Akkor lesznek választások Ukrajnában, ha Oroszország beleegyezik egy 60 napos tűzszünetbe – jelentette ki tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az amerikai elnök korábbi bírálataira reagálva.
Donald Trump szombaton, miután ideiglenesen felfüggesztette az orosz gázolaj szállításokra elrendelt szankciókat, a Fehér Házban újságírók előtt bírálta Volodimir Zelenszkijt, amiért orosz olajipari létesítményeket támad. Ukrajnára utalva kijelentette, javasolja az ukránoknak, hogy válasszanak egy új vezetőt, aki képes megállapodást kötni a háború lezárásáról.
Az ukrán államfő válaszában arra hivatkozott, hogy az ukránok dolga megválasztani a vezetőjüket, és hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén azt szeretné, ha más vezetné Ukrajnát. Hozzátette, könnyű Ukrajnát okolni a magas üzemanyagárakért, amikor szerinte mindenki érti, hogy az árnövekedés a közel-keleti háború miatt van. Volodimir Zelenszkij hajlandónak mutatkozott az orosz olajipari létesítmények elleni csapások leállítására, amennyiben Oroszország leállítja támadásait az ukrán energetikai infrastruktúra ellen.
- tudósít a Radio Romania Actualități. A kérés az, hogy az Európai Unió a tőkepiacok összehangolásával könnyítse meg a hazai vállalatok finanszírozáshoz jutását, és vegye figyelembe a kisebb, fejlődő piacok sajátosságait is.
Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa tanácskozásán ismertette Románia álláspontját. Elmondása szerint a tárgyalásokon sikerült megerősíteni a nemzeti felügyeleti hatóságok hatásköreit, hozzáférést biztosítani a román befektetők határokon átnyúló tranzakcióinak adataihoz, valamint egyszerűsíteni a más országokban végzett pénzügyi tevékenységekre vonatkozó szabályokat. A cél a magántőke bevonásának növelése, hogy a romániai vállalatok könnyebben finanszírozhassák beruházásaikat és külföldi terjeszkedésüket.
Jelentős mennyiségű eső miatt adott ki elsőfokú, azaz sárga jelzésű riasztást hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több régiójára.A meteorológusok szerint hétfő délelőtt 10 órától kedd délelőtt 10 óráig Munténia túlnyomó részén, Olténia délkeleti felében és a Kárpát-kanyar vidékén a csapadék mennyisége elérheti a 20-30 litert, helyenként pedig akár a 40-50 litert négyzetméterenként.
A riasztás a fővárosra és Argeș, Buzău, Călărași, Dâmbovița, Giurgiu, Ialomița, Ilfov, Olt, Prahova és Teleorman megye teljes területére, valamint Brassó, Kovászna és Vrancea megye egyes részeire érvényes.
Ma este veszi kezdetét a 8. Bukaresti Magyar Jazznapok a bukaresti Liszt Intézet szervezésében. A fesztivál célja, hogy bemutassa a magyar jazzélet nemzetközileg elismert alakjait, a pályakezdő tehetségeket, valamint a műfaj hazai úttörőit. A négynapos rendezvénysorozat nyitókoncertjén ma este 7 órai kezdettel a Liszt Intézetben Szabó Dániel nemzetközileg elismert jazz-zongoraművész és zeneszerző nyitja meg, aki a klasszikus jazzt, a kortárs improvizációt és a hagyományos elemeket ötvözi. Fellépése előtt egy ingyenes, nyilvános jazz-mesterkurzust is tart a Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetemen.
A 8. Bukaresti Magyar Jazznapok az idei évben különleges jelentőséggel bír: a rendezvénysorozatot a kolozsvári születésű, a romániai jazz atyjaként és úttörőjeként tisztelt Kőrössy Jancsi zongorista születésének 100. évfordulójának szentelik. A bukaresti Liszt Intézet –Magyar Kulturális Központ által szervezett, október 12–15. között zajló fesztivál nemcsak a hazai és nemzetközi szinten elismert magyar tehetségeket vonultatja fel, hanem hidat képez a különböző generációk és nemzetek zenészei között A négynapos rendezvénysorozat a klasszikus jazztől a világzenéig nyújt betekintést a műfajba neves hazai művészek fellépésével és ingyenes mesterkurzussal. Holnap, október 13-án a bukaresti Calea Victoriei-n található Green Hours klubban a magyar jazzélet egyik kiemelkedő formációja, a fennállásának 18. évét ünneplő Hajdu Klára Quartet lép fel.
Akkor lesznek választások Ukrajnában, ha Oroszország beleegyezik egy 60 napos tűzszünetbe – jelentette ki tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az amerikai elnök korábbi bírálataira reagálva.
Donald Trump szombaton, miután ideiglenesen felfüggesztette az orosz gázolaj szállításokra elrendelt szankciókat, a Fehér Házban újságírók előtt bírálta Volodimir Zelenszkijt, amiért orosz olajipari létesítményeket támad. Ukrajnára utalva kijelentette, javasolja az ukránoknak, hogy válasszanak egy új vezetőt, aki képes megállapodást kötni a háború lezárásáról.
Az ukrán államfő válaszában arra hivatkozott, hogy az ukránok dolga megválasztani a vezetőjüket, és hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén azt szeretné, ha más vezetné Ukrajnát. Hozzátette, könnyű Ukrajnát okolni a magas üzemanyagárakért, amikor szerinte mindenki érti, hogy az árnövekedés a közel-keleti háború miatt van. Volodimir Zelenszkij hajlandónak mutatkozott az orosz olajipari létesítmények elleni csapások leállítására, amennyiben Oroszország leállítja támadásait az ukrán energetikai infrastruktúra ellen.
Nicușor Dan államfő szerint sok túlzó kijelentés hangzik el az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényre vonatkozó esetleges…
Nicușor Dan államelnök tegnap kijelentette, hogy a kormány meghozta már a legtöbb olyan deficitcsökkentő intézkedést, amelyek lehetővé teszik az Európai…
Nicușor Dan államfő kedden azt nyilatkozta, még nincs teljes képe arról, hogy mi húzódott a tavalyi novemberi elnökválasztás érvénytelenítésének hátterében,…
Kormányzati szinten a fejlesztési minisztérium hívta le az összes szaktárca közül a helyreállítási alapból rendelkezésre álló erőforrások legnagyobb részét –…
A védelmi minisztérium felkérte a parlamentet, hagyja jóvá több mint 200 újabb amerikai Abrams-tank és hozzájuk való lőszerek, alkatrészek beszerzését,…
Az adóemelés ellenére sem csökkent a nyolchavi román államháztartási hiány – derül ki a bukaresti pénzügyminisztérium tegnap közzétett költségvetési adataiból.…
Utalták a szociális kártyákra az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető támogatás első részletét – jelentette be Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru európai…
Az eddigi deficitcsökkentő intézkedésekkel és a költségvetési fegyelem fenntartásával Románia tartani tudja idén az Európai Bizottság által is jóváhagyott 8,4…
A keleti drónfalról, a védelemről és Ukrajnáról tárgyalnak az EU vezetői Dániában azon a ma kezdődött kétnapos EU-csúcson, amelynek a helyszíne Dánia. Mint ismert, az északi országban az elmúlt héten egy sor drón bukkant fel katonai helyszínek felett is. A napirenden olyan védelmi kezdeményezések állnak, mint egy lehetséges drónfal kialakítása a kontinens keleti részén, valamint Ukrajna támogatása Oroszországgal szemben. A mostani EU-csúcs fő témája az, hogyan lehet a legjobban megvédeni az unió keleti szárnyát.
Nicușor Dan államfő szerint sok túlzó kijelentés hangzik el az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényre vonatkozó esetleges elutasító döntésével kapcsolatban. Az Agerpres hírügynökség szerint egy temesvári eseményen az elnök tegnap rámutatott: a romániai társadalom egybehangzó véleménye szerint nincsen rendjén, hogy valamely ágazatban a nyugdíj összege megegyezzen a fizetésével. Az elnök szerint ha mégis úgy ítélik meg, hogy a jogszabály problémás, ki kell dolgozni egy másik törvényt, amellyel kapcsolatban nem merülnek fel alkotmányossági aggályok. A taláros testület a múlt héten október 8-ára halasztotta annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénnyel kapcsolatban. A tervezetet szeptember elején parlamenti felelősségvállalással fogadta el a kormány.
Nicușor Dan államelnök tegnap kijelentette, hogy a kormány meghozta már a legtöbb olyan deficitcsökkentő intézkedést, amelyek lehetővé teszik az Európai Bizottsággal szemben vállalt 2025 és 2026-os hiánycélok megközelítését. Hangsúlyozta, az állam kénytelen volt most meghozni a deficitcsökkentő intézkedéseket, amelyek negatívan érintették a lakosságot és az üzleti szférát, de ha 2026-ban sikerül 6 százalék alá csökkenteni a GDP-arányos költségvetési hiányt, akkor lehetőség lesz tárgyalni a magánszektorral a következő évek adórendszeréről a kiszámíthatóság biztosítása érdekében. Az államelnök tegnap este az Euronewsnak nyilatkozva az ország gazdasági helyzetéről és a fellendülés lehetőségeiről beszélt. Elmondta, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás – amely lehetséges, hogy már jövő nyáron megtörténik – plusz garanciát fog jelenteni a román gazdaság számára. Hozzátette, hogy 2027-ben megkezdődhet a gáz kitermelése a Fekete-tengerből, és 2028-ra elkészülhet egy autópálya, amely összeköti a konstancai kikötőt Nyugat-Európával.
Nicușor Dan államfő kedden azt nyilatkozta, még nincs teljes képe arról, hogy mi húzódott a tavalyi novemberi elnökválasztás érvénytelenítésének hátterében, de amint minden információ a birtokába jut, nyilvánosságra hozza ezeket. Az elnököt egy temesvári konferencián faggatták a témáról. Nicușor Dan hozzátette, meglátása szerint szükség van még néhány hónapra ahhoz, hogy teljes legyen a kép és azt ígérte, hogy mihelyt minden információ rendelkezésére fog állni, nyilvánosságra fogja hozni ezeket. Az államfő arról biztosította a hallgatóságát, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jövendőbeli civil igazgatója prioritásként fogja kezelni az orosz befolyás elleni küzdelmet.
Kormányzati szinten a fejlesztési minisztérium hívta le az összes szaktárca közül a helyreállítási alapból rendelkezésre álló erőforrások legnagyobb részét – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter abból az alkalomból, hogy száz nappal ezelőtt vette át a minisztériumot. A szaktárca felhasználási rátája jelenleg 48 százalék. A mandátum átvételekor, év elején a szaktárca az uniós alapok mindössze 15 százalékát hívta le, így az ő mandátuma idején 7,6 milliárd lej áramlott be az országba – magyarázta Cseke Attila. Rámutatott: a fejlesztési minisztérium azon dolgozik, hogy a Románia számára rendelkezésre álló európai uniós források 100 százalékát lehívja, ami mintegy 23 milliárd lejt jelent.
Románia fel volt készülve az európai uniós csatlakozásra, ellenkező esetben az EU nem járult volna hozzá az ország integrációjához - jelentette ki tegnap Călin Popescu-Tăriceanu volt miniszterelnök. Tăriceanu ezzel Nicușor Dan államfőnek arra a korábbi nyilatkozatára reagált, amely szerint annak idején Románia nem állt készen az EU-csatlakozásra. A volt miniszterelnök szerint az államfőnek ez a nyilatkozata nemcsak helytelen, hanem sértő is az országra és mindazokra nézve, akik erőfeszítéseikkel lehetővé tették Románia EU-integrációját. Călin Popescu-Tăriceanu veszélyesnek és felelőtlennek nevezte az államfő kijelentését, amely szerinte árthat az ország megítélésének, hiszen úgy is értelmezhető, hogy Románia jogtalanul vált az EU tagjává.
A védelmi minisztérium felkérte a parlamentet, hagyja jóvá több mint 200 újabb amerikai Abrams-tank és hozzájuk való lőszerek, alkatrészek beszerzését, valamint a harckocsik használatához szükséges kiképzés biztosítását összesen több mint 7 milliárd dollár értékben - közölte tegnap a szaktárca. Hazánk 2023-ban írt alá szerződést 54 Abrams-tank beszerzéséről amerikai készletekből több mint 1 milliárd dollárért. Ezek leszállítása várhatóan 2028-ban fejeződik be. Bukarest most lőszert, alkatrészeket, szimulátorokat, műszaki támogatást és kiképzést akar vásárolni ezekhez a tankokhoz. Emellett további 216 tankot és alkatrészt is akar rendelni 7,6 milliárd dolláros áron a General Dynamicstől.
A korábbi 5,55 százalékról az eddigi legmagasabb szintre, évi 6,06 százalékra emelte tegnap a Román Nemzeti Bank a fogyasztói hitelek irányadó mutatóját (IRCC). A negyedévente közölt referenciamutató az előző negyedévi bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. 2022. május elején megállapított referenciamutató még csak évi 2,36 százalék volt. A lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatlábot, a ROBOR-t 6,51 százalékban állapította meg a jegybank.
Az adóemelés ellenére sem csökkent a nyolchavi román államháztartási hiány - derül ki a bukaresti pénzügyminisztérium tegnap közzétett költségvetési adataiból. Augusztus végén 4,54 százalék volt Románia GDP-arányos költségvetési hiánya, míg 2024 azonos időszakában 4,57 százalék. Az év első nyolc hónapjában a kormányzati kiadások több mint 86 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket.
Utalták a szociális kártyákra az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető támogatás első részletét - jelentette be Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a támogatást a szociális juttatásban részesülő, 65 éven felüli nyugdíjasok, a havi 2000 lejnél kisebb jövedelmű fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek, illetve az úgynevezett inkluzivitási minimumjövedelemben részesülő családok és egyedülálló személyek kapják meg. A segély első részletére több mint 1 millió 115 ezren jogosultak. A támogatás értéke 250 lej, amit két 125 lejes részletben utalnak ki.
A lapszám Irodalom rovatában verseket Markó Béla, Bartha László Zsolt és Lajtos Nóra közöl, míg prózát Novák Éva és Bali Péter. Kockázat és varázslat a címe Demény Péter esszéjének.
A Galéria rovat Dana Constantin nagyváradi és Szabó Csongor marosvásárhelyi kiállításának anyagát kínálja. Az irodalom erősebb a halálnál címmel Radu Vancu és André Ferenc június végi kolozsvári beszélgetését olvashatják a Kultúra rovatban Gálfalvi Ágnes szerkesztésében. Tévhitek, rosszul-tudások és első benyomások képezik a témáját a Ketten egy páston sorozatban Filep Tamás Gusztáv és Boka László értekezéseinek.
Mikola Emese az általa gyakorolt közösségi írásterápia mibenlétével ismertet meg a Társadalom rovatban. Furus Zsolt írása Erdélyi Ágnes Kovácsék című regényét elemzi. Lakatos-Fleisz Katalin a nagyváradi színtársulat Shakespeare-előadását, az Ahogy tetsziket méltatja. Műfajok és kultúrák összecsapása címmel Ryan Coogler Sinners című filmjét szemlézi Bozsódi-Nagy Orsolya. Hocza-Szabó Marcell Szenderák Bence Csendrendelet című debütkötetét elemzi, míg Sall László Az emlékezés méltósága vagy a felejtés közönye címmel Kenneth Hermele A vad igazságszolgáltatás – zsidó bosszú a holokauszt után című művét. A lapszám vezércikkét közelgő nagyváradi irodalmi évfordulók apropóján Szűcs László jegyzi.
A lapszám kapható a jobb erdélyi könyvesboltokban, nagyváradi hírlapárusoknál, Budapesten az Írók boltjában, olvasható és megrendelhető a holnap.ro online könyváruházban, illetve a laptapir.hu oldalon.
Az eddigi deficitcsökkentő intézkedésekkel és a költségvetési fegyelem fenntartásával Románia tartani tudja idén az Európai Bizottság által is jóváhagyott 8,4 százalékos hiánycélt – nyilatkozta Ilie Bolojan kormányfő hétfő este a Digi24 televíziónak. Mint mondta: sem a koalícióban, sem az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon nem hangzottak el újabb adóemelésekre vonatkozó javaslatok.
A kormány a kiadások lefaragására összpontosít, és ezek az intézkedések jövőre fogják igazán éreztetni a hatásukat. Közlése szerint 2026-ban 2 százalékponttal, 6,5 százalék alá csökken majd az idei évhez képest a költségvetési hiány. Így az országnak fokozatosan egyre kevesebb külföldi hitelre lesz szüksége, stabilizálódik a kölcsönök kamata, és lesz költségvetési mozgástér a beruházások támogatására – magyarázta Bolojan.
A kormányfő szerint mindezek ellenére továbbra is szükség van a kiadások csökkentésére, ugyanis számos intézmény túlméretezett apparátussal működik. Ha nem csökkennek az állami kiadások, még inkább eladósodik az ország, ami ellehetetleníti a fejlesztéseket. Bolojan azt is bejelentette: a napokban mérik fel, hogy a központi intézmények közül melyekben van szükség leépítésekre.
A keleti drónfalról, a védelemről és Ukrajnáról tárgyalnak az EU vezetői Dániában azon a ma kezdődött kétnapos EU-csúcson, amelynek a helyszíne Dánia. Mint ismert, az északi országban az elmúlt héten egy sor drón bukkant fel katonai helyszínek felett is. A napirenden olyan védelmi kezdeményezések állnak, mint egy lehetséges drónfal kialakítása a kontinens keleti részén, valamint Ukrajna támogatása Oroszországgal szemben. A mostani EU-csúcs fő témája az, hogyan lehet a legjobban megvédeni az unió keleti szárnyát.
