Az Európai Bizottság tervezetet készít arról, hogyan működhetne az unió kölcsönös segítségnyújtási záradéka a gyakorlatban, ha valamely tagállam aktiválná azt – jelentette be pénteken Nikosz Hrisztodulidesz, Ciprus elnöke.
Az uniós vezetők a ciprusi tanácskozáson megállapodtak abban, hogy felkérik a Bizottságot: dolgozza ki, milyen lépéseket kell tenni, ha egy tagállam életbe lépteti a Lisszaboni Szerződés 42.7-es cikkét. Hrisztodulidesz szerint „számos kérdésre kell választ találni”.
A NATO 5. cikkelyével ellentétben az EU-ban nincs részletes katonai vagy műveleti terv a kölcsönös segítségnyújtásra. A záradékot eddig csak egyszer, 2015-ben aktiválták – a párizsi terrortámadások után –, amikor Franciaország kérésére a tagállamok növelték részvételüket nemzetközi katonai missziókban, hogy a francia hadsereg átcsoportosíthassa erőit.
A 42.7-es cikk kimondja: „Ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, a többi tagállam köteles minden lehetséges eszközzel segítségére sietni.” Hrisztodulidesz példaként említette: ha Franciaország aktiválná a cikket, a Bizottság tervezete választ adna arra, mely országok reagálnának elsőként, és milyen támogatást kérhetne a megtámadott tagállam.
Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő hangsúlyozta, hogy továbbra is a NATO marad a kollektív védelem alapja, ugyanakkor az EU rendelkezik olyan kiegészítő eszközökkel, mint a szankciók, pénzügyi és humanitárius támogatások, amelyek szintén szerepet kaphatnak a záradék aktiválásakor.
A fejlemények hátterében az is áll, hogy Donald Trump amerikai elnök április elején kijelentette: az Egyesült Államok fontolgatja kilépését a NATO-ból, miután a szövetség több tagja nem vett részt az Irán elleni hadműveletben.