A washingtoni–bukaresti kapcsolatok történetét bemutató nagyszabású kiállítás nyílik július 17-én Bukarestben. A Román Nemzeti Történeti Múzeum (MNIR) által összeállított kiállítás szeptember 30-ig lesz látogatható.
A kiállítás az amerikai függetlenség kikiáltásának 250. évfordulója alkalmából jött létre, Nicușor Dan államfő fővédnöksége, és az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének égisze alatt. A Román Kulturális Intézet (ICR) mint stratégiai partner működött közre a szervezésben, a projektben emellett részt vesz a Külügyminisztérium Diplomáciai Levéltára, a Román Országos Levéltár, a Peleș Nemzeti Múzeum és a Brukenthal Múzeum is.
A tárlat a 18. századtól napjainkig követi a két ország kapcsolatát: az „Újvilágból” a román fejedelemségekbe eljutó első hírektől kezdve a Függetlenségi Nyilatkozat és az 1787-es alkotmány eszméin át – amelyek a román 1848-as forradalom és az 1877–78-as függetlenségi háború idején is inspirálták a románokat –, egészen a két ország közötti stratégiai partnerség megkötéséig.Bemutatja többek között az Amerikai Vöröskereszt első világháborús romániai segítségnyújtását, Mária királyné amerikai látogatását –, a második világháború és a hidegháború éveinek feszültségeit, a „Szabad Európa Rádió” szerepét, az 1980-as évek megromlott diplomáciai kapcsolatait, majd az 1989 utáni bizalom újjáépítését.
Külön hangsúlyt kap a kiállítás anyagában az Amerikába kivándorolt románok sorsa – a két világháború közötti időszakban ők alkották a legnagyobb román közösséget a világon –, valamint azok a kulturális hatások és személyiségek, akik mindkét nemzet életét formálták: Brâncuși, Enescu, Maria Tănase, Nicolae Iorga, illetve a Hollywood és a jazz/foxtrot hatása a hazai közéletre/művészetre.
A projekt médiapartnerei között szerepel az Agerpres, a Digi24 és a Román Állami Rádió több csatornája is.
Az idei kiadás mottója „Felszabadult mozi” (Cinema dezlănțuit), és több mint 50 filmet, illetve különleges eseményt kínál a fesztivál öt napja alatt.
A programban szerepel Radu Jude legújabb, franciaországi–romániai koprodukcióban készült filmjének, a „Szobalány naplójának”, valamint Adrian Sitaru „Piatră foarfecă hârtie” című alkotásának temesvári bemutatója.
A hivatalos versenyprogramban hat friss európai film szerepel, a szakmai zsűri: Xandra Popescu rendező, Ana Dumitrașcu színésznő és Andrei Rus filmkritikus. A záró estén a berlinálei Ezüst Medve-díjas „Rose” című német–osztrák produkciót vetítik.
A fesztiválnak évek óta visszatérő eleme a magyar filmklasszikusok bemutatása, amelyet a Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központtal közösen szerveznek.
Közvitára bocsátotta a közlekedési minisztérium a vasúti infrastruktúra 2026-2030-as időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiáját
A dokumentumból a többi között az is kiderül, hogy az elmúlt öt évben a fenntartáshoz szükséges költségvetésnek csak kevesebb, mint fele jutott a vasúthoz, a deficit pedig jelenleg meghaladja a 12 milliárd lejt. A stratégia szerint a sebességkorlátozások is az elmúlt 35 év folyamatos finanszírozási hiányának az eredményei. Emellett kiderül a dokumentumból, hogy 9800 km-nyi pályaszakasz szorul felújításra, ami a teljes pályahossz közel háromnegyedét jelenti. A most közvitára bocsátott stratégia vállalja, hogy 2030-ig behozza a felújításoknál felhalmozott késéseket, feloldjon valamennyit a sebességkorlátozásokból, és versenyképesebbé, illetve vonzóbbá tegye a vasúti közlekedést.
Július 20-ától kezdődően igényelhetnek állami támogatást a magánszemélyek új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében - közölte tegnap a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A jelentkezés online történik, a Környezetvédelmi Alapkezelő honlapján elérhető informatikai alkalmazáson keresztül. A magánszemélyeknek a következő dokumentumokat kell feltölteniük a platformra: a honlapról letöltött, számítógéppel kitöltött, aláírás nélküli támogatási kérelem; a kérelem benyújtásakor érvényes személyazonosító okmány; pénzügyminisztériumi adóigazolás; a helyi adókra és illetékekre vonatkozó önkormányzati adóigazolás.
A tájékoztatás szerint egy magánszemély legfeljebb két ökoutalványt igényelhet, minden megvásárolni kívánt új járműre egyet. Az új gépkocsik vásárlását támogató program idei költségvetése 300 millió lej.
A washingtoni–bukaresti kapcsolatok történetét bemutató nagyszabású kiállítás nyílik július 17-én Bukarestben. A Román Nemzeti Történeti Múzeum (MNIR) által összeállított kiállítás szeptember 30-ig lesz látogatható.
A kiállítás az amerikai függetlenség kikiáltásának 250. évfordulója alkalmából jött létre, Nicușor Dan államfő fővédnöksége, és az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének égisze alatt. A Román Kulturális Intézet (ICR) mint stratégiai partner működött közre a szervezésben, a projektben emellett részt vesz a Külügyminisztérium Diplomáciai Levéltára, a Román Országos Levéltár, a Peleș Nemzeti Múzeum és a Brukenthal Múzeum is.
A tárlat a 18. századtól napjainkig követi a két ország kapcsolatát: az „Újvilágból” a román fejedelemségekbe eljutó első hírektől kezdve a Függetlenségi Nyilatkozat és az 1787-es alkotmány eszméin át – amelyek a román 1848-as forradalom és az 1877–78-as függetlenségi háború idején is inspirálták a románokat –, egészen a két ország közötti stratégiai partnerség megkötéséig.Bemutatja többek között az Amerikai Vöröskereszt első világháborús romániai segítségnyújtását, Mária királyné amerikai látogatását –, a második világháború és a hidegháború éveinek feszültségeit, a „Szabad Európa Rádió” szerepét, az 1980-as évek megromlott diplomáciai kapcsolatait, majd az 1989 utáni bizalom újjáépítését.
Külön hangsúlyt kap a kiállítás anyagában az Amerikába kivándorolt románok sorsa – a két világháború közötti időszakban ők alkották a legnagyobb román közösséget a világon –, valamint azok a kulturális hatások és személyiségek, akik mindkét nemzet életét formálták: Brâncuși, Enescu, Maria Tănase, Nicolae Iorga, illetve a Hollywood és a jazz/foxtrot hatása a hazai közéletre/művészetre.
A projekt médiapartnerei között szerepel az Agerpres, a Digi24 és a Román Állami Rádió több csatornája is.
Kelemen Hunor,az RMDSZ elnöke arról beszélt, a koalíciós megállapodás aláírása utáni sajtótájékoztatón, hogy a több mint 60 százalékos többségű kormánykoalíció…
Aláírták a koalíciós megállapodást a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Menstétek meg Romániát Szövetsét (USR), az RMDSZ, valamint a nemzeti…
Vlagyimir Putyin hol azt mondja, hogy Moszkva sohasem vonta kétségbe az ukrán nép jogát a függetlenségre, hol azt, hogy az orosz és az ukrán nép valójában egy, és ebben az értelemben egész Ukrajna „a miénk”.
A Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel, valamint Németország, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterével Genfben folytatott egyeztetéseit követően Abbász…
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget…
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a váratlanul elakadt kormányalakítási tárgyalások részleteiről, a roncsautóprogram felfüggesztéséről, a parajdi katasztrófa okozta vízszennyezés gazdasági és…
Kelemen Hunor,az RMDSZ elnöke arról beszélt, a koalíciós megállapodás aláírása utáni sajtótájékoztatón, hogy a több mint 60 százalékos többségű kormánykoalíció vélhetően az elmúlt 25év legösszetettebb koalíciója.
Hangsúlyozta, a kormányra lépő pártoknak meg kell találniuk a szükséges erőforrásokat ahhoz, hogy helyreállítsák az embereknek a politikai osztályba vetett bizalmát. Úgy fogalmazott: „komoly kiigazításokra, egy sokkal kisebb, karcsúbb államra és igazságos, tisztességes kormányzásra van szükség”. Az RMDSZ elnöke beszélt arról is, hogy nehéz, olykor fájdalmas döntések következnek, de ha van egy világos cél, és sikerül megmagyarázni az embereknek, hogy a dolgok ezzel visszatérnek a rendes kerékvágásba, a kormány a polgárok támogatását is élvezni fogja.
Aláírták a koalíciós megállapodást a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Menstétek meg Romániát Szövetsét (USR), az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetői. A megállapodás szerint a kormányzási ciklus felénél Ilie Bolojant a PSD miniszterelnök-jelöltje fogja felváltani a kormány élén. A PSD csak két napja döntött a kormányzati szerepvállalás mellett a párttagok több mint 70 százalékának szavazata nyomán. Az újkormánynak öt miniszterelnök-helyettese és 16 minisztere lesz. A miniszterek munkáját szaktárcától függően 2-4 államtitkár fogja segíteni. Az RMDSZ Tánczos Barnát jelöli tárca nélküli kormányfőhelyettesnek, a fejlesztési minisztérium élén Cseke Attila folytathatja munkáját, kulturális miniszternek pedig Demeter Andrást javasolják.Ma elkezdődik a kormányalakítatás parlamenti eljárása is, azaz a koalíciós pártok benyújtják a kormányprogramot és a miniszterjelöltek listáját.
A PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek közötti koalíciós megállapodás stabil kormányt biztosít, amelyik az alapvető strukturális reformokra, a polgárokkal szembeni tiszteletre és a demokrácia megerősítésére fog összpontosítani - jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök-jelölt az egyezmény hétfő délelőtti aláírását követően.A koalíciós pártok vezetőivel tartott közös sajtótájékoztatón a PNL ideiglenes elnöke leszögezte, a megállapodás aláírásával lezárult a kormányalakítási eljárás, így hétfő délután megkezdődhet a miniszterjelöltek meghallgatása, majd a parlament plénuma szavaz az új kabinet beiktatásáról.
A mai Észpresszóban két, a szórványban élő magyarság számára fontos rendezvényről hallhatnak. Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió Hangoló című műsorának vezetője kérte mikrofon elé Décsei Attilát, a Besztercei Magyar Napok szervezőjét, valamint Lőrincz A Fehér Megyei Magyar Napok főszervezőjét – tartsanak velünk!
Oroszország nem törekszik Ukrajna kapitulációjára - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. "Ahhoz ragaszkodunk, hogy Ukrajna elismerje a terepen kialakult realitást" - mondta.
Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a konfliktus folyamán többször felajánlotta Ukrajnának a harci cselekmények leállításának és a megállapodásnak a lehetőségét, és Moszkva sohasem vonta kétségbe az ukrán nép jogát a függetlenségre és a szuverenitásra, de Ukrajnát semleges államként kiáltották ki.
Emlékeztetett rá, hogy már 2022-ben kész lett volna találkozni "a kijevi rezsim vezetőjével" (Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel), de akkor Boris Johnson akkori brit kormányfő lebeszélte erről. "Elérték, hogy újabb területek kerültek az ellenőrzésünk alá" - hangoztatta.
Mint fogalmazott, az ukrajnai tragédia azok munkálkodásának eredménye, akik nem hajlandók beletörődni a világban végbemenő globális változásokba.
"Sokszor elmondtam, hogy szerintem az orosz és az ukrán nép valójában egy nép. Ebben az értelemben egész Ukrajna a miénk" - fogalmazott.
Az orosz elnök hangsúlyozta, Ukrajnának az orosz kurszki régió elleni támadása politikai természetű volt, azzal a céllal hajtották végre, hogy Kijev nagyobb támogatást kapjon nyugati támogatóitól.
Azt mondta, hogy Kurszk megyében Ukrajna 76 ezer embert veszített. Kijelentette, hogy Oroszországnak nem célja a határ menti 10-12 kilométeres biztonsági övezet kialakítása során az ukrajnai Szumi város elfoglalása - amelytől az orosz erők a moszkvai katonai tárca szerint mintegy 20 kilométerre vannak -, de ezt a lehetőséget nem lehet kizárni. Putyin szerint azt orosz hadsereg a "különleges hadművelet" minden irányában előrenyomul. Azt mondta, van egy olyan régi szabály, hogy "ahová az orosz katona lába lép, az a miénk".
Arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának az az esetleges döntése, hogy "piszkos bombát" vessen be Oroszország ellen, a "kijevi rezsim" utolsó hibája lenne. Mint mondta, ilyen szándékra nincs bizonyíték, de megjelenhet "a beteg képzeletben".
Hangot adott álláspontjának, miszerint mind Irán, mind Oroszország esetében a fenyegetést alapvetően ugyanazok az erők jelentik, amelyek ellenzik az országok törvényes érdekeinek biztosítását.
"Támogatjuk Iránt törvényes érdekeiért, köztük a békés célú atomenergiáért folytatott küzdelmében. Mindig is ezt az álláspontot képviseltük, és elvi álláspontunk ebben az ügyben és ebben a konfliktusban nem változott" - mondta. Megismételte, hogy Oroszország mind Iránnal, mind Izraellel kapcsolatban áll.
Közlése szerint Donald Trump amerikai elnök megígérte: támogatja Oroszország követelését, hogy biztosítsák a busehri atomerőművet építő orosz alkalmazottak biztonságát. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója pénteken elmondta, hogy a létesítményben jelenleg 300 orosz állampolgár dolgozik, az összes ottani orosz alkalmazott létszáma mintegy ötszáz.
Putyin kérdésre válaszolva elismerte, hogy aggasztja a világ harmadik világháború felé sodródása.
"Nagyon nagy konfliktuspotenciál van, és ez növekszik. Ez közvetlenül érint bennünket - a konfliktus, amelyet Ukrajnában élünk át. (.) És természetesen nagyon aggaszt bennünket az, ami Irán nukleáris létesítményei körül történik" - mondta.
Putyin hangsúlyozta, hogy a közel-keleti események figyelmet igényelnek és a konfliktus megoldásának keresését, békés eszközökkel és minden irányban.
Kifejezte reményét, hogy az államfők meggyilkolásának lehetősége retorika marad. Felidézte a nemzetközi hírügynökségek vezetőivel megtartott minapi találkozón tett kijelentését arról, hogy Ali Hamenei iráni vallási és politikai vezető esetében nem is kíván erről a lehetőségről beszélni.
Az orosz államfő arról is említést tett, hogy Oroszország képes lenne enyhíteni a közel-keleti válság elmélyülése miatt az olajpiacon várható kínálati sokkot.
"Arra törekszünk, hogy a világ fejlődése kiegyensúlyozott legyen és a legtöbb ország érdekeit szolgálja" - mondta globális kérdésekről szólva.
A változásokat alapvetőnek nevezte, mivel új nagy gazdasági szereplők jelennek meg. Oroszország feladatát abban nevezte meg, hogy biztosítsa ennek a folyamatnak a civilizált jellegét. "A világ nem fejlődhet egyes csoportok, katonai és gazdasági szövetségek javára" - hangoztatta az orosz államfő.
Rámutatott, hogy Oroszország a globális Dél országai és Ázsia felé fordult, de továbbra is nyitott a Nyugattal való együttműködésre. Hangsúlyozta az oszthatatlan biztonság elvének fontosságát.
Elérték az 1300 milliárd eurót az európai gazdaságnak az orosz gázellátás csökkentése miatti veszteségei - jelentette ki Kirill Dmitrijev, az orosz elnöknek a külföldi országokkal való beruházási és gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja a TASZSZ hírügynökségnek pénteken Szentpéterváron nyilatkozva.
"Már 1,3 billió euró, ez az EU veszteségének aktuális mértéke az orosz gázellátás csökkenése miatt" - mondta Dmitrijev, aki egyben az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója is, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum margóján.
Az Európai Unió 2022 májusában indította el a REPowerEU programot, amelynek célja, hogy 2027-re megszüntesse az orosz gáztól való függőséget. Ugyanakkor az orosz LNG-beszerzések értéke az Európai Unió számára három év alatt csaknem 4,6-szorosára nőtt az árak emelkedése miatt.
2022-ig az orosz gáz az EU teljes gázimportjának 40 százalékát tette ki, 2023-ra részesedése körülbelül 15 százalékra csökkent, azonban 2024-ben ismét növekedni kezdett és elérte a közel 19 százalékot, ami elégedetlenséget váltott ki Brüsszelben.
"
["post_title"]=>
string(81) "Ismét ellentmondásos nyilatkozatokat tett Putyin az ukrán néppel kapcsolatban"
["post_excerpt"]=>
string(223) "Vlagyimir Putyin hol azt mondja, hogy Moszkva sohasem vonta kétségbe az ukrán nép jogát a függetlenségre, hol azt, hogy az orosz és az ukrán nép valójában egy, és ebben az értelemben egész Ukrajna "a miénk"."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(77) "ismet-ellentmondasos-nyilatkozatokat-tett-putyin-az-ukran-neppel-kapcsolatban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-06-21 14:07:08"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-06-21 11:07:08"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=451552"
["menu_order"]=>
int(3509)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#3539 (24) {
["ID"]=>
int(451549)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2025-06-21 14:00:43"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-06-21 11:00:43"
["post_content"]=>
string(3814) "
A Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel, valamint Németország, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterével Genfben folytatott egyeztetéseit követően Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter közölte: érdemi tárgyalásokról nem lehet szó addig, amíg Izrael folytatja az országa elleni légicsapásokat.
Az uniós főképviselő hangsúlyozta: nyitva kell hagyni a tárgyalások lehetőségét Iránnal. A francia külügyminiszter szintén azt emelte ki, hogy a felek megállapodtak a tárgyalások folytatásában. Rávilágított egyben, hogy nem lehet tisztán katonai megoldása az iráni nukleáris program jelentette kihívásoknak.
Az Irán ellen június 13-án indított nagyszabású offenzíva legalább két-három évvel vetette vissza a perzsa állam atomprogramját Izrael értékelése szerint – mondta Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a Bild című német lapnak adott interjújában.
Rendkívül fontosnak nevezte a tényt, hogy „megsemmisítették” azokat az embereket, akik a nukleáris program részeként irányították és erőltették a fegyverfejlesztést. Hozzátette: Izrael nem áll le addig, amíg nem tesz meg minden lehetőt az iráni atombomba jelentette fenyegetés megszüntetésére.
Az izraeli hadsereg ma újabb légicsapásokat mért egy rakétatároló és kilövő létesítményre az Irán középső részén fekvő Iszfahánban. Iráni újabb rakétatámadásokkal válaszolt, áldozatokról ezúttal nem érkezett jelentés.
Donald Trump amerikai elnök legtöbb két hetet hagyott arra, hogy döntsön egy esetleges katonai beavatkozásról Izrael oldalán.
Európa nem fog tudni sokat segíteni Irán és Izrael háborújának ügyében - jelentette ki Donald Trump újságíróknak nyilatkozva.
"Európa nem fog tudni segíteni ebben" - mondta az amerikai elnök, miután tárgyalóasztalhoz ültek Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Irán vezető diplomatái pénteken Genfben. A megbeszélés, amelyen Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is részt, látható eredmény nélkül ért véget, bár a felek hangsúlyozták, hogy nyitottak a további tárgyalásokra.
Trump szóvá tette azt is, hogy Tulsi Gabbard, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója téved, amikor azt mondja, hogy ne lenne bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyvert épít.
Közben az amerikai külügyminisztérium már 25 ezer embernek nyújtott segítséget Izraelben, részben olyanok számára, akik a háborús helyzet miatt szeretnék elhagyni az országot – közölte Tammy Bruce külügyi szóvivő.
Elmondta, hogy a segítségnyújtás részben információ volt, de azt nem részletezte, hogy azok közül, akik felvették a kapcsolatot a külképviselettel, hány amerikai állampolgár volt, aki kifejezetten a térség elhagyásában kért segítséget.
Pénteken hazatért az Egyesült Államokba az a mintegy 1500 amerikai, akit Cipruson keresztül hajóval menekítettek ki Izraelből, miután a légtér lezárása miatt Izraelben rekedtek.
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget - mondta el az MTI-nek Tamási Zsolt volt igazgató, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum aligazgatója.
A korábban önálló oktatási intézményként megszüntetett katolikus osztályok jelenleg a Bolyai-líceumba betagozódva működnek.
Az aligazgató az újabb önállósodási próbálkozásról kifejtette: az igény jogosságát alátámasztandó korábban a Bolyai-líceum, a Maros megyei tanfelügyelőség és a marosvásárhelyi önkormányzat véleményét is kikérték, szociológiai tanulmány is készült erről, és mindenhonnan pozitív választ kaptak. Mindezzel azt próbálják jobban alátámasztani, hogy reális igény és szükség van az iskolára, és amennyiben megalakul, közösségi igényt teljesít – magyarázta.
Mint részletezte, még mielőtt Bukarestbe kerülne az iskola újraalakításának ügye, a marosvásárhelyi önkormányzat is szavazott a szükségességéről, valamint a megyei tanfelügyelőség is megadta az engedélyt, amely szükséges ahhoz, hogy a kérést be lehessen nyújtani. Ugyanakkor a Bolyai-líceum vezetősége is tudomásul vette, és hozzájárult ahhoz, hogy az egyházi ingatlanban működő katolikus osztályokat is oktató pedagógusai ezen osztályok önállósulása esetén továbbra is órákat tartsanak számukra. "Tehát ezeknek az előkészítő lépéseknek mindegyike megtörtént, hátravan a döntés" - húzta alá Tamási Zsolt.
Hangsúlyozta: az oktatási minisztériumnak meg kell vizsgálnia, hogy az egyház kérése eléggé megalapozott-e, és meghozni a döntést az iskola létrehozásáról.
Az aligazgató az MTI-nek kifejtette: a mostani folyamat teljesen független az iskola bejegyzése érdekében az elmúlt években tett próbálkozásoktól, és a Maros megyei prefektusi hivatal által indított, a katolikus iskola újraalakítását célzó önkormányzati döntések megsemmisítését kérő perek sem befolyásolják. Ezek a perek lezárultak, és ameddig tartottak, nem is lehetett másfajta megoldást kezdeményezni - mondta.
"Jelenleg az iskolával szemben folyó per nincs, mindegyik véget ért. Azt gondolom, sajnos, mert azt reméltük, hogy megnyerve ezeket a pereket visszaállítjuk a régi Rákóczit. Ettől eltekintve ez egy új fejezet, új forgatókönyv, egy teljesen új történet" - fogalmazott Tamási Zsolt.
Arra a kérdésre, hogy az újraalakuló oktatási intézmény a korábbi iskola nevét veszi-e fel vagy más nevet kap, elmondta: első lépésként meg kell alakulnia a felekezeti intézménynek, a névválasztásról azután döntenek.
Kovács Mihály Levente marosvásárhelyi alpolgármester, ügyvivő polgármester egy pénteki sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: azt remélik, hogy a minisztériumi döntés még a nyáron megszületik, és idén ősztől beindulhat az önálló oktatási intézmény.
A marosvásárhelyi iskola bejegyzési folyamatát azért kellett újraindítani, mert a román legfelsőbb bíróság 2022. május 3-án kimondott jogerős ítéletében érvénytelenítette a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. Az iskola a római katolikus egyház épületében folytatta a működését, de ehhez a Bolyai-gimnázium biztosítja számára a jogi keretet.
A 2014 óta működő iskolát 2018-ban miniszteri rendelettel kellett újra létrehozni, miután korábbi alapításában a korrupcióellenes ügyészség (DNA) törvénytelenséget látott, és vádat emelt Tamási Zsolt iskolaigazgató, valamint Stefan Somesan volt főtanfelügyelő ellen. A bűnvádi eljárást évekre rá beszüntették. Az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek.
Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke tegnap késő délután hivatalosan is megkezdte a tárgyalásokat a kormány programjának és összetételének véglegesítése érdekében, miután kormányalakítási megbízást kapott Nicusor Dan államfőtől.
Bolojan a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével, valamint a kisebbségi frakció parlamenti támogatásával készül kormányt alakítani, de várhatóan a választási ciklus félidejénél átadja helyét a legnagyobb parlanti frakcióval rendelkező PSD kormányfőjének.
Az államfő által megbízott miniszterelnök-jelöltnek az alkotmány szerint tíz napon belül kell a kormány névsorával és programjával a parlament elé járulnia bizalmi szavazásra.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség készen áll a tárgyalások folytatására, és szót, illetve súlyt kér az új kormányban, mert nagy szükség van a politikai tudására, tapasztalatára, szakmai egyensúlyára egy nehéz időszakban – írta Facebook-oldalán az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint az elmúlt időszakban közösen kormányprogramot és deficitcsökkentő csomagot kidolgozó négy párt abban érdekelt, hogy az emberek és az ország terhei a lehető legkisebb mértékben növekedjenek a következő időszakban.
„Mi úgy akarjuk csökkenteni a hiányt, hogy az a legkevésbé fájjon a polgároknak. Mindenekelőtt az államon kell kezdeni a spórolást” – írta bejegyzésében az RMDSZ elnöke.
Nyilvánosan sem az államfő, sem a miniszterelnök-jelölt nem beszélt arról, hogy miként sikerült elsimítaniuk az áfa körüli nézetkülönbségeket, amelyek miatt megrekedtek a koalíciós tárgyalások.
Az elnök ragaszkodott a választási kampány során "írásba adott" ígéretéhez, miszerint nem támogat áfaemelést, Ilie Bolojan viszont azt állította: áfaemelés nélkül nem vállalja a kormányfői tisztséget, mert szerinte nem lehet a GDP több mint 9 százalékára emelkedett költségvetési hiányt még idén az Európai Unió által elvárt mértékben csökkenteni.
Sajtóértesülések szerint a patthelyzetet az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki döntése oldotta fel – azzal, hogy október közepéig haladékot adott Románának a költségvetési hiány mérséklését célzó hatékony intézkedések életbe léptetésére.
Források szerint Bolojan és Dan között az a kompromisszum született, hogy az általános áfaemelést elhalasztják, viszont néhány termék és szolgáltatás – így az idegenforgalom és a rendezvényszervezés – kedvezményes adókulcsát megemelik vagy megszüntetik.
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére - jelentette ki Alin Andrieș pénzügyi államtitkár, aki képviselte Romániát az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) pénteki luxemburgi ülésén.
Az államtitkár a Digi24 televízió esti adásában rámutatott, Románia egyéb szankciókat is kaphat az uniós alapokhoz való hozzáférés felfüggesztésén kívül.
Mivel az ország nem tett lépéseket a bevételek növelésére, idén és jövőre még inkább mérsékelnie kell kiadásainak növekedési ütemét. Az Európai Bizottság legújabb ajánlása szerint a nettó kiadások nominális növekedése 2025-ben nem haladhatja meg a 2,8 százalékot, 2026-ban pedig a 2,6 százalékot. Az ezt követő évekre megszabott felső határ megegyezik az ország hét évre szóló deficitcsökkentési tervébe foglaltakkal – magyarázta az államtitkár. Hozzátette, ez a nettó kiadási pálya biztosítani tudná, hogy 2030 végén az államháztartási hiány ne haladja meg a GDP-arányos 3 százalékot.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a váratlanul elakadt kormányalakítási tárgyalások részleteiről, a roncsautóprogram felfüggesztéséről, a parajdi katasztrófa okozta vízszennyezés gazdasági és társadalmi következményeiről, a cseh jobbközép kormány elleni bizalmi szavazásról, illetve arról, hogy miért Ukrajna a világ egyik legdigitálisabb országa.
Szőcs Levente összeállítással jelentkezik az izraeli-iráni háborúról.
Garzó Ferenc: A homályos jövendő és a jósok bizonyossága
Ilie Bolojant, a Nemzeti Liberális Párt ideiglenes elnökét bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan államelnök. Ezt maga az elnök jelentette be pár perccel ezelőtt a Cotroceni-palotában Bolojan jelenlétében. Az elnök megköszönte a pártoknak, hogy egyeztetettek az elmúlt hetekben. Dan az elhúzodó tárgyalásokról annyit mondott, hogy a három hét nem túl hosszú idő tekintettel arra, hogy nyugati államokban hónapokig is eltart egy kormányalakítási tárgyalás. Dan reményét fejezte ki, hogy Bolojan végrehajtja a reformokat az államapparátusban.
Bolojan megköszönte a felkérést és közölte: tudatában van annak, hogy nehéz helyzetben van az ország. Elmondta: folytatja a pártokkal a tárgyalásokat, hogy véglegesítsék a kormányprogramot, illetve az új kabinet összetételét. Rámutatott: három irányt akar követni, az egyik, hogy rendet tegyenek az ország pénzügyeiben, a másik cél, hogy megteremtsék a fejlődés lehetőségét, illetve megadják a kellő tiszteletet az állampolgároknak. Bolojan meggyőződését fejezte ki, hogy a többi párt felelős politikusaival együtt sikerül átvészelni ezt a mostani nehéz gazdasági helyzetet.
Sem az elnök, sem Bolojan nem részletezte a vitájukat az áfával kapcsolatban az alig pár percet tartó nyilatkozatban. Nem közölték, hogy miben állapodtak meg és hogyan hidalták át a nehézségeket, hiszen mint ismert, az elnök nem volt hajlandó elfogadni Bolojannak azt a feltételét, hogy emeljék 2 százalékponttal az áfát. Egyelőre nem tudni tehát, hogy az áfa fog nőni vagy nem.
Irán ma közölte, hogy nem hajlandó az Egyesült Államokkal tárgyalni nukleáris programjának jövőjéről, amíg izraeli támadás alatt áll. Washington és Teherán április óta többször is tárgyalt Irán nukleáris programjáról Omán közvetítésével. A tárgyalásoknak azonban véget vetettek Izrael egy héttel ezelőtt indított, Teherán elleni légicsapásai, amire Irán is légicsapásokkal válaszolt izraeli célpontok ellen.
Nagy-Britannia, Franciaország és Németország külügyminisztere, valamint az Európai Unió külügyi vezetője ma Genfben találkozik Aragcsival, hogy megpróbálják csillapítani a konfliktust.
"
["post_title"]=>
string(87) "Irán nem tárgyal az Egyesült Államokkal, amíg az izraeli támadások folytatódnak"
["post_excerpt"]=>
string(132) "Irán nem hajlandó az Egyesült Államokkal tárgyalni nukleáris programjának jövőjéről, amíg izraeli támadás alatt áll. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(78) "iran-nem-targyal-az-egyesult-allamokkal-amig-az-izraeli-tamadasok-folytatodnak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-06-20 12:55:24"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-06-20 09:55:24"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=451529"
["menu_order"]=>
int(3516)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3536 (24) {
["ID"]=>
int(451527)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2025-06-20 12:53:55"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-06-20 09:53:55"
["post_content"]=>
string(397) "
A dróncsapásban egy ember meghalt, tizennégyen pedig megsérültek.
Az áldozatok között három mentőorvos is van − írta az Ukrajinszka Pravda. Több lakóházat, köztük egy 23 emeletes épületet ért találat, valamint egy iskola, üzletek és parkoló autók rongálódtak meg.
"
["post_title"]=>
string(58) "Nagyszabású orosz támadás érte Odesszát ma hajnalban"
["post_excerpt"]=>
string(82) "Az áldozatok között három mentőorvos is van − írta az Ukrajinszka Pravda. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(52) "nagyszabasu-orosz-tamadas-erte-odesszat-ma-hajnalban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-06-20 12:53:58"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-06-20 09:53:58"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=451527"
["menu_order"]=>
int(3517)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#3628 (24) {
["ID"]=>
int(451641)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2025-06-23 14:35:37"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-06-23 11:35:37"
["post_content"]=>
string(1196) "
Kelemen Hunor,az RMDSZ elnöke arról beszélt, a koalíciós megállapodás aláírása utáni sajtótájékoztatón, hogy a több mint 60 százalékos többségű kormánykoalíció vélhetően az elmúlt 25év legösszetettebb koalíciója.
Hangsúlyozta, a kormányra lépő pártoknak meg kell találniuk a szükséges erőforrásokat ahhoz, hogy helyreállítsák az embereknek a politikai osztályba vetett bizalmát. Úgy fogalmazott: „komoly kiigazításokra, egy sokkal kisebb, karcsúbb államra és igazságos, tisztességes kormányzásra van szükség”. Az RMDSZ elnöke beszélt arról is, hogy nehéz, olykor fájdalmas döntések következnek, de ha van egy világos cél, és sikerül megmagyarázni az embereknek, hogy a dolgok ezzel visszatérnek a rendes kerékvágásba, a kormány a polgárok támogatását is élvezni fogja.
