Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A Fekete-tenger régiójának védelme és biztonsága, az európai versenyképesség, az EU bővítése és az új többéves uniós pénzügyi keretről folyó tárgyalások lesznek napirenden a Nicușor Dan államelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök hétfői, bukaresti találkozóján - tájékoztatott Valentin Naumescu elnöki tanácsadó. Naumescu közlése szerint az államelnök hétfőn a Cotroceni-palotában fogadja az Európai Bizottság elnökét. Von der Leyen Luca Niculescu miniszterelnökkel is találkozni fog.
Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
„Pápai Lajos barátom azzal bízott meg, hogy írjam le az életemet, mert ezzel megkönnyíteném a tévé által készítendő portrét. De ne gondoljak a célra, csak írjam, ami eszembe jut. Megpróbálom, de azért valamilyen rendet elképzelek, hogy tartom-e vagy sem, ki fog derülni. Először az életrajz időrendben: Szentgál (gyerekkor), Pápa (középiskola, teológia), Budapest (Eötvös Kollégium, Magyarságtudományi Intézet), Pápa (tanárkodás), Budapest – ami ezután van. Majd: a tudományos és ismeretterjesztő, nyelvművelő munka. Aztán: közélet. Ezután: az egésznek az összegzése, valami visszatekintés. Végül: a tervek, előrenézés.”
Azonnali hatállyal eltörlik Norvégiában a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások túlnyomó részét – közölte a skandináv ország kormányfője. Jonas Gahr Store…
Három hónapja működik a Virág-pékség Aradon, és tulajdonosa rácáfolt azokra, akik azon a véleményen voltak, hogy a koronavírus-járvány okozta válság idején kockázatos új vállalkozást nyitni.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje alkotmányossági kifogást emelt az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet ellen, amely fenntartja a részmunkaidős szerződéseknek a minimálbér szintjén történő megadóztatását.
A kanadai mintát követve Európában is „Szabadságkonvojt” szerveznek. Az RFI beszámolója szerint az európai oltásellenes csoportok által tervezett kamionos felvonulás…
Király László Babérkoszorú- és József Attila-díjas költõt, írót, mûfordítót a Helikon főmunkatársát Kossuth-díjjal tüntették ki a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói-költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként.
Jövő héten kezdődik a beiratkozás a 2021–2022-es tanév előkészítő osztályaiba. A szülőknek az első körben egy hónapjuk lesz, hogy a szeptemberben iskolás korúvá váló gyerekeiknek kiválasszák a leendő iskolát.
Börtönbe került Aristotel Căncescu. A Brassó Megyei Tanács egykori elnökét Barcarozsnyói villájából rendőrök kísérték be tegnap a feketehalmi börtönbe. A…
2015-ben belevágtam életem egyik legizgalmasabb kalandjába: olyan gyerekeket kellett tanítanom magyarul, akik otthon alig vagy egyáltalán nem beszélték ezt a nyelvet. Hamar rájöttem, hogy másként kell oktassam őket, mint ahogy én annak idején megszoktam. Szóba sem jöhetett a jól ismert ábécéskönyv, érdekfeszítő feladatokat, programokat kellett kitalálnom ahhoz, hogy egyik tanóráról a másikra fejlődjenek a tanítványaim… legalább egy kicsit.
„Pápai Lajos barátom azzal bízott meg, hogy írjam le az életemet, mert ezzel megkönnyíteném a tévé által készítendő portrét. De ne gondoljak a célra, csak írjam, ami eszembe jut. Megpróbálom, de azért valamilyen rendet elképzelek, hogy tartom-e vagy sem, ki fog derülni. Először az életrajz időrendben: Szentgál (gyerekkor), Pápa (középiskola, teológia), Budapest (Eötvös Kollégium, Magyarságtudományi Intézet), Pápa (tanárkodás), Budapest – ami ezután van. Majd: a tudományos és ismeretterjesztő, nyelvművelő munka. Aztán: közélet. Ezután: az egésznek az összegzése, valami visszatekintés. Végül: a tervek, előrenézés.”
Felvetődhet a kérdés, hogy kitől idéztem az elmúlt néhány másodpercben… A sokak által ismert Lőrincze Lajosról van szó, aki pontosan százhét évvel ezelőtt, 1915. november 24-én született Szentgálon. A bevezetőben idézett mondatok abból az önéletrajzi vázlatból származnak, amelyet Pápai Lajos televíziós szerkesztő kérésére-biztatására írt meg Mit műveltem? címmel; a róla készült portréfilmet végül 1984-ben mutatták be a Magyar Televízióban.
A munkásságáról így vallott: „A Magyarságtudományi és a Néptudományi Intézetben főként névkutatással foglalkoztam, földrajzi nevekkel és személynevekkel. Mindegyikből jelent meg önálló nagyobb tanulmányom is. A Nyelvtudományi Intézetben a magyar nyelvjárások atlaszának anyaggyűjtésében vettem részt, másfél évtizedig jártam az országot, s a környező államok magyarlakta vidékeit is. A nyelvatlasz anyaggyűjtése egész életemre szóló gazdagodás volt: megismertem – közvetlenül – minden magyar nyelvjárást, tapasztaltam a nyelv változásának formáit, megismertem az országot, sok kedves ismerősre, jó barátra tettem szert a falusi emberek között. Külön érdekesség volt számomra, hogyan tudok »kapcsolatot létesíteni« olyan időkben, amikor az idegen, a városból jött ember eleve gyanús. Majd fokozatosan áttértem a nyelvművelésre, ennek irányítója, szervezője lettem a Nyelvtudományi Intézetben, az Akadémián (mint a Nyelvművelő Bizottság titkára – Kodály mellett –, majd elnöke), megindítottam 1952-ben a rádióban az Édes anyanyelvünk adását.”
Pályafutása során több elismerést kapott, az egyik legfontosabb közülük A Magyar Népköztársaság Állami Díja az anyanyelvi műveltség terjesztése és a magyar nyelvművelés terén végzett több mint két évtizedes munkájáért. Íme, egy újabb idézet tőle: „Nyelvművelésünk szemléletét én emberközpontúnak szoktam nevezni, a régebbi nyelvközpontúval szemben.” Szerinte ennek egyik oka, hogy a nyelvi jelenségeket a nyelvet beszélő ember, a társadalom érdeke, célja szempontjából nézzük, másrészt pedig a nyelvművelés tárgya nemcsak, sőt manapság főként nem a nyelv, hanem az ember. Egyébként az egyik legismertebb műve 1980-ban jelent meg Emberközpontú nyelvművelés címmel.
Azonnali hatállyal eltörlik Norvégiában a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások túlnyomó részét – közölte a skandináv ország kormányfője. Jonas Gahr Store az intézkedést azzal indokolta, hogy bár magas a koronavírus omikron-változata miatti fertőzöttek száma, nem valószínű, hogy ez túlterhelné az egészségügyi ellátórendszert. Mint mondta: jól védenek a vakcinák.
Továbbra is hatályban maradnak az alapvető távolságtartási szabályok és a maszkviselés a zsúfolt tereken. Az éttermekben - az eddig érvényben lévő szigorítás feloldásával - 23 óra után is felszolgálhatnak alkoholt, megszűnik a távmunka kötelezettsége és eltörlik a magánösszejövetelekre vonatkozó, tízfős korlátozást is..
Műszaki okok miatt holnap, március 16-án nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a nagyszebeni adótorony körzetében!
Kedves hallgatóink, március 16-án, szerdán műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a nagyszebeni adótorony körzetében középhullámon az 1593-kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Három hónapja működik a Virág-pékség Aradon, és tulajdonosa rácáfolt azokra, akik azon a véleményen voltak, hogy a koronavírus-járvány okozta válság idején kockázatos új vállalkozást nyitni.
Virág Jánost a kényszerűség vitte rá, hogy átképezze magát, és az addig csak hobbiként űzött kenyérsütésből tartsa el a családját. Az általa nevelt kovászból sütött kenyér újdonságnak számít Aradon, egyre többen keresik a természetes alapanyagokból készült mindennapit. A belvárosi kis családi pékséget Pataky Lehel Zsolt kereste fel.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje alkotmányossági kifogást emelt az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet ellen, amely fenntartja a részmunkaidős szerződéseknek a minimálbér szintjén történő megadóztatását - nyilatkozta szerdán Oana Ţoiu USR-képviselő.
Ionel Dancă független képviselő, a Jobboldal Ereje párt tagja rámutatott, az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi rendelettel a kormány ismét a legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazatokat sújtja, a mikrovállalkozásokra, egyéni vállalkozókra, szabadfoglalkozásúakra ró pluszterheket. Ezért döntöttek úgy, hogy megtámadják a jogszabályt az alkotmánybíróságon, megakadályozva ez által a hatályba lépését.
"
["post_title"]=>
string(109) "Alkotmányossági kifogást emeltek az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet ellen"
["post_excerpt"]=>
string(283) "A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje alkotmányossági kifogást emelt az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet ellen, amely fenntartja a részmunkaidős szerződéseknek a minimálbér szintjén történő megadóztatását."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(95) "alkotmanyossagi-kifogast-emeltek-az-adotorvenykonyvet-modosito-surgossegi-kormanyrendelet-ellen"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-11-24 11:47:50"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-11-24 09:47:50"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=421393"
["menu_order"]=>
int(20312)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#3690 (24) {
["ID"]=>
int(411356)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2022-02-02 12:46:51"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-02-02 10:46:51"
["post_content"]=>
string(1522) "
A kanadai mintát követve Európában is „Szabadságkonvojt” szerveznek. Az RFI beszámolója szerint az európai oltásellenes csoportok által tervezett kamionos felvonulás célállomása Brüsszel lesz, az időpont február 14-e.
Franciaországban az első konvojok február 9-én startolnak Nizzából, Perpignanból és Bayonne-ból - Párizs felé. Február 10-én Brestből és Quimperből indulnak Párizsba a tüntetők. Február 11-én pedig Strasbourg és Lille kamionosai erednek útnak.
Mint ismert, Kanadában több száz kamionos tiltakozott egy héten keresztül az oltási kötelezettség ellen, amely nemrégiben vált kötelezővé az USA-ból való belépéskor. A Freedom Convoy Vancouvert Kanadi fővárosával, Ottawával kötötte össze, és útközben más oltásellenes kamionosok is csatlakoztak hozzájuk. A kamionosok január 30-án érkeztek meg Ottawába, ahol több ezer ember lelkesen fogadta őket.
Az ottawai megmozdulás olyan mértékű volt, hogy Justin Trudeau miniszterelnök biztonsági szolgálata kénytelen volt a kormányfőt és családját egy meg nem nevezett helyre szállítani. Justin Trudeau később videón keresztül bejelentette, hogy covid-pozitív, és a továbbiakban otthonról dolgozik, hogy megfeleljen az egészségügyi korlátozásoknak.
Király László Babérkoszorú- és József Attila-díjas költõt, írót, mûfordítót a Helikon főmunkatársát Kossuth-díjjal tüntették ki a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói-költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként.
Király László 1943. november 19-én született Sóváradon. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett orosz-magyar szakos diplomát 1966-ban. 1968 végétõl az Utunk, 1990-tõl a Helikon szerkesztõje, fõszerkesztõ-helyettese volt, jelenleg fõmunkatársa. 2011-tõl a Magyar Mûvészeti Akadémia rendes tagja, 2021-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett.
Jövő héten kezdődik a beiratkozás a 2021–2022-es tanév előkészítő osztályaiba. A szülőknek az első körben egy hónapjuk lesz, hogy a szeptemberben iskolás korúvá váló gyerekeiknek kiválasszák a leendő iskolát.
Arad megyében mintegy 3400-an kezdik majd meg a „nulladikot”, ez majdnem 190 osztályt jelent. Közülük 154 kisdiákra számítanak a magyar tagozatokon vagy az önálló magyar iskolákban, ez a gyerekszám nem egészen 12 osztályra elegendő. Azért nem beszélhetünk kerek számokról, vagyis teljes osztályokról, mert az alacsony létszám miatt van, ahol összevont csoportokban kezdik meg a tanítást. Előfordul, hogy csak egy-két diákot íratnak előkészítőbe, ők általában az elsősökkel vagy a másodikosokkal tanulnak együtt, ugyanazzal a pedagógussal, mint a nagyobb társaik. A kis létszám a vegyes házasságokra, a beolvadásra, a román iskolaválasztásra egyaránt visszavezethető, de a legfőbb ok a kevés gyerek – mondja Pellegrini Miklós, Arad megye főtanfelügyelő-helyettese, akivel Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.
Akoalíciós pártok által javasolt módosításokkal elfogadta az alsóház az energiaügyi intézkedésekről szóló 2022/119-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet. A tervezetet 177 támogató, 75 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett fogadta el a Képviselőház.
A PNL, a PSD és az RMDSZ által javasolt módosítások értelmében a 2022. szeptember 1-je és december 31-e közötti időszakra áfával együtt legtöbb 68 banit fizetnek kilowattóránként az áramért azok a háztartások, amelyeknek a múlt évben az átlagos havi fogyasztása nem haladta meg a 100 kilowattórát. A jogszabály 1 lej 30 baniban szabja meg a villamos energia kilowattóránkénti maximális árát, fogyasztástól függetlenül.
A 2023. január elseje és 2025. március 31-e közötti fogyasztásra 80 banit kell fizetniük áfástól azoknak a háztartási fogyasztóknak, akik havi fogyasztása 100,01 és 255 kilowattóra közötti. A havi 255 és 300 kilowattóra közötti áramfogyasztásért maximum 1,3 lejt kell majd fizetni kilowattóránként, és ha a fogyasztás meghaladja a havi 300 kilowattórát, akkor a teljes fogyasztásra 1,3 lejt kell fizetni kilowattóránként. A tervezet értelmében egy ügyfél csak egy fogyasztási helyen kaphatja hatóságilag maximált áron az áramot.
A Képviselőház döntő házként szavazott a tervezetről.
Börtönbe került Aristotel Căncescu. A Brassó Megyei Tanács egykori elnökét Barcarozsnyói villájából rendőrök kísérték be tegnap a feketehalmi börtönbe. A bíróság döntése szerint a 70 éves férfinak 7 év és 10 hónapos börtönbüntetést kell letöltenie korrupciós ügyek miatt. A döntés jogerős.
Aristotel Căncescu ellen 2014-ben indult per, amikor a Korrupcióellenes Ügynökség hatalmi visszaéléssel, csúszópénz elfogadásával, pénzmosással vádolta. A 2020-ban benyújtott fellebbezés után most 7 év és 10 hónapra ítélték. A Brassó Megyei Tanács egykori elnökét 2013 után még hat más korrupciós ügyben vádolta a Korrupcióellenes Ügyészség.
Aristotel Căncescu elnöksége alatt Brassó megye épített örökségének egy része szakszerű felújítás alá került, többek közt ekkor erősítették meg és rekonstruálták a brassói belvárost körülölelő várfalakat is.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, kedd délelõtt Budapesten az Országház elõtt.
A lobogót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete.
2015-ben belevágtam életem egyik legizgalmasabb kalandjába: olyan gyerekeket kellett tanítanom magyarul, akik otthon alig vagy egyáltalán nem beszélték ezt a nyelvet. Hamar rájöttem, hogy másként kell oktassam őket, mint ahogy én annak idején megszoktam. Szóba sem jöhetett a jól ismert ábécéskönyv, érdekfeszítő feladatokat, programokat kellett kitalálnom ahhoz, hogy egyik tanóráról a másikra fejlődjenek a tanítványaim… legalább egy kicsit.
Mindössze két évig vállaltam el ezt a szerepet, és az idő alatt más kihívásokkal is szembesültem. Például azzal, hogy előkészítő osztályostól tizenkettedikes diákig – hatodikosok kivételével – minden korosztály megfordult a csoportban.
2017 februárjában kitaláltam, hogy jó volna szavalóversenyt szervezni azoknak a Temes megyei diákoknak, akik hasonlóképpen tanulnak magyarul. Szerencsére többen is támogatták az ötletet, így április 11-én, a magyar költészet napján megszerveztük a rendhagyó megmérettetést a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban.
Még sokat tudnék beszélni erről a témáról, de akkor nem mesélhetnék az 1913. március 23-án született Lotz Jánosról, akit általában nyelvtudósként, egyetemi tanárként, a magyar mint idegen nyelv tanáraként, illetve a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjaként írnak le. Ő egyébként az Amerikai Egyesült Államokban született, a családja az I. világháborút követően, 1920 tavaszán tért haza Magyarországra, ahol Lotz mindössze tizenhat évet élt. 1923-ban a bonyhádi gimnáziumba került, és ő lett az iskola több mint 200 éves történetének egyik legkiválóbb tanulója. Később Budapesten volt egyetemi hallgató magyar–német–angol szakon, ahol nyelvészeti tanulmányokat is megjelentetett, 1935-ben ösztöndíjas lett a svéd fővárosban, majd egy évvel később őt nevezték ki a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának.
Élete során számos nyelvészeti világkongresszus előadója, szervezője, elnöke volt, és az 1973 augusztusában bekövetkezett halálakor hatalmas hagyatékot – ötezer könyvet, százötven folyóiratot, háromezer-ötszáz cikket és kiterjedt levelezést – hagyott hátra. Például az Első grammatikai felfogásomról című értekezését, amely a Szonettkoszorú a nyelvről című könyvének egyik fejezete. Ezt egyrészt azért írta meg, hogy alkalmas kézikönyvet adjon a magyarul tanuló külföldi kezébe, emellett kísérletet tett arra, hogy a magyar nyelvet a maga belső törvényszerűségei alapján írja le következetesen és rendszeresen, a hagyományos nyelvtan előítéletei nélkül. Az értekezésben olvasható egyebek között az is, hogy „a nyelv kétoldalú jelenség: egyrészt valamilyen lelki tartalomnak, a jelentésnek, másrészt pedig egy jelnek, vagyis formának a kapcsolata”. Most pedig szeretném emlékeztetni Önöket a múlt héten meghirdetett nyereményjátékra. Ezt a kérdést tettem fel: „Hogyan egészítenék ki azt a március 18-hoz kapcsolódó hiedelmet, amely így kezdődik: »Ha Sándor napján szép az idő …«?” A választ, kérem, írják meg legkésőbb március 31-én 16 óráig az ékezetek nélküli bukarestiradio1@gmail.com e-mail-címre, a beküldők között pedig aznap este sorsoljuk ki a nyertest, aki a Szövegkovács két kiadványát kapja ajándékba.
„Pápai Lajos barátom azzal bízott meg, hogy írjam le az életemet, mert ezzel megkönnyíteném a tévé által készítendő portrét. De ne gondoljak a célra, csak írjam, ami eszembe jut. Megpróbálom, de azért valamilyen rendet elképzelek, hogy tartom-e vagy sem, ki fog derülni. Először az életrajz időrendben: Szentgál (gyerekkor), Pápa (középiskola, teológia), Budapest (Eötvös Kollégium, Magyarságtudományi Intézet), Pápa (tanárkodás), Budapest – ami ezután van. Majd: a tudományos és ismeretterjesztő, nyelvművelő munka. Aztán: közélet. Ezután: az egésznek az összegzése, valami visszatekintés. Végül: a tervek, előrenézés.”
Felvetődhet a kérdés, hogy kitől idéztem az elmúlt néhány másodpercben… A sokak által ismert Lőrincze Lajosról van szó, aki pontosan százhét évvel ezelőtt, 1915. november 24-én született Szentgálon. A bevezetőben idézett mondatok abból az önéletrajzi vázlatból származnak, amelyet Pápai Lajos televíziós szerkesztő kérésére-biztatására írt meg Mit műveltem? címmel; a róla készült portréfilmet végül 1984-ben mutatták be a Magyar Televízióban.
A munkásságáról így vallott: „A Magyarságtudományi és a Néptudományi Intézetben főként névkutatással foglalkoztam, földrajzi nevekkel és személynevekkel. Mindegyikből jelent meg önálló nagyobb tanulmányom is. A Nyelvtudományi Intézetben a magyar nyelvjárások atlaszának anyaggyűjtésében vettem részt, másfél évtizedig jártam az országot, s a környező államok magyarlakta vidékeit is. A nyelvatlasz anyaggyűjtése egész életemre szóló gazdagodás volt: megismertem – közvetlenül – minden magyar nyelvjárást, tapasztaltam a nyelv változásának formáit, megismertem az országot, sok kedves ismerősre, jó barátra tettem szert a falusi emberek között. Külön érdekesség volt számomra, hogyan tudok »kapcsolatot létesíteni« olyan időkben, amikor az idegen, a városból jött ember eleve gyanús. Majd fokozatosan áttértem a nyelvművelésre, ennek irányítója, szervezője lettem a Nyelvtudományi Intézetben, az Akadémián (mint a Nyelvművelő Bizottság titkára – Kodály mellett –, majd elnöke), megindítottam 1952-ben a rádióban az Édes anyanyelvünk adását.”
Pályafutása során több elismerést kapott, az egyik legfontosabb közülük A Magyar Népköztársaság Állami Díja az anyanyelvi műveltség terjesztése és a magyar nyelvművelés terén végzett több mint két évtizedes munkájáért. Íme, egy újabb idézet tőle: „Nyelvművelésünk szemléletét én emberközpontúnak szoktam nevezni, a régebbi nyelvközpontúval szemben.” Szerinte ennek egyik oka, hogy a nyelvi jelenségeket a nyelvet beszélő ember, a társadalom érdeke, célja szempontjából nézzük, másrészt pedig a nyelvművelés tárgya nemcsak, sőt manapság főként nem a nyelv, hanem az ember. Egyébként az egyik legismertebb műve 1980-ban jelent meg Emberközpontú nyelvművelés címmel.
