Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
A Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordult a Romsilva átszervezése miatt a Silva szakszervezeti szövetség. Szerintük az állami erdészeti igazgatóság átszervezése működésképtelenné teheti a vállalatot és veszélybe sodorhatja az állami erdővagyont.
A szakszervezeti szövetség képviselői közleményükben hangsúlyozzák: a kormány határozata 41-ről 19-re csökkenti a Romsilva erdészeti igazgatóságainak számát, és regionális szervezeti modellt vezet be, azonban a környezetvédelmi minisztérium nem mutatott be olyan szakmai elemzést vagy hatástanulmányt, amely igazolná, hogy a választott szervezeti struktúra a legmegfelelőbb. A szakszervezet úgy véli, hogy a túlméretezett regionális egységek létrehozása megszakíthatja az évtizedek alatt kialakult működési kapcsolatokat, ezért az átszervezést le kellene állítani, és a független audit következtetéseinek figyelembevételével újra kellene értékelni.
A Silva közlése szerint korábban az audit hét lehetséges modellt vizsgált 14 gazdasági, területi, irányítási és környezetvédelmi szempont alapján, és a 26 regionális igazgatóságból álló szerkezetet találta a legmegfelelőbbnek.
A szakszervezet szerint azért fordultak az ügyben a CSAT-hoz, mert a nemzetbiztonsági törvény a természeti erőforrások és az erdőállomány veszélyeztetéséhez, károsításához vagy pusztulásához vezető cselekedeteket és mulasztásokat is nemzetbiztonsági fenyegetésként határozza meg.
Frissített belső szabályzat alapján működnek a hazai közoktatási intézmények a hétfőn, szeptember 7-én kezdődő új tanévben. A változások többek között a fegyelmi szabályokat, az öltözködést és a mobiltelefonok használatát érintik.
A hiányzások igazolására továbbra is legfeljebb 40 alkalommal van lehetőség, de ez nem haladhatja meg a tanórák számának 20 százalékát. A mobiltelefonok használatát az általános iskolákban az intézmény akár a teljes tanítási napra is megtilthatja, középiskolákban viszont a jogszabály csak a tanórák idején korlátozza a használatot. Az öltözködésre vonatkozó szabály szerint a diákoknak megfelelő és tisztességes öltözéket kell viselniük. Az Országos Diáktanács arra biztatja a diákokat, hogy ha jogaik sérelmét vagy visszaélést tapasztalnak, forduljanak az iskola diáktanácsának képviselőihez, akik az ügyet az intézmény vezetőségével is megvitathatják. A szülőknek továbbra is kötelességük biztosítani, hogy gyermekük rendszeresen részt vegyen a kötelező oktatásban.
Oroszország nem a konfliktus befagyasztására törekszik, hanem a háború lezárására, valamint egy tartós béke megteremtésére mind Ukrajnában, mind Európában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet biskeki csúcstalálkozója után.
Moszkva kész konkrét és érdemi tárgyalásokra az ukrajnai háború lezárásáról, ha valaki új lendületet tud adni a jelenleg megrekedt folyamatnak – mondta Putyin, aki ugyanakkor azt is közölte, hogy az orosz hadsereg folytatja és fokozza offenzíváját Ukrajnában, és továbbra is támadja az ukrán katonai, logisztikai és energetikai célpontokat. Az orosz elnök élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt is, és az ukrán dróntámadásokat „állami terrorizmusnak” nevezte.
Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
Ma szavaz a parlament a közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsainak összetételéről. A parlamenti szakbizottságok jóváhagyták a jelöltek névsorát, így az…
Elutasította a szenátus az egyszerű indítványt, amelyet a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) nyújtott be Ciprian Șerban szállításügyi miniszter ellen. Az…
Nicușor Dan államfő összehívta november 24-ére, hétfőre a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését, amelynek napirendjén a nemzetbiztonsági stratégia, valamint a…
Az elnöki hivatal közölte, hogy közös megegyezés alapján távozik az államelnök tanácsadói tisztségéből Ludovic Orban, akit egy hónappal ezelőtt nevezett…
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ismét kezdeményezi a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet benyújtását Románia parlamentjében. A feladattal Zakariás Zoltán parlamenti…
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra csökkentette őszi prognózisában az Európai Bizottság a hazai gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.…
Nem sikerült közös nevezőre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjáról a Cotroceni-palotában tartott tárgyalásokon. Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős…
Orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Balaklija városát vasárnap éjszaka, három ember meghalt, tízen megsebesültek, utóbbiak között három tinédzser is van.…
Mától kötelező az új gépjármű-felelősségbiztosítás, amely kiterjed az elektromos rollerekre és kerékpárokra. A törvényt közzétették a Hivatalos Közlönyben. Ennek értelmében…
Ma szavaz a parlament a közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsainak összetételéről. A parlamenti szakbizottságok jóváhagyták a jelöltek névsorát, így az RMDSZ a rádió igazgatótanácsában Bodóczi Annamáriát javasolta, póttagként Demeter Katalint. A Román Televízió igazgatótanácsába a szövetség Anderco Aliz Tímeát javasolta, póttagként Kis Tímeát. Mindkét igazgatótanácsban a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) csak egy-egy helyet kapott, amit az ellenzéki párt élesen bírált. Szerintük a parlamenti többség nem járt el helyesen, mert nem vette figyelembe a parlament összetételét. Közölték, hogy emiatt az alkotmánybírósághoz fordulnak.
Elutasította a szenátus az egyszerű indítványt, amelyet a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) nyújtott be Ciprian Șerban szállításügyi miniszter ellen. Az indítvány 28 támogató és 65 elutasító szavazatot kapott. A képviselőház is elutasította azt az egyszerű indítványt, amelyet szintén az AUR nyújtott be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter ellen. A kezdeményezés 83 támogató és 193 elutasító szavazatot kapott, heten tartózkodtak.
Nicușor Dan államfő összehívta november 24-ére, hétfőre a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését, amelynek napirendjén a nemzetbiztonsági stratégia, valamint a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás megelőzése szerepel. Az elnöki hivatal közleménye szerint az ülésen egyéb nemzetbiztonsági kérdéseket érintő ügyeket is tárgyalnak.
Az elnöki hivatal közölte, hogy közös megegyezés alapján távozik az államelnök tanácsadói tisztségéből Ludovic Orban, akit egy hónappal ezelőtt nevezett ki Nicușor Dan ebbe a tisztségbe. A hivatalos közlés szerint a távozás közös megegyezés alapján történt, de a román sajtó értesülései szerint az elnök nem értett egyet Orban több megszólalásával, amelyben többek között a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) is bírálta.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ismét kezdeményezi a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet benyújtását Románia parlamentjében. A feladattal Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt, a párt elnökét bízta meg, aki vállalta a megbízatást – tájékoztatta az MTI-t az erdélyi magyar párt. Az EMSZ Országos Választmánya Székelykeresztúron tartott hétvégi ülésén döntött erről. A döntést azzal indokolta, hogy Románia jelenlegi pénzügyi helyzetében fokozódott annak a veszélye, hogy a kormánykoalíció egyes pártjai részéről felmerüljön egy gyors területi-közigazgatási átalakítás terve. "Ezért az EMSZ Országos Választmánya úgy értékelte, hogy a magyarság önrendelkezési igényeit ismételten meg kell jeleníteni, megkísérelve egy minél szélesebb társadalmi vita kialakítását a román többség bevonásával - írták a közleményben.
Októberben 11 százalékkal több új járművet helyeztek forgalomba hazánkban, mint 2024 azonos hónapjában - derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) adataiból. Ugyanakkor az idei év első tíz hónapban 3,6 százalékkal 120 836-ra csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az előző év 10 hónapjához mérten.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra csökkentette őszi prognózisában az Európai Bizottság a hazai gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az uniós testület várakozásai szerint 2026-ban 1,1 százalékkal, 2027-ben pedig 2,1 nő a gazdaság teljesítménye. Az idén és a jövő évre azért lesz lassú a bővülés, mert a megszorító intézkedések és az infláció visszafogják a fogyasztást. A GDP bővülése 2027-ben már 2 százalék fölé gyorsulhat, miután lazulnak a megszorítások. A növekedés felgyorsulásához a magánberuházások fokozatos élénkülése, az uniós forrásokból finanszírozott kiadások gyorsulása, valamint a nettó export számottevő javulása is hozzájárul - részletezte előrejelzésében az Európai Bizottság.
Az év első 10 hónapjában 3300 családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyben kötelezték az agresszort elektronikus nyomkövető viselésére - számolt be a román rendőrség főfelügyelő-helyettese annak kapcsán, hogy egyre több tragédiát okoz a családon belüli erőszak jelensége. Eduard Mirițescu közlése szerint 1800 esetben ideiglenes távoltartási parancs, 1500 esetben távoltartási végzés volt érvényben a támadó ellen. A főfelügyelő-helyettes tájékoztatása szerint az elektronikus nyomkövető rendszer tavaly októberi bevezetése után csökkent a távoltartási parancsot vagy végzést megszegő agresszorok száma. A családon belüli erőszak áldozatainak mindössze 51 százaléka kért távoltartást az agresszorral szemben. A főfelügyelő-helyettes elmondta, 2025 első tíz hónapjában a rendőrséghez 113 ezer családon belüli erőszakos cselekményről érkezett bejelentés, ami 20 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Mirițescu arra kérte az áldozatokat, hogy bízzanak a hatóságok védelmi intézkedéseiben, mert életeket menthetnek. Mint mondta, egyetlen olyan személy sem vált gyilkosság áldozatává, aki a bántalmazója elektronikus nyomkövetését kérte. (Agerpres)
Nem sikerült közös nevezőre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjáról a Cotroceni-palotában tartott tárgyalásokon. Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter figyelmeztetett: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács gyors döntésén múlik, hogy Románia november 28-ig teljesíti-e a helyreállítási terv nyugdíjreformhoz kötött mérföldkövét, és megkapja-e a 230 millió eurós uniós támogatást. A határidő nem hosszabbítható meg, a reform elmaradása pedig a kifizetések felfüggesztését jelentené.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) közleményben erősítette meg a kudarcot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szerintük a helyreállítási terv vonatkozó mérföldköve már 2023-ban teljesült, nincs szükség további törvénymódosításra.
A miniszterelnök bejelentette: jövő héten közvitára bocsátják a közigazgatási reform tervezetét. Ennek részeként a központi közigazgatásban tíz százalékkal csökkentik a béralapot, és 2027-től az álláshelyek száma nem haladhatja meg a törvényben rögzített felső határt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak azzal a feltétellel fogja támogatni a koalíció egy újabb intézkedéscsomagját, ha az a gazdaságélénkítő javaslataikat is tartalmazni fogja.
Ezekről beszélgettünk Cseke Péter Tamással, az Agerpres hírügynökség munkatársával.
Orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Balaklija városát vasárnap éjszaka, három ember meghalt, tízen megsebesültek, utóbbiak között három tinédzser is van. Kilenc sérültet kórházba szállítottak – közölték hétfőn a harkivi regionális tisztviselők.
A Reuters beszámolója alapján a támadás többemeletes lakóházakat rongált meg, és több tucat autót megsemmisített a városközpontban.
Oroszország a háború kezdete óta rendszeresen támadja Harkivot, Ukrajna második legnagyobb városát rakétákkal, drónokkal és tüzérségi erőkkel. Nem csak az infrastruktúrát, de civilek otthonait is sűrűn éri támadás, gyakran emiatt akadozik az áramellátás, rengetegszer van légiriadó. Oroszország egyelőre nem kommentálta a hétvégi akciót. Néhány héttel ezelőtt ugyancsak Harkivban orosz dróntámadás volt egy sűrűn lakott részen, találat ért egy óvodát is. Az ott tartózkodó közel ötven gyerek és egy pedagógus még a becsapódás előtt az óvóhelyre menekült, nem sérültek meg.
Evakuálták a tulceai Plauru falu 50 lakóját és állataikat, miután a közeli ukrajnai Izmail kikötőjénél orosz drónok támadtak meg négy ezer tonna cseppfolyósított földgázt szállító hajót, amely kigyulladt. A tűz az ukrán parton keletkezett, de a robbanás veszélye miatt a román hatóságok óvintézkedést vezettek be.
A Belügyminisztérium és a Vészhelyzeti Főosztály folyamatosan figyeli a helyzetet, a tűzoltóság bevetett egységeket küldött a térségbe. A Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség segítségéről biztosította a lakosságot, és kérte, hogy kövesse a helyi hatóságok és a beavatkozó egységek utasításait. Minden beavatkozó erő készen áll a helyzet kezelésére és a lakosság védelmére.
Mától kötelező az új gépjármű-felelősségbiztosítás, amely kiterjed az elektromos rollerekre és kerékpárokra.
A törvényt közzétették a Hivatalos Közlönyben. Ennek értelmében a 25 km/h feletti sebességre képes, saját meghajtású, sín nélküli járművek tulajdonosainak kell biztosítást kötniük.
A kerékpár- és roller-tulajdonosoknak egy hónap áll rendelkezésre, hogy megfeleljenek az előírásoknak. A büntetések december közepétől várhatók, a rendőrök 1.000 és 2.000 lej közötti bírságot szabhatnak ki, ha valaki nem tartja be a kötelező biztosítás előírásait.
Ma szavaz a parlament a közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsainak összetételéről. A parlamenti szakbizottságok jóváhagyták a jelöltek névsorát, így az RMDSZ a rádió igazgatótanácsában Bodóczi Annamáriát javasolta, póttagként Demeter Katalint. A Román Televízió igazgatótanácsába a szövetség Anderco Aliz Tímeát javasolta, póttagként Kis Tímeát. Mindkét igazgatótanácsban a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) csak egy-egy helyet kapott, amit az ellenzéki párt élesen bírált. Szerintük a parlamenti többség nem járt el helyesen, mert nem vette figyelembe a parlament összetételét. Közölték, hogy emiatt az alkotmánybírósághoz fordulnak.
