Francois Hollande francia államfő óva intett Szíria „teljes lángba borulásától” a török és orosz erők „többszöri ellentmondásos beavatkozásai” miatt az országban. (tovább…)
Continue Reading
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó - közölte a találkozó után Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök. A politikus beszámolója szerint a megbeszélés első részében a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabályokról tárgyaltak, a második részében pedig az államfő azt próbálta felmérni, történt-e változás a pártok korábbi álláspontjában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megkötései továbbra is jelentősen leszűkítik a mozgásteret - jelentette ki Grindeanu, aki szerint a korábbiaknál némileg visszafogottabb volt a tárgyalások hangneme, de a megoldás nem körvonalazódik. Grindeanu azt is közölte, hogy több lehetséges megoldás is felmerült, és a PSD nagyrészt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslataival ért egyet.
A politikus ismét úgy vélekedett, hogy a politikai helyzet rendezését Ilie Bolojan leváltott miniszterelnök akadályozza, mert továbbra is hivatalban kíván maradni ügyvivő kormányfőként. Grindeanu szerint a patthelyzet feloldásának első lépése az lenne, ha Bolojan lemondana a tisztségről, és más ügyvivő kormányfő venné át a helyét. Grindeanu azt is közölte, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott egyeztetésen sem Alexandru Nazare, sem más lehetséges miniszterelnök-jelölt neve nem került szóba.
A PSD elnöke szerint az előre hozott választás továbbra is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel, bár erre legkorábban késő ősszel kerülhetne sor. Hozzátette: ez tartós politikai és gazdasági bizonytalanságot okozna, ezért nem tartja kedvező megoldásnak, ugyanakkor a PSD erre is felkészült. Grindeanu azt is közölte: nem szabta feltételül az ügyvivő miniszterelnök lemondását a helyreállítási tervhez kapcsolódó törvények parlamenti támogatásáért, ugyanakkor úgy véli, Ilie Bolojan részéről jóhiszemű gesztus lenne, ha visszalépne, és átadná a helyét egy politikailag kevésbé exponált személynek.
" ["post_title"]=> string(59) "Nem született megoldás a politikai válság rendezésére" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(53) "nem-szuletett-megoldas-a-politikai-valsag-rendezesere" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2026-07-13 15:24:26" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2026-07-13 12:24:26" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=465495" ["menu_order"]=> int(0) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [2]=> object(WP_Post)#3383 (24) { ["ID"]=> int(465493) ["post_author"]=> string(1) "5" ["post_date"]=> string(19) "2026-07-13 13:57:57" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2026-07-13 10:57:57" ["post_content"]=> string(2093) "Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
" ["post_title"]=> string(35) "Nem csitul a közel-keleti válság" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(0) "" ["ping_status"]=> string(0) "" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(32) "nem-csitul-a-kozel-keleti-valsag" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2026-07-13 13:57:57" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2026-07-13 10:57:57" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(74) "https://www.bukarestiradio.ro/2026/07/13/nem-csitul-a-kozel-keleti-valsag/" ["menu_order"]=> int(0) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [3]=> object(WP_Post)#3480 (24) { ["ID"]=> int(465492) ["post_author"]=> string(1) "5" ["post_date"]=> string(19) "2026-07-13 13:54:46" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2026-07-13 10:54:46" ["post_content"]=> string(2579) "Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
" ["post_title"]=> string(96) "Nicușor Dan hivatalos látogatáson vesz részt Párizsban, Emmanuel Macron meghívására" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(0) "" ["ping_status"]=> string(0) "" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(82) "nicusor-dan-hivatalos-latogatason-vesz-reszt-parizsban-emmanuel-macron-meghivasara" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2026-07-13 13:54:46" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2026-07-13 10:54:46" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(124) "https://www.bukarestiradio.ro/2026/07/13/nicusor-dan-hivatalos-latogatason-vesz-reszt-parizsban-emmanuel-macron-meghivasara/" ["menu_order"]=> int(0) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } } ["post_count"]=> int(4) ["current_post"]=> int(-1) ["before_loop"]=> bool(false) ["in_the_loop"]=> bool(false) ["post"]=> object(WP_Post)#3390 (24) { ["ID"]=> int(465502) ["post_author"]=> string(2) "95" ["post_date"]=> string(19) "2026-07-13 16:57:40" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2026-07-13 13:57:40" ["post_content"]=> string(2334) "Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Francois Hollande francia államfő óva intett Szíria „teljes lángba borulásától” a török és orosz erők „többszöri ellentmondásos beavatkozásai” miatt az országban. (tovább…)
Continue ReadingA hazai társadalom szinte egészére jellemző istenhit sokkal inkább a keresztény identitástudatban és erkölcsi értékrendben, mint a vallás tevékeny gyakorlásában nyilvánul meg – egyebek mellett erre a következtetésre jutott a Friedrich Ebert Alapítvány abban a tanulmányban, amelyet tegnap ismertetett az Agerpres hírügynökség. (tovább…)
Continue ReadingLevélben fordult Dacian Ciolo? miniszterelnökhöz, valamint Corina ?uteu kulturális- és Lazăr Comănescu külügyminiszterhez Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő az elmúlt…
Continue ReadingSemmissé nyilvánította a legfelsőbb bíróság a Mihaiela Moraru Iorga korrupcióellenes ügyész elleni vádiratot, és visszautalta az ügyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) ploieşti-i ügyosztályához. (tovább…)
Continue ReadingA Nagy Háború felidézése az egyik legnyomósabb érv az európai projekt folytatása mellett, amely immár több mint 70 év békét hozott – hangoztatta Klaus Johannis államfő tegnap Románia első világháborús hadba lépésének centenáriumán. (tovább…)
Continue ReadingA török külügyminisztérium bírálta az Egyesült Államokat, amiért egy New York-i bíróság harminckét hónap börtönbüntetésre ítélt szerdán egy török bankárt az Irán elleni amerikai szankciók megsértése miatt – jelentette csütörtökön a Sabah cím?, kormányközeli török napilap.
Continue ReadingMegjelent a Hivatalos Közlönyben és ezzel kötelező érvényűvé vált az alkotmánybíróság határozata, amely előírja Klaus Johannis államfőnek, hogy adjon ki elnöki rendeletet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője, Laura Codruţa Kövesi leváltásáról. (tovább…)
Continue ReadingElkészítette és elküldte Strasbourgba, az Európa Tanácshoz az RMDSZ azt az árnyékjelentést, amely a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának ratifikálásakor vállalt román kötelezettségek teljesítésére vonatkozik. (tovább…)
Continue ReadingÉletének 88. évében elhunyt Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művésze – tudatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága az MTI-vel. (tovább…)
Continue ReadingA kormány sürgősségi rendelettel teszi lehetővé több szavazóiroda megszervezését a határon túli románok számára ? jelentette be Dacian Ciolos. (tovább…)
Continue ReadingNem ért egyet a külügyminiszter az izraeli román nagykövetség esetleges Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetésével kapcsolatos dokumentum titkos jellegének feloldásával. (tovább…)
Continue ReadingA Kárpát-medence 5900 magyar iskolakezdőjét részesíti ösztöndíjban a Rákóczi Szövetség az ősz folyamán Beiratkozási Programja keretében – olvasható a szervezet szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. (tovább…)
Continue Reading