A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Kibertámadás gyanújával vizsgálja a Pentagon azt a rendkívüli eseménysorozatot, amelynek során augusztusban több amerikai katonai bázis élelmiszerraktárainak fagyasztói egyszerre hibásodtak meg. A Reuters értesülései szerint legalább hat katonai üzletet érintett az eset, és volt olyan helyszín, ahol a hűtőberendezések hőmérsékletét éjszaka távolról megemelték, így reggelre nagy mennyiségű élelmiszer megromlott. Az amerikai katonai nyomozók a francia hatóságokkal is együttműködnek, mivel októberben Franciaországban több mint 350 üzlet hűtőrendszerét érte hasonló kibertámadás.
A Pentagon egyelőre nem közölt részleteket a vizsgálatról, és azt sem tudni, sikerült-e azonosítani az elkövetőket. A szakértők szerint az ügy rávilágít arra, hogy a kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódó, elavult digitális vezérlőrendszerek mennyire sebezhetőek lehetnek a hackertámadásokkal szemben.
A szavazatok többségének összesítése alapján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártszövetsége végzett az első helyen az előrehozott parlamenti választáson, de nem szerezte meg az önálló kormányzáshoz szükséges többséget, írja a Reuters. A jobboldali, vallásos és szélsőjobboldali pártokból álló blokk várhatóan 53 mandátumot szerez a 120 fős parlamentben, míg a Gadi Eisenkot vezette ellenzék 48 helyre számíthat.
A kormányalakításhoz szükséges 61 mandátum egyik oldalnak sincs meg, ezért hosszas koalíciós tárgyalások várhatók.
Elemzők szerint Netanjahu legnagyobb eredménye nem is a győzelem, hanem politikai túlélése, hiszen a 2023-as Hamász-támadásokat követő bírálatok ellenére továbbra is ő áll a legnagyobb parlamenti blokk élén.
Az arab pártok várhatóan rekordszámú, 19 mandátumot szereznek, és kulcsszereplői lehetnek a következő kormány megalakításának.
Három nappal a brazílai elnökválasztás elvesztése után családjával együtt az Egyesült Államokba érkezett Flavio Bolsonaro konzervatív szenátor, aki ellen odahaza korrupció vádjával vizsgálódnak.
Akárcsak négy éve apja, Jair Bolsonaro, a 45 éves politikus választási puccsal vádolta meg a brazil legfelsőbb bíróságot, valamint az újraválasztott Luiz Inácio Lula da Silva elnököt.
Kijelentette: magát tartja Brazília „jogszerű vezetőjének”. A Reuters ugyanakkor hozzáteszi, hogy Lula győzelmét nemcsak a brazil választási hatóságok ismerték el, hanem nemzetközi megfigyelők, a nemzetközi közösség, sőt Bolsonaro pártja is.
Az ügy tovább növelheti a feszültséget Latin-Amerika legnagyobb országa és az amerikai kormányzat között, amely nyíltan támogatta a Bolsonaro család politikai visszatérését.
A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
4.764 lej volt egy háztartás átlagos havi jövedelme a második negyedévben, a költségek pedig 4.049 lejt tettek ki háztartásonként, ez az összjövedelem 85%-át jelenti – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Huszonegy házkutatást tartottak péntek reggel Bukarestben az Alkotmány téri gyilkosság elkövetőjének azonosítása érdekében – közölte a fővárosi ügyészség.
Bukarest kérésére október végére halasztották Románia és Magyarország hadisír-gondozásért felelős illetékes hivatalai az úzvölgyi katonatemető közös bejárását – közölte tegnap a Maszol.ro portál.
A Vajdasági Magyar Szövetség alelnökét, Kovács Elvirát választották az Európa nyelvi, etnikai, kulturális és nemzeti sokszínűségének megóvásáért felelős jelentéstevőnek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése őszi ülésszakán.
A visegrádi országok elnökei a csehországi lányi kastélyban megtartott kétnapos csúcstalálkozót követően kijelentették, egyhangúlag támogatják Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz, és ezen az álláspontjukon a jövőben sem változtatnak.
A legutóbbi részhez
hasonlóan ma is a közmondások kerülnek nagyító alá. Szövegük csak
viszonylagosan kötött, sok változattal találkozhatunk a mindennapokban. Ott
vannak például a nagyvárosi argóban és az ifjúsági nyelvben használt
meghökkentő, tréfás célzattal kiforgatott közösségi intelmek, amelyekben
közmondásfoszlányok rejtőztek el. Most a Nyelvművelő szótárban található példák
közül sorolnék fel néhányat: „Ki korán kel, álmos.” „Aki másnak vermet ás, az
sírásó.” „A jó bornak is kell cégér.”
Idén is beköltözött a falu a városba. Szeptember 21. és 22-én immár hetedik alkalommal szervezte meg Csíkszeredában a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesülete a Falu a városban című családi rendezvényt.
Kicsivel több, mint egy héttel az iskolakezdés után adta át a Rákóczi Szövetség Arad megyében a 10 ezer forintos iskolakezdési támogatást minden olyan család számára, amelyik magyar előkészítő osztályba íratta az ettől a tanévtől iskolaköteles korú gyerekét.
Bár a múlt hétvégi Nemzedékek Találkozója, illetve a néhai Kovách Géza munkásságának szentelt monográfia bemutatója is az Aradi Magyar Napok programjai között kapott helyett, hivatalosan csak ezen a hétvégén kezdődött meg a kulturális, hagyományőrző és szórakoztató rendezvénysorozat, amelynek a fő programja jövő vasárnap, az október 6-i megemlékezés lesz.
Meghiúsította az ellenzék a Szociáldemokrata Párt (PSD) tervét, miszerint a Dancila-kormány elleni bizalmatlansági indítványról szombaton szavazzanak a törvényhozók, amikor rendes körülmények között a képviselők és szenátorok többsége nem tartózkodik a fővárosban.
4.764 lej volt egy háztartás átlagos havi jövedelme a második negyedévben, a költségek pedig 4.049 lejt tettek ki háztartásonként, ez az összjövedelem 85%-át jelenti - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai háztartások szintjén a havi átlagos összjövedelem egy főre vonatkoztatva 1.838 lej volt, az átlagos kiadások pedig 1.562 lejt tettek ki fejenként. A fizetés és egyéb kapcsolódó jövedelmek képezték a háztartások legfontosabb jövedelemforrását (a háztartások teljes jövedelmének 68,1%-át). Az INS szerint, a lakhely befolyásolja a szintbeli különbségeket, különösen a háztartások jövedelmi struktúráját a városi és vidéki térségek tekintetében. A statisztikai adatok szerint a háztartásokban felmerült kiadások rendeltetése az élelmiszerek, a nem élelmiszer-ipari termékek beszerzése, szolgáltatások árának kiegyenlítése, a befizetett adók és társadalombiztosítási járulékok, valamint a háztartási termeléshez kapcsolódó egyes igények fedezése.
A házak vásárlására vagy építésre, a háztartási termeléshez szükséges földterület és berendezések beszerzésére, részvények vásárlására stb. fordított beruházások kis részét képviselik a háztartások összes költségeinek (csak 0,8%-át).
Huszonegy házkutatást tartottak péntek reggel Bukarestben az Alkotmány téri gyilkosság elkövetőjének azonosítása érdekében - közölte a fővárosi ügyészség.
Az eset kapcsán több személyt előállítottak, kihallgatásukra a törvényszéken kerül sor. Vasárnapról hétfőre virradón egy férfi meghalt, egy másik pedig megsérült a fővárosi Alkotmány téren lezajlott összetűzés következtében, amelyben több személy is részt vett.
December 8-ára halasztják idén az orvosi rezidensvizsgát, jelentette be pénteken Sorina Pintea egészségügyi miniszer.
A vizsga eredetileg november 17-ére volt beütemezve. A halasztás oka az, hogy Klaus Johannis államelnök még nem nevezte ki az ügyvivő tanügyminisztert, így a vizsgát sem lehet hivatalosan kírni.
Pár centiméteres hóréteg rakódott le a Suceava megyei Ráró-hegységben a péntek reggeli havazás után.
A Bucovina, te iubesc elnevezésű Facebook-oldal több felvételt is megosztott a téliesre forduló időjárásról. Nem ez volt az idei első hó a bukovinai Ráró-hegységben, a magasabb területeket már szeptember 20-án havazást jegyeztek fel.
A meteorológusok már a múlt hét végén figyelmeztettek, hogy egy hideghullám éri el az országot, ami helyenként akár 20 Celsius fokos hőmérsékletcsökkenést is eredményezhet.
Bukarest kérésére október végére halasztották Románia és Magyarország hadisír-gondozásért felelős illetékes hivatalai az úzvölgyi katonatemető közös bejárását – közölte tegnap a Maszol.ro portál.
Várkonyi Melinda százados, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kommunikációs felelőse a portálnak elmondta: az eredetileg szeptemberre tervezett közös úzvölgyi terepbejárást a román fél kérésére október utolsó hetére halasztották. A halasztás okairól a magyar fél nem nyilatkozott. Közben október 25-re, a román hadsereg napjára újabb megemlékezést hirdettek a temetőben azok a román nacionalista szervezetek, amelyek az erőszakba torkollott június 6-i román megemlékezést is szervezték. A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal június 12-én közzétett összegzésében tisztázta: nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre hivatkozva Darmanesti polgármesteri hivatala ötven betonkereszttel román parcellát hozott létre a temetőben. Állítása szerint 130 román katonát az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező Poiana Uzului (Úzmező) településen temettek el, az ő földi maradványaikat azonban a két világháború között a Bákó megyei Comanesti (Kománfalva) katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra.
A román védelmi tárca honlapján elérhető összegzés, amelyhez a korabeli dokumentumok fénymásolatait is csatolták, 11 Úzvölgyében eltemetett román katonáról tesz említést, az egyik melléklet hét románnak vélt katona nevét és adatait is tartalmazza.
A Vajdasági Magyar Szövetség alelnökét, Kovács Elvirát választották az Európa nyelvi, etnikai, kulturális és nemzeti sokszínűségének megóvásáért felelős jelentéstevőnek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése őszi ülésszakán.
Az Európa Tanács kisebbségekre vonatkozó legfontosabb dokumentuma az 1995-ben elfogadott Kisebbségi Keretegyezmény. A jelentéstevő feladata most az, hogy az erről szóló indítvány alapján megvizsgálja, a Kisebbségi Keretegyezményt ratifikáló országok megfelelően alkalmazzák-e a keretegyezményben foglaltakat, tehát a kisebbségekhez tartozók hogyan érzik magukat, érzik-e, változott valami – közölte Kovács Elvira az MTI-vel tegnap Belgrádban. Megvizsgálják, hogy bizonyos országok módosították-e a törvényeiket, alkalmazzák-e a változásokat – hangsúlyozta. Elmondta: a vonatkozó indítványt azt követően adták be, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése őt választotta meg az esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes bizottság elnökének.
Kovács Elvira felhívta a figyelmet arra, hogy decemberben már szerveznek meghallgatásokat, és néhány országba is ellátogat, hogy felmérje a helyzetet, a jelentés pedig a jövő év közepére készülhet el.
A visegrádi országok elnökei a csehországi lányi kastélyban megtartott kétnapos csúcstalálkozót követően kijelentették, egyhangúlag támogatják Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz, és ezen az álláspontjukon a jövőben sem változtatnak.
„Szlovákia már régóta támogatja Szerbiát abban a törekvésében, hogy megfeleljen az összes követelménynek, amelyeket Szlovákiának is teljesítenie kellett a csatlakozás előtt. Ennek eredményeként folyamatos a fejlődés, a további integrációra, és nem a nemzetállamhoz való visszatérésére törekszünk” – jelentette ki Zuzana Čaputova a Miloš Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar államfővel, valamint Szlovénia és Szerbia magas rangú képviselőivel, Borut Pahorral és Aleksandar Vučič-csal tartott közös sajtótájékoztatón. Elmondása szerint a V4-et azért hozták létre, hogy segítsék egymást és hozzájáruljanak Európa egyesítéséhez.
A kétnapos csúcstalálkozón az elnökök megvitatták a V4 irányultságát, az EU-n belül képviselt álláspontját, az európai intézmények működését, a brexitet, a klímaválságot és a jogállamiság helyzetét.
A legutóbbi részhez
hasonlóan ma is a közmondások kerülnek nagyító alá. Szövegük csak
viszonylagosan kötött, sok változattal találkozhatunk a mindennapokban. Ott
vannak például a nagyvárosi argóban és az ifjúsági nyelvben használt
meghökkentő, tréfás célzattal kiforgatott közösségi intelmek, amelyekben
közmondásfoszlányok rejtőztek el. Most a Nyelvművelő szótárban található példák
közül sorolnék fel néhányat: „Ki korán kel, álmos.” „Aki másnak vermet ás, az
sírásó.” „A jó bornak is kell cégér.”
Bár némelyiket már
fél évszázada vagy még régebben használják folyamatosan, arra figyelnünk kell,
hogy csak igen szűk körben érdemes vagy szabad élnünk velük – állítják a
nyelvészek. Egyébként most magam előtt látom az egyik ismerősöm két-három évvel
ezelőtti Facebook-bejegyzését, amelyben ezt kérdezte: „Korán keltem, hol az
arany?” Először csak bámultam a képernyőt, aztán rájöttem, hogy valójában mire
célzott.
És hogyan hangzanak eredetiben a nemrég felsorolt
közmondások? „Ki korán kel, aranyat lel.” „Aki másnak vermet ás, maga esik
bele.” „A jó bornak nem kell cégér.” Utóbbi közmondásra öt évvel ezelőtt egy
reklámokról szóló cikkben is hivatkoztak ezzel a szöveggel: „A jó bornak nem kell cégér – tartja a
közmondás. Így lehetett ez a régi céhjelvényes időkben, amikor feltehetően ez
említett szlogen született. A mai fejlett világban, amikor egy-egy termék már
születése pillanatában majdhogynem elavultnak számít, piaci sikerre szinte
kizárólag olyan áru számíthat, amelyet jól reklámoznak.” Érdekes megközelítés,
és kénytelen vagyok beismerni, hogy van benne igazság.
A közmondások mellett ott
vannak még a szólások, amelyek ugyancsak beépültek a mindennapjainkba. Aki
szeretné megtudni az eredetüket, érdemes fellapoznia O. Nagy Gábor Mi fán
terem? című könyvét, amelynek minden egyes oldala meglepetést tartogat.
Én például arra voltam
kíváncsi, hogy honnan ered a csütörtököt
mond szólásunk. „Amíg meggyőzőbb, valószínűbb magyarázatát nem adja a
nyelvtudomány e szólásunkban előforduló csütörtök szónak, azt kell mondanunk,
hogy a szólás tréfás hangutánzás, mely egy feltehetőleg eredetibb és
kétségtelenül hangutánzó jellegű csöttöt (csettet) vet, csöttöt (csettet) mond
formából keletkezett” – olvasható az említett könyv 111. oldalán. A csett,
csött hangutánzó szóval a puska vagy pisztoly závárzatának használatakor
hallható csattanást jelölik.
Idén is beköltözött a falu a városba. Szeptember 21. és 22-én immár hetedik alkalommal szervezte meg Csíkszeredában a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesülete a Falu a városban című családi rendezvényt.
A környéktelepülések gazdái bemutatták mezőgazdasági gépeiket, állataikat, hús-és tejtermékeiket kínálták a családi hétvégére kilátogatóknak. A legkisebbek állatokat simogathattak és különleges játszótereken játszhattak. Biró István összeállítása.
Kicsivel több, mint egy héttel az iskolakezdés után adta át a Rákóczi Szövetség Arad megyében a 10 ezer forintos iskolakezdési támogatást minden olyan család számára, amelyik magyar előkészítő osztályba íratta az ettől a tanévtől iskolaköteles korú gyerekét.
Az összeg jelképesnek mondható, de mégis sokaknak jól jön tanévkezdéskor, amikor megnőnek a kiadások, különösen ott, ahol több iskolás gyerek is van. A családok támogatásán kívül a tanintézményeknek is segítséget jelent a Rákóczi Szövetség iskolaválasztási programja, különösen a szórványban működő magyar tanintézmények számára, mert némiképp ellensúlyozza a többségi iskolák elszívó erejét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Bár a múlt hétvégi Nemzedékek Találkozója, illetve a néhai Kovách Géza munkásságának szentelt monográfia bemutatója is az Aradi Magyar Napok programjai között kapott helyett, hivatalosan csak ezen a hétvégén kezdődött meg a kulturális, hagyományőrző és szórakoztató rendezvénysorozat, amelynek a fő programja jövő vasárnap, az október 6-i megemlékezés lesz.
Az Aradi Magyar Napok szabadtéri rendezvényeit először tartották a Szabadság-szobornak otthont adó Román–magyar megbékélési parkban, és a helyszínválasztás jó döntésnek bizonyult. Pataky Lehel Zsolt foglalja össze a hétvége történéseit.
Meghiúsította az ellenzék a Szociáldemokrata Párt (PSD) tervét, miszerint a Dancila-kormány elleni bizalmatlansági indítványról szombaton szavazzanak a törvényhozók, amikor rendes körülmények között a képviselők és szenátorok többsége nem tartózkodik a fővárosban.
A bizalmatlansági indítvány hétvégi időzítéséről, amire még nem volt példa a rendszerváltás óta, a Parlament egyesített házbizottsága döntött tegnap. Az ellenzéknek azonban sikerült meghiúsítania azt, hogy a Képviselőház és a Szenátus együttes ülésén még tegnap felolvassák az indítvány szövegét azáltal, hogy - 194 ellenszavazattal a PSD 181 támogató voksával szemben - elvetették a házbizottság által javasolt napirendet. A házelnök szerint a kormánypárt az ülés után megállapodott az ellenzékkel abban, hogy a bizalmatlansági indítványt ma olvassák fel, majd jövő csütörtökön, október 10-én vitatják- és szavazzák meg a két ház együttes ülésén.
Az alkotmány szerint a bizalmatlansági indítványt az iktatásától számított öt napon belül fel kell olvasni a Parlament együttes ülésén, majd három nap eltelte után szintén az együttes ülésen rendeznek vitát és szavazást a kormány sorsáról.
4.764 lej volt egy háztartás átlagos havi jövedelme a második negyedévben, a költségek pedig 4.049 lejt tettek ki háztartásonként, ez az összjövedelem 85%-át jelenti - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai háztartások szintjén a havi átlagos összjövedelem egy főre vonatkoztatva 1.838 lej volt, az átlagos kiadások pedig 1.562 lejt tettek ki fejenként. A fizetés és egyéb kapcsolódó jövedelmek képezték a háztartások legfontosabb jövedelemforrását (a háztartások teljes jövedelmének 68,1%-át). Az INS szerint, a lakhely befolyásolja a szintbeli különbségeket, különösen a háztartások jövedelmi struktúráját a városi és vidéki térségek tekintetében. A statisztikai adatok szerint a háztartásokban felmerült kiadások rendeltetése az élelmiszerek, a nem élelmiszer-ipari termékek beszerzése, szolgáltatások árának kiegyenlítése, a befizetett adók és társadalombiztosítási járulékok, valamint a háztartási termeléshez kapcsolódó egyes igények fedezése.
A házak vásárlására vagy építésre, a háztartási termeléshez szükséges földterület és berendezések beszerzésére, részvények vásárlására stb. fordított beruházások kis részét képviselik a háztartások összes költségeinek (csak 0,8%-át).