Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Július 14-én a francia történelem egyik kulcsfontosságú eseményére, a francia forradalom kezdetére emlékeznek. 1789-ben ezen a napon rohamozták meg és rombolták le a párizsiak a zsarnokság gyűlölt jelképét, a Bastille börtönt.
A francia fővárosban ma megrendezték a hagyományos katonai díszszemlét Emmanuel Macron köztársasági elnök jelenlétében, valamint a francia légierő repülőgépeinek légi bemutatóját.
Nem sikerült végső megállapodásra jutni az Oroszország elleni 21. szankciós csomagról az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásán, bár már nagyon közel vannak hozzá – jelentette be Kaja Kallas.
A kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő sajtótájékoztatóján kiemelte: tovább kell fokozni a nyomást Moszkvára, hiszen valamennyi EU-tagállam gazdasága számára az lenne a legkedvezőbb, ha a háború véget érne. A főképviselő hangsúlyozta, a külügyminiszterek áttekintették az ukrajnai harctéri helyzetet és az ország energiaellátásának felkészítését a következő télre. Figyelmeztetett arra, hogy Oroszország várhatóan ismét támadásokat indít az ukrán villamosenergia-hálózat ellen, ezért Ukrajnának generátorokra, pótalkatrészekre és helyreállítási forrásokra van szüksége. Felszólította a megfelelő készletekkel rendelkező tagállamokat, hogy bocsássák azokat Ukrajna rendelkezésére.
Kaja Kallas külön kitért az egyre intenzívebb orosz kibertámadásokra is. Közölte: az Európai Unió és az Egyesült Királyság első alkalommal összehangoltan vetett ki szankciókat a kibertámadásokat támogató teljes hálózatra. Ez az EU történetének legnagyobb kiberszankciós csomagja.
A palesztinokról szólva Kallas kijelentette: az Európai Unió továbbra is a palesztin nép legnagyobb támogatója és a kétállami megoldás leghatározottabb szószólója az izraeli-palesztin konfliktusban. A főképviselő hangsúlyozta, az Európai Unió mind a 27 tagállama egyetért abban, hogy az izraeli telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.
Több mint 9600 jelentkező részvételével zajlik ma a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbája az erre kijelölt 42 vizsgaközpontban – tájékoztatott az oktatási minisztérium. A megmérettetés négy órán át, reggel 9-től 13 óráig tart, és csak azok a pedagógusok vehetnek részt rajta, akik teljesítették a következő előírt feltételeket: legalább egy tanévet tanítottak, és a jelenlegi tanévben 'jó', vagy 'nagyon jó' minősítést kaptak, és legalább 8-as átlagot értek el a két tanfelügyeleti órahallgatáson és a szakmai portfólióra kapott jegyekből, de az ezekre kapott jegyek egyike sem kisebb 7-esnél.
Az első eredményeket július 21-én teszik közzé, az óvásokat aznap és másnap délig lehet benyújtani. A végleges eredményeket július 27-én közlik. A sikeres vizsga feltétele a legalább 8-as osztályzat megszerzése.
A véglegesítő vizsga jogosít fel a tanári szakma gyakorlására a közoktatásban.
Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Bejelentette első költségcsökkentési intézkedését a fejlesztési és közigazgatási minisztérium. Az RMDSZ által vezetett tárca jogszabálymódosítási javaslata szerint nem részesülnek ülésjáradékban…
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat Bukarestre és az ország 12 megyéjére. A szakemberek szerint…
Aggódik a bejelentett adóemelések miatt a Concordia munkáltatói szövetség. Meglátásuk szerint ezek az intézkedések gyengítik a romániai vállalatok versenyképességét és…
A tanügyminisztérium által jóváhagyott menetrendnek megfelelően hétfőn román nyelv és irodalomból vizsgáztak, pénteken pedig anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez…
Nagyon fontos, hogy a NATO-tagállamok többet költsenek a védelemre, tekintettel az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetésre, Kína hatalmas katonai erejére,…
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem továbbra is Románia legjobb felsőoktatási intézménye - számolt be az U.S. News és QS legfrissebb világrangsorára hivatkozva a tanintézmény. A közlemény szerint a két rangsorban a romániai egyetemek közül a kolozsvári intézmény érte el a legjobb helyezést, és továbbra is a világ legjobb 800 egyeteme között szerepel.
A U.S. News Best Global Universities világrangsorában a 2025-2026-os tanévre vonatkozóan a BBTE világszinten a 785., az európai egyetemek között a 280. A szakterületekre bontott rangsorban a BBTE ugyancsak a legjobb eredményt érte el a romániai felsőoktatási intézmények közül: matematikából 80., így már második éve a világ legjobb 100 egyetemeinek egyike ezen a tudományterületen.
A QS World University Rankings friss rangsorában a BBTE közel 20 hellyel javított a helyezésén, a 761-770. pozícióban szerepel.
A rangsor összeállításakor figyelembe vett mutatók közül a kolozsvári egyetem a nemzetközi kutatói kapcsolatok, a fenntarthatóság, valamint az intézménynek és hallgatóinak a munkaadók körében élvezett elismertsége terén érte el a legmagasabb pontszámokat – közölte a BBTE sajtóirodája.
"
["post_title"]=>
string(67) "A BBTE továbbra is az ország legjobb felsőoktatási intézménye"
["post_excerpt"]=>
string(106) "A két rangsorban a kolozsvári intézmény továbbra is a világ legjobb 800 egyeteme között szerepel. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(61) "a-bbte-tovabbra-is-az-orszag-legjobb-felsooktatasi-intezmenye"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-06-26 11:29:49"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-06-26 08:29:49"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=451720"
["menu_order"]=>
int(3474)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3409 (24) {
["ID"]=>
int(451717)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-06-26 11:17:48"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-06-26 08:17:48"
["post_content"]=>
string(891) "
Újabb Maros megyei községben, Küküllőszéplakon (Suplac) is veszélyhelyzetet hirdettek a hatóságok a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa nyomán megnövekedett sótartalma miatt - közölte tegnap a Maros megyei vészhelyzeti bizottság.
A testület tegnapi döntésével Küküllőszéplak mellett a hozzá tartozó Héderfalva, Oláhszentlászló, Kisszentlászló és Vajdakuta falvakra terjesztették ki a veszélyhelyzetet. Ezáltal a korábbi 16-ról 21-re nőtt a vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések száma.
A katasztrófavédelem 1,1 millió liter vizet osztott ki a térségben június másodika óta, ebből 471 ezer liter volt ivóvíz, 543 ezer liter pedig háztartási víz.
Kétnapos csúszásban vannak a Korond-patak ideiglenes elterelésével – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom) beruházási igazgatója. Nicolae Sebastian Șoltuz elmondta, hogy betonhiány miatt a kivitelező nem tud elegendő mennyiségű betont beszerezni a munkálatokhoz. A problémát nehezíti, hogy csak ötven kilométeres körzetből vásárolhatnak betont, mivel ha távolabbról szállítanák, romlana annak minősége, emiatt az ütemtervhez képest csúszásban vannak.
A parajdi sóbánya ügye tegnap a képviselőház napirendjén is szerepelt, ahol elutasították azt az ellenzéki, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és az SOS Románia által beterjesztett kezdeményezést, hogy parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon a bányakatasztrófa körülményeinek és az esetleges mulasztásoknak a feltárására. Az RMDSZ honatyái tartózkodtak a szavazáson.
Ladányi László-Zsolt, az RMDSZ udvarhelyszéki parlamenti képviselője a Maszol hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a szövetség álláspontja szerint a Salrom és a vízügyi hatóság igazgatóit meneszteni kell, hiszen megfelelő közbelépéssel meg lehetett volna előzni a bányakatasztrófát.
Bíró Barna Botond, Hargita megyei tanácselnök tegnap a munkálatokat végző céggel kötött szerződés felbontását is kérte Facebook-oldalán, mivel szerinte a kivitelezőt "szakmai hiányosság, felelőtlen hozzáállás és arrogancia jellemzi".
Hollandia év végéig egyeurós jelképes összegért átadja Romániának a fetești-i pilótakiképző központ számára kölcsönzött 18 F-16-os harci repülőgép tulajdonjogát – közölte tegnap a védelmi minisztérium (MAPN).
A szaktárca szerint erről Ruben Brekelmans holland és Ionuț Moștenau védelmi miniszter a hágai NATO-csúcson írt alá megállapodást.
A légierőnél 2019-ben kezdődött meg az átállás a szovjet gyártmányú MiG-21-esekről az amerikai F-16-osokra.
A fetești-i kiképzőközpont által használt repülőgépekkel együtt a jövő évtől kezdődően Románia összesen 71 F-16-os harci géppel fog rendelkezi.
Életének 84. évében Marosvásárhelyen elhunyt Kincses Előd jogász, közíró, a kisebbségi jogvédelem és a rendszerváltás fontos szereplője, az erdélyi magyar közélet meghatározó alakja - tájékoztatott tegnap az RMDSZ Maros megyei szervezete.
A Tőkés László védőügyvédjeként is ismert Kincses Előd kulcsszerepet játszott a marosvásárhelyi „fekete március” körüli eseményekben. Később következetesen küzdött az összecsapások felelőseinek elszámoltatásáért. Az etnikai összecsapások után a román szélsőségesek támadásainak középpontjába került, az első letartóztatások és koncepciós perek időszakában Magyarországon és Bécsben keresett menedéket.
Kincses Előd 1941. október 2-án született Marosvásárhelyen. Középiskoláit szülővárosában, a Bolyai Farkas Líceumban végezte, majd a bukaresti egyetemen szerzett jogi diplomát 1964-ben. 1970-ig jogtanácsosként, majd gyakorló ügyvédként dolgozott szülővárosában. A Román Jogászszövetség tagja volt.
Az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket és ezek közvetlen előzményeit a Marosvásárhely fekete márciusa című könyvében foglalta össze, mely románul, angolul és franciául is megjelent. 1991 decemberétől 1992 augusztusáig a Magyarok Világszövetségének volt a főtitkára. Budapesten ügyvédként dolgozott, majd hazatért Erdélybe, ahol tovább gyakorolta hivatását.
2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2017-ben neki ítélték az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly-díját.
Bejelentette első költségcsökkentési intézkedését a fejlesztési és közigazgatási minisztérium. Az RMDSZ által vezetett tárca jogszabálymódosítási javaslata szerint nem részesülnek ülésjáradékban a megyei vagy fővárosi önkormányzat által irányított területi közrendi hatóság tagjai, akik korábban ülésenként egy, az önkormányzat által megszabott összeget kapnak.
Cseke Attila szaktárcavezető szerint ezzel a költségcsökkentési intézkedéssel csaknem 22 millió lej közpénzt spórolna az állam. Ebből az összegből Románia két új, korszerű és környezetbarát bölcsődét építhet, 80 fiatal család számára oldódna meg a bölcsődei helyek hiányának gondja. Amennyiben az intézkedés szeptember elsején már hatályba lép, 2025-ben 5,4 millió lejt takaríthat meg az állam.
Elindult az Axiom-4 küldetés a magyar kutatóűrhajós Kapu Tiborral a fedélzetén. A SpaceX Falcon 9-es rakéta a floridai Kennedy Űrközpontból emelkedett levegőbe magyar idő szerint reggel fél 9-kor. A misszió 4 tagja a tervek szerint holnap érkezik meg az Nemzetközi Űrállomásra. Az űrkapszula jelenleg 282 kilométeres magasságban kering a Föld körül, mintegy 27 ezer km/órás sebességgel – közölte a SpaceX.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat Bukarestre és az ország 12 megyéjére.
A szakemberek szerint csütörtök reggel 10 órától péntek reggel 10 óráig a Bánságban, Olténiában és Munténia déli felében 38-40 Celsius-fok körüli hőmérsékleti csúcsértékek várhatók, és fokozott lesz a kellemetlen hőérzet, mivel a hőmérséklet-páratartalom mutató meghaladja a kritikus 80 egységet. Az éjszakai hőmérséklet nem csökken 20-24 fok alá. A riasztás Temes, Krassó-Szörény, Mehedinți, Gorj, Vâlcea, Dolj, Olt, Teleorman, Giurgiu, Călărași, Ilfov és részben Ialomița megyére, valamint a fővárosra érvényes.
A meteorológusok figyelmeztetnek, hogy a hőséghullám az ország régiónak többségére kiterjed szerda reggeltől csütörtök reggelig. A Bánságban, a Körösvidéken, Máramarosban, Olténiában, Munténiában, Dél-Moldvában, Dobrudzsában és Erdély legnagyobb részében elsőfokú hőségriasztás van érvényben; a nappali csúcsértékek 34 és 38 fok között alakulnak, az éjszakai levegő sem hűl le 17-24 fok alá. A hőmérséklet-páratartalom mutató meghaladja a kritikus 80 egységet.
Egy másik elsőfokú riasztás csütörtök reggeltől péntek reggelig érvényes a Körösvidéken, Erdély déli és délnyugati részében, Munténia északi és északkeleti, Moldva déli részében és Dobrudzsában. A nappali csúcsértékek 35 és 37 fok között alakulnak, a minimumok 17 és 20 fok között, a hőmérséklet-páratartalom mutató enyhén meghaladja a kritikus 80 egységet.
Aggódik a bejelentett adóemelések miatt a Concordia munkáltatói szövetség. Meglátásuk szerint ezek az intézkedések gyengítik a romániai vállalatok versenyképességét és csökkentik a polgárok vásárlóerejét. A munkáltatói szövetség szerint a költségvetési egyensúlyt hatékonyabb adóigazgatással kellene elérni. Ugyanakkor értékelik az új kormány Országos Adóhatóság reformálására, az adócsalás visszaszorítására és az államapparátus hatékonyabbá tételére vonatkozó terveit, és továbbra is nyitottak az együttműködésre a politikai döntéshozókkal.
A tanügyminisztérium által jóváhagyott menetrendnek megfelelően hétfőn román nyelv és irodalomból vizsgáztak, pénteken pedig anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását. A képességfelmérő vizsga első eredményeit július 3-án délig teszik közzé. A vizsgázók aznap 14 és 18 óra között, valamint 4-én és 5-én megtekinthetik a dolgozatokat, illetve óvást nyújthatnak be.
Nagyon fontos, hogy a NATO-tagállamok többet költsenek a védelemre, tekintettel az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetésre, Kína hatalmas katonai erejére, valamint arra a tényre, hogy Észak-Korea, Kína és Irán támogatja az ukrajnai orosz háborús erőfeszítéseket - jelentette ki tegnap a NATO-vezetők kétnapos hágai csúcstalálkozóján Mark Rutte. A NATO-főtitkár közölte, nem tart attól, hogy Spanyolország vonakodása miatt ne sikerülne azon kötelezettségvállalás megerősítése, hogy a tagállamok a bruttó hazai termékük legalább öt százalékára növeljék a védelmi kiadásaikat.
A tervek szerint Voloimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök találkozni fog egymással a NATO-csúcson.
Izraelben feloldották a háborús korlátozásokat az egész országban a kedden életbe lépett izraeli-iráni tűzszünet nyomán – jelentette kedd este a polgári védelem. A háború miatt - június 13-a óta - bezárt iskolák is fokozatosan kinyithatnak újra attól függően, hogy az egyes helyi önkormányzatok mennyire felkészültek a tanítás újrakezdésére. Az Iránnal folyatott tizenkét napos háborúban mintegy harminc ember vesztette életét Izraelben, és több százan megsebesültek.
Az iráni elnök is bejelentette a 12 napos háború végét, miután életbe lépett az iszlám köztársaság és Izrael közötti tűzszünet. Maszúd Peszeskján a néphez intézett kedd esti televíziós üzenetében úgy fogalmazott a háború kapcsán, hogy azt Izrael kalandvágya kényszerítette az iráni nemzetre, és terrortámadásnak nevezte a konfliktust, amely akkor történt, amikor Irán diplomáciai párbeszédre törekedett az Egyesült Államokkal. Peszeskján felszólította az összes kormányzati szervet és intézményt, hogy minden erejüket az újjáépítésre összpontosítsák. Továbbá bejelentette, kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
Irán szerdán azt is bejelentette, hogy felakasztottak három, Izraelnek való kémkedéssel vádolt férfit. A nem kormányzati szervezetek szerint Iránban több kivégzést hajtanak végre, mint Kína után bármely más országban.
Izrael és Irán az elmúlt 12 napban folyamatosan lőtték egymást, majd az Egyesült Államok is beszállt az iráni atomprogram megsemmisítését célzó konfliktusba, és nukleáris létesítményeket bombázott Irán területén. A perzsa állam válaszul több rakétát is kilőtt egy katari amerikai bázisra, de a támadás nem okozott károkat. Donald Trump amerikai elnök végül hétfő este bejelentette a háború lezárását, majd Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte, hogy Izrael elfogadta a kétoldalú tűzszünetet Iránnal.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem továbbra is Románia legjobb felsőoktatási intézménye - számolt be az U.S. News és QS legfrissebb világrangsorára hivatkozva a tanintézmény. A közlemény szerint a két rangsorban a romániai egyetemek közül a kolozsvári intézmény érte el a legjobb helyezést, és továbbra is a világ legjobb 800 egyeteme között szerepel.
A U.S. News Best Global Universities világrangsorában a 2025-2026-os tanévre vonatkozóan a BBTE világszinten a 785., az európai egyetemek között a 280. A szakterületekre bontott rangsorban a BBTE ugyancsak a legjobb eredményt érte el a romániai felsőoktatási intézmények közül: matematikából 80., így már második éve a világ legjobb 100 egyetemeinek egyike ezen a tudományterületen.
A QS World University Rankings friss rangsorában a BBTE közel 20 hellyel javított a helyezésén, a 761-770. pozícióban szerepel.
A rangsor összeállításakor figyelembe vett mutatók közül a kolozsvári egyetem a nemzetközi kutatói kapcsolatok, a fenntarthatóság, valamint az intézménynek és hallgatóinak a munkaadók körében élvezett elismertsége terén érte el a legmagasabb pontszámokat – közölte a BBTE sajtóirodája.
