Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
A Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordult a Romsilva átszervezése miatt a Silva szakszervezeti szövetség. Szerintük az állami erdészeti igazgatóság átszervezése működésképtelenné teheti a vállalatot és veszélybe sodorhatja az állami erdővagyont.
A szakszervezeti szövetség képviselői közleményükben hangsúlyozzák: a kormány határozata 41-ről 19-re csökkenti a Romsilva erdészeti igazgatóságainak számát, és regionális szervezeti modellt vezet be, azonban a környezetvédelmi minisztérium nem mutatott be olyan szakmai elemzést vagy hatástanulmányt, amely igazolná, hogy a választott szervezeti struktúra a legmegfelelőbb. A szakszervezet úgy véli, hogy a túlméretezett regionális egységek létrehozása megszakíthatja az évtizedek alatt kialakult működési kapcsolatokat, ezért az átszervezést le kellene állítani, és a független audit következtetéseinek figyelembevételével újra kellene értékelni.
A Silva közlése szerint korábban az audit hét lehetséges modellt vizsgált 14 gazdasági, területi, irányítási és környezetvédelmi szempont alapján, és a 26 regionális igazgatóságból álló szerkezetet találta a legmegfelelőbbnek.
A szakszervezet szerint azért fordultak az ügyben a CSAT-hoz, mert a nemzetbiztonsági törvény a természeti erőforrások és az erdőállomány veszélyeztetéséhez, károsításához vagy pusztulásához vezető cselekedeteket és mulasztásokat is nemzetbiztonsági fenyegetésként határozza meg.
Frissített belső szabályzat alapján működnek a hazai közoktatási intézmények a hétfőn, szeptember 7-én kezdődő új tanévben. A változások többek között a fegyelmi szabályokat, az öltözködést és a mobiltelefonok használatát érintik.
A hiányzások igazolására továbbra is legfeljebb 40 alkalommal van lehetőség, de ez nem haladhatja meg a tanórák számának 20 százalékát. A mobiltelefonok használatát az általános iskolákban az intézmény akár a teljes tanítási napra is megtilthatja, középiskolákban viszont a jogszabály csak a tanórák idején korlátozza a használatot. Az öltözködésre vonatkozó szabály szerint a diákoknak megfelelő és tisztességes öltözéket kell viselniük. Az Országos Diáktanács arra biztatja a diákokat, hogy ha jogaik sérelmét vagy visszaélést tapasztalnak, forduljanak az iskola diáktanácsának képviselőihez, akik az ügyet az intézmény vezetőségével is megvitathatják. A szülőknek továbbra is kötelességük biztosítani, hogy gyermekük rendszeresen részt vegyen a kötelező oktatásban.
Oroszország nem a konfliktus befagyasztására törekszik, hanem a háború lezárására, valamint egy tartós béke megteremtésére mind Ukrajnában, mind Európában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet biskeki csúcstalálkozója után.
Moszkva kész konkrét és érdemi tárgyalásokra az ukrajnai háború lezárásáról, ha valaki új lendületet tud adni a jelenleg megrekedt folyamatnak – mondta Putyin, aki ugyanakkor azt is közölte, hogy az orosz hadsereg folytatja és fokozza offenzíváját Ukrajnában, és továbbra is támadja az ukrán katonai, logisztikai és energetikai célpontokat. Az orosz elnök élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt is, és az ukrán dróntámadásokat „állami terrorizmusnak” nevezte.
Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint a költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedéseken dolgozók nem tudják, hogy tanárok százai mondanak le naponta az óradíjjal fizetett óráikról.
A közszolgálati rádió elnök-vezérigazgatói tisztségébe Robert Schwartz-ot, a közszolgálati televízió élére pedig Adriana Săftoiut jelöli az igazgatótanács.
Adásunkban két különleges közösségi kezdeményezés történetébe pillantunk be. Elsőként az idei makfalvi alkotótábor hangulatát idézzük fel, majd ellátogatunk a csíksomlyói…
XIV. Leó pápa bírálta a politikai akarat hiányát a globális klímaválság kezelésében. Az egyházfő videóüzenetben az ENSZ klímakonferenciája utolsó hetének…
Ilie Bolojan kormányfő tegnap kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell…
Ismeretlen drón sértette meg a román légteret mára virradó éjszaka – közölte a védelmi minisztérium. A riasztás miatt két német vadászgép szállt fel a Mihail Kogălniceanu légibázisról.
A drónt először, mintegy 8 kilométerre a határtól, Tulcea megye északi részén észlelték, ezért Ro-Alert riasztást is kiadtak. A jel ezután időszakosan felbukkant Galați megye irányában is, ahol szintén figyelmeztették a lakosságot. Emiatt további két F–16-os gép is felszállt az aranyosgyéresi légibázisról.
A drón később eltűnt a radarokról, a védelmi minisztérium közleménye szerint becsapódást nem észleltek, de a hadsereg szakértői ma átfésülik a terepet. A vadászgépek hajnali fél kettő és fél három között tértek vissza bázisaikra.
A koalícióban ma lezárják a tárgyalásokat a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos törvénytervezetről - jelentette ki tegnap Ionuț Moșteanu védelmi miniszter. A tárcavezető szerint a hétfői koalíciós egyeztetésen abban állapodtak meg, hogy a mai nap végére elkészül a tervezetnek az a változata, amellyel a koalíciót alkotó valamennyi párt egyetért.
Ionuț Moșteanu szerint az, amit a bírák és ügyészek képviselői a múlt heti megbeszélésen kértek, 'elfogadhatatlan'.
"
["post_title"]=>
string(127) "Ionuț Moșteanu: Ma lezárulnak a tárgyalások a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos törvénytervezetről"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A védelmi miniszter szerint az, amit a bírák és ügyészek képviselői a múlt heti megbeszélésen kértek, 'elfogadhatatlan'."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(110) "ionut-mosteanu-ma-lezarulnak-a-targyalasok-a-biroi-es-ugyeszi-kulonnyugdijakkal-kapcsolatos-torvenytervezetrol"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-11-19 09:25:16"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-11-19 07:25:16"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=456759"
["menu_order"]=>
int(1898)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3712 (24) {
["ID"]=>
int(456757)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-11-19 09:20:49"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-11-19 07:20:49"
["post_content"]=>
string(1376) "
Sztrájkőrséget áll ma az oktatási minisztérium épülete előtt a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség tagjai.
Tegnapi közös közleményükben felrótták, hogy a kormány az oktatásban dolgozók bérköltségeinek további csökkentésére készül egy újabb jogszabállyal, 'amelyről zárt ajtók mögött tárgyalnak a Victoria-palotában'. Az intézkedés amellett, hogy nem időszerű, mélységesen igazságtalan, és súlyos következményekkel jár, példátlan válságot idézhet elő a rendszerben, és súlyosan sértené a gyermekek oktatáshoz való jogát - szögezték le.
Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint a költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedéseken dolgozók nincsenek tisztában a romániai tanügy helyzetével, nem tudják, hogy gyermekek ezreit jelenleg is szakképzetlen pedagógusok tanítják, és tanárok százai mondanak le naponta az óradíjjal fizetett óráikról. 'Minden további költségcsökkentés csak súlyosbítaná ezt a válságot, ami közvetlen következményekkel járna a gyermekekre nézve' - hívták fel a figyelmet.
A parlament két háza tegnapi együttes ülésén elfogadta azt a fiskális csomagot, amelyért a kormány szeptember elsején felelősséget vállalt. A jogszabály szerint az adókat egy átmeneti mechanizmus segítségével számítják ki 2027 januárjáig, amikor bevezetik a piaci érték alapján történő adóztatást.
A Profit.ro számításai szerint a helyi adók akár 75-80 százalékkal is emelkedhetnek most januártól. Például egy fővárosi háromszobás lakás esetében, amelyre az ingatlanadó idén 198 lej volt, a tulajdonosnak jövőre 355 lejt kell fizetnie. Ami a gépkocsiadót illeti, a „szennyező fizet” elvet tartják szem előtt, azaz a hengerűrtartalom és a környezetvédelmi besorolás figyelembevételével állapítják meg az illetéket.
"
["post_title"]=>
string(66) "Jelentősen emelkedhetnek a helyi adók és illetékek januártól"
["post_excerpt"]=>
string(152) "A parlament két háza tegnapi együttes ülésén elfogadta azt a fiskális csomagot, amelyért a kormány szeptember elsején felelősséget vállalt."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(60) "jelentosen-emelkedhetnek-a-helyi-adok-es-illetekek-januartol"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-11-19 12:47:16"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-11-19 10:47:16"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=456755"
["menu_order"]=>
int(1900)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[4]=>
object(WP_Post)#3655 (24) {
["ID"]=>
int(456750)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-11-19 09:07:26"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-11-19 07:07:26"
["post_content"]=>
string(956) "
A Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét, Adrian Țuțuianu PSD-szenátort, korábbi védelmi minisztert nevezte ki az állandó választási hatóság (AEP) élére a parlament tegnapi együttes ülése. Mivel az AEP elnöke nem lehet párttag, Țuțuianu előzetesen kilépett a PSD-ből. Kinevezését a kormánykoalíció 271 képviselője és szenátora szavazta meg. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a többi ellenzéki párt törvényhozói nem vettek részt a titkos szavazáson.
A parlament február 28-án menesztette tisztségéből az AEP korábbi elnökét, a szintén szociáldemokrata előéletű Toni Greblát, amiért a tavalyi félbeszakított államfőválasztáson "tisztségével összeegyeztethetetlen megnyilvánulásaival" ártott az AEP megítélésének, megingatva az intézménybe vetett közbizalmat.
Jóváhagyta tegnapi ülésén a parlament a közszolgálati rádió és televízió vezetőtanácsi tagjainak kinevezését. Az RMDSZ részéről Bodoczi Annamária tagként és Demeter Katalin póttagként vesz részt a rádió vezetőtanácsában. A Román Televízió igazgatótanácsában Anderco Aliz Tímea tagként és Kis Tímea póttagként képviseli a szövetséget.
George Simion AUR-elnök bejelentette, hogy pártja hivatali visszaélésért feljelentést tesz az ügyészségen a parlament kulturális bizottságának tagjai ellen, amiért a két igazgatótanács névsorának kialakításánál szerintük a parlamenti erőviszonyok figyelmen kívül hagyásával aránytalanul sok kormánypárti tagot jelölt a közmédia vezető testületeibe.
A közszolgálati rádió elnök-vezérigazgatói tisztségébe, a koalíciós megállapodás szerint, Robert Schwartz-ot, a közszolgálati televízió élére pedig Adriana Săftoiut jelöli az igazgatótanács. A két jelöltet jövő héten hallgatja meg a parlament két házának kulturális bizottsága, azt követően a plénum szavaz a kinevezésükről.
Adásunkban két különleges közösségi kezdeményezés történetébe pillantunk be. Elsőként az idei makfalvi alkotótábor hangulatát idézzük fel, majd ellátogatunk a csíksomlyói kegytemplom kórusához, amely fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli.
Az Európai Bizottság elnöke levelet küldött a tagállamoknak, amelyben gyors megállapodásra szólít fel arról, hogyan pótolják Ukrajna jövő évi és 2027-es hatalmas, 135 milliárd eurós költségvetési lyukát. Az uniós vezetők decemberben találkoznak egy sorsdöntő csúcstalálkozón. Ursula von der Leyen arra kérte az Európai Unió országait, hogy decemberig állapodjanak meg egy olyan tervről, amely fedezi Ukrajna katonai és pénzügyi szükségleteit a következő két évben, amelyek becslések szerint 135,7 milliárd eurót tesznek ki – derül ki az Euronews által megszerzett levélből. A dokumentumban von der Leyen kiemeli, hogy Ukrajnának jelentős mértékű finanszírozásra lesz szüksége: 83 milliárd euróra az ukrán hadsereg finanszírozására és 55 milliárd euróra a gazdaság stabilizálására és a költségvetési hiány kezelésére.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap elfogadta az Egyesült Államok határozati javaslatát a gázai béketervről. A testület tagállamai közül 13 képviselő igennel szavazott, míg Oroszország és Kína nem vett részt a határozathozatalban és nem élt vétójogával. Az Egyesült Államok annak érdekében terjesztette elő a határozati javaslatot, hogy nemzetközi legitimációt nyerjen Donald Trump elnök 20 pontból álló béketervének végrehajtása.
XIV. Leó pápa bírálta a politikai akarat hiányát a globális klímaválság kezelésében. Az egyházfő videóüzenetben az ENSZ klímakonferenciája utolsó hetének kezdetén Brazíliában dicsérte a 10 évvel ezelőtt aláírt párizsi megállapodás keretében elért előrelépéseket, és hangsúlyozta, hogy "nem a megállapodás nem működik, hanem az országok nem reagálnak megfelelően". A konferencián mintegy 200 ország tárgyal arról, hogyan lehetne gyorsabban megfékezni a globális felmelegedést.
A kormánykoalíció nem fog módosítani a bírák és ügyészek nyugdíján, így az utolsó nettó bérük 70 százalékát fogják kapni az újabb tervezet szerint, amit a kormány beterjeszteni készül – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus az RFI rádiónak ma reggel elmondta, erről egyezség van a koalícióban, az egyedüli részlet ami még változhat, hogy mekkora átmeneti időszakot biztosítanak a 65 éves nyugdíjkorhatár alkalmazásáig. Emlékeztetett: ő azt javasolta, hogy a korábban beterjesztett 10 év helyett 15 év legyen, de ezt még a többi koalíciós pártnak is el kell fogadnia. A magisztrátusok a múlt heti tárgyalásokon 18 év átmeneti időszakot kértek. Az RMDSZ elnöke azt is közölte, hogy a katonák speciális nyugdíjának az újratárgyalása fog terítékre kerülni, miután rendezik a magisztrátusok öregségi járandóságának az újbóli szabályozását.
Ilie Bolojan kormányfő tegnap kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé. A miniszterelnök a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben gyors ütemben növekedett Románia eladósodottsága. Az ország évente 20-30 milliárd euró hitelt vett fel a nemzetközi pénzpiacról, és a GDP-arányos államadósság mára már megközelíti a 60 százalékot. Az alapvető probléma pedig az, hogy az ország leminősítése miatt más országokhoz képest Románia kétszer drágábban - jelenleg 7 százalék körüli kamattal - jut hitelekhez. Jövőre pedig a kamatkiadások megközelítik a GDP 3 százalékát - mondta Ilie Bolojan kormányfő.
Ismeretlen drón sértette meg a román légteret mára virradó éjszaka – közölte a védelmi minisztérium. A riasztás miatt két német vadászgép szállt fel a Mihail Kogălniceanu légibázisról.
A drónt először, mintegy 8 kilométerre a határtól, Tulcea megye északi részén észlelték, ezért Ro-Alert riasztást is kiadtak. A jel ezután időszakosan felbukkant Galați megye irányában is, ahol szintén figyelmeztették a lakosságot. Emiatt további két F–16-os gép is felszállt az aranyosgyéresi légibázisról.
A drón később eltűnt a radarokról, a védelmi minisztérium közleménye szerint becsapódást nem észleltek, de a hadsereg szakértői ma átfésülik a terepet. A vadászgépek hajnali fél kettő és fél három között tértek vissza bázisaikra.
