Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
A Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordult a Romsilva átszervezése miatt a Silva szakszervezeti szövetség. Szerintük az állami erdészeti igazgatóság átszervezése működésképtelenné teheti a vállalatot és veszélybe sodorhatja az állami erdővagyont.
A szakszervezeti szövetség képviselői közleményükben hangsúlyozzák: a kormány határozata 41-ről 19-re csökkenti a Romsilva erdészeti igazgatóságainak számát, és regionális szervezeti modellt vezet be, azonban a környezetvédelmi minisztérium nem mutatott be olyan szakmai elemzést vagy hatástanulmányt, amely igazolná, hogy a választott szervezeti struktúra a legmegfelelőbb. A szakszervezet úgy véli, hogy a túlméretezett regionális egységek létrehozása megszakíthatja az évtizedek alatt kialakult működési kapcsolatokat, ezért az átszervezést le kellene állítani, és a független audit következtetéseinek figyelembevételével újra kellene értékelni.
A Silva közlése szerint korábban az audit hét lehetséges modellt vizsgált 14 gazdasági, területi, irányítási és környezetvédelmi szempont alapján, és a 26 regionális igazgatóságból álló szerkezetet találta a legmegfelelőbbnek.
A szakszervezet szerint azért fordultak az ügyben a CSAT-hoz, mert a nemzetbiztonsági törvény a természeti erőforrások és az erdőállomány veszélyeztetéséhez, károsításához vagy pusztulásához vezető cselekedeteket és mulasztásokat is nemzetbiztonsági fenyegetésként határozza meg.
Frissített belső szabályzat alapján működnek a hazai közoktatási intézmények a hétfőn, szeptember 7-én kezdődő új tanévben. A változások többek között a fegyelmi szabályokat, az öltözködést és a mobiltelefonok használatát érintik.
A hiányzások igazolására továbbra is legfeljebb 40 alkalommal van lehetőség, de ez nem haladhatja meg a tanórák számának 20 százalékát. A mobiltelefonok használatát az általános iskolákban az intézmény akár a teljes tanítási napra is megtilthatja, középiskolákban viszont a jogszabály csak a tanórák idején korlátozza a használatot. Az öltözködésre vonatkozó szabály szerint a diákoknak megfelelő és tisztességes öltözéket kell viselniük. Az Országos Diáktanács arra biztatja a diákokat, hogy ha jogaik sérelmét vagy visszaélést tapasztalnak, forduljanak az iskola diáktanácsának képviselőihez, akik az ügyet az intézmény vezetőségével is megvitathatják. A szülőknek továbbra is kötelességük biztosítani, hogy gyermekük rendszeresen részt vegyen a kötelező oktatásban.
Oroszország nem a konfliktus befagyasztására törekszik, hanem a háború lezárására, valamint egy tartós béke megteremtésére mind Ukrajnában, mind Európában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet biskeki csúcstalálkozója után.
Moszkva kész konkrét és érdemi tárgyalásokra az ukrajnai háború lezárásáról, ha valaki új lendületet tud adni a jelenleg megrekedt folyamatnak – mondta Putyin, aki ugyanakkor azt is közölte, hogy az orosz hadsereg folytatja és fokozza offenzíváját Ukrajnában, és továbbra is támadja az ukrán katonai, logisztikai és energetikai célpontokat. Az orosz elnök élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt is, és az ukrán dróntámadásokat „állami terrorizmusnak” nevezte.
Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
Az Adóhatóság (ANAF) ellenőrei egy engedély nélküli elektronikus cigaretta-gyárat fedeztek fel Prahova megyében. A csarnokban több mint 169 ezer terméket…
18 főpolgármester-jelölt áll rajthoz. A Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Gigel Știrbu felszólította az USR jelöltjét, Cătălin Drulát, hogy lépjen vissza…
Horațiu Potrát pénteken délelőtt bilincsben vezették a Bukaresti Ítélőtáblára, ahol fiával és unokaöccsével együtt hallgatták ki. A három férfit szeptemberben…
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott közvitára az oktatási minisztérium. A javaslat szerint a tanárnak ellenőriznie kell a házi…
Minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést –…
Csibi László filmrendező legújabb dokumentumfilmjét, a Szabadság a hegyen címűt, amely arról szól, Erdélyben hogyan próbálták nézni a magyar foci válogatott szereplését a világbajnokságokon, amikor a Ceausescu korszakban már nem közvetítették ezeket a mérkőzéseket és két órásra csökkent a televízió műsora, a Bukaresti Liszt Intézet által szervezett 19. Bukaresti Magyar Filmhéten mutatták be a múlt héten a fővárosban.
November 11-én volt a Márton-nap, tegnap az Erzsébet nap, közeledik a Katalin-nap, míg november végén az Andrások ünnepelnek, mi pedig minden évben igyekszünk felköszönteni őket. Legtöbbször azonban nem is sejtjük, milyen szokások, hiedelmek fűződnek egy-egy névnaphoz.
Közvitára bocsátotta a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazási szabályairól szóló új törvénytervezetet. A javaslat szerint a nyugdíjkorhatár fokozatosan, 15 év alatt 65 évre emelkedne – a korábbi tervekben szereplő 10 év helyett.
A kormány eddigi intézkedései hatásosak voltak, és „Románia jó úton jár” – foglamazott Ilie Bolojan. A miniszterelnök szerint 2025 harmadik negyedévében 12 és fél százalékkal, mintegy 9,9 milliárd lejjel nőttek az állami bevételek.
A Szociáldemokrata Párt egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök a párt vezetőtestületének szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján.
Az Adóhatóság (ANAF) ellenőrei egy engedély nélküli elektronikus cigaretta-gyárat fedeztek fel Prahova megyében. A csarnokban több mint 169 ezer terméket találtak, összesen 16,7 millió lej értékben.
A hatóság szerint a cég nem rendelkezett engedéllyel. Összesen mintegy 3,8 millió euró értékű adóelkerülés gyanúja merült fel. Az ügyben nemzetközi együttműködés zajlik, az ellenőrzések folytatódnak.
18 főpolgármester-jelölt áll rajthoz. A Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Gigel Știrbu felszólította az USR jelöltjét, Cătălin Drulát, hogy lépjen vissza a bukaresti időközi főpolgármester-választástól.
Știrbu szerint Drulának nincs esélye a győzelemre, indulása viszont gyengíti Ciprian Ciucu liberális jelöltet, és megosztja a reformista szavazókat. Az INSCOP friss felmérése szerint Ciucu 27,1 százalékon áll, a szociáldemokrata Băluță 24 százalékon, a szélsőjobboldali Alexandrescu 21 százalékon, míg Drulă 12 százalékot kapna.
A PNL politikusa úgy vélekedett, hogy Drulă visszalépése „erkölcsi kötelesség, felelősségteljes magatartás, a politikai érettség próbája”. Úgy érvelt, az USR jelöltjét a bukarestiek nem helyi, hanem országos vezetőnek tekintik, miközben Ciucu már rendelkezik helyi vezetői tapasztalattal a fővárosban a 6. kerület polgármestereként. Hozzátette, hogy Drulă visszalépésével elkerülhető a PSD és az AUR ellen szavazó két reformista tábor konfrontációja.
A Szeben megyei törvényszék elutasította a román állam keresetét, hogy zárolják Klaus Iohannis volt államfő vagyonának egy részét.
Az állam kártérítési pert indított a volt elnök és felesége ellen, mert éveken át jogtalanul használták egy nagyszebeni ingatlan felét, amely időközben örökös hiányában az állam tulajdonába került.
Az adóhatóság októberben birtokba vette az ingatlanrészt, majd megpróbálta behajtani a jogtalan használatából származó jövedelmet. Keresetében az intézmény a volt államfő vagyonának részleges zárolását is kérte, hogy biztosítsa az államnak okozott kár későbbi behajtását.
A bíróság döntése értelmében a vagyonzárolás egyelőre nem lép életbe.
Az egészségügyi minisztérium 41 új molekulát vett fel a kompenzált és ingyenes gyógyszerek listájára.
Két készítmény – a fenfluramin és a kannabidiol – különösen fontos az epilepszia súlyos formáiban szenvedő gyermekek számára. A miniszter szerint ezek a modern terápiák azoknak segítenek, akik eddig nem reagáltak a klasszikus kezelésekre, és sokszor külföldön kellett megoldást keresniük.
A döntés célja, hogy a betegek számára egy nap roham nélkül fokozatosan normális nappá válhasson, mondta a miniszter.
Horațiu Potrát pénteken délelőtt bilincsben vezették a Bukaresti Ítélőtáblára, ahol fiával és unokaöccsével együtt hallgatták ki. A három férfit szeptemberben tartóztatták le Dubajban, miután a román hatóságok nemzetközi körözést adtak ki ellenük.
Potrát és húsz társát az alkotmányos rend elleni kísérlettel, a fegyverek és robbanóanyagok tartására vonatkozó szabályok megsértésével, valamint nyilvános uszítással vádolják.
Ugyanebben a dossziéban vádlott Călin Georgescu volt államfőjelölt is. Az ügyészség szerint Potra és emberei a 2024-es elnökválasztás megsemmisítése után szervezett tüntetésekbe akartak beépülni, hogy zavargásokat keltsenek. A tervet Georgescu és körei dolgozták ki egy titkos találkozón, Ciolpaniban.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott közvitára az oktatási minisztérium. A javaslat szerint a tanárnak ellenőriznie kell a házi feladatokat, de nem kötelező rá jegyet adni.
A házi feladatok értékelése két módon történhet: közösen megbeszélve a diákokkal a számukra gondokat okozó részeket, vagy egy legfeljebb 10 perces felméréssel, amelyben a tanár kizárólag a házi feladatot kéri számon.
A tervezet szerint a tanár nem használhatja a házi feladatot fegyelmező eszközként.
Emellett a pedagógusoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az alsó tagozatos diákok házi feladatainak elkészítése naponta legfeljebb egy órát, a felsőbb iskolai szinteken legfeljebb két órát vegyen igénybe.
A jogszabályjavaslat előírja azt is, hogy amennyire lehet, a tanárok az órán végeztessenek a házi feladathoz hasonló gyakorlatokat a diákokkal.
Minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki a kabinet csütörtöki ülése után a kormányszóvivő.
Ioana Dogioiu hangsúlyozta: a közigazgatási reform tervezete csak azt írja elő, hogy 10 százalékkal csökkenteni kell a személyzeti kiadásokat, és mindegyik önkormányzat, állami intézmény, hatóság és minisztérium szabadon eldöntheti, hogy ezt mi módon hajtja végre.
„Számos lehetőség kínálkozik, például csökkenthetők azok a nagyon magas pótlékok, amelyek átfedésben vannak más pótlékokkal. Átszervezés is végrehajtható” - mondta a kormányszóvivő.
Csibi László filmrendező legújabb dokumentumfilmjét, a Szabadság a hegyen címűt, amely arról szól, Erdélyben hogyan próbálták nézni a magyar foci válogatott szereplését a világbajnokságokon, amikor a Ceausescu korszakban már nem közvetítették ezeket a mérkőzéseket és két órásra csökkent a televízió műsora, a Bukaresti Liszt Intézet által szervezett 19. Bukaresti Magyar Filmhéten mutatták be a múlt héten a fővárosban.
Ebből az alkalomból kértem meg meséljen arról, hogyan lett filmes ember, rendező, miért a dokumentumfilmek világát választotta. Csibi László művei közül az interneten, a szerző youtube csatornáján megtekinthető előző filmjei közül a Szocializmus hátsó bejárata, valamint a Nussbaum 95736.
November 11-én volt a Márton-nap, tegnap az Erzsébet nap, közeledik a Katalin-nap, míg november végén az Andrások ünnepelnek, mi pedig minden évben igyekszünk felköszönteni őket. Legtöbbször azonban nem is sejtjük, milyen szokások, hiedelmek fűződnek egy-egy névnaphoz.
Vegyük például a Márton-napot. Szent Márton püspök Savariában, a mai Szombathely környékén született 316-ban jómódban élő pogány szülők gyermekeként. Alig tizenkét évesen, szülei tiltakozása ellenére kérelmezte a felvételét a keresztények közé. Később, apja kívánságát teljesítve jelentkezett a kötelező katonai szolgálatra, majd jó pár év múlva a franciaországi Tours püspöke lett. Az ő tiszteletére építették Magyarország egyik legszebb kolostor-együttesét, a Pannonhalmi Bencés Főapátságot, amelyet 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánítottak. Muszáj megemlítenem a Márton-napi libalakomát, amelyről először 1171-ben számoltak be írásban: Szent Márton napján volt a paraszti év vége, amikor a cselédek libát kaptak az évi bérük mellé.
Most pedig rátérnék az Erzsébet-, illetve a Katalin-napra. A két név viselőit sok helyen egyszerre köszöntik, például bált is szerveznek a tiszteletükre. November 19-én emlékezünk a középkor egyik legnépszerűbb szentjére, Árpád-házi Szent Erzsébetre, aki a rászorulók legfőbb támogatója volt. A népi időjósok úgy tartották, hogyha ezen a napon havazik, vagyis Erzsébet megrázza a pendelyét, akkor karácsonykor is ugyanez várható. Ellenkező esetben hó és fagy nélkül töltjük a legszebb téli ünnepet.
Hasonló hiedelem fűződik a közelgő november 25-i névnaphoz is: „Ha Katalin locsog, karácsony kopog, ha Katalin kopog, karácsony locsog”. Vagyis ha Katalin napján latyakos az időjárás, karácsonykor fagyni fog, és fordítva. Jövő kedden Alexandriai Szent Katalinra emlékezünk, aki feltehetően egy előkelő család sarja volt, és a keresztény hitéért halt mártírhalált 307-ben.
Megérkeztem a november 30-i András-naphoz, amikor Szent András apostolra emlékezünk. A legenda úgy tartja, hogy átlósan ácsolt kereszten végezték ki, innen ered az András-kereszt elnevezés. A néphagyomány szerint ezen a napon kezdték vágni a disznókat és disznótorokat szerveztek a rokonoknak, jó barátoknak.
A mai rész végére egy kérdéssel készültem, amelyet rögtön megválaszolok. Mi a közös a Márton-, az Erzsébet-, a Katalin-, illetve az András-napban? Mivel tulajdonnevekkel képzett összetételekről van szó, mindegyiket kötőjellel kell írni.
Közvitára bocsátotta a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazási szabályairól szóló új törvénytervezetet. A javaslat szerint a nyugdíjkorhatár fokozatosan, 15 év alatt 65 évre emelkedne – a korábbi tervekben szereplő 10 év helyett.
A dokumentum kimondja, hogy az igazságügyi tisztségviselők nyugdíja nem haladhatja meg utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. A kormány gyors eljárásban bízik, és reméli a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács mihamarabbi véleményezését is.
A kormány eddigi intézkedései hatásosak voltak, és „Románia jó úton jár” - foglamazott Ilie Bolojan. A miniszterelnök szerint 2025 harmadik negyedévében 12 és fél százalékkal, mintegy 9,9 milliárd lejjel nőttek az állami bevételek.
A személyi jövedelemadó 16 és fél, az áfa 14,8, a jövedéki adók 11 százalékkal emelkedtek, a társadalombiztosítási járulékok pedig 4 milliárd lejjel haladták meg az egy évvel korábbit. A személyi kiadások csökkentek: októberben 562 millió lejjel kevesebb volt, mint tavaly. Mérséklődött a három hónapos ROBOR is, ami olcsóbb hitelezést jelent Romániának. Bolojan szerint a költségvetési hiány 2026-ra 6,2 százalékra csökkenhet, és ha az ország tartja a jelenlegi irányt, stabilabb és kiszámíthatóbb időszak következhet.
A Szociáldemokrata Párt egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja - jelentette ki Sorin Grindeanu elnök a párt vezetőtestületének szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján.
A politikus megerősítette, hogy a helyi közigazgatást érintő intézkedésekkel kapcsolatos tárgyalások két nappal ezelőtt lezárultak a koalícióban, a központi közigazgatás reformját azonban még nem véglegesítették, néhány kérdés még nyitott. Grindeanu szerint a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése hozzávetőlegesen 10 milliárd lejes megtakarítást jelentene. Szerinte ez az összeg megspórolható más módon is, anélkül, hogy csökkentenék a tanárok, az orvosok, a rendőrök, a katonák vagy bárki más fizetését - szögezte le.
Az Adóhatóság (ANAF) ellenőrei egy engedély nélküli elektronikus cigaretta-gyárat fedeztek fel Prahova megyében. A csarnokban több mint 169 ezer terméket találtak, összesen 16,7 millió lej értékben.
A hatóság szerint a cég nem rendelkezett engedéllyel. Összesen mintegy 3,8 millió euró értékű adóelkerülés gyanúja merült fel. Az ügyben nemzetközi együttműködés zajlik, az ellenőrzések folytatódnak.
