Az ENSZ Közgyűlése pénteken, a csernobili atomkatasztrófa 40. évfordulója előtt, a nukleáris energia kizárólag békés célú felhasználására szólított fel.
A közgyűlés elnöke, Annalena Baerbock hangsúlyozta: a csernobili tragédia megmutatta, hogy a nukleáris technológia – még békés célokra alkalmazva is – alapvetően eltér minden más technológiától. Kiemelte, hogy az atomenergia biztonságos használatát nemzetközi jogi garanciákkal és a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökséggel (NAÜ) való szoros együttműködéssel kell biztosítani, hogy elkerülhető legyen egy újabb, a csernobilihoz hasonló katasztrófa.
António Guterres, az ENSZ főtitkára megemlékezett mindazokról, akik a baleset következményeinek enyhítésén dolgoztak, és rámutatott: Csernobil nem csupán nemzeti tragédia volt, hanem figyelmeztetés arra, hogy a nukleáris balesetek az egész nemzetközi közösséget érintik. Hangsúlyozta az országok közötti együttműködés és az információk megosztásának fontosságát a biztonságos nukleáris környezet megteremtése érdekében.
Dmitrij Csumakov, Oroszország ENSZ‑képviseletének helyettes vezetője szerint az ilyen balesetek fontos tanulságokkal szolgálnak a világ számára. Mint mondta, „az emberek hibázhatnak, és megfelelő óvatosság nélkül bármely technológia veszélyforrássá válhat – még a legjobb szándék mellett is”.
A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26‑án történt, amikor egy hibásan megtervezett kísérlet robbanássorozatot okozott az atomerőmű 4‑es reaktorában. A baleset több mint nyolcmillió embert tett ki sugárzásnak, több ezren meghaltak, és a gyermekek körében jelentősen nőtt a leukémiás megbetegedések száma. A robbanás a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris események skáláján – ilyen minősítést azóta csak a 2011‑es fukusimai baleset kapott.
Az ENSZ Közgyűlése 2016‑ban nyilvánította április 26‑át a csernobili katasztrófa nemzetközi emléknapjává.