Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Harmincnapos válsághelyzet kihirdetését kérte az észak-macedóniai Kriva Palanka polgármestere, miután több mint ezer szarvasmarha kóborol szabadon a városban és környékén, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági területeken és veszélyeztetve a közlekedést.
A helyi sajtó által idézett Szasko Mitovszki polgármester közölte, a helyi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és kapacitással az állatok befogásához és elhelyezéséhez.
A probléma évek óta fennáll a mintegy 19 ezer lakosú, Bulgária közelében fekvő városban. A polgármester szerint öt évvel ezelőtt még mintegy négyszáz szarvasmarha kóborolt a térségben, számuk azonban azóta ezer fölé emelkedett. Az állatok korábban három gazdához tartoztak, a hatóságok pedig már 2024-ben elrendelték az elkobzásukat, az intézkedést azonban nem sikerült végrehajtani. A polgármester szerint a helyzetet a hatóságok évek óta tartó tétlensége súlyosbította.
Egy New-Orleans-ban horgonyzó kirándulóhajónak ütközött egy konténerszállító hajó a Mississippin – jelentette az amerikai média. Az American Cruse Lines lapátkerekes kirándulóhajóján a legénységen kívül 129 utas tartózkodott. A hajó egy része az ütközés következtében víz alá került - közölték illetékesek.
New Orleans polgármestere szerint valóságos csoda történt, ugyanis a hajó 32 utasát szállították kórházba, de egyikük sem szenvedett életveszélyes sérüléseket.
A balesetről készült videófelvételen látni lehetett, amint a mentők csónakokra emelték ki a mentőmellényes embereket a 19 Celsius-fokos vízből.
A kirándulóhajót 2015-ben építették. Ötszintes, 150 fő a legnagyobb befogadóképessége, és nyolcnapos, a Mississippi folyó partján, Louisiana és Mississippi államban található több várost érintő útja végén kötött ki New-Orleans-ban.
Irak újraindította a Szírián át vezető szárazföldi olajexportot. Bagdad azután döntött az alternatív útvonal használata mellett, hogy az Irán körüli feszültségek rávilágítottak a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások sérülékenységére.
A déli iraki olajmezőkről teherautókkal szállítják a nyersolajat a szíriai Bániász földközi-tengeri kikötőjébe, ahonnan tankerhajók viszik tovább a szállítmányokat európai célállomásokra. A Reuters értesülése szerint jelenleg napi 120-150 ezer hordó olajat mozgatnak meg ezen az útvonalon.
A több mint egy évtizede háttérbe szorult korridor újraélesztését az tette lehetővé, hogy Szíriában javult a biztonsági helyzet. Bár a közúti szállítás költségesebb, Bagdad szerint növeli az export rugalmasságát és csökkenti az egyetlen tengeri útvonaltól való függést.
Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Több ágazat alkalmazottai is elégedetlenek a jövő évi költségvetés-tervezettel és tiltakozásokat helyeztek kilátásba. A vasutasok hétfői spontán sztrájkja után a…
Az Európai Bizottság kilenc hónapos, azaz 270 napos kötelező elfogadási időszakot határozott meg a koronavírus elleni védettséget igazoló uniós igazolványok…
Több mint ezer hektáros napelemparkot építenek Arad megyében a magyar-román államhatár szomszédságában, a mezőgazdaságban egyáltalán vagy alig hasznosított szántóföldeken –…
Azok a diákok, akik 10-es átlagot értek el a nyolcadik osztályosok képességfelmérőjén, ezután 2000 lejes, a színtízesre érettségizők pedig 5000 lejes pénzjutalmat kapnak – döntött erről tegnapi ülésén a kormány Nicolae Ciucă miniszterelnök javaslatára.
A koronavírus omikron-variánsa által dominált, Romániába legtöbb három héten belül megérkező ötödik járványhullám állt Nicolae Ciucă kormányfő és Ursula von…
Ha a Covid-igazolvány bevezetéséről szóló tervezet nem megy át a parlamenten, mindannyian bajban leszünk vélekedett tegnap este az egészségügyi miniszter.…
Jogerősen elutasította tegnap a Konstanca Megyei Törvényszék a terrorizmus vádjával elítélt székelyföldi Beke István újabb szabadon bocsátási kérelmét. A másodfokú…
Bírósági mentesítésben részesült Romániában a korrupcióért korábban két alkalommal is letöltendő szabadságvesztésre ítélt Adrian Năstase volt miniszterelnök, aki ezáltal visszaszerezte…
Jövő kedden bocsátják szavazásra a parlament plénumában az idei államháztartási törvény és társadalombiztosítási törvény tervezetét. A képviselők és a szenátorok…
A Natura Stúdió vendége Csomortáni Gál László képzőművész, akivel adásunk rendszeres hallgatói már megismerkedhettek. Ezúttal legfrissebb – csíkszeredai – kiállításáról…
Az igazság kiderítése és az 1989. decemberi „borzalmak” felelőseinek megbüntetése a romániai igazságszolgáltatás „megbocsáthatatlan adóssága” – jelentette ki Klaus Johannis…
Több ágazat alkalmazottai is elégedetlenek a jövő évi költségvetés-tervezettel és tiltakozásokat helyeztek kilátásba. A vasutasok hétfői spontán sztrájkja után a Sanitas szakszervezet is bejelentette, hogy a hét közepétől japánsztrájkba kezd az egészségügyi alkalmazottak bérezése miatt.
A tanügyben is nő az elégedetlenség. A három tanügyi érdekképviseleti szövetség referendumot szervez tagsága körében arról, hogy figyelmeztető vagy általános sztrájkba kezdjenek januárban, ha nem kapják meg a törvénybe foglalt bérnövelést.
Az Európai Bizottság kilenc hónapos, azaz 270 napos kötelező elfogadási időszakot határozott meg a koronavírus elleni védettséget igazoló uniós igazolványok esetében az Európai Unión belüli utazásokra vonatkozóan - közölte tegnap a brüsszeli testület.
A közlemény szerint a védettségi igazolványok egyértelmű és egységes elfogadási időszakával az utazásra vonatkozó tagállami intézkedések összehangolását igyekeznek biztosítani. Az új szabályok szavatolják, hogy az esetleges utazási korlátozások a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékokon és objektív kritériumokon alapuljanak - tették hozzá.
Több mint ezer hektáros napelemparkot építenek Arad megyében a magyar-román államhatár szomszédságában, a mezőgazdaságban egyáltalán vagy alig hasznosított szántóföldeken – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.
A meg nem nevezett beruházó képviselője, Sorin Buliga elmondta: az Ottlaka és Nagypél község területein épülő napelemparknak döntő hatása lesz Romániai energetikai rendszerére, és nagy mértékben javítja majd Arad megye energiabiztonságát. A mintegy 700 millió eurós beruházással több mint ezer hektáron kialakítandó napelempark 700 megawatt energia előállítására lesz képes.
A beruházás - a jelentős bevételek mellett - munkahelyeket teremtene és jól illeszkedne a zöld energiát előtérbe helyező európai trendbe.
Azok a diákok, akik 10-es átlagot értek el a nyolcadik osztályosok képességfelmérőjén, ezután 2000 lejes, a színtízesre érettségizők pedig 5000 lejes pénzjutalmat kapnak – döntött erről tegnapi ülésén a kormány Nicolae Ciucă miniszterelnök javaslatára.
Az intézkedésnek 237 színtízesre képességvizsgázó diák és 239 színtízesre érettségiző végzős a kezdeményezettje – közölte Dan Cărbunaru kormányszóvivő.
"
["post_title"]=>
string(51) "Több pénzt kapnak a színtízesre érettségizők"
["post_excerpt"]=>
string(281) "Azok a diákok, akik 10-es átlagot értek el a nyolcadik osztályosok képességfelmérőjén, ezután 2000 lejes, a színtízesre érettségizők pedig 5000 lejes pénzjutalmat kapnak – döntött erről tegnapi ülésén a kormány Nicolae Ciucă miniszterelnök javaslatára. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(44) "tobb-penzt-kapnak-a-szintizesre-erettsegizok"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-10-20 11:00:45"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-10-20 08:00:45"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=420315"
["menu_order"]=>
int(21736)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[4]=>
object(WP_Post)#3729 (24) {
["ID"]=>
int(410129)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2021-12-22 12:03:15"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2021-12-22 10:03:15"
["post_content"]=>
string(916) "
A koronavírus omikron-variánsa által dominált, Romániába legtöbb három héten belül megérkező ötödik járványhullám állt Nicolae Ciucă kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnapi brüsszeli tárgyalásainak középpontjában.
A találkozó utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök elmondta, több uniós tagállam tapasztalatai azt mutatják, hogy Romániának alaposan fel kell készülnie a pandémia ötödik hullámának várható hatásaira. Hozzátette, a hullám megérkezése az országba legtöbb három héten belül várható.
A találkozón elhangzott: szükség van arra, hogy az illetékes intézmények szakmai szempontok alapján meggyőzzék a lakosságot az oltás fontosságáról.
Ha a Covid-igazolvány bevezetéséről szóló tervezet nem megy át a parlamenten, mindannyian bajban leszünk vélekedett tegnap este az egészségügyi miniszter. Alexandru Rafila rámutatott, nagy szükség van erre a jogszabályra, ugyanis kell hogy legyen egy eszköz a hatóságok kezében egy újabb járványhullám esetére.
A tárcavezető hozzátette, a Covid-igazolvány bevezetéséről szóló törvény elfogadtatása a koalíció felelőssége.
Rafila szerint a Covid-járvány ötödik hulláma várhatóan legalább két hónapot fog tartani, a legveszélyesebb hónap február és március lesz. Az egészségügyi miniszter elmondta, hogy előrejelzését más országok tapasztalatára alapozza.
Jogerősen elutasította tegnap a Konstanca Megyei Törvényszék a terrorizmus vádjával elítélt székelyföldi Beke István újabb szabadon bocsátási kérelmét. A másodfokú ítélet kivonatát a bíróságok portálján tették közzé.
Korábban hasonló jogerős határozat született a Brassó Megyei Törvényszéken a terrorizmus miatt elítélt másik székelyföldi férfi, Szőcs Zoltán ügyében is.
Beke István feltételes szabadlábra helyezésének a perét azért tárgyalták Konstanca megyében, mert a férfi korábban koronavírussal fertőződött meg, és a feketehalmi börtönből átszállították a Konstanca megyei Poarta Albă börtön kórházába. Beke második szabadon bocsátási kérelmét a Medgidiai Bíróság utasította el első fokon. A bíróság akkor arról is döntött, hogy legközelebb május 25-én kérvényezheti a feltételes szabadlábra helyezését. A két székelyföldi férfi arra hivatkozva kérte immár kétszer a feltételes szabadon bocsátást, hogy a büntetés egy részét letöltötték, és a börtönben jó volt a magaviseletük.
Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnökét 2018. július 4-én ítélte 5-5 év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) azért állította bíróság elé a két férfi, mert a hatóságok következtetése szerint házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.
Bárki használhatja az iskolai sportpályákat, oktatási időn kívül. Elfogadta tegnap a képviselőház döntő házként az a törvényt, amely lehetővé teszi az iskolák szabadtéri sportpályáinak oktatási időn kívüli ingyenes használatát.
A testnevelési és sporttörvényt módosító jogszabályt a Mentsétek meg Romániát Szövetség frakciói terjesztették a parlamentbe. A tervezet szerint a szülők - vagy más felnőtt - felügyelete mellett ingyen használhatják a gyerekek az iskolák szabadtéri sportlétesítményeit, ha tiszteletben tartják a tanintézmények által kidolgozott szabályzatot, és nem zavarják az oktatási tevékenységet.
A beltéri sportlétesítményeket ingyenesen vagy előre megszabott bér ellenében használhatják a jogi és a magánszemélyek.
A sportlétesítmények használatára vonatkozó szabályzatot a törvény hatályba lépésétől számított 180 napon belül kell kidolgozniuk az iskoláknak.
Bírósági mentesítésben részesült Romániában a korrupcióért korábban két alkalommal is letöltendő szabadságvesztésre ítélt Adrian Năstase volt miniszterelnök, aki ezáltal visszaszerezte választójogát, és ismét megválaszthatóvá vált. Rehabilitációjának jogerőre emelkedéséről maga a szociáldemokrata politikus számolt be tegnap, miután a legfelsőbb bíróság első fokon kimondott határozata ellen nem emelt óvást az ügyészség. A rehabilitáció folytán a büntetését letöltött elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
A politikust több éves pereskedés nyomán először 2012 júniusában, hatalommal való üzérkedésért börtönözték be egy illegális kampányfinanszírozási ügyben, majd feltételes szabadlábra helyezését követően másodszor 2014 januárjában, egy másik korrupciós ügyben került börtönbe, vesztegetés elfogadása és egy tanú megzsarolása miatt. A halmazati büntetésként kiszabott négy és fél évből korára és a börtönben végzett munkára - megjelentetett könyveire és a fegyenctársainak tartott előadásaira - tekintettel csak másfél évet kellett letöltenie. Năstaset azonban további öt évre eltiltották a közügyektől: ennek lejártával kérhette most rehabilitálását.
A jelenleg 71 éves Adrian Năstase 2000-tõl 2004-ig volt Románia miniszterelnöke.
Jövő kedden bocsátják szavazásra a parlament plénumában az idei államháztartási törvény és társadalombiztosítási törvény tervezetét. A képviselők és a szenátorok csütörtökön 10 óráig nyújthatnak be módosító javaslatokat a tervezethez. A költségvetési bizottságoknak szombatig kell megvitatniuk és véleményezniük a két tervezetet, a véleményezést hétfő délelőtt 10 óráig kell benyújtaniuk a házbizottságokhoz. A parlament két háza hétfő délután 4 órakor ül össze plenáris ülésre, hogy a költségvetési törvényt megvitassa, a végső szavazásra pedig kedden kerül sor.
A Natura Stúdió vendége Csomortáni Gál László képzőművész, akivel adásunk rendszeres hallgatói már megismerkedhettek. Ezúttal legfrissebb - csíkszeredai - kiállításáról faggatjuk a képzőművészt, valamint Dezső Tibor Attila református lelkészt, aki megnyitotta a kiállítást.
Az igazság kiderítése és az 1989. decemberi "borzalmak" felelőseinek megbüntetése a romániai igazságszolgáltatás "megbocsáthatatlan adóssága" - jelentette ki Klaus Johannis államfő ma, a román forradalom és szabadság győzelmének napja alkalmából.
Az államelnöki hivatal által továbbított üzenetben Johannis úgy fogalmaz: “szégyenletes, hogy harminckét évvel a romániai forradalom után senki sem fizetett a szörnyű mészárlás áldozataiért. A román igazságszolgáltatás nem nyugodhat addig, amíg a forradalomban elesettekért felelős személyeket nem azonosítják és nem vonják felelősségre”.
Az elnök üzenetben hangsúlyozza, az 1989. decemberi forradalom Románia jelenkori történelmének origója, amely gyökerestől változtatta meg az ország sorsát. A diktatúra legyőzése azonban túl sok fiatal életébe került. Ezen a napon az ő áldozatuk előtt kell tisztelegnünk - teszi hozzá.
Az 1989 decemberében történt események indították el Romániát a demokrácia útján, nyitották meg az utat a NATO, az Európai Unió, az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség felé, és emelték Romániát a régió biztonságának fontos elemévé. A valós történelmi eseményeket a fiataloknak is meg kell ismerniük.
Polgári kötelességünk az azóta elsajátított európai elvek és jogok védelme, amelyről soha nem mondhatunk le – olvasható Klaus Johannis államfő üzenetében.
Több ágazat alkalmazottai is elégedetlenek a jövő évi költségvetés-tervezettel és tiltakozásokat helyeztek kilátásba. A vasutasok hétfői spontán sztrájkja után a Sanitas szakszervezet is bejelentette, hogy a hét közepétől japánsztrájkba kezd az egészségügyi alkalmazottak bérezése miatt.
A tanügyben is nő az elégedetlenség. A három tanügyi érdekképviseleti szövetség referendumot szervez tagsága körében arról, hogy figyelmeztető vagy általános sztrájkba kezdjenek januárban, ha nem kapják meg a törvénybe foglalt bérnövelést.
