömét fejezte ki, hogy a kormánypártok vállalták a szükséges korrekciókat. Kijelentette, hogy optimistán tekint a jövőbe, mert a dinamikusan fejlődő hazai magánszektornak köszönhetően az elmúlt tíz évben megduplázódott az ország GDP-je. Másfelől arra számít, hogy jövő év végére Románia csatlakozhat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), ami növelni fogja a külföldi befektetők bizalmát és csökkenteni a deficit finanszírozásának kamatköltségeit.
Nicușor Dan szerint a kormány másik prioritása az állam reformja kell hogy legyen. “Mindezeken túlmenően vissza kell szereznünk a polgároknak az állami intézményekbe vetett bizalmát. Ez hosszú út lesz” - tette hozzá az elnök.
Az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között szerepel a kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is.
Ezek mellett a parlament által elfogadott dokumentum szerint az ingatlanadót az ingatlan piaci értékéhez igazítják, módosítják a környezetvédelmi adót, illetve megszabják a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek felső határát.
A kormány szándéka szerint megszüntetnék a politikai alapon történő kinevezéseket az adóhatóságnál, a vámhivatalnál és a csalásellenes hivatalnál, illetve digitalizálják és átszervezik ezeket az intézményeket. Emellett büntethetővé tennék az adócsalást és a polgárokat is bevonják az adócsalás elleni küzdelembe.
A kormányprogram szerint növelik a szerencsejátékok és sportfogadások, a kriptovaluta-kereskedésből származó nyereségek és a tőzsdei nyereségek adóját. Megadózzák a közösségi oldalakról származó bevételeket, kivezetik az ingatlanügyletekre vonatkozó kedvezményes áfakulcsokat, és felülvizsgálják az állami támogatási programokban részesülő tevékenységek adózását. A dokumentum megemlíti a bankok extraprofitadójának bevezetését is, korlátozott időre.
A helyi közigazgatás reformjának keretében a népességi adatokhoz igazítják a helyi közpolitikákat; egységes közalkalmazotti bértáblát vezetnek be azoknál az önkormányzatoknál, amelyek nem fedezik a fizetéseket saját bevételeikből; korlátozzák az önkormányzati alkalmazottak számát; hatékonyabbá teszik a helyi rendőrség és a belügyminisztériumi rendőrség együttműködését.
A reform részeként a kormánynak szándékában áll módosítani a parlamenti politikusok és a köztisztviselők jogállását szabályozó törvényeket és a munkatörvénykönyvet. Többek között egyszerűbb teljesítményértékelési rendszert dolgoznak ki a tisztviselők és az intézményvezetők számára, és felülvizsgálják a szociális párbeszédről szóló törvényt. Ugyanakkor felülvizsgálják a “túlzott jogokat biztosító” kollektív munkaszerződéseket.
A kormányprogram előírja az állami vállalatok átszervezését is. Csökkentik az igazgatótanácsok és a felügyelőbizottságok létszámát, illetve az alkalmazottak számát is ott, ahol az indokolt, emellett bevezetik a teljesítményarányú bérezést. A krónikusan veszteséges állami vállalatokat bezárják, és a nyereséges cégek egy részét tőzsdére viszik. Emellett átszervezik az önfenntartó állami hatóságokat, például a távközlési hatóságot (ANCOM) és a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságot: módosítják a működésüket szabályozó törvényeket és korlátozzák a béreket.
Az államreformnak része a központi közigazgatás intézményeinek digitalizálása, bürokrácia-mentesítése, decentralizációja, összevonása, megszüntetése és az alkalmazottaik számának csökkentése. A kormány többek között kivezetné a túlzónak ítélt bérpótlékokat, egységes közalkalmazotti bértáblát alkalmazna, és egyértelmű teljesítménykritériumokat vezetne be. A tanügyben a teljesítményhez kötött kötelező heti óraszámot vezetnek be, és újragondolják az ösztöndíjrendszert.
A kormány csökkenti a munkanélküli támogatás időszakát, szigorítana a betegszabadságok kiírásán, büntetné a rendszerrel visszaélő orvosokat, fellép az indokolatlan korkedvezményes nyugdíjazások ellen, és felülvizsgálja a szociális juttatásokat is.
Megtartotta mandátumának első ülését hétfőn este a Bolojan-kabinet, miután a miniszterek letették az esküt az államelnök előtt.
A kormányban öt miniszterelnök-helyettes van, közülük három tárca nélküli. Hatáskörükről a kormányfő rendelkezik.
Az egyik tárca nélküli miniszterelnök-helyettesre a kormánynak alárendelt intézmények koordinálását bízta Ilie Bolojan. Egy másik tárca nélküli miniszterelnök-helyettes feladata az állam reformjának és a közintézmények hatékonyabbá tételének koordinálása. Mindhárom tárca nélküli miniszterelnök-helyettes láttamozza a költségvetési vonzatú jogszabályok tervezeteit is.
A Bolojan-kormány öt miniszterelnök-helyettese: Cătălin Predoiu (belügyminiszter), Ionuț Moșteanu (védelmi miniszter), Marian Neacșu, Tánczos Barna, Dragoș Anastasiu. Az új kormány összetétele:
miniszterelnök: Ilie Bolojan
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Marian Neacșu
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Dragoș Anastasiu
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Tánczos Barna
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára beiratkozott csaknem 160 ezer diák közül valamivel több mint 7 ezer nem vett részt a román nyelv és irodalomból hétfőn tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
A közlemény szerint három tanulót csalás vagy csalási kísérlet miatt kizártak.
A tanügyminisztérium által jóváhagyott menetrend szerint június 25-én, szerdán lesz a matematika vizsga, június 27-én, pénteken pedig anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók tudását.
A képességfelmérő vizsga első eredményeit július 3-án délig teszik közzé, a vizsgázók legkésőbb 5-én 18 óráig nyújthatnak be óvást.
A jelenlegi geopolitikai válságok fényében úgy tűnik, a La Manche csatorna mindkét oldalán egyre inkább felismerik, hogy az Európának és Nagy-Britanniának számos közös érdeke van. Erről is szó volt mai műsorunkban, de még azelőtt az iráni atomlétesítmények ellen végrehajtott amerikai támadásról és kockázatairól beszéltünk.
António Guterres, az ENSZ főtitkára „veszélyes eszkalációnak” nevezte az amerikai csapást, és figyelmeztetett a polgári lakosságot érintő katasztrofális következményekre.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas arra szólította fel a feleket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, miután az Egyesült Államok három iráni nukleáris létesítményt bombázott a hétvégén.A politikus a közösségi médiában hangsúlyozta, hogy „Iránnak nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen”, de hozzátette: „Minden félnek hátra kell lépnie, és el kell kerülni az újabb eszkalációt.” Kallas közölte, hogy az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn rendkívüli tanácskozást tartanak az iráni helyzetről.
Az iráni külügyminiszter, Abbas Araghchi az X platformon közzétett nyilatkozatában „botrányosnak, rendkívül veszélyesnek és a nemzetközi jog bűnös megsértésének” nevezte a támadást.
Az iráni diplomácia vezetője szerint az akció súlyos jogsértést jelent az ENSZ Alapokmányával szemben, és figyelmeztetett: „minden ENSZ-tagállamnak aggódnia kellene” az ilyen precedens miatt. A feszültség fokozódik a térségben, miközben a nemzetközi közösség diplomáciai megoldást sürget a helyzet rendezésére.Irán közölte: a Fordó létesítményt korábban kiürítették, és a nukleáris program folytatását tervezik. Az izraeli hatóságok közben elővigyázatosságból kijárási tilalmat rendeltek el, bezártak az iskolák és leállt a gazdaság működése.
Korlátozzák a vonatok sebességét a rendkívüli hőség miatt bizonyos vasúti pályaszakaszokon. A Román Vasúttársaság tájékoztatása szerint azokban a térségekben, ahol első- és másodfokú hőségriasztás van érvényben, a vágányok szintjén mért hőmérséklet meghaladhatja az 50 Celsius-fokot, és ebben az esetben az utasok és a vasúti személyzet biztonsága érdekében csökkenteni kell a vonatok óránkénti sebességét a normál sebességhez képest.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrisebb figyelmeztető előrejelzése szerint az ország nagy részén kánikula várható csütörtök reggelig. Szerda reggel 10 órától csütörtök 10 óráig sárga hőségriasztás van érvényben a Bánságban, Olténiában, Munténiában, Dobrudzsában, valamint Moldva déli és Erdély délnyugati részén. Ezekben a régiókban 34 és 38 Celsius-fok között alakul a nappali csúcshőmérséklet, fokozódik a kellemetlen hőérzet, a hőmérséklet-páratartalom mutató meghaladja a kritikus 80 egységet.
