Bukarestben koncertezik a Szentegyházi Gyermekfilharmónia. A Haáz Sándor zenetanár által vezetett együttes holnap augusztus 22-én 19 óra 30 perckor ad koncertet a bukaresti római katolikus Barátok templomában, majd vasárnap délután 6 óra körül rövid koncertet tart szabadtéren a Dimitrie Gusti Falumúzeumban is. A száztagú kórusból és 40 tagú zenekarból álló Gyerekfili Bukarestben magyar, román, bolgár, illetve török egyházi és népi zenét fog játszani.
Baka András magyar államelnök az államalapítás ünnepén tartott beszédében kiemelten beszélt a közmédia szerepéről. Az elnök kifejtette, hogy egy ország jövőjét nemcsak vezetők, hanem erős, tartós intézmények teremtik meg. A magyar közmédiáról az elnök megjegyezte: ma nekünk is olyan intézményeket kell építenünk, amelyek nem a mindenkori hatalmat, hanem a polgárokat szolgálják. Emlézettetett, hogy csütörtökön, másfél hónappal később újraindult a hírszolgáltatás a magyar közmédiában. Hangsúlyozta, hogy az újrakezdés önmagában nem elég. Mint mondta, sokkal nehezebb feladat áll a közmédia előtt, vissza kell szereznie az emberek bizalmát. Hozzátette: ha egy közszolgálati csatorna tudatosan elhallgat, elferdít vagy félretájékoztat, az az egyik legnagyobb bűn a társadalommal szemben. A sajtószabadságról a köztársasági elnök azt mondta: az nem egyszerűen az újságíró joga a beszédre, hanem a polgár joga is tudásra, hogy legyen miből véleményt formálnia és lehetősége a másképp gondolkodásra.
A Duna példa nélküli és kritikusan alacsony vízállása miatt Bulgária csökkenteni fogja az áramtermelést a kozloduji atomerőműben - jelentette be a bolgár energiaügyi minisztérium. Az ország áramtermelésének több mint egyharmadát előállító kozloduji erőmű körülbelül 120 megawattal csökkenti a két működő reaktor egyikének a teljesítményét. A termelés csökkentésének célja, hogy garantálja az erőmű biztonságos működését. Ez az első alkalom, hogy "szélsőséges időjárási és hidrológiai okokból" csökkentik az erőmű teljesítményét, amióta 52 évvel ezelőtt üzembe helyezték.
Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Németország felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a ciszjordániai telepek bővítésével és haladéktalanul vonja vissza a több mint 1200 lakás megépítésére meghirdetett versenytárgyalásokat. A négy ország közös nyilatkozatában aggasztónak nevezte a döntést a ciszjordániai súlyos bizonytalanság, a telepesek által polgári személyek ellen elkövetett, korábban nem látott szintű erőszak és a palesztin gazdaságot sújtó súlyos korlátozások miatt. Izrael 2025 augusztusában hagyta jóvá az E1-programot, amely mintegy 3400 lakás építését irányozza elő egy 12 négyzetkilométeres övezetben az Izrael által 1967 óta megszállva tartott Ciszjordániában. Kedden az izraeli lakásügyi minisztérium versenytárgyalást hirdetett több mint 1200 lakás megépítésére a program keretében.
Bukarestben koncertezik a Szentegyházi Gyermekfilharmónia. A Haáz Sándor zenetanár által vezetett együttes holnap augusztus 22-én 19 óra 30 perckor ad koncertet a bukaresti római katolikus Barátok templomában, majd vasárnap délután 6 óra körül rövid koncertet tart szabadtéren a Dimitrie Gusti Falumúzeumban is. A száztagú kórusból és 40 tagú zenekarból álló Gyerekfili Bukarestben magyar, román, bolgár, illetve török egyházi és népi zenét fog játszani.
Nem az egyéni teljesítményt tükrözik a PISA-tesztek, és a felmérésben részt vevő tanulók nem teljesítettek legjobb tudásuk szerint, mert a tesztnek nem volt tétje – jelentette ki Monica Anisie tanügyminiszter a tegnap közzétett PISA-eredményekről, amelyek szerint a tíz évvel ezelőtti szintre zuhant vissza a romániai oktatás színvonala. Az eredmények láttán a miniszter első reakciója egyébként az volt, hogy nem kell aggódni a lesújtó teljesítmény miatt, mert a felmérés nem a diákok tudását méri, hanem azt, hogy mindezt hogyan tudják a mindennapokban alkalmazni.
Elfogadta ma a képviselőház – döntőkamaraként – a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének hatályon kívül helyezését. A Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség tervezetét 272 képviselő támogatta, öten tartózkodtak a voksoláskor. A törvényhozók elfogadták az igazságügyi miniszter azon módosító javaslatát is, amely fenntartja a jogszabály hatályát azok számára, akiket 2012. július 24-e és a jelen törvény hatályba lépése közötti időszakban ítéltek vagy ítélnek el.
Első fokon harminc év börtönbüntetésre ítélte a törvényszék azt a 21 éves fiatalembert, aki tavaly terrortámadást hajtott végre egy brăilai bevásárlóközpontnál, tíz személy sebesítve meg. Marius Valentin Parfenie három rendbéli gyilkossági kísérlet, rablás, ittas vezetés, a baleset helyszínének elhagyása és közrendháborítás bűntette miatt kapta a büntetést. Az ítélet nem jogerős.
Már csak egy szavazáson múlik, hogy június 4-ét, a Trianon-évfordulóját hivatalos ünnepnappá nyilvánítsák Romániában. A képviselőház közigazgatási bizottsága ugyanis elfogadta tegnap – a Szociáldemokrata Párt és a Népi Mozgalom Pártja szavazataival – Titus Corlățean PSD-s politikus, volt külügyminiszter erre vonatkozó törvénytervezetét. Így már csak a plénumnak kell megszavaznia a jogszabályt ahhoz, hogy az államfő kihirdesse és hatályba lépjen.
Ötezer lejes pénzbírságot rótt ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács Csomortányi István EMNP-elnökre amiatt, hogy egy fényképfelvétel tanúsága szerint még évekkel ezelőtt náci karlendítést mutatott be. A diszkriminációs tanács ugyanakkor arra is kötelezte Csomortányit, hogy harminc napon belül tegye közzé a testület döntésének szövegét az Erdélyi Magyar Néppárt honlapján magyar és román nyelven egyaránt.
Az alkotmánybíróság épülete előtt tiltakozott ma délelőtt az Országos Szakszervezeti Tömb a társadalombiztosítás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való átruházásáról is rendelkező sürgősségi kormányrendelet miatt. A sztrájkőrséget állók a jogszabállyal kapcsolatos kifogások megvitatását, illetve a döntéshozatalt sürgetik.
A Magyar Polgári Párt belső ellenzéke és a pártból kizárt politikusok létrehozták az Erdélyi Polgári Mozgalmat. Az MPP-én belüli viták és sorozatos kizárások miatt mozgalomba tömörülők leszögezték: nem kívánnak indulni a választásokon a mozgalom színeiben és nem is akarnak párttá alakulni. Céljuk: helyreállítani a törvényességet a párton belül.
Csaknem egymilliárd ember biztonságán őrködik a NATO – közölte ma, a szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón a brit miniszterelnök. Boris Johnson a 29 tagország állam- és kormányfőinek évfordulós rendezvényére kiadott nyilatkozatában leszögezte: az a tény, hogy a szövetség tagjai ma békében és szabadságban élhetnek, mutatja a NATO alapját képező egyszerű tétel erejét: mindaddig, amíg a szövetség összetart, senki nem remélheti, hogy vereséget mérhet rá, így senki nem fog háborút kirobbantani.
Mától hatályba lép az uniós külső határok hatékonyabb védelmét is biztosító Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet, amelynek következtében körülbelül 10 ezer főre duzzasztják a Frontex létszámát. Ez egy több évig tartó folyamat lesz – nyilatkozta ma a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 2020-ban világszerte 64 országban 59 millió gyermeknek nyújt életmentő segítséget, amelyhez 4,2 milliárd dollár támogatásra lesz szüksége. Az UNICEF a világ legnagyobb gyermekeket segítő humanitárius szervezete, amely azonban még soha nem igényelt ilyen nagy összeget a vészhelyzetben lévő gyermekek számára.
Adásunkban Pataky Lehel Zsolt Juhász Béla közíróval, az Aradi személyiségek című interjúkötet-sorozat szerzőjével beszélget, majd Molnár Krisztina hangképes összeállítását hallhatják…
Nem az egyéni teljesítményt tükrözik a PISA-tesztek, és a felmérésben részt vevő tanulók nem teljesítettek legjobb tudásuk szerint, mert a tesztnek nem volt tétje – jelentette ki Monica Anisie tanügyminiszter a tegnap közzétett PISA-eredményekről, amelyek szerint a tíz évvel ezelőtti szintre zuhant vissza a romániai oktatás színvonala. Az eredmények láttán a miniszter első reakciója egyébként az volt, hogy nem kell aggódni a lesújtó teljesítmény miatt, mert a felmérés nem a diákok tudását méri, hanem azt, hogy mindezt hogyan tudják a mindennapokban alkalmazni.
A polgári foglalkozása szerint romántanár tárcavezető fel fogja szólítani a tanárokat, hogy ne kérjék a diákoktól a műelemzések bemagolását. Elmondta: ő mindig arra törekedett, hogy diákjaiban kialakuljon a kritikus gondolkodás képessége. A miniszter véleménye szerint a PISA-eredmények arra is rávezethetik a tanárokat, hogy hogyan kellene felépíteni az országos felmérő vizsgák tételsorát, és hogy milyen készségeknek kell kifejlődniük a diákokban.
A romániai iskolások 2012 óta mért leggyengébb eredménye született a tavalyi PISA teszten. A diákok alig több mint fele képes a mindennapi életben hasznosítani az iskolában szerzett ismereteket. A funkcionális analfabetizmus kiterjedt. A romániai iskolások 44%-a nem érti, mit olvas.
Három évre szóló, több mint 5 millió eurós értékű uniós projektet mutatott be tegnap Bukarestben Borbély László államtanácsos. A fenntartható fejlődést célzó Agenda 2030 akcióterv gyakorlatba ültetését elősegítő projektről Hermann Endre kérdezte a kormányhivatalt koordináló Borbély Lászlót:
Elfogadta ma a képviselőház – döntőkamaraként - a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének hatályon kívül helyezését. A Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség tervezetét 272 képviselő támogatta, öten tartózkodtak a voksoláskor. A törvényhozók elfogadták az igazságügyi miniszter azon módosító javaslatát is, amely fenntartja a jogszabály hatályát azok számára, akiket 2012. július 24-e és a jelen törvény hatályba lépése közötti időszakban ítéltek vagy ítélnek el.
Tegnap a képviselőház jogi bizottsága egyhangúlag elfogadta a kormány és az őt támogató pártok tervezetét, amely megszüntetné azt a lehetőséget, hogy a rossz fogva tartási körülmények miatt jóváírják az elítéltek büntetésének egyötödét.
A korábbi szociáldemokrata kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának sorozatos elmarasztalására hivatkozva vezetett be kárpótlási rendszert az emberi jogaik megsértésére panaszkodó elítéltek számára.
A hazai média szerint tavaly nyár óta a törvény alapján 21 ezer elítélt szabadult korábban a börtönből, és közülük több mint 1.800-an újabb bűncselekményt követtek el. A visszaesők közül 500 ellen erőszakos bűncselekmények – gyilkosság, nemi erőszak, rablás – miatt indult újabb büntetőeljárás.
Első fokon harminc év börtönbüntetésre ítélte a törvényszék azt a 21 éves fiatalembert, aki tavaly terrortámadást hajtott végre egy brăilai bevásárlóközpontnál, tíz személy sebesítve meg. Marius Valentin Parfenie három rendbéli gyilkossági kísérlet, rablás, ittas vezetés, a baleset helyszínének elhagyása és közrendháborítás bűntette miatt kapta a büntetést. Az ítélet nem jogerős.
A férfi 2018. november 11-én megsebesített tíz személyt - köztük egy 11 és egy 13 éves gyereket -, amikor egy lopott autóval nekihajtott az egyik brăilai bevásárlóközpont bejáratának, miután korábban a város körgyűrűjén megkéselt egy férfit és elütött két gyalogost. A nyomozást irányító Mircea Ciutac ügyész szerint Parfenie "ítélőképessége tudatában volt" a tettek elkövetésekor, amint azt a Mina Minovici igazságügyi orvostani intézet pszichiátriai szakértői vizsgálata is igazolta.
A feltételezés szerint Marius Valentin Parfenie terve az volt, hogy minél több embert megöljön, majd öngyilkosságot kövessen el - tájékoztatott a brăilai törvényszék sajtóirodája, amely akkor azt is közölte: a fiatalember azért akart minél több román polgárt kivégezni, mert azok meglátása szerint nem felelnek meg az emberi minőségről általa alkotott elképzelésnek, annak, ahogyan például a svéd embereket látta. A fiatalember saját nyilatkozatai szerint Svédországban dolgozott egy ideig.
Már csak egy szavazáson múlik, hogy június 4-ét, a Trianon-évfordulóját hivatalos ünnepnappá nyilvánítsák Romániában. A képviselőház közigazgatási bizottsága ugyanis elfogadta tegnap – a Szociáldemokrata Párt és a Népi Mozgalom Pártja szavazataival – Titus Corlățean PSD-s politikus, volt külügyminiszter erre vonatkozó törvénytervezetét. Így már csak a plénumnak kell megszavaznia a jogszabályt ahhoz, hogy az államfő kihirdesse és hatályba lépjen.
Az RMDSZ frakcióvezetője, Korodi Attila Facebook-oldalán arról írt, hogy a kezdeményezés a román–magyar ellentéteket szítja ahelyett, hogy az előterjesztők a történelmi megbékélést és a közös jövőtervezést tartanák szem előtt. A Hargita megyei politikus szerint ebben az ülésszakban valószínűleg nem kerül szavazásra plénum elé a tervezet, de amikor eljön az ideje, „nagy eséllyel” megszavazzák azt. A törvénytervezet a szenátuson hallgatólagosan átment, így került a képviselőházba, amely a döntő ház ez esetben. Az RMDSZ határozottan ellenzi a kezdeményezést, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a tervezetet leszavazza a parlament – fogalmazott Korodi Attila.
Titus Corlățean azt követően nyújtotta be törvénytervezetét, hogy a magyar Országgyűlés 2020-at, a trianoni diktátum századik évfordulóját a nemzeti összetartozás évének nyilvánította.
Ötezer lejes pénzbírságot rótt ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács Csomortányi István EMNP-elnökre amiatt, hogy egy fényképfelvétel tanúsága szerint még évekkel ezelőtt náci karlendítést mutatott be. A diszkriminációs tanács ugyanakkor arra is kötelezte Csomortányit, hogy harminc napon belül tegye közzé a testület döntésének szövegét az Erdélyi Magyar Néppárt honlapján magyar és román nyelven egyaránt.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a G4Media hírportálnak elmondta: úgy ítélték meg, hogy a náci karlendítés – függetlenül attól, hogy mennyire régen készült az ezt megörökítő fénykép – meghaladja a szólásszabadság kereteit, sérti egy kisebbségnek és a náci rezsim rémtetteit elszenvedőknek az emberi méltóságát.
Csomortányi István az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy „ez egy politikai megrendelésre született döntés, nincs mit kezdeni vele”. Hozzátette: a döntést nem fogadja el, de nincs meggyőződve arról, hogy érdemes a román bíróságokon pereskednie az igazáért. Az EMNP elnöke elmondta: az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz eljuttatott írásos álláspontjában azt közölte, hogy kétes hitelességű fotók alapján jelentették fel, amelyeket nem ő hozott nyilvánosságra, ezért a diszkrimináció alanya kérdéses.
Az alkotmánybíróság épülete előtt tiltakozott ma délelőtt az Országos Szakszervezeti Tömb a társadalombiztosítás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való átruházásáról is rendelkező sürgősségi kormányrendelet miatt. A sztrájkőrséget állók a jogszabállyal kapcsolatos kifogások megvitatását, illetve a döntéshozatalt sürgetik.
Az Országos Szakszervezeti Tömb arra kéri az alkotmánybíróságot, hogy tartsa be az intézmény működéséről szóló törvény előírásait, a Nép Ügyvédjétől, a kormánytól, a képviselőháztól és a szenátustól pedig azt követeli, hogy mielőbb küldjék el hivatalos álláspontjukat a téma kapcsán a taláros testületnek, ugyanakkor felszólítja Románia elnökét is, hogy foglaljon állást az ügyben.
A tiltakozók holnap délelőtt is sztrájkőrséget állnak az alkotmánybíróság épületének főbejárata előtt.
A Magyar Polgári Párt belső ellenzéke és a pártból kizárt politikusok létrehozták az Erdélyi Polgári Mozgalmat. Az MPP-én belüli viták és sorozatos kizárások miatt mozgalomba tömörülők leszögezték: nem kívánnak indulni a választásokon a mozgalom színeiben és nem is akarnak párttá alakulni. Céljuk: helyreállítani a törvényességet a párton belül.
Az Erdélyi Polgári Mozgalom kezdeményezői Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt parlamenti képviselők, Csáki Attila az MPP Kovászna megyei elnöke, Nagy Gábor Levente a párt sepsiszentgyörgyi elnöke, Pethő István leváltott választmányi elnök, Csomortáni Gál László az MPP leváltott Hargita megyei elnökségi tagja, Salamon Zoltán az MPP egykori ügyvezető elnöke és Rákossy Botond leváltott és a pártból is kizárt Hargita megyei elnök, akik szerint már mások is jelezték, hogy csatlakoznak a mozgalomhoz, amely nyitott minden politikai párt, civil szervezet és egyház tagsága számára.
Csaknem egymilliárd ember biztonságán őrködik a NATO – közölte ma, a szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón a brit miniszterelnök. Boris Johnson a 29 tagország állam- és kormányfőinek évfordulós rendezvényére kiadott nyilatkozatában leszögezte: az a tény, hogy a szövetség tagjai ma békében és szabadságban élhetnek, mutatja a NATO alapját képező egyszerű tétel erejét: mindaddig, amíg a szövetség összetart, senki nem remélheti, hogy vereséget mérhet rá, így senki nem fog háborút kirobbantani.
A brit miniszterelnök szerint ugyanakkor a NATO-nak nem szabad visszariadnia „az új realitások” megvitatásától, különös tekintettel az olyan újonnan megjelenő fenyegetésekre, mint a hibrid hadviselés, valamint a világűrben és a kibertérben alkalmazott, ártó célú technológiák.
Mától hatályba lép az uniós külső határok hatékonyabb védelmét is biztosító Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet, amelynek következtében körülbelül 10 ezer főre duzzasztják a Frontex létszámát. Ez egy több évig tartó folyamat lesz – nyilatkozta ma a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Bakondi György az M1 tévécsatornán elmondta: a migráció kérdésében a magyar álláspont nem változott. Budapest semmiféle kötelező kvótát nem támogat, a külső határok biztosítását és a jogellenesen Európában tartózkodók kiszállítását képviseli.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 2020-ban világszerte 64 országban 59 millió gyermeknek nyújt életmentő segítséget, amelyhez 4,2 milliárd dollár támogatásra lesz szüksége. Az UNICEF a világ legnagyobb gyermekeket segítő humanitárius szervezete, amely azonban még soha nem igényelt ilyen nagy összeget a vészhelyzetben lévő gyermekek számára.
Az UNICEF gyermekekért indított humanitárius kezdeményezésének 2020-ban a felnőtteket is beleértve mintegy 95 millió embert kell elérnie, hogy konfliktuszónákban és katasztrófa sújtotta területeken vizet, táplálékot, oktatást és egészségügyi támogatást biztosítson a rászorulóknak.
Adásunkban Pataky Lehel Zsolt Juhász Béla közíróval, az Aradi személyiségek című interjúkötet-sorozat szerzőjével beszélget, majd Molnár Krisztina hangképes összeállítását hallhatják a novemberben Marosvásárhelyen megszervezett Tanár, diák, szülő vs. Rendszer című beszélgetésről.
Nem az egyéni teljesítményt tükrözik a PISA-tesztek, és a felmérésben részt vevő tanulók nem teljesítettek legjobb tudásuk szerint, mert a tesztnek nem volt tétje – jelentette ki Monica Anisie tanügyminiszter a tegnap közzétett PISA-eredményekről, amelyek szerint a tíz évvel ezelőtti szintre zuhant vissza a romániai oktatás színvonala. Az eredmények láttán a miniszter első reakciója egyébként az volt, hogy nem kell aggódni a lesújtó teljesítmény miatt, mert a felmérés nem a diákok tudását méri, hanem azt, hogy mindezt hogyan tudják a mindennapokban alkalmazni.
A polgári foglalkozása szerint romántanár tárcavezető fel fogja szólítani a tanárokat, hogy ne kérjék a diákoktól a műelemzések bemagolását. Elmondta: ő mindig arra törekedett, hogy diákjaiban kialakuljon a kritikus gondolkodás képessége. A miniszter véleménye szerint a PISA-eredmények arra is rávezethetik a tanárokat, hogy hogyan kellene felépíteni az országos felmérő vizsgák tételsorát, és hogy milyen készségeknek kell kifejlődniük a diákokban.
A romániai iskolások 2012 óta mért leggyengébb eredménye született a tavalyi PISA teszten. A diákok alig több mint fele képes a mindennapi életben hasznosítani az iskolában szerzett ismereteket. A funkcionális analfabetizmus kiterjedt. A romániai iskolások 44%-a nem érti, mit olvas.
