A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Kibertámadás gyanújával vizsgálja a Pentagon azt a rendkívüli eseménysorozatot, amelynek során augusztusban több amerikai katonai bázis élelmiszerraktárainak fagyasztói egyszerre hibásodtak meg. A Reuters értesülései szerint legalább hat katonai üzletet érintett az eset, és volt olyan helyszín, ahol a hűtőberendezések hőmérsékletét éjszaka távolról megemelték, így reggelre nagy mennyiségű élelmiszer megromlott. Az amerikai katonai nyomozók a francia hatóságokkal is együttműködnek, mivel októberben Franciaországban több mint 350 üzlet hűtőrendszerét érte hasonló kibertámadás.
A Pentagon egyelőre nem közölt részleteket a vizsgálatról, és azt sem tudni, sikerült-e azonosítani az elkövetőket. A szakértők szerint az ügy rávilágít arra, hogy a kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódó, elavult digitális vezérlőrendszerek mennyire sebezhetőek lehetnek a hackertámadásokkal szemben.
A szavazatok többségének összesítése alapján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártszövetsége végzett az első helyen az előrehozott parlamenti választáson, de nem szerezte meg az önálló kormányzáshoz szükséges többséget, írja a Reuters. A jobboldali, vallásos és szélsőjobboldali pártokból álló blokk várhatóan 53 mandátumot szerez a 120 fős parlamentben, míg a Gadi Eisenkot vezette ellenzék 48 helyre számíthat.
A kormányalakításhoz szükséges 61 mandátum egyik oldalnak sincs meg, ezért hosszas koalíciós tárgyalások várhatók.
Elemzők szerint Netanjahu legnagyobb eredménye nem is a győzelem, hanem politikai túlélése, hiszen a 2023-as Hamász-támadásokat követő bírálatok ellenére továbbra is ő áll a legnagyobb parlamenti blokk élén.
Az arab pártok várhatóan rekordszámú, 19 mandátumot szereznek, és kulcsszereplői lehetnek a következő kormány megalakításának.
Három nappal a brazílai elnökválasztás elvesztése után családjával együtt az Egyesült Államokba érkezett Flavio Bolsonaro konzervatív szenátor, aki ellen odahaza korrupció vádjával vizsgálódnak.
Akárcsak négy éve apja, Jair Bolsonaro, a 45 éves politikus választási puccsal vádolta meg a brazil legfelsőbb bíróságot, valamint az újraválasztott Luiz Inácio Lula da Silva elnököt.
Kijelentette: magát tartja Brazília „jogszerű vezetőjének”. A Reuters ugyanakkor hozzáteszi, hogy Lula győzelmét nemcsak a brazil választási hatóságok ismerték el, hanem nemzetközi megfigyelők, a nemzetközi közösség, sőt Bolsonaro pártja is.
Az ügy tovább növelheti a feszültséget Latin-Amerika legnagyobb országa és az amerikai kormányzat között, amely nyíltan támogatta a Bolsonaro család politikai visszatérését.
A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Mai egyórás különkiadásunkban egy történelmi utazásra hívjuk a hallgatókat. Október közepén Bukarestben járt Marchut Réka történész, aki a fővárosi Szent…
A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten, verseket énekelnek, muzsikájuk sokszínű, a versekből következőek pedig sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja – olvashatjuk az együttes honlapján.
Kilencedik alkalommal szerveztek karácsonyi vásárt Kászon községben december közepén. A kézművesek felvonultatása mellett a község néptánccsoportjai az Őszirózsák nyugdíjas klub,…
A következő összeállításunkban hallgassák meg három erdélyi magyar történelmi egyházi vezető – Kovács Gergely római katolikus érsek, Kolumbán Vilmos József…
Karácsony környékén erősebbé válik az önzetlen szeretet jelenléte. Szívünk megnyitása adja a lehetőséget, hogy lelkünkbe tudjuk ezt fogadni, és gyarapodni…
A kazah elnök felajánlotta, hogy Kazahsztán vállalná a házigazda szerepét az ukrajnai rendezést szolgáló béketárgyalásokon Kaszim–Zsomart Tokajev az amerikai kollégájával…
Az amerikai igazságügyi minisztérium mintegy 30 ezer újabb Epstein-dokumentumot hozott nyilvánosságra. Ezekben az is szerepel, hogy Donald Trump jelenlegi amerikai…
A 2025-ös esztendőt a hazai belpolitikai válság határozta meg, ami annak következtében alakult ki, hogy 2024. december 6-án az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást. Az idén májusban megismételt megmérettetés rányomta a bélyegét a 2025-ös évre, hiszen meghosszabbította a 2024-es úgynevezett választási szuperévet, ami számos gazdasági és politikai bonyodalmat okozott. Mint ismert, az elnökválasztást azért törölték, mert a hatóságok szerint az első fordulót megnyerő Călin Georgescu orosz befolyással győzött. Klaus Iohannis elnök hivatalában maradt, de február elején arra hivatkozva, hogy az esetleges tisztségből való felfüggesztése még sérülékenyebbé teheti az országot, lemondott. Helyét ügyvivő államfőként Ilie Bolojan, a szenátus elnöke foglalta el.
A választás alaposan megrázta a két nagy kormánypártot, a szociáldemokratákat és a liberálisokat, hiszen jelöltjük, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă nem jutott be az érvénytelenített választás második fordulójába. Új kormánykoalíció alakult, a PSD és a PNL visszafogadta az RMDSZ-t a kormányba. Ebből az alkalomból egy fontos premiert is elkönyvelhettünk, hiszen Tánczos Barna személyében rövid időre magyar pénzügyminisztere lett az országnak, így Tánczos volt az első romániai magyar politikus, aki pár hónapig tagja volt a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak is.
Az új kormánykoalíciónak nem sikerült jól a megismételt elnökválasztás, mert Crin Antonescu közös államelnök-jelöltjük nem jutott be a második fordulóba. Nicușor Dan végzett a második helyen, első lett a szélsőséges nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség jelöltje, George Simion. A második fordulóban Dannak sikerült a nagy fordítás, ami főleg a romániai magyarok több mint 90 százalékának köszönhető, akik egyöntetően az elnökválasztást megnyerő Nicușor Danra voksoltak. Az új elnök Ilie Bolojant kérte fel kormányalakításra, az így alakult nagykoalícióba immár a PSD, a PNL, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek mellé az USR is belépett. Az RMDSZ nem tarthatta meg a pénzügyminiszteri posztot az új kormányban, viszont Cseke Attila fejlesztési miniszter maradt, Tánczos Barna tárca nélküli miniszterelnök-helyettes, Demeter András pedig kulturális miniszter lett.
Finnország évek óta vezeti a globális boldogságindexet, sokak számára maga a társadalmi idill. De vajon mit jelent mindez a mindennapokban? Több mosolygós arc jön szembe az utcán? És hogyan fér össze a boldogság világbajnoki címe azzal a ténnyel, hogy az elmúlt évtizedben a szegénységi ráta éppenséggel nőtt? Kustán Magyari Attila szociológussal, újságíróval, a finnországi Tampere Egyetem doktoranduszával beszélgettünk.
Mai egyórás különkiadásunkban egy történelmi utazásra hívjuk a hallgatókat. Október közepén Bukarestben járt Marchut Réka történész, aki a fővárosi Szent István Egyesület meghívására előadást tartott a Liszt Intézetben a bukaresti magyar katolikusok történetéről. A szakember érinti a főváros református múltját, de mindenekelőtt a magyar katolikusok hosszú és viszontagságos történetét idézi fel sikereivel és kudarcaival.
A Nagykárolyban született, Magyarországon élő történész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. Szakterülete a magyar nemzetiségpolitika a 20. században. Kutatási témái közé tartozik a magyar nemzetiségpolitika a két világháború között, a magyarországi németek története a 20. század első felében, illetve a magyar-román diplomáciai kapcsolatok a két világháború között. Mostanában a történész Iuliu Maniu magyarságképét, valamint a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatta.
A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten, verseket énekelnek, muzsikájuk sokszínű, a versekből következőek pedig sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja – olvashatjuk az együttes honlapján.
A Kaláka együttesről gondolom ennél többet nem is kell beszélnem, hiszen hallgatóink is jól ismerhetik megzenésített verseiket, a Kányádi Sándorral, Bogdán Zsolttal közös műsoraikat is. Az adventi időszakban a Kaláka együttes majdnem minden évben körútra érkezik Erdélybe. Idén, 19 év után ismét eljutottak Bukarestbe a Szabad-e ide bejönni betlehemmel című 1987-ben megjelent lemezükből készült műsorukkal. A bukaresti Ady Endre Elméleti Líceumban tartott adventi koncertet követően kértem mikrofon elé Gryllus Dánielt, a Kaláka együttes egyik alapítóját.
Kilencedik alkalommal szerveztek karácsonyi vásárt Kászon községben december közepén. A kézművesek felvonultatása mellett a község néptánccsoportjai az Őszirózsák nyugdíjas klub, a Nagykászoni egyházi kórus is megörvendeztette a vásárra érkezőket. Ott készült most következő összeállításunk, amelyben elsőnek az egyik szervezőt, Csűrös Zsoltot hallják.
A következő összeállításunkban hallgassák meg három erdélyi magyar történelmi egyházi vezető - Kovács Gergely római katolikus érsek, Kolumbán Vilmos József református és Kovács István unitárius püspök - karácsonyi pásztorlevelét.
Karácsony környékén erősebbé válik az önzetlen szeretet jelenléte. Szívünk megnyitása adja a lehetőséget, hogy lelkünkbe tudjuk ezt fogadni, és gyarapodni tudjunk általa – állítja adásunk mai vendége, akivel már több ízben beszélgettünk a Natura Stúdióban a szakrális földrajzot kutatók látásmódjáról.
Balla Ede Zsolt szakrális-földrajz kutató egyik kötetében a székelyudvarhelyi Jézus Szíve kápolnát és a hozzá kapcsolódó szent helyeket ismerteti. A történelmi, egyháztörténeti, földrajzi múlt mellett – a Jézus szíve kápolna apropóján – a szerző tanításokat is megfogalmaz az emberhez méltó életről és a szív ébresztésének fontosságáról. Mai adásunkban őt kérjük meg, meséljen a Magura Kiadó gondozásában megjelent könyvéről.
A detonáció ugyanott történt, ahol két nappal korábban egy autóba rejtett bomba megölte az orosz vezérkar egyik magas rangú tisztjét, Fanil Szarvarov altábornagyot.
Két közlekedési rendőr megközelített egy gyanúsan viselkedő férfit, aki ekkor aktiválta a nála lévő robbanószerkezetet. A két hatósági személy és egy harmadik civil is életét vesztette.
Oroszország szerint a tábornok elleni merénylet mögött ukrán hírszerzés állhat. Az elmúlt években több magas rangú orosz katonai vezető és háborúpárti közszereplő volt merényletek célpontja Oroszországban és az orosz hadsereg által megszállt területeken. Ukrajna esetenként elismerte a felelősségét.
A kazah elnök felajánlotta, hogy Kazahsztán vállalná a házigazda szerepét az ukrajnai rendezést szolgáló béketárgyalásokon
Kaszim–Zsomart Tokajev az amerikai kollégájával kedden folytatott telefonbeszélgetése során Donald Trump „kiemelkedő vezetői képességeit” méltatta, amelyek szerinte segítettek egy sor nemzetközi katonai konfliktus lezárásában és az Egyesült Államok belső potenciáljának erősítésébe. Tokajev egyúttal meghívta Trumpot, hogy számára megfelelő időpontban látogasson el Kazahsztánba – ismertette az elnöki hivatal.
Az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalán közben azt jelentette be, hogy meghívta a kazah és az üzbég vezetőket a G20-csoport Miamiban rendezendő jövő évi csúcstalálkozójára.
Ősszel Trump még arról beszélt, hogy az orosz-ukrán békecsúcs Budapesten lesz, azonban a találkozót néhány nap után elhalasztották. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a keddi kormányinfón cáfolta, hogy körvonalazódna egy februári budapesti békecsúcs.
Az amerikai igazságügyi minisztérium mintegy 30 ezer újabb Epstein-dokumentumot hozott nyilvánosságra. Ezekben az is szerepel, hogy Donald Trump jelenlegi amerikai elnök az 1990-es évek közepén több alkalommal utazott Jeffrey Epstein magánrepülőgépén.
A megjelent utaslisták szerint Trump esetenként feleségével és gyermekeivel volt utasa a járműnek, más esetben csak Jeffrey Epstein társaságában, és volt olyan is, amikor egy 20 éves meg nem nevezett személy is a repülőgépen tartózkodott. A repülő utasai között legkevesebb négy alkalommal szerepel Ghislaine Maxwell, Jeffrey Epstein egykori barátnője és bűntársa, aki jelenleg börtönbüntetését tölti.
A kedden megjelent több tízezer dokumentum között látható egy Jeffrey Epstein arcképével kiállított hamis útlevél fotója az 1980-as évekből, ezen osztrák állampolgárként, Marius Robert Fortelni néven szerepel szaúd-arábiai lakóhellyel.
A Trump-adminisztrációt egy novemberben elfogadott törvény kötelezi arra, hogy nyilvánossá tegye az Epstein-ügy iratainak többségét. A dokumentumokat az áldozatok védelmének figyelembe vétele mellett bocsátják ki, ami azt jelenti, hogy egyes részletek továbbra is olvashatatlanok.
December 19-én több százezer oldalnyi irat jelent meg, majd az ezt követő hétvégén továbbiakkal bővült az olvasható dokumentumok sora.
Oroszország a következő évtizedben nukleáris erőművet telepítene a Holdra – közölte a Roszkoszmosz orosz űrügynökség. A létesítmény a tervek szerint energiát biztosítana az orosz holdprogramnak, valamint a Kínával közösen készülő nemzetközi kutatóállomásnak.
A projekt kivitelezésével a Lavocskin űripari vállalatot bízta meg a Roszkoszmosz.
Oroszország korábban vezető szerepet játszott az űrkutatásban, de az utóbbi évtizedekben lemaradt az USA és különösen Kína mögött. Presztízsét komoly csapás érte 2023-ban, amikor a Luna–25 küldetés leszállóegysége a Holdba csapódott.
A most ismertetett tervvel Moszkva új lendületet adna holdkutatási ambícióinak, miközben a nagyhatalmak között újra erősödik a verseny a Hold stratégiai jelentőségű erőforrásaiért – írja a Reuters.
A 2025-ös esztendőt a hazai belpolitikai válság határozta meg, ami annak következtében alakult ki, hogy 2024. december 6-án az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást. Az idén májusban megismételt megmérettetés rányomta a bélyegét a 2025-ös évre, hiszen meghosszabbította a 2024-es úgynevezett választási szuperévet, ami számos gazdasági és politikai bonyodalmat okozott. Mint ismert, az elnökválasztást azért törölték, mert a hatóságok szerint az első fordulót megnyerő Călin Georgescu orosz befolyással győzött. Klaus Iohannis elnök hivatalában maradt, de február elején arra hivatkozva, hogy az esetleges tisztségből való felfüggesztése még sérülékenyebbé teheti az országot, lemondott. Helyét ügyvivő államfőként Ilie Bolojan, a szenátus elnöke foglalta el.
A választás alaposan megrázta a két nagy kormánypártot, a szociáldemokratákat és a liberálisokat, hiszen jelöltjük, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă nem jutott be az érvénytelenített választás második fordulójába. Új kormánykoalíció alakult, a PSD és a PNL visszafogadta az RMDSZ-t a kormányba. Ebből az alkalomból egy fontos premiert is elkönyvelhettünk, hiszen Tánczos Barna személyében rövid időre magyar pénzügyminisztere lett az országnak, így Tánczos volt az első romániai magyar politikus, aki pár hónapig tagja volt a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak is.
Az új kormánykoalíciónak nem sikerült jól a megismételt elnökválasztás, mert Crin Antonescu közös államelnök-jelöltjük nem jutott be a második fordulóba. Nicușor Dan végzett a második helyen, első lett a szélsőséges nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség jelöltje, George Simion. A második fordulóban Dannak sikerült a nagy fordítás, ami főleg a romániai magyarok több mint 90 százalékának köszönhető, akik egyöntetően az elnökválasztást megnyerő Nicușor Danra voksoltak. Az új elnök Ilie Bolojant kérte fel kormányalakításra, az így alakult nagykoalícióba immár a PSD, a PNL, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek mellé az USR is belépett. Az RMDSZ nem tarthatta meg a pénzügyminiszteri posztot az új kormányban, viszont Cseke Attila fejlesztési miniszter maradt, Tánczos Barna tárca nélküli miniszterelnök-helyettes, Demeter András pedig kulturális miniszter lett.
