Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A Fekete-tenger régiójának védelme és biztonsága, az európai versenyképesség, az EU bővítése és az új többéves uniós pénzügyi keretről folyó tárgyalások lesznek napirenden a Nicușor Dan államelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök hétfői, bukaresti találkozóján - tájékoztatott Valentin Naumescu elnöki tanácsadó. Naumescu közlése szerint az államelnök hétfőn a Cotroceni-palotában fogadja az Európai Bizottság elnökét. Von der Leyen Luca Niculescu miniszterelnökkel is találkozni fog.
Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
Ingyenes telefonos pszichológiai segélyszolgálat várja azokat, akiket megvisel a járvány miatti bezártság – jelentette be Vlad Voiculescu egészségügy-miniszter.
Határozatot készül elfogadni pénteken a kormány arról, hogy Nuclearelectrica és a Romgaz osztalékainak 50 százaléka az állami költségvetésbe kerüljön, a másik felét pedig a két energiavállalat fejlesztésére fordítsák.
2002 február 9-én a kolozsvári Music Pubban írta alá 22 író, költő, szerkesztő az Erdélyi Magyar írók Ligájának alapító okiratát, s bár a szkeptikusok nem jósoltak neki hosszas létezést a Liga 20 év után is megvan, működik, túlélt azóta különféle nehéz helyzeteket, és alapítói közül sajnos sokan már az égi prérin róják soraikat, de az utóbbi években több fiatal szerző vélte úgy, hogy talán nem haszontalan belépnie a szervezetbe.
2010 és 2020 között 25 százalékkal esett vissza a gazdaságok száma és 4,1 százalékkal csökkent a megművelt termőföld felülete – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS), ismertetve a tavaly lezajlott agrárcenzus eredményeit.
Az utóbbi 24 órában 18.751 fertőzött személyt és 157 koronavírussal összefüggésbe hozott halálesetet regisztráltak – közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS).
Az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA még nem jutott meghatározó következtetésre az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának mellékhatásait illetően.
Nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság Sebastian Vlădescu volt pénzügyminisztert, akit kétrendbeli megvesztegetés elfogadásában és befolyással való üzérkedésben találtak bűnösnek.
A kormány azt szeretné, hogy itthon mindenki elmehessen üdülni, mindennemű hátrányos megkülönböztetés nélkül beoltottak és nem beoltottak között. A digitális oltási igazolást csak a külföldi utakra fogjuk használni.
Házba sütött szeretet címmel hirdetettek jótékonysági akciót a Hargita megyei Csíkszentmártonon. A Falusi Kalandok csoport vezetője és partnerei arra biztatnak mindenkit, hogy süsse meg álmai mézeskalácsházát.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút, legalábbis abban az értelemben, hogy Oroszország nem lesz képes Ukrajna teljes elfoglalására.
Ingyenes telefonos pszichológiai segélyszolgálat várja azokat, akiket megvisel a járvány miatti bezártság - jelentette be Vlad Voiculescu egészségügy-miniszter.
A szolgáltatás tegnap déltől működik, a segítségre szorulók a 021 9081 normál díjas telefonszámot hívhatják. A vonal túlsó végén 40 képzett pszichoterapeuta várja a hívásokat, a szám 12:00 és 20:00 óra között él.
A szaktárca a Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel, a Kognitív Pszichoterapeutikai és Viselkedéstani Egyesülettel és a Vodafone Romániával partnerségben hozta létre a szolgáltatást. Vlad Voiculescu egészségügy-miniszter a programnak szentelt sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, jelenleg a remény és a félelem határozza meg a társadalmat: remény, mert most már van oltás, és néhány héten belül mindenki, aki szeretné, meg is kaphatja, és félelem, mert egy újabb fertőzési hullámot élünk át, tele vannak a sürgősségi és az intenzív terápiás osztályok. Voiculescu kiemelte: a járvány egyik legsúlyosabb hatása, hogy szorongást és depressziót válthat ki. "Mindannyiunkat megvisel a járvány, és ki-ki a maga módján birkózik meg vele. A mostani telefonos szolgálat minden romániai állampolgáron segíteni akar, akit pszichésen megvisel a járvány" - mondta a miniszter.
Határozatot készül elfogadni pénteken a kormány arról, hogy Nuclearelectrica és a Romgaz osztalékainak 50 százaléka az állami költségvetésbe kerüljön, a másik felét pedig a két energiavállalat fejlesztésére fordítsák.
Nicolae Ciucă miniszterelnök a kormányülés elején elmondta, a költségvetésbe befolyó összegből megóvják a háztartási fogyasztókat az energiadrágulástól. A vállalatoknál maradó pénzből a fekete-tengeri gázkitermelési kapacitásokat fejlesztik és a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es reaktorát korszerűsítik.
2002 február 9-én a kolozsvári Music Pubban írta alá 22 író, költő, szerkesztő az Erdélyi Magyar írók Ligájának alapító okiratát, s bár a szkeptikusok nem jósoltak neki hosszas létezést a Liga 20 év után is megvan, működik, túlélt azóta különféle nehéz helyzeteket, és alapítói közül sajnos sokan már az égi prérin róják soraikat, de az utóbbi években több fiatal szerző vélte úgy, hogy talán nem haszontalan belépnie a szervezetbe.
2022 február 9-én a kolozsvári Bulgakov kávéházban ünnepelte 20. Születésnapját az írószervezet - Fodor Sándorra, az egyesület első elnökére emlékezve – akinek anekdotáiból felolvasószínházi előadást hallhatott a közönség Kántor Melinda – és Laczkó Vass Róbert színművészek előadásában. A műsor előtt Karácsonyi Zsolt az Erdélyi Magyar írók Ligájának jelenlegi elnöke köszöntötte a vendégeket – kiemelve azt, hogy az írószervezet májusban nagyobb szabású rendezvényekkel kívánja 20 éves fennállását megünnepelni – a továbbiakban Fodor Sándor anekdotáiból hallanak összeállítást Kántor Melinda – és Laczkó Vass Róbert színművészek előadásában.
2021 november 30 és december 6 között 130 órás koncertcsúcsot akart felállítani Thurzó Zoltán nagyváradi zongorista – ám akkor egészségügyi okokból kénytelen volt feladni - ám korántsem mondott le arról, hogy bekerüljön a világrekordok könyvébe produkciójával. A 38 éves nagyváradi zongorista a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében kezdte meg a rekordkísérletet, melynek folyamatába a művész hivatalos Facebook-oldalán élő video-bejelentkezések révén bárki betekintést nyerhetett. A művész 77 órát, 40 percet és 43 másodpercet zenélt, a rövid megszakításokat pihenésre használhatta fel. Sokan személyesen, a helyszínen biztatták a zongoristát, sokan a közösségi oldalán üzentek – nekik mind köszönetét fejezte ki a bátorításért. További terveiről aradi kollégánk Pataky Lehel Zsolt kérdezte a zongoraművészt.
2010 és 2020 között 25 százalékkal esett vissza a gazdaságok száma és 4,1 százalékkal csökkent a megművelt termőföld felülete – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS), ismertetve a tavaly lezajlott agrárcenzus eredményeit.
A megművelt termőföld felülete 543 ezer hektárral csökkent, 12,763 millió hektárra. A tavalyi agrárcenzus során 972 ezerrel kevesebb, 2,887 millió gazdaságot számoltak.
A mezőgazdasági összeírás a 2020-as adatokat rögzíti, azelőtt 2010-ben végeztek agrárcenzust.
A gazdaságok elenyésző része, 25 ezer rendelkezett jogi személyiséggel. A gazdaságok számának csökkenése következtében az átlagban egy gazdaságra jutó termőföld 28 százalékkal, 3,45 hektárról 4,42 hektárra nőtt tíz év alatt.
A statisztikai intézet szerint főleg a nagyon kicsiny gazdaságok szűntek meg: a kevesebb mint tíz ár termőfölddel rendelkezők aránya 10,3 százalékról 4,3 százalékra zsugorodott, ugyanakkor a 10 hektárnál nagyobb termőfölddel rendelkező gazdaságok aránya 2,2 százalékról 4,2 százalékra nőtt.
Az egy hektárnál kisebb gazdaságok tették ki a romániai gazdaságok 54 százalékát, ugyanakkor ezek csak a termőföld 4,6 százalékát használták.
Az 1 és 5 hektár közötti gazdaságok 36 százalékot tettek ki, és a termőföld 18 százalékát használták, míg az 50 hektárnál több termőfölddel rendelkező farmok aránya 1 százalékos volt, és a termőföld 54 százalékát művelték meg.
A szántóföldek felülete 3,1 százalékkal, az állandó növénykultúráké 10,4 százalékkal nőtt, míg a legelők felülete 17,4 százalékkal csökkent.
A mezőgazdasági felület 67 százalékát a szántóföldek tették ki, a kaszálók és legelők 29 százalékot, az állandó növénykultúrák pedig 2,7 százalékot képeztek.
A szántóföldek 73 százalékán főleg kukoricát, búzát, napraforgót és repcét termesztenek.
A sertés- és szarvasmarha-állomány 33 százalékkal csökkent tíz év alatt, ugyanakkor a juh- és kecskeállomány csaknem 16, illetve 3,5 százalékkal nőtt.
Az utóbbi 24 órában 18.751 fertőzött személyt és 157 koronavírussal összefüggésbe hozott halálesetet regisztráltak - közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). A halálesetek közül tizenhárom korábban következett be.
Az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA még nem jutott meghatározó következtetésre az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának mellékhatásait illetően.
A vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek vizsgálatának részeredményeiről az ügynökség ma, vagy holnap ad tájékoztatást.
Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség szóvivőjén keresztül közölte, az EMA illetékes kockázatértékelő bizottságának vizsgálata folyamatban van. Marco Cavaleri, az ügynökség vezető tisztségviselője egy ma megjelent olasz lapinterjúban azonban azt közölte: összefüggés van a vakcina és a vérrögképződéses esetek között. Az EMA oltási stratégiával és egészségvédelemmel foglalkozó egységének vezetője hozzátette, azt még nem tudni, hogy pontosan mi váltotta ki ezeket a reakciókat.
A vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának veszélyes mértékű emelkedését is előidézte néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében. Az EMA korábbi tájékoztatása szerint az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint 18 millió, AstraZeneca-vakcinával beoltott között pár tucat vérrögképződéses esetről számoltak be.
Nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság Sebastian Vlădescu volt pénzügyminisztert, akit kétrendbeli megvesztegetés elfogadásában és befolyással való üzérkedésben találtak bűnösnek.
A csütörtökön kihirdetett ítélet nem jogerős, a vádlott fellebbezhet. Ugyanabban az ügyben Cristian Boureanu volt törvényhozót négy év és három hónap szabadságvesztésre ítélték, Mircea Ionuț Costea, az Eximbank volt vezérigazgatója pedig 7 év börtönbüntetést kapott. Constantin Dascălut, a közlekedési minisztérium volt államtitkárát öt és fél év szabadságvesztéssel sújtották.
A korrupcióellenes ügyészség által összeállított vádirat szerint a vádlottak 2005 és 2017 között kenőpénzt kértek az osztrák Swietelsky-Wiebe-Takenaka cégek alkotta osztrák konzorciumtól, hogy ebben az időszakban a konzorciumnak ítéljék a Bukarest-Konstanca vasútvonal felújítására kiírt különböző közbeszerzési pályázatokat.
A vádhatóság szerint az osztrák cég összesen 20 millió euró kenőpénzt fizetett a vádlottaknak. Ez utóbbiakat Josef Hornegger üzletember, az osztrák konzorcium képviselője buktatta le, aki korábban egy, ettől az ügytől elkülönített, másik ügyben elismerte, hogy megvesztegette a vádlottakat, köztük Vlădescut is.
Az üzletember a beismerésnek köszönhetően három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott és 1,1 millió euró kifizetésére kötelezte őt a bíróság. A vádhatóság szerint a kenőpénz a Vlădescu által irányított vagy hozzá közel álló, adóparadicsomokban bejegyzett cégekhez került fiktív szerződések révén. Sebastian Vlădescu 2005 és 2007 között, majd 2009 és 2010 között volt pénzügyminiszter.
Az orosz Fekete-tengeri Flotta több mint harminc hajója kezdett hadgyakorlatot a Krím félsziget közelében egy szélesebb körű haditengerészeti manőver részeként - jelentette ma a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a flottára hivatkozva, miközben nyugati országok arra figyelmeztettek, hogy Ukrajnában bármikor kirobbanhat egy háború.
Moszkva cáfolja, hogy bármilyen inváziót tervezne, és azt állítja, hogy saját biztonságát tartja fenn a NATO-szövetségesek "agressziójával" szemben. A beszámoló szerint több mint harminc orosz hajó hagyta el Szevasztopol és Novorosszijszk kikötőit a gyakorlatok terveinek megfelelően a Krím közelében, amelyet Oroszország 2014-ben csatolt el Ukrajnától.
"
["post_title"]=>
string(76) "Harmincnál több orosz hadihajó kezdett gyakorlatot a Krím félszigetnél"
["post_excerpt"]=>
string(162) "Moszkva cáfolja, hogy bármilyen inváziót tervezne, és azt állítja, hogy saját biztonságát tartja fenn a NATO-szövetségesek "agressziójával" szemben."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(70) "harmincnal-tobb-orosz-hadihajo-kezdett-gyakorlatot-a-krim-felszigetnel"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-02-12 12:39:53"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-02-12 10:39:53"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=411720"
["menu_order"]=>
int(19838)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3706 (24) {
["ID"]=>
int(400834)
["post_author"]=>
string(3) "232"
["post_date"]=>
string(19) "2021-04-07 07:35:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2021-04-07 04:35:00"
["post_content"]=>
string(1598) "
A kormány azt szeretné, hogy itthon mindenki elmehessen üdülni, mindennemű hátrányos megkülönböztetés nélkül beoltottak és nem beoltottak között. A digitális oltási igazolást csak a külföldi utakra fogjuk használni.
A hazai szállásadók vállalják, hogy ingyenesen gyorstesztelik azokat a vendégeiket, akik nem oltatták be magukat és igazolásuk sincs arról, hogy átestek a betegségen.
Ebben állapodtak meg a kormányfő és a vendéglátóipari patronátusok képviselőinek mai találkozóján.
Június elsejétől, ha minden jól megy, megnyílhatnak a vendéglátóipari egységek belterei, 30-tól 50%-ig terjedő telítettséggel - számolt be megbeszéléseiket követően az ágazat képviselője, Dragos Petrescu. A tárgyaláson az is felmerült, hogy könnyítsék meg alkalmazottaik hozzáférését az oltáshoz, hogy ők és vendégeik egyaránt biztonságban érezhessék magukat. Munkacsoport alakult az oltási bizottsággal, hogy egyeztessenek ennek megvalósítási módozatairól.
Az ágazat képviselői arra kérték a kabinetet, járjon el következetes szigorral mindazon vendéglátósok ellen, akik megszegik a járvány- és az adóügyi előírásokat is, törvénytelen előnyhöz jutva ezáltal kollégáikkal szemben.
Házba sütött szeretet címmel hirdetettek jótékonysági akciót a Hargita megyei Csíkszentmártonon. A Falusi Kalandok csoport vezetője és partnerei arra biztatnak mindenkit, hogy süsse meg álmai mézeskalácsházát.
Az elkészült alkotások december 5-e és 11-e között a mézeskalácsfaluba kerülnek, azaz kiállítják a helyi kultúrotthonban, azt követően a Szeretetnapon árverésre bocsátják és a felajánlott összeget a helyi rászorulók megsegítésére fordítják. A jótékonysági akcióról Potyó Juditot, Bíró István kérdezte.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút, legalábbis abban az értelemben, hogy Oroszország nem lesz képes Ukrajna teljes elfoglalására.
Johnson, aki csütörtökön részt vett a NATO Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozóján, a tárgyalások után a BBC brit közszolgálati televízió Newsnight című esti hírmagazinjának nyilatkozva kijelentette: Ukrajna jelenleg "komor, nyomorúságos helyzetben van", de Vlagyimir Putyin orosz elnöknek "szó szerint fogalma sem volt arról", hogy az ukránok ilyen mértékű ellenállást tanúsítanak az orosz invázióval szemben.
A brit kormányfő szerint Putyinnak messze nem sikerült felszámolnia Ukrajnát mint nemzetet, sőt éppen ő az, aki a háborúval megszilárdítja Ukrajna nemzeti mivoltát.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna megnyerheti-e ezt a háborút, Boris Johnson úgy fogalmazott: Ukrajna egyértelműen győzhet, bár ez nem lesz könnyű. Hozzátette: az ukrán győzelem lehetősége nem elsősorban úgy értendő, hogy Ukrajna a csatatereken felmorzsolja az orosz hadsereget, hanem nagyobb valószínűséggel úgy, hogy Oroszország számára lehetetlennek bizonyul az ország elfoglalása.
Johnson szerint Putyin egyszerűen nem tudja leigázni Ukrajnát, ilyen értelemben nem tud győzelmet aratni. A brit kormányfő Winston Churchill néhai brit miniszterelnökhöz hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, mondván: Zelenszkij - ugyanúgy, ahogy Churchill tette a második világháborúban - minden diplomáciai képességével igyekszik hazája oldalára állítani a potenciális szövetségeseket, és ebben komoly sikereket ért el.
Ezt jelzi, hogy néhány hónappal ezelőtt az európai országok közül csak Nagy-Britannia szállított fegyvereket Ukrajnának, ma már viszont többtucatnyi ország tesz így - mondta a brit miniszterelnök.
A Downing Street a csütörtöki NATO-csúcs előtt bejelentette, hogy Nagy-Britannia további hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek.
Az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).
A brit kormány emellett Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának, és 400 millió font (csaknem 180 milliárd forint) humanitárius és gazdasági segély folyósítására is kötelezettséget vállalt.
A csütörtök éjjel sugárzott BBC-interjúban Boris Johnson megerősítette ugyanakkor, hogy nincs napirenden nyugati katonák Ukrajnába vezénylése, és az sem, hogy a nyugati országok repüléstilalmi övezetet alakítsanak ki Ukrajna légterében.
Ingyenes telefonos pszichológiai segélyszolgálat várja azokat, akiket megvisel a járvány miatti bezártság - jelentette be Vlad Voiculescu egészségügy-miniszter.
A szolgáltatás tegnap déltől működik, a segítségre szorulók a 021 9081 normál díjas telefonszámot hívhatják. A vonal túlsó végén 40 képzett pszichoterapeuta várja a hívásokat, a szám 12:00 és 20:00 óra között él.
A szaktárca a Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel, a Kognitív Pszichoterapeutikai és Viselkedéstani Egyesülettel és a Vodafone Romániával partnerségben hozta létre a szolgáltatást. Vlad Voiculescu egészségügy-miniszter a programnak szentelt sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, jelenleg a remény és a félelem határozza meg a társadalmat: remény, mert most már van oltás, és néhány héten belül mindenki, aki szeretné, meg is kaphatja, és félelem, mert egy újabb fertőzési hullámot élünk át, tele vannak a sürgősségi és az intenzív terápiás osztályok. Voiculescu kiemelte: a járvány egyik legsúlyosabb hatása, hogy szorongást és depressziót válthat ki. "Mindannyiunkat megvisel a járvány, és ki-ki a maga módján birkózik meg vele. A mostani telefonos szolgálat minden romániai állampolgáron segíteni akar, akit pszichésen megvisel a járvány" - mondta a miniszter.
