A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Kibertámadás gyanújával vizsgálja a Pentagon azt a rendkívüli eseménysorozatot, amelynek során augusztusban több amerikai katonai bázis élelmiszerraktárainak fagyasztói egyszerre hibásodtak meg. A Reuters értesülései szerint legalább hat katonai üzletet érintett az eset, és volt olyan helyszín, ahol a hűtőberendezések hőmérsékletét éjszaka távolról megemelték, így reggelre nagy mennyiségű élelmiszer megromlott. Az amerikai katonai nyomozók a francia hatóságokkal is együttműködnek, mivel októberben Franciaországban több mint 350 üzlet hűtőrendszerét érte hasonló kibertámadás.
A Pentagon egyelőre nem közölt részleteket a vizsgálatról, és azt sem tudni, sikerült-e azonosítani az elkövetőket. A szakértők szerint az ügy rávilágít arra, hogy a kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódó, elavult digitális vezérlőrendszerek mennyire sebezhetőek lehetnek a hackertámadásokkal szemben.
A szavazatok többségének összesítése alapján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártszövetsége végzett az első helyen az előrehozott parlamenti választáson, de nem szerezte meg az önálló kormányzáshoz szükséges többséget, írja a Reuters. A jobboldali, vallásos és szélsőjobboldali pártokból álló blokk várhatóan 53 mandátumot szerez a 120 fős parlamentben, míg a Gadi Eisenkot vezette ellenzék 48 helyre számíthat.
A kormányalakításhoz szükséges 61 mandátum egyik oldalnak sincs meg, ezért hosszas koalíciós tárgyalások várhatók.
Elemzők szerint Netanjahu legnagyobb eredménye nem is a győzelem, hanem politikai túlélése, hiszen a 2023-as Hamász-támadásokat követő bírálatok ellenére továbbra is ő áll a legnagyobb parlamenti blokk élén.
Az arab pártok várhatóan rekordszámú, 19 mandátumot szereznek, és kulcsszereplői lehetnek a következő kormány megalakításának.
Három nappal a brazílai elnökválasztás elvesztése után családjával együtt az Egyesült Államokba érkezett Flavio Bolsonaro konzervatív szenátor, aki ellen odahaza korrupció vádjával vizsgálódnak.
Akárcsak négy éve apja, Jair Bolsonaro, a 45 éves politikus választási puccsal vádolta meg a brazil legfelsőbb bíróságot, valamint az újraválasztott Luiz Inácio Lula da Silva elnököt.
Kijelentette: magát tartja Brazília „jogszerű vezetőjének”. A Reuters ugyanakkor hozzáteszi, hogy Lula győzelmét nemcsak a brazil választási hatóságok ismerték el, hanem nemzetközi megfigyelők, a nemzetközi közösség, sőt Bolsonaro pártja is.
Az ügy tovább növelheti a feszültséget Latin-Amerika legnagyobb országa és az amerikai kormányzat között, amely nyíltan támogatta a Bolsonaro család politikai visszatérését.
A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Az első riasztás Délkelet-Erdélyre, Moldvára, Dobrudzsára, valamint Dél- és Nyugat-Olténiára érvényes, ahol hétfőn 23 óráig 50–70 km/órás sebességgel fújhat a…
A BBC december 28-án tudósított arról, hogy 91 éves korában meghalt Brigitte Bardot francia színészlegenda. Színészként és énekesként is az 1950-es és 1960-as…
Jelentős áttörés nélkül ért véget tegnap Donald Trump amerikai, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több mint három órán át tartó tárgyalása Floridában az ukrajnai…
Az ülés napirendjén szerepel a sérült személyek közösségi integrációját elősegítő sürgősségi kormányhatározat tervezetének megvitatása. Ugyanakkor a kormánynak döntenie kellene egy másik, többször…
Határozatképtelenség miatt január 16-ára halasztotta az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezettel kapcsolatos beadvány megvitatását – jelentette…
A mai műsorban egy különleges adventi orogonakoncertről hallanak, a Székelykeresztúrhoz tartozó Fiatfalván ugyanis egy templom két felekezetnek de két orgonának…
2025 legtragikusabb eseménye a Parajdi sóbánya víz alá kerülése volt. A sorozatos hanyagság miatt sikerült végleg tönkretenni Románia egyik legjelentősebb…
Az idei gazdasági évet a politikai válság határozta meg, valamint az évek óta elszabadult államháztartási hiány. Ilie Bolojan miniszterelnök megpróbálta…
Az első riasztás Délkelet-Erdélyre, Moldvára, Dobrudzsára, valamint Dél- és Nyugat-Olténiára érvényes, ahol hétfőn 23 óráig 50–70 km/órás sebességgel fújhat a szél. A Déli-Kárpátokban és a Kárpát-kanyarban 60–85 km/órás, 1700 méteres magasság fölött 90–120 km/órás széllökésekre is számítani lehet.
A hétfői nap folyamán érvényes sárga riasztás Botoșani, Iași, Vaslui, Galați, Vrancea, Bákó, Neamț, Suceava, Kovászna, Brassó, Buzău, Prahova, Dâmbovița, Argeș, Vâlcea, Gorj, Szeben, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Mehedinți, Dolj, Olt, Tulcea és Konstanca megyére vonatkozik.
A Déli-Kárpátokban és a Kárpát-kanyarban a keddre virradó éjszaka és a keddi nap folyamán is heves szél várható, és a hóviharok miatt alacsony lesz a látótávolság. A keddi nap folyamán Dél- és Nyugat-Olténiában, valamint Délnyugat-Munténiában újabb sárga jelzésű riasztás lesz érvényben, de Máramarosban, Erdélyben és Moldvában is megélénkül a szél időnként, 40–45 km/órás széllökésekre lehet számítani. A kedden 8 órától 20 óráig tartó sárga riasztás Vrancea, Buzău, Kovászna, Prahova, Brassó, Dâmbovița, Gorj, Argeș, Szeben, Vâlcea, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Mehedinți, Dolj, Olt és Teleorman megyére lesz érvényes.
A BBC december 28-án tudósított arról, hogy 91 éves korában meghalt Brigitte Bardot francia színészlegenda. Színészként és énekesként is az 1950-es és 1960-as években vált világhírűvé. Leghíresebb alakításait a többi között az És Isten megteremté a nőt..., a Szép Heléna, A megvetés és a Magánélet című filmben nyújtotta. Brigitte Bardot '70-es években abbahagyta a filmezést, életét az állatok jogaiért folytatott küzdelemnek szentelte.
Jelentős áttörés nélkül ért véget tegnap Donald Trump amerikai, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több mint három órán át tartó tárgyalása Floridában az ukrajnai békemegállapodásról. A vasárnapi eseményt lezáró sajtótájékoztatón mindketten arról beszéltek, hogy a folyamat több időt vesz igénybe.
Trump szerint „egyre közelebb vagyunk” az orosz–ukrán háborút lezáró megállapodáshoz, Volodimir Zelenszkij pedig az amerikai elnökkel folytatott tárgyalás előtt és után is azt nyilatkozta, 90 százalékban sikerült megállapodni a húszpontosra szűkített béketervről. Vannak azonban rendkívül kényes kérdések, az egyik ilyen a Donbasz sorsa. Ezt a kelet-ukrajnai területet Moszkva teljes egészében magának akarja, elfoglalni azonban még nem tudta, Kijev pedig a még az irányítása alatt álló területeket nem akarja feladni. Trump szerint ezen a téren is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez, de „a fronton tapasztalható helyzet alapján” Ukrajnának hamarosan döntést kellene hoznia ebben az ügyben, és valamiféle egyezségre jutni az orosz féllel. A másik ilyen jelentős kérdés a zaporizzsjai atomerőmű ügye. Erről szólva Trump azt közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök együttműködik Ukrajnával az újranyitásáról, s hogy nagy előrelépésnek számít, hogy nem bombázza a létesítményt, amelyet évek óta az orosz hadsereg ellenőriz.
A találkozót követően a két államfő közösen számolt be európai vezetőknek tárgyalásuk eredményéről. Zelenszkij azt nyilatkozta, az ukrán-európai-amerikai biztonsági garanciákról szinte teljes egészében létrejött a megegyezés. Hozzátette, hogy a következő hetekben az amerikai és ukrán delegációk tovább tárgyalnak, hogy véglegesítsék a megállapodást. Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy egy kidolgozott és elfogadott békemegállapodás bármely eleméről szükségessé válhat egy népszavazás Ukrajnában, de nem zárta ki, hogy arról az ukrán parlament döntsön. Az amerikai elnök, aki felajánlotta, hogy ha szükséges Kijevbe utazik, és felszólal az ukrán parlamentben a Zelenszkijjel való találkozás előtt és után is telefonon beszél Vladimir Putyin orosz elnökkel. Egy végleges békemegállapodás az amerikai elnök szavai szerint „néhány héten belül” létrejöhet, ugyanakkor megjegyezte, hogy amennyiben rosszul halad a folyamat, akkor nem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség, ami szerinte „szégyen lenne”.
Az energiahordozó ára a következő évtől akár 20 százalékkal is nőhet. Március végén lejár a hatósági ársapka rendszer, ami dráguláshoz vezethet, ha nem lépnek közbe a hatóságok – hívták fel a figyelmet az energetikai szakértők. Az Intelligens Energia Egyesület elnöke, Dumitru Chisaliţa becslései szerint a legrosszabb forgatókönyv szerint a földgáz ára a háztartási fogyasztók esetében több mint 10-15 százalékkal, de akár 20 százalékkal is nőhet. Létezik azonban egy optimista forgatókönyv is, amely szerint a gáz ára enyhén csökkenhet a jelenlegi 31 bani/ kWh árplafon alatti értékre.
Az ülés napirendjén szerepel a sérült személyek közösségi integrációját elősegítő sürgősségi kormányhatározat tervezetének megvitatása. Ugyanakkor a kormánynak döntenie kellene egy másik, többször elhalasztott sürgősségi rendelet-tervezetről is, melynek értelmében a Román Szerzői Jogvédelmi Hivatal átkerülne a Művelődésügyi Minisztériumhoz. Az erre vonatkozó tervezet e hónapban már kétszer szerepelt a kormányülés napirendjén, de minden alkalommal visszavonták, újabb elemzés céljából. A rendelet-tervezet célja a kiadáscsökkentés a külföldi kiszállások esetében, a köztisztségek számának csökkentése, esetleg a szolgálati lakásokra vonatkozó kiadások törlése és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása.
Sürgősségi rendelet-tervezettel áll a kormány elé a Munkaügyi Minisztérium is, amely új szociális szolgáltatást vezetne be, az úgynevezett „védett otthonra” vonatkozót, amely az állami rendszert elhagyó sérült személyek közösségbe való beilleszkedését segítené.
Határozatképtelenség miatt január 16-ára halasztotta az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezettel kapcsolatos beadvány megvitatását - jelentette be ma december 29-én a testület elnöke, Simina Tănăsescu.
Alkotmánybírósági források szerint az a négy bíró, akiket a Szociáldemokrata Párt javasolt a testületbe, Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc nem jelent meg a mai ülésen. A vasárnapi ülés szintén az ő távozásukat követően vált határozatképtelenné.
A kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
A mai műsorban egy különleges adventi orogonakoncertről hallanak, a Székelykeresztúrhoz tartozó Fiatfalván ugyanis egy templom két felekezetnek de két orgonának is szállást ad.
A kolozsvári adventi könyvvásáron mutatták be Szenkovics Enikő: "A háromnyelvű Echinox. A romániai német irodalom reprezentációi a folyóirat hőskorában (1969–1989)" című kötetét, erről kérdezte a szerzőt László Tibor - majd a műsor végén szintén az Echinox diáklap történetéről, illetve a nagyváradi Familia folyóiratról hallanak – vendégem Traian Stef egykori főszerkesztő volt tartsanak velünk.
Jelentős romániai magyar sportsikert jegyezhettünk fel az idén, hiszen a nagykárolyi születésű Kovács István vezette május 31-én a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét. Kovács segítője a BL-fináléban Mihai Marica, valamint a zilahi Tunyogi Ferencz volt.
A 40 éves játékvezető 2007 óta vezet a hazai élvonalban, és 2010 óta a nemzetközi szövetség bírói keretének a tagja. A Kolozsváron élő játékvezető 2018-ban debütált a BL-ben. Ő vezette 2022-ben a Konferencia-liga döntőjét, míg két évvel később az Európa-liga fináléját. A BL-döntőt az Internazionale játszotta a francia bajnok Paris Saint-Germainnel. A mérkőzés a franciák 5-0-ás győzelmével ért véget.
A hazai magyar kultúrában kiemelkedő jelentőségű eseménynek számított a Román Színházi Szövetség, az UNITER idei gálája, amelyen kiosztották az idei UNITER-díjakat. A gála nagy győztese a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata volt, amelynek a III. Richárd című előadása elnyerte a legjobb előadásnak járó díjat, de a produkciót színpadra állító Albu István megkapta a legjobb rendezésnek járó elsimerést is. Az előadást nagy sikerrel mutatták be a Bukaresti Nemzeti Színházban az Országos Színházi Fesztiválon.
Gyorsan fogy Románia népessége, és ez a trend a következő évtizedekben sem áll meg – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legutóbbi – november végi - demográfiai elemzéséből. A három forgatókönyvvel számoló tanulmány szerint a 2025 elején regisztrált 19 milliós lakosság minimum 1,9 millió, maximum 4,6 millió fővel zsugorodhat 2080-ig a születési arány, a várható élettartam és a migráció alakulásától függően.
A legvalószínűbb forgatókönyv, amely a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyok fennmaradásával kalkulál, 3,4 milliós veszteséget jelez előre. Ez az aktuális népesség szinte egyötödét, pontosabban 18 százalékát jelenti.
A csökkenés ugyanakkor nagyon egyenlőtlen: az ország déli térségei a lakosságuk akár egyharmadát is elveszíthetik, míg az erősebb gazdasági pólusok, mint Bukarest–Ilfov, a központi régió vagy az ország északnyugati része 10 százalék alatti népességfogyást könyvelhet el.
2025 legtragikusabb eseménye a Parajdi sóbánya víz alá kerülése volt. A sorozatos hanyagság miatt sikerült végleg tönkretenni Románia egyik legjelentősebb idegenforgalmi látványosságát.
Mint ismert a bányába befolyt a megáradt Korond-pataka, s a víz teljes mértékben elöntötte a bányát. Románia ezzel elvesztette az egyik legnagyobb sótartalékát, a Sóvidék turizmusa pedig elvesztette egyik legfőbb idegenforgalmi attrakcióját, ami jelentősen megnehezíti a környékbeliek megélhetését.
A májusban bekövetkezett katasztrófa után a tényleges felelősök megtalálása elmaradt, hiszen a vízügy igazgatóját ugyan leváltották, de Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter nem a parajdi katasztrófával indokolta döntését. Az állami sóvállalat vezetőjét viszont azóta sem sikerült meneszteni, hiába követelte ezt a politikum.
Az idei gazdasági évet a politikai válság határozta meg, valamint az évek óta elszabadult államháztartási hiány. Ilie Bolojan miniszterelnök megpróbálta kordában tartani a kiadásokat, de a májusi elnökválasztásig a koalíció jóformán semmit nem tett a kiadások megfékezése érdekében, ezért az eredetileg GDP-arányosan 7 százalékosra tervezett államháztartási hiány az év végén eléri a 8,4 százalékot.
Bukarest szerencsére megértésre talált Brüsszelben és a nemzetközi hitelminősítők részéről, hiszen a kormány elfogadott adóemeléseket. Ezek közül a legfontosabb volt az áfa két százalékpontos növelése 19 százalékról 21 százalékra, a 3000 lej fölötti nyugdíjak egészségügyi járulékkötelessé tétele, az üzemanyag és a dohánytermékek jövedéki adójának 10 százalékos emelése, illetve az osztalékadó 16 százalékra növelése. Emellett a kiadásokat is csökkentették, például korlátozták az érdemösztöndíjra jogosultak számát.
A koalíció viszont halogatta azokat az intézkedéseket, amelyek az államot karcsúsították volna. A legnagyobb felháborodást a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának rendezési kísérlete okozta, hiszen a kormány többször is nekifutott, de az alkotmánybíróságon elakadt a tervezet. A koalíció másik nagy adóssága a választók irányába a helyi és központi közigazgatás reformja, amely elsősorban a PSD és a PNL vitája miatt hiúsult meg.
Az első riasztás Délkelet-Erdélyre, Moldvára, Dobrudzsára, valamint Dél- és Nyugat-Olténiára érvényes, ahol hétfőn 23 óráig 50–70 km/órás sebességgel fújhat a szél. A Déli-Kárpátokban és a Kárpát-kanyarban 60–85 km/órás, 1700 méteres magasság fölött 90–120 km/órás széllökésekre is számítani lehet.
A hétfői nap folyamán érvényes sárga riasztás Botoșani, Iași, Vaslui, Galați, Vrancea, Bákó, Neamț, Suceava, Kovászna, Brassó, Buzău, Prahova, Dâmbovița, Argeș, Vâlcea, Gorj, Szeben, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Mehedinți, Dolj, Olt, Tulcea és Konstanca megyére vonatkozik.
A Déli-Kárpátokban és a Kárpát-kanyarban a keddre virradó éjszaka és a keddi nap folyamán is heves szél várható, és a hóviharok miatt alacsony lesz a látótávolság. A keddi nap folyamán Dél- és Nyugat-Olténiában, valamint Délnyugat-Munténiában újabb sárga jelzésű riasztás lesz érvényben, de Máramarosban, Erdélyben és Moldvában is megélénkül a szél időnként, 40–45 km/órás széllökésekre lehet számítani. A kedden 8 órától 20 óráig tartó sárga riasztás Vrancea, Buzău, Kovászna, Prahova, Brassó, Dâmbovița, Gorj, Argeș, Szeben, Vâlcea, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Mehedinți, Dolj, Olt és Teleorman megyére lesz érvényes.
