A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Kibertámadás gyanújával vizsgálja a Pentagon azt a rendkívüli eseménysorozatot, amelynek során augusztusban több amerikai katonai bázis élelmiszerraktárainak fagyasztói egyszerre hibásodtak meg. A Reuters értesülései szerint legalább hat katonai üzletet érintett az eset, és volt olyan helyszín, ahol a hűtőberendezések hőmérsékletét éjszaka távolról megemelték, így reggelre nagy mennyiségű élelmiszer megromlott. Az amerikai katonai nyomozók a francia hatóságokkal is együttműködnek, mivel októberben Franciaországban több mint 350 üzlet hűtőrendszerét érte hasonló kibertámadás.
A Pentagon egyelőre nem közölt részleteket a vizsgálatról, és azt sem tudni, sikerült-e azonosítani az elkövetőket. A szakértők szerint az ügy rávilágít arra, hogy a kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódó, elavult digitális vezérlőrendszerek mennyire sebezhetőek lehetnek a hackertámadásokkal szemben.
A szavazatok többségének összesítése alapján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártszövetsége végzett az első helyen az előrehozott parlamenti választáson, de nem szerezte meg az önálló kormányzáshoz szükséges többséget, írja a Reuters. A jobboldali, vallásos és szélsőjobboldali pártokból álló blokk várhatóan 53 mandátumot szerez a 120 fős parlamentben, míg a Gadi Eisenkot vezette ellenzék 48 helyre számíthat.
A kormányalakításhoz szükséges 61 mandátum egyik oldalnak sincs meg, ezért hosszas koalíciós tárgyalások várhatók.
Elemzők szerint Netanjahu legnagyobb eredménye nem is a győzelem, hanem politikai túlélése, hiszen a 2023-as Hamász-támadásokat követő bírálatok ellenére továbbra is ő áll a legnagyobb parlamenti blokk élén.
Az arab pártok várhatóan rekordszámú, 19 mandátumot szereznek, és kulcsszereplői lehetnek a következő kormány megalakításának.
Három nappal a brazílai elnökválasztás elvesztése után családjával együtt az Egyesült Államokba érkezett Flavio Bolsonaro konzervatív szenátor, aki ellen odahaza korrupció vádjával vizsgálódnak.
Akárcsak négy éve apja, Jair Bolsonaro, a 45 éves politikus választási puccsal vádolta meg a brazil legfelsőbb bíróságot, valamint az újraválasztott Luiz Inácio Lula da Silva elnököt.
Kijelentette: magát tartja Brazília „jogszerű vezetőjének”. A Reuters ugyanakkor hozzáteszi, hogy Lula győzelmét nemcsak a brazil választási hatóságok ismerték el, hanem nemzetközi megfigyelők, a nemzetközi közösség, sőt Bolsonaro pártja is.
Az ügy tovább növelheti a feszültséget Latin-Amerika legnagyobb országa és az amerikai kormányzat között, amely nyíltan támogatta a Bolsonaro család politikai visszatérését.
A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedd esti sajtótájékoztatóján elmondta: a jogszabály átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz a kiadások csökkentésére, a gazdaság élénkítésére és az…
Átadták a forgalomnak a moldvai A7-es autópálya újabb, mintegy 50 kilométeres szakaszát. Így megszakítás nélkül gyorsforgalmi úton lehet közlekedni Bukarest…
Az Erdélyben ciántechnológiás aranybányát tervező Gabriel Resources 47 millió lejjel tartozik a román államnak. Az Országos Adóhatóság (ANAF) közölte, hogy…
Nem élt vétójogával, hanem kihirdette a szlovák államfő a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, amely bűncselekménnyé nyilvánítja a Benes-dekrétumok megkérdőjelezését. Ezentúl…
Adásunkban felidézzük az idén 25 éves csíksomlyói kegytemplom kórusa történetét, majd ismertetjük a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat idei utolsó lapszámait.
Az Egyesült Államok kormánya a világ mintegy harminc országából visszarendeli nagykövetét – közölte az amerikai külügyminisztérium. Az amerikai médiához eljuttatott közlemény…
Szélre, hóviharokra és jegesedésre vonatkozó figyelmeztetést adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a Bánság déli részére, Munténiára, Dobrudzsára…
Jövőre nem lesz szükség adóemelésekre, ha a kormány és a parlament tartja magát a koalícióban jóváhagyott intézkedésekhez, és mindezekhez költségvetési…
Közzétették a pénzügyminisztérium honlapján a jövő évi költségvetés elfogadásához szükséges és egyéb stratégiai intézkedéseket tartalmazó úgynevezett salátarendelet tervezetét. A tárca…
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedd esti sajtótájékoztatóján elmondta: a jogszabály átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz a kiadások csökkentésére, a gazdaság élénkítésére és az adórendszer egyszerűsítésére. Eszerint:
A pártok és nemzeti kisebbségi szervezetek állami támogatása csökken.
Több szociális intézkedés végrehajtását elhalasztják.
Befagyasztják a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket.
Szigorúbb ellenőrzés alá kerülnek az állami vállalatok kiadásai.
A nagyvállalatok minimumadója 2026-tól 1%-ról 0,5%-ra csökken, majd 2027-ben megszűnik.
2027-től új adózási forma lép életbe a vállalatcsoportokon belüli „érzékeny” kiadásokra, a profitkivonás visszaszorítására.
A mikrovállalkozások egységesen 1%-os adókulcsot fizetnek 100 ezer euró árbevételig.
Megszűnik a 3%-os mikroadókulcs.
2027-től eltörlik az „oszlopadót” (építményadót), amely a kormány szerint visszafogta a beruházásokat.
Egyszerűsödik az e-Factura és e-TVA rendszer.
Pontosítják az áfabevallások és előre kitöltött elszámolások szabályait.
Meghosszabbítják a rászorulókat segítő intézkedéseket.
Átmeneti szabályok biztosítják az „Egészséges étkezés” program folytatását a 2026-os költségvetés elfogadásáig.
Az önkormányzatok számára 500 millió lejnyi hitelkeretet különítenek el az EU-s beruházások önrészére, illetve legfeljebb 200 millió lej támogatást a távhőszolgáltatás költségeire.
2025-től csak az adóhatóság (ANAF) adhat ki engedélyt jövedéki termékek forgalmazására.
Pénzügyi garanciákat vezetnek be az energetikai termékek importőreinek és forgalmazóinak az áfa- és jövedéki adók biztosítására.
Szintén kedd esti ülésén a kormány jóváhagyta több minisztérium és állami intézmény idei büdzséjének a kiegészítését. A legtöbb pénzt, 1,6 milliárd lejt a védelmi minisztérium kapja.
A közszolgálati rádió költségvetését a kabinet 6 millió lejjel egészítette ki a működési költségek biztosítása érdekében.
Átadták a forgalomnak a moldvai A7-es autópálya újabb, mintegy 50 kilométeres szakaszát. Így megszakítás nélkül gyorsforgalmi úton lehet közlekedni Bukarest és a fővárostól 250 kilométernyire található Egyedhalma (Adjud) között. A szakaszon egyelőre nem készültek el a pihenőparkolók.
Az új sztrádaszakasszal 1416 kilométerre bővült a gyorsforgalmi úthálózat. Ebből 146 kilométert idén adtak át.
A közlekedési nagyberuházásokat figyelemmel követő Pro Infrastructura szakportál szerint a szakasz idei átadása érdekében az A7-es pálya megépítését csaknem teljes egészére leszerződött - Dorinel Umbrarescu által ellenőrzött - UMB más építkezéseket „áldozott fel”. Mostanra az A7-en autópályának el kellett volna érnie Páskánt (Pascani), de az építkezés jelenlegi állapota alapján kétséges, hogy akár 2026 végéig sikerül-e megnyitni a hiányzó 120 kilométernyi sztrádát.
Van remény arra, hogy az építő szakaszokban nyitja a fennmaradó sztrádát, és így nem vesznek el a projektre elkülönített helyreállítási alapok.
Letette a hivatali esküt védelmi miniszterként a tárcát az utóbbi hónapban ügyvivőként vezető Radu Miruta. A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) politikusát, eddigi gazdasági minisztert azután nevezte ki a posztra Nicusor Dan államfő, hogy a szakmai önéletrajza meghamísításával gyanúsított, szintén USR-s Ionut Mosteanu lemondani kényszerült.
A védelmi minisztérium vezetője egyben az USR-nek járó miniszterelnök-helyettesi posztot is betölti a négypárti kormányban.
A digitalizációs, vállalkozási és turisztikai minisztérium élére Irineu Darau, az USR Máramaros megyei szenátora kapott miniszteri kinevezést. A 39 éves informatikus 2020-ig a szakmájában dolgozott, és emberi jogi, a kommunizmus bűneinek feltárásával foglalkozó civil szervezetekben vállalt szerepet.
Az Erdélyben ciántechnológiás aranybányát tervező Gabriel Resources 47 millió lejjel tartozik a román államnak. Az Országos Adóhatóság (ANAF) közölte, hogy kényszervégrehajtás alá kerültek a kanadai székhelyű vállalat részvényei, amelyeket a Roșia Montană Gold Corporation társaságban birtokol. Amennyiben vagyonátruházások történénnek, annak jogszerűségét megvizsgáltatják – derül ki a közleményből.
A Világbank keretében működő washingtoni választottbíróság márciusban a román államnak adott igazat abban a kártérítési perben, amelyet a Gabriel Resources indított a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt. Ennek alapján Románia nem köteles kártérítést fizetni, mi több, a kanadai cégnek meg kell térítenie a román állam közel 47 millió lejes perköltségét. Ennek biztosításához a bukaresti legfelsőbb bíróság novemberben jogerősen zárolta a Gabriel Resources javait.
Nem élt vétójogával, hanem kihirdette a szlovák államfő a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, amely bűncselekménnyé nyilvánítja a Benes-dekrétumok megkérdőjelezését. Ezentúl akár fél év börtönnel büntethető, aki nyilvános elutasítja a második világháború utáni rendezést szolgáló jogi dokumentumokat, és vitatja például a szlovákiai magyarság háborús bűnös jogállását.
Peter Pellegrini korábban kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy a törvénymódosítás egyes részeit esetleg visszaküldi újbóli megvitatásra.
A Magyar Szövetség elnöke, Gubík László az év méltatlan lezárásának nevezte a Btk. módosítását. A ma7.sk felvidéki magyar hírportálnak nyilatkozva elmondta: a törvény hatálybalépését követően a tudomány és a jog eszközeivel fognak rámutatni annak abszurditására. Első ilyen lépésként a magyar kultúra napján, január 22-én A börtön ablakában? címmel tudományos konferenciát szerveznek, ahol a szólásszabadság, a magántulajdon védelme és a jogbiztonság lesz a fő téma.
Adásunkban felidézzük az idén 25 éves csíksomlyói kegytemplom kórusa történetét, majd ismertetjük a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat idei utolsó lapszámait.
Az Egyesült Államok kormánya a világ mintegy harminc országából visszarendeli nagykövetét - közölte az amerikai külügyminisztérium.
Az amerikai médiához eljuttatott közlemény szokásos eljárásnak nevezi az intézkedést, és hangsúlyozza, hogy "egy nagykövet az elnök személyes képviselője, az elnöknek pedig jogában áll annak biztosítása, hogy olyan személy képviselje őt az érintett országokban, aki előmozdítja az Amerika az első politikai programot".
A külügyi tárca által kiadott tájékoztatás ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a visszatérő diplomatákat arra kérték, hazájuk külügyminisztériumán belül szolgáljanak tovább, új lehetőségeket keresve arra, hogy "Trump elnök Amerika az elsőpolitikai programját előrevigyék". A döntés által érintett nagykövetségeket, illetve országokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra, ugyanakkor a külügyminisztérium világossá tette, hogy külképviseletet vezető diplomatát olyan országból nem rendelnek vissza, ahol háború zajlik, valamint amely országgal az Egyesült Államok nagy téttel bíró tárgyalások szakaszában jár.
Szélre, hóviharokra és jegesedésre vonatkozó figyelmeztetést adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a Bánság déli részére, Munténiára, Dobrudzsára és Olténiára.
Az előrejelzések szerint ezeken a területeken szerda déltől csütörtök estig 50-70 km/órás széllökésekre lehet számítani. Csütörtökre virradóra Munténiában, valamint Olténia déli és Dobrudzsa északi részén hóviharok várhatók, amelyek miatt a látótávolság 100 méter alá csökken. A Déli-Kárpátok nyugati részén és Olténiában 10-20, helyenként akár 25 centiméteres hóréteg rakódhat le.Az ország többi részén eső, havas eső várható.
Csütörtökön délen és keleten jelentősen lehűl az idő, a maximumok mínusz 5 és 2 Celsius-fok között alakulnak. Éjszaka és a kora reggeli órákban Moldvában és Kelet-Erdélyben fagy lesz, mínusz 12 fokig csökken a hőmérséklet.
Megszavazták a képviselőházban, hogy 2026-ot Hunyadi János – a kereszténység, az egyensúly és a tolerancia védelmezője az európai nemzetek között – évének nyilvánítsák, a hadvezér és Magyarország kormányzója halálának 570-ik évfordulója alkalmából.
Az RMDSZ támogatta ezt a tervezetet, mert Hunyadi János egy olyan 15. századi személyiség, akinek tettei túlmutatnak határokon, nyelveken és közösségeken. Multikulturális környezetben formálódott vezető volt, aki rendkívül összetett európai környezetben cselekedett, és stratégiai látásmódjával és bátorságával döntő hatást gyakorolt a történelem menetére. Az 1456-os nándorfehérvári győzelem fordulópontot jelentett az európai történelemben, döntő módon hozzájárulva az európai egyensúly fenntartásához - jelentette ki Zahoránszki Brigitta az RMDSZ máramarosi képviselője.
Jövőre nem lesz szükség adóemelésekre, ha a kormány és a parlament tartja magát a koalícióban jóváhagyott intézkedésekhez, és mindezekhez költségvetési fegyelem társul - nyilatkozta hétfő este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Mint hangsúlyozta, a november végi költségvetési deficit alapján biztosra állítható, hogy Románia tartani tudja idén a 8,4 százalékos hiánycélt. Ha az eddigi intézkedések mellett jövőre a bejelentetteknek megfelelően sikerül csökkenteni a kiadásokat és erősíteni a költségvetési fegyelmet, 2026-ban nem lesz szükség újabb adóemelésekre - szögezte le. Rámutatott arra is, hogy a költségvetési hiány lefaragása mellett az is fontos, hogy kevesebb hitelt vegyen fel az ország, mert csak így csökkennek a kamatköltségek, a megtakarított pénzt pedig beruházásokra, fejlesztésekre, a nyugdíjak és fizetések indexálására lehet majd fordítani.
Közzétették a pénzügyminisztérium honlapján a jövő évi költségvetés elfogadásához szükséges és egyéb stratégiai intézkedéseket tartalmazó úgynevezett salátarendelet tervezetét.
A tárca közleménye szerint a jogszabály célja stabil és kiszámítható adózási szabályok bevezetése a beruházások és a gazdasági fejlődés ösztönzése érdekében, az adócsalás visszaszorítása, az alacsony jövedelmű munkavállalók támogatása, a költségvetési kiadások csökkentése, a költségvetési fegyelem erősítése.
A tervezet szerint 2026. július 1-től 4325 lejre nő a bruttó minimálbér. A salátarendelet értelmében a pártok állami szubvenciója jövőre 10 százalékkal csökken a 2025-ben kapott összeghez képest. Ugyanennyivel mérséklődik a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezeteknek nyújtott állami támogatás, illetve a képviselők és szenátorok költségtérítési átalánya is. A tervezet lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy 2026. június 30-ig hitelt vegyenek fel az államkincstártól a helyreállítási terv (PNRR) keretében futó projektjeik végrehajtására, 2026. március 31-ig pedig a távhő-szolgáltatással kapcsolatos kiadásaik fedezésére.
A salátarendelet tervezete adóügyi intézkedéseket is tartalmaz, emellett az e-Factura rendszer használatának kiterjesztését, valamint a RO e-TVA mechanizmusok egyszerűsítését célzó intézkedéseket is.
A Temesvári Nyugati Egyetem rektora, Marilen Pirtea veheti át Daniel David helyét az oktatási minisztérium élén.
A Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője kedden megerősítette az Agerpres hírügynökségnek, hogy a miniszterelnök felajánlotta neki a Daniel David lemondásával megüresedő tanügyminiszteri tisztséget. Pirtea azt is elmondta, hogy mérlegeli a javaslatot és az ünnepek után közli a döntését.
'Nagyon fontos, hogy mekkora költségvetése lesz jövőre az oktatási és kutatási minisztériumnak (...). Megfelelő büdzsé nélkül az intézkedések inkább megszorítások lesznek, mintsem befektetések' – fogalmazott a felkért szakember.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedd esti sajtótájékoztatóján elmondta: a jogszabály átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz a kiadások csökkentésére, a gazdaság élénkítésére és az adórendszer egyszerűsítésére. Eszerint:
A pártok és nemzeti kisebbségi szervezetek állami támogatása csökken.
Több szociális intézkedés végrehajtását elhalasztják.
Befagyasztják a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket.
Szigorúbb ellenőrzés alá kerülnek az állami vállalatok kiadásai.
A nagyvállalatok minimumadója 2026-tól 1%-ról 0,5%-ra csökken, majd 2027-ben megszűnik.
2027-től új adózási forma lép életbe a vállalatcsoportokon belüli „érzékeny” kiadásokra, a profitkivonás visszaszorítására.
A mikrovállalkozások egységesen 1%-os adókulcsot fizetnek 100 ezer euró árbevételig.
Megszűnik a 3%-os mikroadókulcs.
2027-től eltörlik az „oszlopadót” (építményadót), amely a kormány szerint visszafogta a beruházásokat.
Egyszerűsödik az e-Factura és e-TVA rendszer.
Pontosítják az áfabevallások és előre kitöltött elszámolások szabályait.
Meghosszabbítják a rászorulókat segítő intézkedéseket.
Átmeneti szabályok biztosítják az „Egészséges étkezés” program folytatását a 2026-os költségvetés elfogadásáig.
Az önkormányzatok számára 500 millió lejnyi hitelkeretet különítenek el az EU-s beruházások önrészére, illetve legfeljebb 200 millió lej támogatást a távhőszolgáltatás költségeire.
2025-től csak az adóhatóság (ANAF) adhat ki engedélyt jövedéki termékek forgalmazására.
Pénzügyi garanciákat vezetnek be az energetikai termékek importőreinek és forgalmazóinak az áfa- és jövedéki adók biztosítására.
Szintén kedd esti ülésén a kormány jóváhagyta több minisztérium és állami intézmény idei büdzséjének a kiegészítését. A legtöbb pénzt, 1,6 milliárd lejt a védelmi minisztérium kapja.
A közszolgálati rádió költségvetését a kabinet 6 millió lejjel egészítette ki a működési költségek biztosítása érdekében.
