A csíkszeredai grafikus, Részegh Botond nyerte el a Romániai Képzőművészek Szövetségének (UAP) 2025-ös grafikai díját. Az elismerést október 27-én adták át Bukarestben, a S.E.N.A.T. Galériában rendezett díjátadó ünnepségen.
A művész közösségi oldalán úgy fogalmazott: különösen megható számára, hogy a díjat egykori tanára és barátja, Mircia Dumitrescu adta át, akivel harminc évvel ezelőtt indult el a művészi pályán.
A Romániai Képzőművészek Szövetsége az idei díjakkal a kortárs román művészet meghatározó alkotóit ismerte el a festészet, szobrászat, grafika, díszítőművészet, díszlettervezés és köztéri művészet területén. A 2025-ös UAP nagydíját Peter Jacobi szobrász és fotóművész kapta, az életművet elismerő kiválósági díjat pedig Doina Lemny műkritikus vehette át. Az idei díjazottak között többek között Marius Victor Frățilă, Alexandru Papuc, Miki Velcicov, Mihai Băncilă, Ioana Stelea, Dana Jenei, Alexandra Vassilikian és Cătălin Burcea is szerepel.
Az RMDSZ semmiféle adóemelést nem támogat, mert a lakosság és a gazdaság már nem bír el újabb terheket - jelentette ki szerdán Kelemen Hunor szövetségi elnök. A politikus a parlamentben újságíróknak nyilatkozva azt mondta: adóemelés nélkül kell előteremteni a nyugdíjak indexálásához szükséges forrásokat. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjakat január elsejétől a 2025-ös infláció mértékével kell kiigazítani, és a befagyasztott közalkalmazotti béreket is indexálni kell. Meglátása szerint a kormánynak még a jövő évi költségvetés tervezetének előterjesztése előtt felelősségvállalással kellene elfogadnia az új egységes bértörvényt.
Iktatták a bukaresti ítélőtáblánál a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezését, amellyel megtámadta a Călin Georgescu előzetes letartóztatásának meghosszabbítását elutasító törvényszéki végzést. A következő lépés a tárgyalási időpont kitűzése. Mivel az előzetes letartóztatási parancs szerda éjfélkor lejár, Călin Georgescut kiengedik a rendőrségi fogdából, ha az ítélőtábla bírái addig nem hoznak döntést. Az ítélőtábla épülete előtt időközben több tucat Georgescu-szimpatizáns gyűlt össze.
A bukaresti törvényszék hétfőn utasította el a DIICOT indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására. A volt államfőjelöltet azzal vádolják, hogy 1,1 millió euróval károsított meg egy üzletembert.
Nem tervez újabb adóemelési hullámot 2027-ben a kormány, viszont megvalósítaná a nyugdíjak emelését. Ezt ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter nyilatkozta a román küzszolgálati rádió főcsatornája, a Radio România Actualități szerda reggeli műsorában.
A tárcavezető hangsúlyozta: a nyugdíjak két évig tartó befagyasztása után óvatos, a költségvetés teherbírásához igazodó indexálást szeretnének, de ennek mértékéről még nem született döntés. Nazare egyértelművé tette azt is, hogy 2027-ben nem vezetik be az ingatlanok piaci értékén alapuló adóztatást.
A pénzügyminiszter szerint az idei, GDP-arányosan 6,2 százalékos hiánycél továbbra is teljesíthető. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy az év végéig megérkeznek-e a tervezett uniós források. A jövő évi költségvetési hiányt várhatóan 5 százalék körül tervezik, a pontos célt azonban csak a költségvetés kidolgozásakor határozzák meg.
A csíkszeredai grafikus, Részegh Botond nyerte el a Romániai Képzőművészek Szövetségének (UAP) 2025-ös grafikai díját. Az elismerést október 27-én adták át Bukarestben, a S.E.N.A.T. Galériában rendezett díjátadó ünnepségen.
A művész közösségi oldalán úgy fogalmazott: különösen megható számára, hogy a díjat egykori tanára és barátja, Mircia Dumitrescu adta át, akivel harminc évvel ezelőtt indult el a művészi pályán.
A Romániai Képzőművészek Szövetsége az idei díjakkal a kortárs román művészet meghatározó alkotóit ismerte el a festészet, szobrászat, grafika, díszítőművészet, díszlettervezés és köztéri művészet területén. A 2025-ös UAP nagydíját Peter Jacobi szobrász és fotóművész kapta, az életművet elismerő kiválósági díjat pedig Doina Lemny műkritikus vehette át. Az idei díjazottak között többek között Marius Victor Frățilă, Alexandru Papuc, Miki Velcicov, Mihai Băncilă, Ioana Stelea, Dana Jenei, Alexandra Vassilikian és Cătălin Burcea is szerepel.
Helikoptereket, rakétákat, páncélozott járműveket, légvédelmi rendszereket és drónokat vásárol Románia a SAFE-hitelkeretéből – ismertette Radu Miruță védelmi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján.…
Első- és másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország megyéinek több mint felében.…
A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Silviu Vexler képviselő szerint az elmúlt időszakban antiszemita indulatoktól fűtött „nyilvános lincselés” zajlott a…
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint komolyan árt a kormány hitelességének, hogy egyes koalíciós pártok ellenzéki szerepben próbálnak fellépni a kabineten belül.…
Az amerikai Fehér Ház komoly politikai nyomással néz szembe, miután Minneapolisban szövetségi bevándorlási ügynökök halálosan megsebesítettek egy tüntetőt. A kormányzat…
Donald Trump amerikai elnök bejelentette: 25 százalékra emeli több dél‑koreai importtermék vámját, mivel Szöul szerinte nem ratifikálta elég gyorsan a…
India és az Európai Unió hosszú évek tárgyalásai után megállapodott egy átfogó szabadkereskedelmi egyezményben, amely jelentősen csökkenti a vámokat a…
Az EU-Mercosur-megállapodás ratifikálása évekig elhúzódhat, viszont időközben ideiglenes jelleggel hatályba lépnek az egyezmény egyes elemei, ahogy az az EU és…
Alapos vizsgálatot ígért Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter, miután egy határőrségi ügynök dulakodás után lelőtt egy tüntetőt az Egyesült Államokban.…
Helikoptereket, rakétákat, páncélozott járműveket, légvédelmi rendszereket és drónokat vásárol Románia a SAFE-hitelkeretéből – ismertette Radu Miruță védelmi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján.
Románia 9,53 milliárd eurós SAFE‑hitelkeretéből összesen 21 nagy védelmi beruházást finanszíroz a következő években. A 21 projektből 10 nemzetközi együttműködés, 11 pedig romániai önálló beszerzés.
A védelmi miniszter szerint a program lehetővé teszi, hogy a már korábban jóváhagyott haderőfejlesztési terveket kedvező uniós hitelből valósítsák meg.
A SAFE célja a román védelmi ipar „felélesztése”: nyugati technológiát hozó cégek és hazai vállalatok közösen építenek gyártókapacitásokat.
Első- és másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország megyéinek több mint felében.
Elsőfokú (sárga) riasztás szerda délig van érvényben Erdély csaknem egész területén, valamint a szomszédos munténiai és moldvai megyékben.
Másodfokú (narancssárga) riasztás hétfő este 18 és kedd 14 óra között érvényes több folyón a Kárpát-kanyart övező megyékben.
A hidrológusok szerint a vízállások több helyen meghaladhatják a készültségi szinteket, főként a hegyvidéki és dombvidéki vízgyűjtőkön.
A lakosságnak azt tanácsolják, hogy kerüljék a folyók közvetlen közelét, ne próbáljanak átkelni elöntött gázlókon vagy pallókon, és kövessék a helyi hatóságok utasításait.
A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Silviu Vexler képviselő szerint az elmúlt időszakban antiszemita indulatoktól fűtött „nyilvános lincselés” zajlott a román parlamentben. A holokauszt nemzetközi emléknapján arra figyelmeztetett, hogy Romániában és világszerte erősödik az antiszemitizmus, miközben egyesek a gyűlölet normalizálására törekednek.
A holokauszt emléknap alkalmából közzétett üzenetében Nicușor Dan államfő hangsúlyozta: január 27‑e az emlékezés napja, és különösen fontos ma, amikor halványul a kollektív emlékezet, és újra teret nyernek a szélsőséges mozgalmak. Az elnök szerint a holokauszt tanulsága arra figyelmeztet, hogy minden generációnak kötelessége éberen fellépni az antiszemitizmus, a történelemhamisítás és a gyűlölet ellen.
Európai elfogatóparancsot adott ki a bukaresti törvényszék egy 45 éves török állampolgár, Atas Abdullah ellen, miután a férfi nem tért vissza a Rahova börtönbe a számára engedélyezett eltávozás lejárta után. A minősített emberölésért 22 év 10 hónapra ítélt elítélt a hétvégére kapott kimenőt, és hétfő délelőtt megállapították, hogy megszökött.
A rendőrség, a határrendészet és a bevándorlási hivatal is keresi, és értesítették a török nagykövetséget. A börtön közzétette a férfi személyleírását, és a lakosság segítségét kérik.
Az igazságügyi minisztérium vizsgálatot rendelt el: azt ellenőrzik, betartották‑e az előírásokat, és megfelelően járt‑e el a börtön személyzete. A tárca szerint az eltávozási engedélyeket szigorú szabályok alapján adják ki, és az elmúlt két évben nem fordult elő, hogy valaki hosszabb kimenőről ne tért volna vissza.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint komolyan árt a kormány hitelességének, hogy egyes koalíciós pártok ellenzéki szerepben próbálnak fellépni a kabineten belül. A kormányfő az RFI‑nek nyilatkozva úgy fogalmazott: nem lehet stabilitást és fejlődést biztosítani, ha a koalíciós partnerek a tárgyalóasztalnál együttműködnek, majd a nyilvánosság előtt egymást bírálják.
Bolojan szerint ez a kettős beszéd nemcsak a lakosság bizalmát gyengíti, hanem a miniszterek munkáját is megnehezíti. Arra a kérdésre, hogy felmerülhet‑e egy kisebbségi kormány, azt mondta: Romániának kiszámíthatóságra és felelős politikai hozzáállásra van szüksége.
A miniszterelnök a Fitch hitelminősítő képviselőivel is egyeztetett, és hangsúlyozta: az ország besorolása szempontjából a kormány stabilitása kulcsfontosságú.
A hírt Radu Marinescu igazságügyi miniszter jelentette be, miután Temes megyében három kiskorú – köztük egy 13 éves fiú – megölt egy 15 éves fiatalt. A 13 éves elkövető életkora miatt nem vonható felelősségre, ami országos felháborodást váltott ki.
A miniszter szerint a történtek megmutatták, hogy újra kell gondolni: alkalmasak‑e a jelenlegi törvények az ilyen súlyos esetek kezelésére.
A hetente ülésező munkacsoport több forgatókönyvet vizsgál. Az egyik a büntethetőségi korhatár 14 év alá csökkentése. A másik, hogy ne életkor döntsön, hanem az elkövető beszámítási képessége, szakértői vizsgálat alapján. Egy harmadik, köztes megoldás is felmerült: lenne alsó korhatár, de indokolt esetben ez alól kivételt lehetne tenni.
A testületben ügyészek, bírák, orvosok, civil szervezetek és a büntetés‑végrehajtás képviselői is helyet kapnak.
Az amerikai Fehér Ház komoly politikai nyomással néz szembe, miután Minneapolisban szövetségi bevándorlási ügynökök halálosan megsebesítettek egy tüntetőt. A kormányzat most igyekszik elhatárolni Donald Trump elnököt attól a kezdeti reakciótól, amelyben magas rangú tisztviselők „belföldi terroristának” nevezték az áldozatot, Alex Prettit. A felvételek szerint Pretti nem rántott fegyvert, csupán videózott.
A Fehér Ház szóvivője most azt mondja: meg kell várni a vizsgálat eredményét. A lövöldözés kétpárti felháborodást váltott ki Washingtonban, és még a Nemzeti Lőfegyverszövetség is Pretti mellett állt ki.
A politikai nyomás miatt a Kongresszus az ICE finanszírozásának visszatartását is kilátásba helyezte. Donald Trump közben Minneapolisba küldte határvédelmi főnökét, Tom Homant, és enyhítette korábbi bírálatait Minnesota kormányzójával szemben.
Ez már a második hasonló eset a hónapban, és mindkét ügyben a Fehér Ház visszavett a hangneméből, miután a videók ellentmondtak a kezdeti állításoknak. A kormányzat szerint senki sem akarja, hogy amerikaiak sérüljenek vagy életüket veszítsék az utcákon.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette: 25 százalékra emeli több dél‑koreai importtermék vámját, mivel Szöul szerinte nem ratifikálta elég gyorsan a két ország tavalyi megállapodását.
A dél‑koreai kormány gyorsan reagált, hangsúlyozva, hogy továbbra is elkötelezett a 350 milliárd dolláros amerikai beruházási csomag végrehajtása mellett. A megállapodás azonban hatalmas terhet ró az országra: 200 milliárd dollárt készpénzben kellene átutalni, miközben a dél‑koreai deviza, a won a 2008‑as válság óta nem látott mélyponton van.
Trump fenyegetése meglepte Szöult, amely szerint semmi nem utalt amerikai elégedetlenségre. A háttérben amerikai technológiai érdekek is állhatnak: Washington rossz szemmel nézi a dél‑koreai hatóságok fellépését a Coupang, egy elektronikus áruház ellen.
A piacok hevesen reagáltak: gyengült a won, illetve visszaestek a nagy koreai autógyártók részvényei, mivel az autóipart érintené legérzékenyebben az amerikai vámemelés.
Keir Starmer brit miniszterelnök nyolc év után elsőként látogat Kínába, hogy helyreállítsa a két ország kapcsolatát – írja a Reuters. A háromnapos út célja a gazdasági együttműködés erősítése, egyúttal a brit kormány igyekszik csökkenteni függőségét az Egyesült Államoktól, miután Trump elnök fenyegetéseket fogalmazott meg Grönland „átvételével” kapcsolatban.
Starmer a kínai kapcsolatok javításától várja, hogy növekedjen a brit export és javuljon az életszínvonal. Pekingben úgy látják, hogy London több területen – például a mesterséges intelligencia és a környezetvédelem kérdésében – közelebb áll hozzájuk, mint Washingtonhoz.
A látogatást ugyanakkor bírálatok is kísérik: brit és amerikai politikusok szerint a kínai befolyás növekedése nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.
India és az Európai Unió hosszú évek tárgyalásai után megállapodott egy átfogó szabadkereskedelmi egyezményben, amely jelentősen csökkenti a vámokat a két fél között.
Az EU‑export 96,6%-án csökkennek vagy megszűnnek a vámok. Ez évente mintegy 4 milliárd euró megtakarítást eredményez az európai vállalatoknak, és a Bizottság becslése szerint 2032‑re akár megduplázhatja az exportot Indiába.
India a vámok 99,5%-át csökkenti az EU‑ból érkező termékekre. A megállapodás különösen kedvez az európai autógyártóknak, mivel India fokozatosan 10%-ra mérsékli a jelenlegi, akár 110%-os autóvámokat.
A tárgyalásokra nyilvánvalóan rányomták bélyegüket az elmúlt hetek vitái a Mercosur-megállapodás körül, hiszen a felek kizárták az érzékeny agrártermékeket – például a szóját, marhahúst, cukrot, rizst és tejtermékeket – a vámcsökkentésből.
A tárgyalások ugyanakkor felgyorsultak, miután az Egyesült Államok 50%-os vámot vetett ki bizonyos indiai termékekre. Az EU és India egyaránt igyekszik csökkenteni függőségét az USA‑tól.
A végleges aláírás előtt 5–6 hónapos jogi felülvizsgálat következik, és az EU‑ban akár politikai akadályok is felmerülhetnek – ahogy a Mercosur‑egyezmény esetében is történt.
Az EU-Mercosur-megállapodás ratifikálása évekig elhúzódhat, viszont időközben ideiglenes jelleggel hatályba lépnek az egyezmény egyes elemei, ahogy az az EU és Kanada között 2017-ben létrejött kereskedelmi egyezményesetében is történt - mondta el Winkler Gyula RMDSZ-es (Európai Néppárt) EP-képviselő, akivel azután beszélgettünk, hogy az Európai Parlament kikérte az Európai Unió Bíróságának jogi véleményét a szerződésről. A felülvizsgálat ellenzői egyebek mellett azzal érveltek, hogy a ratifikálás késleltetése rossz üzenetet küld egy olyan pillanatban, amikor Európa keresi a helyét az átalakulóban lévő világrendben.
A nyugodalmas, kiszámítható világ nem tér vissza, viszont az Európai Uniónak nem szabad harc nélkül elfogadnia az erőből való politizálást – véli Winkler. Hozzátette: harc alatt azt érti, hogy demokratikus partnerekkel kell szövetkezni, és "mégiscsak a kiszámíthatóság kedvéért a kisebb, regionális vagy transzregionális szövetségekben a szabályokra alapuló világot életben kell tartani valamilyen módon a kereskedelemben, a diplomáciában és a politikai kapcsolatokban is".
Alapos vizsgálatot ígért Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter, miután egy határőrségi ügynök dulakodás után lelőtt egy tüntetőt az Egyesült Államokban. A belbiztonsági miniszter a Fox News hírtelevízió vasárnapi műsorában együttérzéséről és részvétéről biztosította a 37 éves Alex Pretti, kórházi ápoló családját. Ugyanakkor tarthatatlannak nevezte, hogy egyesek akadályozzák a rendvédelmi hatóságok intézkedéseit, és fegyverrel, személyi igazolvány nélkül ellenszegülnek a hatóságnak. Egyes felvételek azonban nem erősítették meg, hogy a férfinál fegyver lett volna. Sőt, az látszik a filmkockákon, hogy nem fegyver, hanem mobiltelefon volt a kezében, és az is kiderül, hogy nem ő közelítette meg az ügynököket, hanem azok őt. A halálesetet követően szinte azonnal több százan gyűltek össze a helyszín közelében, hogy a szövetségi hatóságok ellen tiltakozzanak. A történtek nyomán a demokrata párt több politikusa jelezte, hogy nem fogja megszavazni a héten a kongresszus elé kerülő költségvetési tervezetet.
Helikoptereket, rakétákat, páncélozott járműveket, légvédelmi rendszereket és drónokat vásárol Románia a SAFE-hitelkeretéből – ismertette Radu Miruță védelmi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján.
Románia 9,53 milliárd eurós SAFE‑hitelkeretéből összesen 21 nagy védelmi beruházást finanszíroz a következő években. A 21 projektből 10 nemzetközi együttműködés, 11 pedig romániai önálló beszerzés.
A védelmi miniszter szerint a program lehetővé teszi, hogy a már korábban jóváhagyott haderőfejlesztési terveket kedvező uniós hitelből valósítsák meg.
A SAFE célja a román védelmi ipar „felélesztése”: nyugati technológiát hozó cégek és hazai vállalatok közösen építenek gyártókapacitásokat.
