A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Kibertámadás gyanújával vizsgálja a Pentagon azt a rendkívüli eseménysorozatot, amelynek során augusztusban több amerikai katonai bázis élelmiszerraktárainak fagyasztói egyszerre hibásodtak meg. A Reuters értesülései szerint legalább hat katonai üzletet érintett az eset, és volt olyan helyszín, ahol a hűtőberendezések hőmérsékletét éjszaka távolról megemelték, így reggelre nagy mennyiségű élelmiszer megromlott. Az amerikai katonai nyomozók a francia hatóságokkal is együttműködnek, mivel októberben Franciaországban több mint 350 üzlet hűtőrendszerét érte hasonló kibertámadás.
A Pentagon egyelőre nem közölt részleteket a vizsgálatról, és azt sem tudni, sikerült-e azonosítani az elkövetőket. A szakértők szerint az ügy rávilágít arra, hogy a kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódó, elavult digitális vezérlőrendszerek mennyire sebezhetőek lehetnek a hackertámadásokkal szemben.
A szavazatok többségének összesítése alapján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártszövetsége végzett az első helyen az előrehozott parlamenti választáson, de nem szerezte meg az önálló kormányzáshoz szükséges többséget, írja a Reuters. A jobboldali, vallásos és szélsőjobboldali pártokból álló blokk várhatóan 53 mandátumot szerez a 120 fős parlamentben, míg a Gadi Eisenkot vezette ellenzék 48 helyre számíthat.
A kormányalakításhoz szükséges 61 mandátum egyik oldalnak sincs meg, ezért hosszas koalíciós tárgyalások várhatók.
Elemzők szerint Netanjahu legnagyobb eredménye nem is a győzelem, hanem politikai túlélése, hiszen a 2023-as Hamász-támadásokat követő bírálatok ellenére továbbra is ő áll a legnagyobb parlamenti blokk élén.
Az arab pártok várhatóan rekordszámú, 19 mandátumot szereznek, és kulcsszereplői lehetnek a következő kormány megalakításának.
Három nappal a brazílai elnökválasztás elvesztése után családjával együtt az Egyesült Államokba érkezett Flavio Bolsonaro konzervatív szenátor, aki ellen odahaza korrupció vádjával vizsgálódnak.
Akárcsak négy éve apja, Jair Bolsonaro, a 45 éves politikus választási puccsal vádolta meg a brazil legfelsőbb bíróságot, valamint az újraválasztott Luiz Inácio Lula da Silva elnököt.
Kijelentette: magát tartja Brazília „jogszerű vezetőjének”. A Reuters ugyanakkor hozzáteszi, hogy Lula győzelmét nemcsak a brazil választási hatóságok ismerték el, hanem nemzetközi megfigyelők, a nemzetközi közösség, sőt Bolsonaro pártja is.
Az ügy tovább növelheti a feszültséget Latin-Amerika legnagyobb országa és az amerikai kormányzat között, amely nyíltan támogatta a Bolsonaro család politikai visszatérését.
A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Tiltatkozó megmozdulásra készülnek ismét a Babeș–Bolyai Tudományegyetem diákjai, akik az egyetem főépülete előtt tüntetnek holnap, január 15-én, délután fél héttől. A hallgatók elégedetlenségét az váltotta ki,…
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek…
Nicușor Dan államfő kihirdette a honvédelmi felkészítésről szóló törvény módosítását és ezzel hatályba lépett az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének jogi kerete. A…
A kormány a belügyi és a védelmi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről szóló törvénytervezetet készíti elő. Erről Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott…
Tavaly októberben ünnepelte 85. születésnapját Márton Árpád, Csíkszereda Pro Urbe díjas festőművésze, akivel Bíró István beszélgetett a fotókkal és festményekkel…
A kormány felelősségvállalással tervezi benyújtani a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről szóló tervezetet – erről szintén Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott.…
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai támadásnak minősítette a Radu Marinescu elleni plágiumvádakat, és leszögezte, hogy fenntartások nélkül támogatja az igazságügyi…
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök élesen bírálta a külügyminisztériumot amiatt, hogy a koalícióban nem tárgyaltak az Európai Unió és a Mercosur-államok, vagyis…
A kedvezőtlen időjárás miatt szerdán öt iskolában az oktatás online formában zajlik, míg egyben felfüggesztik a tanítást - tájékoztatott kedd este a tanfelügyelőségektől kapott információkra hivatkozva az oktatási minisztérium.
A tárca közleménye szerint Dolj megye egy iskolájában, illetve Temes és Teleorman megye két-két iskolájában térnek át online oktatásra, az intézkedés mintegy 2200 gyereket érint. Emellett egy Szatmár megye tanintézetben 450 tanuló számára szünetel a tanítás a rossz idő miatt.
Tiltatkozó megmozdulásra készülnek ismét a Babeș–Bolyai Tudományegyetem diákjai, akik az egyetem főépülete előtt tüntetnek holnap, január 15-én, délután fél héttől. A hallgatók elégedetlenségét az váltotta ki, hogy már 2025-ben csökkentették az ösztöndíjak összegét, idéntől pedig a legtöbb karon elfogadták azt, hogy megemelik a tandíjakat.
A Kolozsvári Hallgatói Bizottság szerint a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több karának tanácsában már megszavazták a tandíjak, a felvételi díjak, valamint egyes esetekben a kreditdíjak emelését is. Ezeket a javaslatokat az egyetem szenátusa elé terjesztik január 19-én, hétfőn reggel,és ekkor születik ezekről az intézkedésekről végleges döntés.Az egyetem vezetése a költségvetési hiánnyal indokolja az emeléseket, de a Hallgatói Bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az intézkedések ellentétesek a hozzáférhető felsőoktatás elvével.
A diákok úgy vélik, a kolozsvári megélhetési költségek növekedése és az ösztöndíjak csökkentése miatt sok hallgató csak hitelből tudná folytatni tanulmányait. A diákképviseletek szerint számos karon körülbelül 20 százalékos tandíjemelést fogadtak el, de vannak olyan szakok is, ahol a tervezett növekedés 30–50 százalékos, sőt egyes esetekben még ennél is magasabb.
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek - az alapbérek érintése nélkül - a személyi jellegű kiadások. Az előírás nem érinti a közoktatási intézményeket.
A jogszabályjavaslat szerint a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül a közintézmények átszervezésének le kell zárulnia.A 10 százalékos kiadáscsökkentést a minisztériumoknál és alárendelt intézményeiknél kell végrehajtani; az egyes szervezeti egységeknél eltérő mértékű csökkentés is megengedett, ha intézményi szinten 10 százalékos a megtakarítás.
A tervezet szerint a személyi jellegű kiadások mérséklése több módszerrel is megvalósítható, például az álláshelyek számának csökkentésével, jogszerű elbocsátásokkal, egyes bérpótlékok lefaragásával vagy más, törvényes költségcsökkentő intézkedésekkel. Ha az alárendelt intézményeknél a megtakarítás meghaladja a tíz százalékot, a különbözet a minisztériumhoz kerül, amely azt később a felmerülő szükségleteknek megfelelően személyi jellegű kiadásokra fordíthatja.
A tervezet előírja azt is, hogy megtakarítások módozatairól kötelező egyeztetni a szakszervezetekkel vagy a munkavállalók képviselőivel. A pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezésekor már eleve a tízszázalékkal csökkentett személyi kiadásokkal számol majd a fő költségvetési intézmények esetében.
Nicușor Dan államfő kihirdette a honvédelmi felkészítésről szóló törvény módosítását és ezzel hatályba lépett az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének jogi kerete.
A parlament által decemberben megszavazott jogszabály felhatalmazza a védelmi minisztériumot (MAPN), hogy négyhónapos katonai alapkiképzéseket szervezzen 18 és 35 év közötti, a szolgálatra önkéntesen jelentkező fiatal férfiak és nők számára, akik a felkészítő után az operatív tartalékos állomány tagjaivá válnak.
Az önkéntes szolgálat négy hónap kiképzést jelent egy katonai egységnél, amely gondoskodik a jelentkezők elszállásolásáról, étkeztetéséről, felszereléséről és a hivatásos állományéval megegyező havi zsoldjáról. Az erőnléti felkészítésen kívül az önkénteseket megtanítják a katonai fegyelem és alapvető szabályok és taktikák betartására, valamint különböző fegyverek használatára. A négyhónapos időszak végén az önkéntes katonai szolgálatot elvégző fiatalok háromhavi országos bruttó átlagbérnek megfelelő bónuszt is kapnak a védelmi minisztériumtól.
Radu Miruță védelmi miniszter ismételten leszögezte, hogy szó sincs a (kötelező) sorkatonai szolgálat visszaállításáról, amelyet - békeidőben - Románia 2007-től függesztett fel. A tárcavezető szerint egyelőre az a célkitűzés, hogy idén mintegy ezer fiatal önkéntest részesítsenek katonai alapképzésben.
A kormány a belügyi és a védelmi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről szóló törvénytervezetet készíti elő. Erről Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott tegnap. A tárcavezető szerint a védelmi és a belügyminisztérium illetékeseinek a jövő hét végéig kell kidolgozniuk az erről szóló tervezeteket. A politikus az Antena 3 hírtelevíziónak adott interjúban rámutatott: mivel a szomszédos Ukrajnában háború zajlik, a belügyi és a védelmi alkalmazottak bérét nem lehet csökkenteni, és leépítések sem jöhetnek szóba. Ezért az a kompromisszum született, hogy ezek az intézmények a nyugdíjkorhatár emelésével járulnak hozzá a kiadáscsökkentéshez. Emlékeztetett, hogy a belügyi és védelmi alkalmazottak esetében jelenleg 48 év a nyugdíjkorhatár. Hozzátette, még nem született döntés arról, hogy ezt mennyire növelik, egyelőre számításokat végeznek, hogy mennyivel kell nőnie a nyugdíjkorhatárnak a kiadások 10 százalékos csökkenéséhez. Az egészségügyi rendszer kapcsán Radu Miruță leszögezte, itt is más módszerekkel, például a kórházak differenciált finanszírozásával tervezik csökkenteni a kiadásokat. A tanügyet illetően a tárcavezető elmondta, mindenképpen figyelembe veszik az elmúlt évek 4-5 százalékos kiadáscsökkentését, ezért az idén a tavalyival együtt kell elérni a 10 százalékot' - fogalmazott.
Tavaly októberben ünnepelte 85. születésnapját Márton Árpád, Csíkszereda Pro Urbe díjas festőművésze, akivel Bíró István beszélgetett a fotókkal és festményekkel illusztrált, önéletrajzi visszaemlékezéseket tartalmazóEmlékeim fiókjai című könyv bemutatóját követően. Adásunk folytatásában Molnár Krisztina hangképes összeállítása által idézzük fel a hatéves szünet után tavaly ősszel ismét megrendezett makfalvi alkotótábor hangulatát.
Maia Sandu moldovai elnök egy interjújában arról beszélt, hogy ha népszavazást tartanának hazája egyesüléséről az EU- és NATO-tag Romániával, akkor támogatólag szavazna. "Ha lenne egy referendum erről, akkor a Romániához való csatlakozásra szavaznék" - jelentette ki brit újságíróknak a The Rest is Politics című podcastban. Álláspontját Sandu országának méreteivel és az Oroszországgal szembeni ellenállás szükségességével indokolta. "Nézzék meg, mi folyik Moldova körül manapság! Olyan kis országnak, mint Moldova, egyre nehezebb túlélni demokráciaként, szuverén országként, valamint ellenállni Oroszországnak" - hangoztatta. Elismerte, hogy jelenleg Moldovában nincs többségi támogatottsága a Romániához való csatlakozásnak, ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozást az állampolgárok többsége támogatja, ezért "jóval valószerűbbnek" tartja az utóbbi utat.
Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök április 12-ére tűzte ki az idei magyarországi országgyűlési választás időpontját - közölte a Sándor-palota ma az MTI-vel. Az államfő arra biztatta Magyarország állampolgárait, hogy éljenek a törvény adta lehetőségükkel és a választás jogával.
Végnapjait éli Irán jelenlegi vezetése Friedrich Merz német kancellár szerint. A kancellár az iráni tüntetések kapcsán kijelentette: ha egy rezsim csak erőszak alkalmazásával tud pozícióban maradni, akkor gyakorlatilag már elveszítette a hatalmát. Merz reményét fejezte ki, hogy a konfliktust békésen tudják majd rendezni. Irán ügyében Németország egyeztet az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával arról, hogy az országban új, legitim kormányzat kerüljön hatalomra békés úton - mondta el Merz. Az oslói székhelyű Iran Human Rights (IHRNGO) emberi jogi szervezet adatai szerint legkevesebb 648 ember vesztette életét azóta, hogy két héttel ezelőtt kirobbantak a tüntetések. A tiltakozás eredetileg a növekvő infláció miatt kezdődött, de hamar országos kormányellenes megmozdulássá alakult át.
A kormány felelősségvállalással tervezi benyújtani a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről szóló tervezetet - erről szintén Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott. Elmondta, a központi közigazgatási intézmények vezetőinek jövő csütörtökig kell közölniük, hogy milyen formában csökkentik 10 százalékkal a bérkiadásaikat. Ezt az alkalmazottak egy részének a menesztésével, vagy a bérpótlékok csökkentésével érhetik el, az alapfizetéshez viszont nem nyúlhatnak. A miniszter hozzátette, a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről szóló tervezet mellett az állami fizetés és a nyugdíj halmozását tiltó jogszabályjavaslatot is el kell fogadnia a kormánynak, csak ezek után kezdhetik el kidolgozni az idei állami költségvetést.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai támadásnak minősítette a Radu Marinescu elleni plágiumvádakat, és leszögezte, hogy fenntartások nélkül támogatja az igazságügyi minisztert. A PSD közleménye szerint nem véletlen az időzítés, mert a vádak közvetlenül azután jelentek meg, hogy a miniszter bejelentette: a főügyészek kinevezése nem politikai alapon történik majd. Hangsúlyozták, hogy a vádakat megfogalmazó újságíró akkor járt volna el jóhiszeműen, ha már Marinescu kinevezésekor megjelenteti a cikket. A PSD kitért arra is, hogy a miniszter húsz évvel ezelőtt megírt doktori dolgozatát annak idején a doktori bizottság és az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) is jóváhagyta, a disszertáció megfelelt az akkori jogszabályoknak és akadémiai normáknak. Emilia Șercan újságíró a PressOne portálon azt írta, hogy Radu Marinescu disszertációjának több mint fele tartalmaz más szerzőktől átvett szöveget az eredeti forrás megjelölése nélkül.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök élesen bírálta a külügyminisztériumot amiatt, hogy a koalícióban nem tárgyaltak az Európai Unió és a Mercosur-államok, vagyis Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay közötti szabadkereskedelmi egyezményről. A G4media hírportálnak adott interjúban Kelemen Hunor elmondta: legalább februárig kellett volna várni a döntéssel. Azt nehezményezte, hogy Romániában nem volt közvita a Mercosur-egyezményről, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a külügyminisztérium nem vette figyelembe a mezőgazdasági minisztérium álláspontját, illetve soha nem mutatta be álláspontját a koalícióban erről a kérdésről. Az RMDSZ nem először bírálta a külügyet. Korábban kijelentette, hogy úgy viselkedik, mint állam az államban, ritkán egyeztet a választott politikai döntéshozókkal.
A kedvezőtlen időjárás miatt szerdán öt iskolában az oktatás online formában zajlik, míg egyben felfüggesztik a tanítást - tájékoztatott kedd este a tanfelügyelőségektől kapott információkra hivatkozva az oktatási minisztérium.
A tárca közleménye szerint Dolj megye egy iskolájában, illetve Temes és Teleorman megye két-két iskolájában térnek át online oktatásra, az intézkedés mintegy 2200 gyereket érint. Emellett egy Szatmár megye tanintézetben 450 tanuló számára szünetel a tanítás a rossz idő miatt.
