Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Harmincnapos válsághelyzet kihirdetését kérte az észak-macedóniai Kriva Palanka polgármestere, miután több mint ezer szarvasmarha kóborol szabadon a városban és környékén, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági területeken és veszélyeztetve a közlekedést.
A helyi sajtó által idézett Szasko Mitovszki polgármester közölte, a helyi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és kapacitással az állatok befogásához és elhelyezéséhez.
A probléma évek óta fennáll a mintegy 19 ezer lakosú, Bulgária közelében fekvő városban. A polgármester szerint öt évvel ezelőtt még mintegy négyszáz szarvasmarha kóborolt a térségben, számuk azonban azóta ezer fölé emelkedett. Az állatok korábban három gazdához tartoztak, a hatóságok pedig már 2024-ben elrendelték az elkobzásukat, az intézkedést azonban nem sikerült végrehajtani. A polgármester szerint a helyzetet a hatóságok évek óta tartó tétlensége súlyosbította.
Egy New-Orleans-ban horgonyzó kirándulóhajónak ütközött egy konténerszállító hajó a Mississippin – jelentette az amerikai média. Az American Cruse Lines lapátkerekes kirándulóhajóján a legénységen kívül 129 utas tartózkodott. A hajó egy része az ütközés következtében víz alá került - közölték illetékesek.
New Orleans polgármestere szerint valóságos csoda történt, ugyanis a hajó 32 utasát szállították kórházba, de egyikük sem szenvedett életveszélyes sérüléseket.
A balesetről készült videófelvételen látni lehetett, amint a mentők csónakokra emelték ki a mentőmellényes embereket a 19 Celsius-fokos vízből.
A kirándulóhajót 2015-ben építették. Ötszintes, 150 fő a legnagyobb befogadóképessége, és nyolcnapos, a Mississippi folyó partján, Louisiana és Mississippi államban található több várost érintő útja végén kötött ki New-Orleans-ban.
Irak újraindította a Szírián át vezető szárazföldi olajexportot. Bagdad azután döntött az alternatív útvonal használata mellett, hogy az Irán körüli feszültségek rávilágítottak a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások sérülékenységére.
A déli iraki olajmezőkről teherautókkal szállítják a nyersolajat a szíriai Bániász földközi-tengeri kikötőjébe, ahonnan tankerhajók viszik tovább a szállítmányokat európai célállomásokra. A Reuters értesülése szerint jelenleg napi 120-150 ezer hordó olajat mozgatnak meg ezen az útvonalon.
A több mint egy évtizede háttérbe szorult korridor újraélesztését az tette lehetővé, hogy Szíriában javult a biztonsági helyzet. Bár a közúti szállítás költségesebb, Bagdad szerint növeli az export rugalmasságát és csökkenti az egyetlen tengeri útvonaltól való függést.
Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Románia kijevi nagykövetsége „teljes mértékben működőképes” azzal a 15 fős személyzettel, amely jelenleg szolgálatot teljesít ott – jelentette ki Bogdan…
Mától kezdődően az új, a nemzetközi szabványoknak megfelelő szabályok szerint számolják a településekre vonatkozó fertőzöttségi arányt, amelybe a gócpontokat is beleszámolják egy két héttel ezelőtt kiadott kormányrendelet értelmében – magyarázta Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter. Egy évvel ezelőtt, 2020. február 26-án vették nyilvántartásba az első koronavírus-fertőzött személyt Romániában. Azóta az igazolt esetek száma a 800 ezret közelíti, a valóságban azonban ennél sokkal több fertőzött lehet.
Hétfőről keddre ismét megduplázódott az újonnan azonosított fertőzöttek száma, immár a második egymást követő napon. A Stratégiai Kommunikációs Csoport 3900 új esetről tett jelentést kedden délelőtt, miközben egy nappal korábban még „mindössze” 1756 fertőzést regisztráltak.
Az elmúlt 24 órában újabb 3.761 koronavírus-fertőzést igazoltak országszerte, 35.876 teszt feldolgozása nyomán. A Stratégiai Kommunikációs Csoport jelentése szerint tegnap óta 66 haláleset írható a Covid-19 számlájára. Az új esetekkel 795.732-re nőtt a diagnosztizált fertőzöttek száma, a járvány kitörése óta 736.020 pácienst nyilvánítottak gyógyultnak.
Amennyiben a koronavírus-fertőzöttségi mutatók tovább nőnek, szigorúbb lezárásokat vezethetnek be Lengyelországban – nyilatkozta Adam Niedzielski egészségügyi miniszter.
„Végrehajtják” az alkotmánybíróság döntését, amely szerint alkotmányellenes a maszkviselést kötelezővé tevő 2020/192-es sürgősségi kormányrendelet – nyilatkozta a mai kormányülés elején…
Lemondott ma délelőtt Vasile Dîncu védelmi miniszter, aki azzal indokolta döntését, hogy nem tud együttműködni Klaus Iohannis államelnökkel.
A tárcavezető szerint azért szükséges a visszalépése, hogy ne álljanak le a védelmi minisztérium különböző projektjei. Mint ismert, Dîncut élesen bírálta korábban az államelnök, mert az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban olyan véleményt fogalmazott meg, amely nincs összhangban Románia hivatalos álláspontjával. A lemondott minisztert Nicolae Ciucă kormányfő és Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök is bírálta. A múlt héten Dîncu egy tisztázó bszélgetést folytatott a kormányfővel, amely után a kabinet csak annyit közölt, hogy a védelmi minisztérium jobban összehangolja álláspontját a kormányéval. Ezért akkor úgy tűnt, hogy a nézeteltérésre fátylat borítottak. Dîncu a kifogásolt nyilatkozatában kijelentette, hogy a NATO-nak és az Egyesült Államoknak tárgyalnia kell Oroszországgal az orosz-ulkrán béke megkötéséről, mert Ukrajna erre nem képes a területvesztések miatt, amelyek vállalhatatlanok politikailag a kijevi vezetés számára.
Románia kijevi nagykövetsége "teljes mértékben működőképes" azzal a 15 fős személyzettel, amely jelenleg szolgálatot teljesít ott - jelentette ki Bogdan Aurescu külügyminiszter. A tárcavezetőt meghallgatásra hívta mára a parlament két házának összevont külpolitikai bizottsága a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetével kapcsolatban.
A miniszter elmondta, a kijevi diplomáciai képviselet nem létfontosságú személyzete egy részét hazarendelték - ez két személyt jelent -, és egyelőre nem indokolt a személyzet további csökkentése. Az uniós tagországok ezen a téren is összehangolják az intézkedéseiket - mondta. Aurescu hozzátette, emellett lezárult a román diplomaták és követségi dolgozók családtagjainak hazaszállítása is. Ez az intézkedés a kijevi nagykövetséget, illetve az odesszai főkonzulátust érintette, az aknaszlatinai és a csernovici konzulátust nem, utóbbi régiókban jobb a biztonsági helyzet.
A román külügyminisztérium február 12-én jelentette be, hogy elrendelte a nem létfontosságú személyzet kivonását az ukrajnai diplomáciai képviseletről és a konzuli hivatalok egy részéből.
Mától kezdődően az új, a nemzetközi szabványoknak megfelelő szabályok szerint számolják a településekre vonatkozó fertőzöttségi arányt, amelybe a gócpontokat is beleszámolják egy két héttel ezelőtt kiadott kormányrendelet értelmében – magyarázta Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter. Egy évvel ezelőtt, 2020. február 26-án vették nyilvántartásba az első koronavírus-fertőzött személyt Romániában. Azóta az igazolt esetek száma a 800 ezret közelíti, a valóságban azonban ennél sokkal több fertőzött lehet.
Az elemzések azt mutatják, hogy a SARS-CoV-2 terjedése Romániában más országokhoz képest viszonylag lassú volt, de már a járvány harmadik hullámánál tartunk. Tavaly március 11-én az Egészségügyi Világszervezet világjárvánnyá nyilvánította a COVID-19-et, aznap felfüggesztették az iskolai oktatást Romániában, március 16-án pedig Klaus Johannis államfő kihirdette a szükségállapotot. Ennek értelmében repülőjáratokat függesztettek fel, elrendelték a szigorúbb határellenőrzést, vendéglőket és kávézókat zártak be, betiltották a sportrendezvényeket. A március 24-én kiadott katonai rendelet pedig tovább szigorította az addig meghozott intézkedéseket. Az első, a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet az országban március 22-én jelentették, azóta 20 167 elhalálozást jegyeztek.
A mai műsorban a 4. Bukaresti Magyar Jazznapokról hallanak összeállítást, benne Bara Zsolt interjúit amelyeket a Gyárfás-Bota Quartet, a Perspectives Project és a Nigun együttes frontembereivel készített, a műsor második felében pedig Karel Čapek A repülő ember és más történetek című kötetéből A kor romlásáról című novellát hallják - tartsanak velünk!
A Bukaresti Magyar Jazznapok rendezvénysorozatát 2019-ben indította le a Liszt Intézet- Bukaresti Magyar Kulturális Intézet – a viszonylag „fiatal” fesztivál azonban máris nagy népszerűségnek örvend. Idén szeptember végén szervezték meg a bukaresti magyar jazznapokat, a háromnapos fesztivál pedig elérte célját, hiszen a fővárosi közönségnek a már befutott, illetve pályakezdő magyar, illetve erdélyi jazzmuzsikusokat mutatott be.
A seregszemle az idén három helyszínen zajlott, az intézet székhelye mellett a Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetemen, valamint Bukarest legrégibb jazzklubjának számító a Green Hours-ban. A fellépőkkel, azaz a Gyárfás-Bota Quartet frontemberével, a Perspectives Project trió vezetőjévek, a marosvásárhelyi születésű Bende Zsolt gitárossal valamint az ethnojazzt játszó Nigun együttes gitárosával/vezetőjével Párniczky Andrással Bara Zsolt kollégám beszélgetett.
Hétfőről keddre ismét megduplázódott az újonnan azonosított fertőzöttek száma, immár a második egymást követő napon. A Stratégiai Kommunikációs Csoport 3900 új esetről tett jelentést kedden délelőtt, miközben egy nappal korábban még "mindössze" 1756 fertőzést regisztráltak.
Szombatról vasárnapra 24 óra alatt négyszer kevesebb, 958 új fertőzést diagnosztizáltak.
Az elmúlt egy napban 52, a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetről érkezett jelentést. Ezek közül öt az előző napokban következett be.
Az elmúlt 24 órában újabb 3.761 koronavírus-fertőzést igazoltak országszerte, 35.876 teszt feldolgozása nyomán. A Stratégiai Kommunikációs Csoport jelentése szerint tegnap óta 66 haláleset írható a Covid-19 számlájára. Az új esetekkel 795.732-re nőtt a diagnosztizált fertőzöttek száma, a járvány kitörése óta 736.020 pácienst nyilvánítottak gyógyultnak.
Ez idáig 5.986.365 RT-PCR koronavírusteszt eredményét dolgozták fel Romániában és 288.306 antigén gyorstesztet végeztek el. Az elmúlt 24 órában 27.016 PCR-RT tesztet végeztek el (15.794-et az esetmeghatározás és az orvosi protokoll alapján, 11.222-et pedig kérésre) és 8.860 gyorsteszt eredményét dolgozták fel. A Stratégiai Kommunikációs Csoport jelentése szerint 7847 személyt kezelnek kórházban, közülük 968 személy szorul intenzív terápiás kezelésre. Románia területén 39.472 igazoltan koronavírus-fertőzött személy van otthoni, 11.232 pedig intézményi elkülönítésben. Ugyanakkor 50.767 személy van házi, 133 pedig intézményes karanténban. Az elmúlt 24 órában 3120 hívás érkezett a 112-es egységes segélyhívószámra a koronavírussal kapcsolatban és további 591 a kizárólag a tájékoztatást szolgáló 0800 800 358-as zöldszámra. Intenzív osztályon jelenleg 968 beteget kezelnek.
Szerkesztőségünk egykori szerkesztőjétől és főszerkesztőjétől Majtényi Ágnestől búcsúzik, aki 2021. december 31-én hunyt el Ákosfalván.
Majtényi Ágnes 1947. júliusában született Temesváron, iskoláit Bukarestben végezte, pályafutását pszichológusként kezdte a hetvenes évek elején, majd a román televízió bukaresti magyar szerkesztőségében dolgozott, amíg az államhatalom 1985-ben megszüntette a televízió magyar nyelvű adását. Ekkor került több munkatársával, például Labancz Fridával, Tomcsányi Máriával, Mag Péterrel a közszolgálati rádió kisebbségi műsorához, ahol 1998-ig szerkesztőként dolgozott, majd 1998-tól 2007-es nyugdíjazásáig főszerkesztőként vezette a magyar és német szerkesztőséget. Nevéhez, tevékenységéhez köthető például a két szerkesztőség megfiatalítása, valamint egy remek tudósítói hálózat kialakítása, amely ma már sajnos csak töredékében létezik. A Bukaresti Rádió hetvenedik születésnapján már nyugdíjasként adott interjút Darvas Enikő kolléganőknek, a szerkesztőség mostani vezetőjének, amelyben többek között arról beszélt, hogy 1989 után hogyan, milyen nehézségek árán újult meg a bukaresti magyar rádiózás, hogyan találták meg az akkori szerkesztők a hangjukat, hogyan értelmezték a felelősség, a közszolgálatiság fogalmát a sok éves elnyomás után. Ebből a beszélgetésből hallanak most egy rövid részletet – a teljes interjút szombaton, január 8-án az Észpresszóban hallgathatják meg:
Az Országos Meteorológiai Szolgálat elsőfokú, azaz sárga jelzésű riasztást adott ki 27 megye hegyvidékére. Az előrejelzése szerint csütörtök reggel 6 órától péntek este 8 óráig 70-80 kilométer/órát meghaladó sebességgel fog fújni a szél előbb a Keleti-Kárpátok északi részében és az Erdélyi-szigethegységben, majd a többi hegyvidéki térségben is. A gerinceken 100 kilométer/órás sebességet is meghaladhatják a széllökések. Időnként hóviharokra kell számítani, amelyek miatt jelentősen csökken a látótávolság. Az északon fekvő hegységekben mérsékelt mennyiségű hó hullhat.
Egy másik riasztás értelmében csütörtök reggel 8 órától péntek reggel 6 óráig erős szélfúvás várható az északnyugati országrészben. A széllökések sebessége meghaladhatja az óránkénti 55-65 kilométert, elszigetelten pedig a 70 kilométert. A meteorológusok figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy az ország többi részében is megélénkül a szél, átlagban 45-55 kilométer/órás sebességgel fog fújni. A pénteki nap folyamán a régiók többségében viharossá válik időnként a szél, meghaladva a 45-55 kilométer/órás sebességet, és a központi, keleti és déli területeken helyenként a 70 kilométer/órás széllökések sem lesznek ritkák.
https://www.meteoromania.ro/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a következő megyéket érintik a riasztások: Fehér, Argeş, Arad, Bákó, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Buzău, Kolozs, Krassó-Szörény, Kovászna, Dâmboviţa, Gorj, Hunyad, Hargita, Mehedinţi, Máramaros, Maros, Neamţ, Prahova, Szeben, Szilágy, Szatmár, Suceava, Temes, Vâlcea és Vrancea.
Nagy Imre és társai fogva tartásának helyén Snagovon helyezték el a kegyelet koszorúit a bukaresti magyar intézmények képviselői. A Nagy Imre és társai fogva tartása helye közelében lévő obeliszknél koszorúzott Magyarország Bukaresti Nagykövetsége, az RMDSZ bukaresti területi szervezete, a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság, az Idősek klubja és a bukaresti forradalmárok Carrom Egyesülete. A (koszorúzás) megemlékezés után Forró László Buday Richárd alprefektust, az RMDSZ bukaresti területi elnökét kérte mikrofon elé.
Amennyiben a koronavírus-fertőzöttségi mutatók tovább nőnek, szigorúbb lezárásokat vezethetnek be Lengyelországban – nyilatkozta Adam Niedzielski egészségügyi miniszter.
A Reuters hírügynökség szerint a lengyel egészségügyi miniszter azt helyezte kilátásba, hogy a mostani hét fertőzöttségi adatai alapján döntenek majd, és a hét második felében jelenthetik be a konkrét döntést. Szóba jöhet többek között az iskolák és a különféle kereskedelmi egységek tejes vagy részleges bezárása is. A 38 millió lakosú Lengyelországban az elmúlt egy hétben naponta 5-15 ezer között változott az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma, és naponta 5-800 áldozatot követelt a járvány. Az új év kezdetéig az ország lakosságának 57 százaléka kapta meg a koronavírus elleni védőoltás legalább első adagját, ami jócskán elmarad az EU 72 százalékos átlagától. Az Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter szerint ismertetett adatok szerint jelenleg nagyjából 20 ezer kórházi ágyat foglalnak el a koronavírusos betegek.
"Végrehajtják” az alkotmánybíróság döntését, amely szerint alkotmányellenes a maszkviselést kötelezővé tevő 2020/192-es sürgősségi kormányrendelet – nyilatkozta a mai kormányülés elején Nicolae Ciucă. A kormányfő hangsúlyozta, formálisan hatályban maradnak a védőmaszkra vonatkozó törvényi rendelkezések addig, amíg a Hivatalos Közlönyben megjelenik az alkotmánybírósági határozat szövege és indoklása. A miniszterelnök arra reagált ezzel a kijelentésével, hogy az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta azt a 2020-as sürgősségi kormányrendeletet, amely bevezette a kötelező maszkviselést.
A taláros testület azért nyilvánította alkotmányellenesnek a jogszabályt, mert elfogadása előtt nem láthatta a Törvényhozási Tanács. amely az alkotmány szerint minden törvényszöveget felül kell vizsgáljon, jogharmonizációs okokból. Ez azonban nem jelenti azt, hogy eltörlik a maszkviselési kötelezettséget az utcákon. Köztereken, bevásárlóközpontokban, tömegközlekedési eszközökön és a munkahelyen jelenleg is kötelező a maszkviselés, ugyanis a január elején hozott legutóbbi intézkedés most is érvényben van.
A 2020. november 5-én elfogadott jogszabály ellen egyébként egy megbírságolt egyetemi hallgató emelt alkotmányossági óvást. A taláros testület mostani döntése nyomán bírósági határozattal megsemmisíthetik az orrot és szájat eltakaró védőmaszk viselésének elmulasztása miatt kiszabott bírságokat, ha azokat még nem fizették be.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a mai kormányülésen rámutatott, mindenki várja a taláros testület döntésének indoklását, de addig is megvizsgálták a hatályos jogszabályokat, és az 55-ös törvény világosan előírja, hogy a védőmaszk viselése kötelező minden zárt térben, a tömegközlekedési eszközökön és a fedett piacokon is. A tárcavezető hangsúlyozta, a maszkviselés nem tekinthető korlátozásnak, az intézkedés a járvány terjedésének megelőzését, lassítását szolgálja. Rafila korábban jelezte, hogy az újonnan fertőzöttek napi számának csökkenése közepette a kormány lazítások fontolgat: ezek sorában az első lépés lesz a kültéri maszkviselési kötelezettség eltörlése, az utolsó pedig az, hogy zárt térben sem lesz kötelező, csak ajánlott az orvosi maszk viselése.
Lemondott ma délelőtt Vasile Dîncu védelmi miniszter, aki azzal indokolta döntését, hogy nem tud együttműködni Klaus Iohannis államelnökkel.
A tárcavezető szerint azért szükséges a visszalépése, hogy ne álljanak le a védelmi minisztérium különböző projektjei. Mint ismert, Dîncut élesen bírálta korábban az államelnök, mert az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban olyan véleményt fogalmazott meg, amely nincs összhangban Románia hivatalos álláspontjával. A lemondott minisztert Nicolae Ciucă kormányfő és Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök is bírálta. A múlt héten Dîncu egy tisztázó bszélgetést folytatott a kormányfővel, amely után a kabinet csak annyit közölt, hogy a védelmi minisztérium jobban összehangolja álláspontját a kormányéval. Ezért akkor úgy tűnt, hogy a nézeteltérésre fátylat borítottak. Dîncu a kifogásolt nyilatkozatában kijelentette, hogy a NATO-nak és az Egyesült Államoknak tárgyalnia kell Oroszországgal az orosz-ulkrán béke megkötéséről, mert Ukrajna erre nem képes a területvesztések miatt, amelyek vállalhatatlanok politikailag a kijevi vezetés számára.
