A lakosság életszínvonalának javítását nevezte kormánya elsődleges céljának Luca Niculescu miniszterelnök tegnap este, az új kabinet első ülésének kezdetén. A kormányfő a legsürgetőbb feladatok közé sorolta a rövidesen esedékes költségvetés-kiigazítást, a jövő évi büdzsé kidolgozását, valamint a télre való felkészülést főként az energiaágazatban. A kormányfő úgy vélte, a digitalizáció fontos szerepet játszhat az adócsalás visszaszorításában és az adóbeszedés javításában. Erről a kormányfő a kabinet beiktatása utáni első sajtótájékoztatón beszélt. Niculescu a digitalizációért és a mesterséges intelligenciáért felelős miniszter, a pénzügyminisztérium és az adóhatóság együttműködésére számít az adócsalás visszaszorításában. A kormányfő szerint már látható javulás ezen a területen, hiszen az idén hatékonyabb volt az adóbeszedés, mint tavaly. A miniszterelnök az esetleges új adók bevezetésére vonatkozó kérdésre nem adott határozott választ. Azt mondta, előbb fel kell mérni az államháztartás év végéig várható helyzetét. Hozzátette, senki sem akar új adókat bevezetni, és a kabinet mindent megtesz a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelméért. Hangsúlyozta, hogy a PSD által szorgalmazott szociális intézkedések fedezetét a rendelkezésre álló költségvetési mozgástéren belül keresik.
Az állampolgárok reformokat várnak, ezért az új kormánynak végre kell hajtania, de legalább el kell indítania azokat - jelentette ki Nicușor Dan államfő tegnap este, miután a Luca Niculescu vezette kabinet tagjai letették a hivatali esküt a Cotroceni-palotában. A parlament tegnap kényelmes többséggel hivatalba iktatta az új kormányt, miután a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is úgy döntött, a beiktatáskor támogatja az új kabinetet, noha a két párt ellenzékben marad. Nicușor Dan az eskütételi ünnepségen hangsúlyozta, hogy egyensúlyt kell teremteni Románia pénzügyi kötelezettségvállalásai és a lakosság elvárásai között. Üdvözölte, hogy külön tárca foglalkozik a digitalizációval és a mesterséges intelligenciával. Az államfő megköszönte Ilie Bolojan és kabinetje munkáját.
A magyarországi ügyészség őrizetbe vette ma reggel Matolcsy György volt jegybankelnököt, akit a Központi Nyomozó Főügyészségen hallgatnak ki, és gazdasági csalás bűntettével, továbbá hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítanak. A Magyar Nemzeti Bank alapítványai ügyében a jegybank jelenlegi vezetése mellett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tett feljelentést. Az ügyben tavaly márciusban indított nyomozást a rendőrség, amelyet idén április 21-én a Legfelsőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vont. A Matolcsy György vezette jegybank által létrehozott Pallas Athéné alapítványok vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forintnyi közpénzzel gazdálkodott. Az átláthatatlan cég- és befektetési struktúrán keresztüli működés az Állami Számvevőszék szerint mintegy 150 milliárd forintnyi veszteséget okozott, amelynek egy része Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám környezetéhez került, az említett struktúrák pedig a fizetésképtelenség szélére sodródtak.
Szentpétervárra érkezett Steven Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, akit a pulkovói repülőtéren Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója fogadott - közölték szerdán orosz hírügynökségek. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai megbízottja bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin fogadja majd az amerikai tisztségviselőt. Witkoff tegnap Oslóban az ukrajnai rendezésről tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Jonas Gar Store norvég kormányfővel és Alexander Stubb finn államfővel. Stubb a konzultációk nyomán előrelépésről és arról számolt be, hogy biztonsági és gazdasági elemeket dolgoztak ki, amelyeket a különmegbízott be fog mutatni az orosz vezetésnek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap este pályakezdő orosz diplomaták előtt azt hangoztatta, hogy Moszkva kész meghallgatni az amerikai tárgyalókat, és Oroszország nyitott a gazdasági megállapodásokra az Egyesült Államokkal, de politikai engedmények nélkül.
A lakosság életszínvonalának javítását nevezte kormánya elsődleges céljának Luca Niculescu miniszterelnök tegnap este, az új kabinet első ülésének kezdetén. A kormányfő a legsürgetőbb feladatok közé sorolta a rövidesen esedékes költségvetés-kiigazítást, a jövő évi büdzsé kidolgozását, valamint a télre való felkészülést főként az energiaágazatban. A kormányfő úgy vélte, a digitalizáció fontos szerepet játszhat az adócsalás visszaszorításában és az adóbeszedés javításában. Erről a kormányfő a kabinet beiktatása utáni első sajtótájékoztatón beszélt. Niculescu a digitalizációért és a mesterséges intelligenciáért felelős miniszter, a pénzügyminisztérium és az adóhatóság együttműködésére számít az adócsalás visszaszorításában. A kormányfő szerint már látható javulás ezen a területen, hiszen az idén hatékonyabb volt az adóbeszedés, mint tavaly. A miniszterelnök az esetleges új adók bevezetésére vonatkozó kérdésre nem adott határozott választ. Azt mondta, előbb fel kell mérni az államháztartás év végéig várható helyzetét. Hozzátette, senki sem akar új adókat bevezetni, és a kabinet mindent megtesz a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelméért. Hangsúlyozta, hogy a PSD által szorgalmazott szociális intézkedések fedezetét a rendelkezésre álló költségvetési mozgástéren belül keresik.
Rekord gyorsasággal elérte az egymillió aláírást az a polgári kezdeményezés, amely az EU–Izrael társulási megállapodás felfüggesztését kéri. A kezdeményezés szerint…
Két ember meghalt, amikor az amerikai hadsereg csapást mért egy feltételezhetően kábítószert szállító hajóra a Csendes-óceán keleti részén – jelentette…
Az ENSZ Közgyűlése pénteken, a csernobili atomkatasztrófa 40. évfordulója előtt, a nukleáris energia kizárólag békés célú felhasználására szólított fel. A…
Az államelnök aláírta a szociáldemokrata miniszterek lemondását, és jóváhagyta az általuk betöltött tisztségek ideiglenes vezetőit. Szombat reggeli Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan…
Oroszország ismét rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajna több térségét az éjszaka folyamán – közölték ukrán hivatalos források szombatra virradóra. A…
Magyar Péter bejelentette, hogy Orbán Anita miniszterelnök-helyettesként is szerepet kap az új kormányban. A Tisza-kormányban így külügyminiszteri feladatai mellett a…
A közel-keleti helyzet miatt középtávon aggasztóak lehetnek az üzemanyag-ellátás kilátásai – mondta Nicușor Dan államfő az Európai Tanács informális ülését…
Az Európai Bizottság tervezetet készít arról, hogyan működhetne az unió kölcsönös segítségnyújtási záradéka a gyakorlatban, ha valamely tagállam aktiválná azt…
Rekord gyorsasággal elérte az egymillió aláírást az a polgári kezdeményezés, amely az EU–Izrael társulási megállapodás felfüggesztését kéri. A kezdeményezés szerint Izrael megsérti az emberi jogi záradékot, ezért az EU‑nak lépnie kellene.
A szervezők kiemelték: a kezdeményezés 2026. január 13‑án indult, és mindössze három hónap alatt elérte az egymillió aláírást, ezzel a valaha volt leggyorsabb polgári kezdeményezés, amely eljutott eddig a mérföldkőig. A szükséges nemzeti küszöböt 10 tagállamban is túllépték – hárommal többen, mint amennyit az uniós szabályok előírnak.
A kampány azonban nem ért véget. A cél most az 1,5 millió aláírás elérése, ezzel növelve a nyomást az Európai Bizottságon, és biztosítva, hogy legalább egymillió érvényes aláírás álljon rendelkezésre. Az uniós jog szerint ugyanis egy polgári kezdeményezést csak akkor köteles a Bizottság hivatalosan megvizsgálni, ha legalább egymillió hitelesített aláírás gyűlik össze.
A kezdeményezés támogatottsága rendkívül egyenlőtlen az EU‑tagállamok között, ahogy az alábbi grafikán is látszik. A kurzor mozgatásával vagy a tagállam nevére történő kattintással megjelennek az adatok. A jelmagyarázat gördíthető.
—
Aláírások—
Küszöb—
—
—
Aláírások
—
Küszöb
—
Teljesítés
—
Jelmagyarázat (% küszöb)
0%100%200%+
Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Írország többszörösen túlteljesítik a szükséges aláírási küszöböt. Ez egyfelől azt jelzi, hogy ezekben az országokban erős a civil társadalom, a polgári kezdeményezéseknek nagyobb hagyománya van, és a lakosság aktívabban reagál az EU‑szintű ügyekre.
A kelet-európai államok közül Lengyelország az egyetlen, ahol az összegyűlt aláírások száma eléri a szükséges küszöböt. Másfelől a lista végén főként kelet‑európai országok szerepelnek: Magyarország (8%), Lettország (10%), Csehország (11%), Románia (20%). Ami több tényezőre vezethető vissza. Ezekben az országokban általában kevésbé stabil a politikai kultúra, és a civil szervezetek mobilizációs képessége is gyengébb, ugyanakkor alacsonyabb a bizalom az EU‑intézményekben.
A kezdeményezés konkrét témáját is figyelembe véve azonban más következtetések is adódnak. A térkép egyfajta morális-politikai „hőtérkép” is: ahol magas a támogatás, ott a társadalom erősebben reagál az emberi jogi visszaélésekre és a külpolitikai döntésekre.
A többszörösen túlteljesítő országokban (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Írország, Belgium) általában erős az emberi jogi aktivizmus, a civil társadalom hagyományosan nagyon aktív a humanitárius ügyek és a közel‑keleti konfliktusok kérdésében. Kritikusabb a közvélemény Izrael politikájával szemben, illetve erős médiafigyelem övezi a gázai és a libanoni civil áldozatokról, valamint a kimondottan palesztinokat megcélzó halálbüntetési törvényről szóló híreket.
A kontinens keleti felében a külpolitikai kérdésekben óvatosabb a közvélemény, részben a geopolitikai fenyegetettség, részben a történelmi tapasztalatok miatt. Ez utóbbi – a nácizmus emléke – a magyarázat arra, hogy Németország miért „kakukktojás” Nyugat-Európában.
A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal indokolta a lépést, hogy a gyenge gazdasági növekedés, a magas szociális és védelmi kiadások, valamint a közelgő parlamenti választások az általa korábban vártnál nehezebbé teszik a költségvetési konszolidációt.
A szombat hajnali Londoni bejelentés szerint az S&P az eddigi "A plusz"-ról egy fokozattal – a továbbra is elsőrendű befektetői osztályzatnak számító – "A"-ra minősítette vissza a hosszú futamidejű külső és hazai szlovák államadósság-kötelezettségek osztályzatát.
Az új besorolás kilátása stabil.
A hitelminősítő a rövid lejáratú szlovák szuverén adósságállomány minősítését az eddigi "A-1" szinten megerősítette.
A cég azt valószínűsíti, hogy a GDP-arányos szlovák államadósságráta 2029-ig 62 százalékra emelkedik a 2024-ben mért 51 százalékról.
Két ember meghalt, amikor az amerikai hadsereg csapást mért egy feltételezhetően kábítószert szállító hajóra a Csendes-óceán keleti részén - jelentette be az Egyesült Államok déli parancsnoksága (SOUTHCOM) pénteken.
Az X-en közzétett tájékoztatásában a hadsereg hozzátette, a hajóról hírszerzési információk alapján szerzett tudomást, a támadásról pedig rövid videófelvételt is közzétett.
On April 24, at the direction of #SOUTHCOM commander Gen. Francis L. Donovan, Joint Task Force Southern Spear conducted a lethal kinetic strike on a vessel operated by Designated Terrorist Organizations. Intelligence confirmed the vessel was transiting along known… pic.twitter.com/FRHwqXsHm2
Donald Trump amerikai elnök kormánya tavaly szeptemberben indított hadművelet a feltételezett drogcsempész hajók ellen a latin-amerikai vizeken, az akciókban eddig - az AFP francia hírügynökség összesítése szerint - 182-en haltak meg.
A műveleteket az ENSZ mellett olyan emberi jogi csoportok is bírálták, mint az Amnesty International és a Human Rights Watch, "törvénytelen kivégzéseknek" minősítve azokat.
Washington szerint a csapások szükségesek ahhoz, hogy megakadályozzák az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-csempészetet.
Az ENSZ Közgyűlése pénteken, a csernobili atomkatasztrófa 40. évfordulója előtt, a nukleáris energia kizárólag békés célú felhasználására szólított fel.
A közgyűlés elnöke, Annalena Baerbock hangsúlyozta: a csernobili tragédia megmutatta, hogy a nukleáris technológia – még békés célokra alkalmazva is – alapvetően eltér minden más technológiától. Kiemelte, hogy az atomenergia biztonságos használatát nemzetközi jogi garanciákkal és a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökséggel (NAÜ) való szoros együttműködéssel kell biztosítani, hogy elkerülhető legyen egy újabb, a csernobilihoz hasonló katasztrófa.
António Guterres, az ENSZ főtitkára megemlékezett mindazokról, akik a baleset következményeinek enyhítésén dolgoztak, és rámutatott: Csernobil nem csupán nemzeti tragédia volt, hanem figyelmeztetés arra, hogy a nukleáris balesetek az egész nemzetközi közösséget érintik. Hangsúlyozta az országok közötti együttműködés és az információk megosztásának fontosságát a biztonságos nukleáris környezet megteremtése érdekében.
Dmitrij Csumakov, Oroszország ENSZ‑képviseletének helyettes vezetője szerint az ilyen balesetek fontos tanulságokkal szolgálnak a világ számára. Mint mondta, „az emberek hibázhatnak, és megfelelő óvatosság nélkül bármely technológia veszélyforrássá válhat – még a legjobb szándék mellett is”.
A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26‑án történt, amikor egy hibásan megtervezett kísérlet robbanássorozatot okozott az atomerőmű 4‑es reaktorában. A baleset több mint nyolcmillió embert tett ki sugárzásnak, több ezren meghaltak, és a gyermekek körében jelentősen nőtt a leukémiás megbetegedések száma. A robbanás a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris események skáláján – ilyen minősítést azóta csak a 2011‑es fukusimai baleset kapott.
Az ENSZ Közgyűlése 2016‑ban nyilvánította április 26‑át a csernobili katasztrófa nemzetközi emléknapjává.
Az államelnök aláírta a szociáldemokrata miniszterek lemondását, és jóváhagyta az általuk betöltött tisztségek ideiglenes vezetőit. Szombat reggeli Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan azt is bejelentette, hogy hétfőre egyeztetést hívott össze a pro-európai pártok vezetőivel, hogy áttekintsék Románia legfontosabb országos programjait, köztük a SAFE-et és a PNRR-t.
A bejegyzésben hangsúlyozta, hogy továbbra is a politikai közvetítő szerepét kívánja betölteni.
Az államfő szerint a megbeszélések főként azokra a stratégiai projektekről és európai vállalásokról szólnak majd, amelyek Románia felelősségét és kötelezettségeit érintik, beleértve a helyreállítási terv és az európai fegyvervásárlási program végrehajtását.
Nicușor Dan államelnök pénteken kijelentette, hogy nem fogad el olyan kisebbségi kormányt, amely a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatására épülne. Mint mondta, ha a PNL vagy a PSD ilyen javaslattal állna elő, ő ezt elutasítaná.
Megismételte korábbi álláspontját is: nem nevez ki miniszterelnököt sem egy PSD–AUR, sem egy PNL–AUR koalícióból, és nem támogatna olyan liberális kormányfőt sem, akinek parlamenti többségét az AUR biztosítaná.
Hozzátette, hogy szerinte nagyon kicsi az esélye, hogy ilyen kérés egyáltalán az államfő elé kerüljön.
A PSD és a PNL vezetői között zajló nyilvános szóváltásokról Nicușor Dan azt mondta: a politikusok akkor kezdenek sértegetni és „kétes metaforákat” használni, amikor elfogynak az érveik. Úgy véli, vissza kell térni az érdemi, érveken alapuló párbeszédhez.
George Simion legutóbbi kijelentésére – miszerint „van egy béna személy a Cotroceni-ben, aki nem hajlandó párbeszédet folytatni az AUR-ral” – az államfő csak annyit mondott: ez a megnyilvánulás „a párbeszéd legalsó szintje alatt van”.
Európa egy „egyedülálló pillanatot” él át, amikor három nagyhatalom vezetője – Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin‑ping – egyszerre áll szemben az európai érdekekkel – jelentett ki Emmanuel Macron francia elnök.
Athénban, a görög miniszterelnökkel tartott találkozón Macron arról beszélt, hogy Európának most kell határozott lépéseket tennie, mert a geopolitikai környezet gyorsan változik.
Bár az amerikai elnököt továbbra is „szövetségesnek” nevezte, hozzátette: Washington vezetése nem mindig kiszámítható vagy megbízható.
A francia elnök szerint ez a helyzet akár „Európa pillanata” is lehet, hiszen az Európai Unió gazdasági és pénzügyi ereje már most is összevethető az Egyesült Államokéval és Kínáéval. A kihívás szerinte az, hogy az EU valódi geopolitikai hatalommá váljon.
Macron újra hangsúlyozta a „európai szuverenitás” fontosságát, és azt is, hogy az EU‑nak erősítenie kell saját szerepét a NATO‑n belül.
Szerinte az 5. cikkely – a kölcsönös védelem alapja – körüli bizonytalanság, amelyet Donald Trump kijelentései okoztak, gyengíti a szövetséget, még ha a NATO továbbra is kulcsfontosságú is.
Kína exportkorlátozásokat vezet be hét európai cég és kutatóintézet ellen
A pekingi kereskedelmi minisztérium szerint ezek a vállalatok részt vettek fegyvereladásokban Tajvan számára, vagy „együttműködtek” a tajvani féllel.
A döntés értelmében a kínai exportőrök nem szállíthatnak nekik kettős – civil és katonai – felhasználású termékeket. A listán belga, német és cseh cégek szerepelnek:
– a belga FN Browning és FN Herstal,
– a német Hensoldt AG,
– a cseh Excalibur, Omnipol, a Spaceknow helyi leányvállalata,
– valamint a cseh VZLU Aerospace kutatóközpont.
A mostani szankciók nemcsak a kínai exportot tiltják, hanem azt is, hogy külföldi szervezetek kínai eredetű kettős felhasználású termékeket adjanak tovább a hét érintett európai entitásnak.
Oroszország ismét rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajna több térségét az éjszaka folyamán – közölték ukrán hivatalos források szombatra virradóra. A támadásokban legalább 14 ember megsebesült, köztük egy gyermek is – tájékoztatott Olekszandr Hanzsa, Dnyipropetrovszk megye katonai kormányzója.
Robbanásokat jelentettek Kijevből és Harkivból, országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák. Harkiv polgármestere, Ihor Terehov elmondta, hogy a támadások megrongáltak több lakóházat, egy gázvezetéket, és károkat okoztak a közlekedési infrastruktúrában.
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 619 drónt és 47 rakétát indított Ukrajna ellen, amelyek közül 580 drónt és 30 rakétát sikerült megsemmisíteni.
A támadások következményei Románia területén is érezhetők voltak: Galați városában dróndarabok hullottak le, amelyek megrongáltak egy melléképületet és egy villanyoszlopot. Sérültekről nem érkezett jelentés, de a katasztrófavédelem elővigyázatosságból evakuálta a környék lakóit, mivel a törmelékek robbanóanyagot tartalmaztak.
A gázhálózat üzemeltetője, a Distrigaz biztonsági okokból megszakította a gázszolgáltatást az érintett környéken.
A román védelmi minisztérium élesen elítélte az orosz támadásokat, amelyek szerintük a regionális biztonságot és a NATO stabilitását is veszélyeztetik.
Ukrajna nem elégszik meg szimbolikus gesztusokkal
A ciprusi EU‑csúcstalálkozó után a német kancellár arról beszélt, hogy Ukrajna számára egy többlépcsős csatlakozási folyamat lehetne a megoldás. Merz szerint mindenki számára világos: Ukrajna azonnali felvétele az Európai Unióba jelenleg nem reális.
A német javaslat lényege, hogy Ukrajna fokozatosan kapcsolódjon be az uniós intézmények munkájába, miközben folytatja a szükséges reformokat. Például részt vehetne az Európai Tanács, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság ülésein, de szavazati jog nélkül.
Merz azt is hangsúlyozta, hogy az egyik legnehezebb kérdés az lesz, hogyan férhet hozzá Ukrajna az uniós piachoz. Elképzelhető, hogy először csak részleges hozzáférést kapna – ahogy ez már most is történik bizonyos ukrán termékek, főleg mezőgazdasági áruk esetében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált: Ukrajna nemcsak saját magát, hanem egész Európát védi az orosz agresszióval szemben, ezért nem elégedhet meg „szimbolikus gesztusokkal”.
A török parlament elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja a 15 év alattiaknak a közösségi média használatát – jelentette az Anadolu hírügynökség. A jogszabály a közzétételétől számítva hat hónap múlva lép életbe.
Az új törvény értelmében a 15 év alattiak nem regisztrálhatnak közösségi médiás felületekre, a platformokat működtető cégeknek pedig kötelességük lesz hatékony ellenőrzési rendszert bevezetni, hogy megakadályozzák a korlátozás kijátszását.
A jogszabály bővíti a szülők lehetőségeit a gyermekek képernyőidejének figyelésére, és előírja, hogy a platformoknak egy órán belül el kell távolítaniuk a káros online tartalmakat.
Ankara a korlátozást a gyermekek és fiatalok védelmével, valamint egy biztonságosabb, átláthatóbb és felelősebb digitális környezet megteremtésével indokolta, „különös tekintettel a közrend fenntartására”.
Hasonló intézkedéseket már több ország is bevezetett, köztük Ausztrália, Portugália, Franciaország és Görögország.
A múlt héten Emmanuel Macron francia elnök havi egy „digitális detoxnapot” javasolt a fiataloknak, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és 12 uniós tagállam – köztük Németország, Ausztria, Ciprus, Csehország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Spanyolország – hasonló korlátozásokról egyeztetett.
Magyar Péter bejelentette, hogy Orbán Anita miniszterelnök-helyettesként is szerepet kap az új kormányban. A Tisza-kormányban így külügyminiszteri feladatai mellett a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is ellátja.
A leendő kormányfő közlése szerint Orbán Anita a miniszterelnök akadályoztatása esetén teljes jogkörrel képviseli őt a kormányüléseken és hivatalos eseményeken.
Magyar Péter hozzátette, hogy Orbán Anita jelenleg Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottság vezetőivel Kármán András, Kapitány István és Melléthei-Barna Márton társaságában. A megbeszélések célja, hogy Magyarország számára visszaszerezzék a befagyasztott uniós forrásokat.
A közel-keleti helyzet miatt középtávon aggasztóak lehetnek az üzemanyag-ellátás kilátásai – mondta Nicușor Dan államfő az Európai Tanács informális ülését követően.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa kiemelte: a Hormuzi-szorosnak azonnal újra meg kell nyílnia korlátozások és áthaladási díjak nélkül, a nemzetközi jog és a hajózás szabadsága elvének teljes tiszteletben tartásával, ez az egész világ számára létfontosságú. Hangsúlyozta: az Európai Unió teljes szolidaritásáról biztosítja a Közel-Kelet országait, és a diplomáciai megoldást tartja az egyetlen járható útnak a térségben zajló konfliktusok rendezésére.
Az uniós csúcs napirendjén szerepelt a 2028–2034-es többéves uniós költségvetés is. Románia egy ambiciózus, nagyobb forrásokat biztosító büdzsé mellett érvelt, amely lehetővé tenné Európa fő kihívásainak – például a biztonság és a versenyképesség erősítésének – kezelését, valamint a keleti szárny fejlesztését.
Közvetítőkön keresztül folynak tárgyalások
Az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff és az elnök veje, Jared Kushner szombaton Pakisztánba utaznak, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljenek az iráni kormány képviselőivel – közölte a Fehér Ház szóvivője. Karoline Leavitt hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök szeretne esélyt adni diplomáciai rendezésre.
A béketárgyalások első fordulójában résztvevő JD Vance alelnök Washingtonból követi a fejleményeket, Donald Trump elnök oldalán, Marco Rubio külügyminiszterrel közösen – mondta el a szóvivő.
Irán továbbra is lezárva tartja a Hormuzi-szorost, amely a háború előtt a világ olajszállításainak ötödét bonyolította. Az Egyesült Államok haditengerészete pedig akadályozza az iráni hajók kijutását az Ománi-öbölből – így próbálva gazdasági nyomást gyakorolni a teheráni vezetésre.
Az Európai Bizottság tervezetet készít arról, hogyan működhetne az unió kölcsönös segítségnyújtási záradéka a gyakorlatban, ha valamely tagállam aktiválná azt – jelentette be pénteken Nikosz Hrisztodulidesz, Ciprus elnöke.
Az uniós vezetők a ciprusi tanácskozáson megállapodtak abban, hogy felkérik a Bizottságot: dolgozza ki, milyen lépéseket kell tenni, ha egy tagállam életbe lépteti a Lisszaboni Szerződés 42.7-es cikkét. Hrisztodulidesz szerint „számos kérdésre kell választ találni”.
A NATO 5. cikkelyével ellentétben az EU-ban nincs részletes katonai vagy műveleti terv a kölcsönös segítségnyújtásra. A záradékot eddig csak egyszer, 2015-ben aktiválták – a párizsi terrortámadások után –, amikor Franciaország kérésére a tagállamok növelték részvételüket nemzetközi katonai missziókban, hogy a francia hadsereg átcsoportosíthassa erőit.
A 42.7-es cikk kimondja: „Ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, a többi tagállam köteles minden lehetséges eszközzel segítségére sietni.” Hrisztodulidesz példaként említette: ha Franciaország aktiválná a cikket, a Bizottság tervezete választ adna arra, mely országok reagálnának elsőként, és milyen támogatást kérhetne a megtámadott tagállam.
Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő hangsúlyozta, hogy továbbra is a NATO marad a kollektív védelem alapja, ugyanakkor az EU rendelkezik olyan kiegészítő eszközökkel, mint a szankciók, pénzügyi és humanitárius támogatások, amelyek szintén szerepet kaphatnak a záradék aktiválásakor.
A fejlemények hátterében az is áll, hogy Donald Trump amerikai elnök április elején kijelentette: az Egyesült Államok fontolgatja kilépését a NATO-ból, miután a szövetség több tagja nem vett részt az Irán elleni hadműveletben.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a hazai belpolitikai válságról, amely a lehető legrosszabbkor robbant ki. A PSD kilépett a kormányból és ezzel felbontotta a kormánykoalíciós megállapodást, ezért most a Bolojan-kabinetnek egyelőre kisebbségi kormányként kell tovább vinnie az ország ügyeit. Elemzők szerint ezt csak ideig-óráig teheti meg, de egyelőre nem látszik, hogy mi lehet a tartós megoldása ennek a politikai válságnak. Áttekintjük ennek az újabb krízisnek a gazdasági következményeit is. Beszámolunk Magyar Péter és Kelemen Hunor budapesti találkozójáról, amelyen Magyarország jövendő miniszterelnöke és az RMDSZ elnöke megpróbálta rendezni az új magyar kormánypárt és a romániai magyarság politikai érdekképviselete közötti viszonyt.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy az Irán elleni illegális háború, az új halálbüntetési törvény, de főleg a libanoni tűzszünet kihirdetése után rendezett bejrúti mészárlás megfordította Izrael európai szövetségeseinek a hozzáállását.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Gulliver és a testméretek tanulsága című jegyzetét.
Rekord gyorsasággal elérte az egymillió aláírást az a polgári kezdeményezés, amely az EU–Izrael társulási megállapodás felfüggesztését kéri. A kezdeményezés szerint Izrael megsérti az emberi jogi záradékot, ezért az EU‑nak lépnie kellene.
A szervezők kiemelték: a kezdeményezés 2026. január 13‑án indult, és mindössze három hónap alatt elérte az egymillió aláírást, ezzel a valaha volt leggyorsabb polgári kezdeményezés, amely eljutott eddig a mérföldkőig. A szükséges nemzeti küszöböt 10 tagállamban is túllépték – hárommal többen, mint amennyit az uniós szabályok előírnak.
A kampány azonban nem ért véget. A cél most az 1,5 millió aláírás elérése, ezzel növelve a nyomást az Európai Bizottságon, és biztosítva, hogy legalább egymillió érvényes aláírás álljon rendelkezésre. Az uniós jog szerint ugyanis egy polgári kezdeményezést csak akkor köteles a Bizottság hivatalosan megvizsgálni, ha legalább egymillió hitelesített aláírás gyűlik össze.
A kezdeményezés támogatottsága rendkívül egyenlőtlen az EU‑tagállamok között, ahogy az alábbi grafikán is látszik. A kurzor mozgatásával vagy a tagállam nevére történő kattintással megjelennek az adatok. A jelmagyarázat gördíthető.
—
Aláírások—
Küszöb—
—
—
Aláírások
—
Küszöb
—
Teljesítés
—
Jelmagyarázat (% küszöb)
0%100%200%+
Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Írország többszörösen túlteljesítik a szükséges aláírási küszöböt. Ez egyfelől azt jelzi, hogy ezekben az országokban erős a civil társadalom, a polgári kezdeményezéseknek nagyobb hagyománya van, és a lakosság aktívabban reagál az EU‑szintű ügyekre.
A kelet-európai államok közül Lengyelország az egyetlen, ahol az összegyűlt aláírások száma eléri a szükséges küszöböt. Másfelől a lista végén főként kelet‑európai országok szerepelnek: Magyarország (8%), Lettország (10%), Csehország (11%), Románia (20%). Ami több tényezőre vezethető vissza. Ezekben az országokban általában kevésbé stabil a politikai kultúra, és a civil szervezetek mobilizációs képessége is gyengébb, ugyanakkor alacsonyabb a bizalom az EU‑intézményekben.
A kezdeményezés konkrét témáját is figyelembe véve azonban más következtetések is adódnak. A térkép egyfajta morális-politikai „hőtérkép” is: ahol magas a támogatás, ott a társadalom erősebben reagál az emberi jogi visszaélésekre és a külpolitikai döntésekre.
A többszörösen túlteljesítő országokban (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Írország, Belgium) általában erős az emberi jogi aktivizmus, a civil társadalom hagyományosan nagyon aktív a humanitárius ügyek és a közel‑keleti konfliktusok kérdésében. Kritikusabb a közvélemény Izrael politikájával szemben, illetve erős médiafigyelem övezi a gázai és a libanoni civil áldozatokról, valamint a kimondottan palesztinokat megcélzó halálbüntetési törvényről szóló híreket.
A kontinens keleti felében a külpolitikai kérdésekben óvatosabb a közvélemény, részben a geopolitikai fenyegetettség, részben a történelmi tapasztalatok miatt. Ez utóbbi – a nácizmus emléke – a magyarázat arra, hogy Németország miért „kakukktojás” Nyugat-Európában.
