Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
Európának előbb-utóbb vissza kell adnia azt, amit a kontinensen befagyasztott orosz javakból ellop - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök évértékelőjén elmondta, a javak elkobzása aláaknázza az euróövezetbe vetett bizalmat és ehhez csak néhány lépésre van szükség.
Vlagyimir Putyin azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország a politikai döntésektől független bíróságon védi meg jogait, amennyiben elkobozzák Európában befagyasztott javait - közli a TASZSZ hírügynökség. Lát hajlandóságot Kijev részéről, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországról – mondta az orosz államfő. A Kreml azonban arra nem lát hajlandóságot Ukrajna részéről, hogy békésen rendezze a helyzetet - mondta évértékelőjében Vlagyimir Putyin az Interfax hírügynökség szerint. Az elnök hozzátette, Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszûnnek.
Az egészségügyi rendszert érintő, csütörtökön elfogadott kormányhatározatok révén hatékonyabban szervezhető meg a rendelés a járóbeteg-szakellátásban - közölte az egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.
Alexandru Rogobete szerint az elfogadott jogszabályokkal lehetővé tették, hogy ahol van rá igény, illetve kapacitás, meg lehet hosszabbítani este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők programját. Emellett egyértelműbb szabályokat, jól meghatározott felelősségi köröket vezetnek be az állami kórházak működésében, az egészségügyi intézmények tevékenységét a realitásokhoz igazítják - közölte Facebook-oldalán a miniszter. Hozzátette, a kormányülésen tisztázták azt a törvényi keretet is, amely alapján a vallási felekezetek egészségügyi intézményeket, köztük kórházakat vagy palliatív ellátó központokat hozhatnak létre.
Versenyvizsgákat lehet szervezni a kórházakban ideiglenesen vagy végleg megüresedő állások betöltésére - így módosították az egészségügyi törvényt - jelentette be Alexandru Rogobete.
A szaktárca vezetője hozzátette, az egészségügyi személyzet a jövő évben is halmozhatja a nyugdíjat a bérrel. Közösségi hálón közzétett üzenetében az egészségügyi miniszter elmondta, az intézkedéssel jobban nyit a rendszer a külföldön élő romániai orvosok felé, hiszen egyre több szakember szándékozik visszajönni, vonzó lévén számukra a kórházakban végzett beruházások és a modern orvosi programok. Alexandru Rogobete azt is bejelentette, hogy az intézkedéssel megszűnnek az adminisztratív késések és felgyorsul a szakmai elismerés helyes, át- és előrelátható procedúrák segítségével, a kérelmek gyors megoldásával.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
4,4-es erősségű földrengés rázta meg Szicíliát tegnap este 21.27-kor, a körülbelül tíz másodperces talajmozgást az egész szigeten, Palermóban, Ragusában, Szirakúzában…
Újraindult mától a teherforgalom és korlátozott mértékben az utasforgalom is Nagy-Britannia és Franciaország között, miután a két kormány megállapodott ennek…
Romániában 604.251-re nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 5.459 új esetet jelentettek, a legtöbbet, számszerint 967-et Bukarestből,…
Az új koronavírus elleni oltási kampány elinditására vonatkozó felkészülést elemezte tegnap az akciót összehangoló országos bizottság. Az első, 10 ezer…
Benyújtották ma reggel a parlamentben a kormányprogramot. Az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, a politikum befolyásától való mentesítését vállalja a PNL, USR-PLUS…
Délelőtt 11 órakor megkezdődött a Cîţu-kabinetbe javasolt miniszterjelöltek meghallgatása a parlamenti szakbizottságokban. A két ház plénuma délután 3 órakor ül…
Több mint egyharmadával csökkent az ország szénkitermelése az év első tíz hónapjában tavalyhoz képest. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Románia 38 százalékkal kevesebb szenet importált október végéig, mint előző évben.
4,4-es erősségű földrengés rázta meg Szicíliát tegnap este 21.27-kor, a körülbelül tíz másodperces talajmozgást az egész szigeten, Palermóban, Ragusában, Szirakúzában és Cataniában, sőt Málta szigetcsoportján is érezni lehetett, írja olasz híradások alapján a Telex.hu. A földrengés epicentruma a tenger alatt, 30 kilométeres mélységben lehetett a szigettől délre. Ragusa polgármestere, Giuseppe Cassì az olasz sajtónak azt mondta, hogy károkról még nem érkezett hír.
A Ragusától több mint 130 kilométerre levő Etna március óta „éledt fel”, az utóbbi tíz napban különösen aktív volt. December 22-én hajnalban is kitört a vulkán, a lávafolyás nagyjából egy órán át tartott.
Újraindult mától a teherforgalom és korlátozott mértékben az utasforgalom is Nagy-Britannia és Franciaország között, miután a két kormány megállapodott ennek feltételeiről. Az egyezmény értelmében Franciaország negatív koronavírus-gyorsteszthez köti a belépés engedélyezését.
A francia hatóságok hétfőn 0 órától állították le a brit oldalról érkező teherforgalmat az Angliában feltűnt új koronavírus-változat gyors terjedése miatt. A francia zárlat súlyos fennakadást okozott az angliai oldalon a doveri kompkikötőbe és a folkestone-i vasúti terminálhoz tartó forgalomban. A délkeleti part felé vezető egyik autópályán kialakított átmeneti parkolóban tegnap estig 2852 kamion torlódott fel. A brit közlekedési minisztérium azonban ma hajnalban bejelentette, hogy megállapodás született a brit és francia kormány között a teherforgalom és sürgős esetekben "bizonyos mértékű" utasforgalom újraindításáról.
A tervezett kormány miniszterjelöltjei között 17 férfi és egyetlen nő (Raluca Turcan - munkaügyi és szociális védelmi miniszter) található, ezzel a Cîțu-kormány összetétele megsérti mind a román alkotmányt, mind a férfiak és nők közötti esélyegyenlőségről szóló törvényt - közölték a diszkriminációellenes szakértők a G4Media.ro portálon.
Szerintük a Cîțu-kormány összetétele azt kockáztatja, hogy ha a Nép ügyvédje megtámadja, akkor az Alkotmánybíróság elé kerül az ügy.
Karácsony közeledtével egyre erősebbé válik az önzetlen szeretet jelenléte. Szívünk megnyitása adja a lehetőséget, hogy lelkünkbe tudjuk ezt fogadni, és gyarapodni tudjunk általa – állítja adásunk mai vendége, akivel már több ízben beszélgettünk a Natura Stúdióban a szakrális földrajzot kutatók látásmódjáról.
Balla Ede Zsolt szakrális-földrajz kutatónak nemrégiben jelent meg legújabb kötete, amelyben a székelyudvarhelyi Jézus Szíve kápolnát és a hozzá kapcsolódó szent helyeket ismerteti. A történelmi, egyháztörténeti, földrajzi múlt mellett - a Jézus szíve kápolna apropóján - a szerző tanításokat is megfogalmaz az emberhez méltó életről és a szív ébresztésének fontosságáról.
A Magura Kiadó gondozásában megjelent A szív kápolnája című könyvet legutób Székelyudvarhelyen, december közepén, mutatta be Balla Ede Zsolt. Mai adásunkban őt kérjük meg, meséjen könyvéről.
A lakosság 30 százaléka oltatná be magát az új koronavírus ellen a jövő évi kampányban – derül ki az Avangarde friss közvélemény-kutatásából. E szerint 29 százalék elutasítja azt, további 29 százalék egyelőre határozatlan ebben a kérdésben, 10 százalék nem tud dönteni, 2 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszol.
Ugyanakkor a megkérdezettek többsége aggódik vagy nagyon aggódik a Covid-járvány alakulása miatt. 23 százalék mondta azt, hogy csak kicsit aggódik, 11 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem aggódnak. Összesen 51 százalék gondolja azt, hogy a politikum vagy az állami intézmények a hibásak a nagy esetszám miatt, és 17 százalék véli úgy, hogy ez a lakosok hibája lenne.
Ami a járványügyi intézkedéseket illeti, a többség, vagyis 72 százalék gondolja azt, hogy karácsonykor nem kellene bezárni a templomokat, 70 százalék pedig egyértelműen ellenezne egy újabb teljes lezárást is.
A felmérést december 10. és 20. között végezték, 900 személy telefonos megkérdezésével. A hibahatár 3,2 tized százalék.
Romániában 604.251-re nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 5.459 új esetet jelentettek, a legtöbbet, számszerint 967-et Bukarestből, ahol a fertőzöttségi ráta elérte a 5,3 ezreléket. A fertőzés következtében az elmúlt 24 órában 130-an hunytak el, így a halálesetek száma 14.766-ra emelkedett. A járvány kezdete óta 516.423-an gyógyultak meg.
gov.ro
Az egészségügyi intézményekben jelenleg 10.754 személyt kezelnek, közülük 1.251-et intenzív osztályon. Országszerte a mintavételek száma elérte a 4.656.714-et, ebből 25.840 tesztet az elmúlt 24 órában készítettek.
Feloszlott az izraeli parlament, ugyanis a koalíciós kormány nem szavaztatta meg az ország költségvetését máig, az előre kitűzött időpontig. A huszonharmadik kneszet 9 hónap után oszlott fel automatikusan. A koalíció két fő pártja, a Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette jobboldali Likud és a Beni Ganz vezette centrista Kék-Fehér azonban az utolsó pillanatban jóváhagyta az eddigi költségvetés további folytatását és elfogadta az átmenetet biztosító pénzügyi csomagot a jövő évre, biztosítva ezáltal a pénzügyi folyamatosságot.
Izraelben két éven belül már negyedszer írnak ki új választásokat. Ezek időpontja várhatóan március 23-án lesz, a törvényben előírt kilencven nappal a kneszet feloszlása után. A választásokon induló pártok legkésőbb február 7-én nyújthatják be képviselőjelöltjeik listáját.
Netanjahu az összes helyi tévécsatornán közvetített tegnap esti beszédében már a Likud választási kampányának legfőbb pontjait ismertette: a sikeres békekötéseket arab államokkal, és a koronavírus elleni oltóanyag gyors beszerzését a lakosság számára.
Az új koronavírus elleni oltási kampány elinditására vonatkozó felkészülést elemezte tegnap az akciót összehangoló országos bizottság. Az első, 10 ezer dózis vakcina december 26-án érkezik Romániába. Az oltási kampány szabályzata, valamint az immunizációs megoldásokról részletes tájékoztatás a vaccinare-covid.gov.ro honlapon olvasható. A hatóságok ismételten felhívják a figyelmet az óvintézkedések betartásának fontosságára, arra, hogy karácsonykor és szilveszterkor sem szünetel a járvány.
Benyújtották ma reggel a parlamentben a kormányprogramot. Az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, a politikum befolyásától való mentesítését vállalja a PNL, USR-PLUS és RMDSZ a 2020-2024-es kormányprogram tervezetében. A védelem terén a védelmi technológia korszerűsítését jelölik meg az egyik legfontosabb célkitűzésként, a külügy terén a diaszpórai képviselet megerősítését, a belügy terén pedig egy új közrend és közbiztonsági stratégia kidolgozását. Az elkövetkező négy évben ugyanakkor mindenképpen szükség van az alkotmánymódosítás napirendre tűzésére és megvalósítására, tekintve, hogy az elmúlt években számos alkotmányossági válság következett be - mutat rá a kormányprogram.
A kijelölt miniszterelnök, Florin Cîţu úgy nyilatkozott a mára virradó éjszaka, miután a Nemzeti Liberális Párt jóváhagyta miniszterjelöltjeinek listáját, hogy a koronavírus elleni oltáskampány sikeres lebonyolítását tartja prioritásnak. Ez a tervek szerint december 27-én kezdődik. Cîţu azt is közölte, hogy december 31-éig egy sor kormányrendeletet szándékoznak elfogadni, amelyek a költségvetést és a következő időszakot készítik elő.
A Cîţu-kormány első hivatalos ülésére várhatóan jövő héten kerül sor.
A Cotroceni palotában tegnap tartott tanácskozáson a Szociáldemokrata Párt nem vett részt. Az alakulat elnöke, Marcel Ciolacu továbbra sem hajlandó támogatni egy jobboldali koalíciót és azt is bejelentette, hogy a miniszter-jelöltek nem számíthatnak formális meghallgatásra a parlamenti bizottságokban.
A kijelölt miniszterelnök Florin Cîţu 48 éves, közgazdaságot és matematikát tanult az Amerikai Egyesült Államokban, ahol előadó tanár is volt a Iowai Egyetemen. Korábban az ING Bank gazdasági igazgatója volt, és Romániába való visszatérése előtt közgazdászként dolgozott az Európai Befektetési Alapnál, valamint Új-Zéland Központi Bankjánál.
Vagyonnyilatkozata szerint Florin Cîţu két mezőgazdasági terület társtulajdonosa, mindkettő szüleitől van, valamint egy 130 négyzetméteres bukaresti lakás tulajdonosa, amit hitellel vásárolt meg. A miniszterelnök-jelölt bankszámláján 490 ezer lej és nagyjából 300 ezer eurós hitele van. 2016 óta a Nemzeti Liberális Párt szenátora, mostanáig már egyszer felmerült a neve, hogy kormányt alakítson, de akkor visszalépett a jelöltségtől.
Délelőtt 11 órakor megkezdődött a Cîţu-kabinetbe javasolt miniszterjelöltek meghallgatása a parlamenti szakbizottságokban. A két ház plénuma délután 3 órakor ül össze a kormány beiktatását szolgáló bizalmi szavazatra. Florin Cîţu kijelölt miniszterelnök tegnap este úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint estére beiktathatják a Liberális Párt, USR-PLUS és RMDSZ alkotta jobbközép kormányt. A 18 miniszter-jelölt névsorát éjfél után véglegesítették, a Nemzeti Liberális Párt és az USR-PLUS külön ülésén, mindenik a neki járó minisztérium vezetéséről döntött.
A tervezett Cîţu-kormány miniszterjelöltjei a következők: Florin Cîţu – miniszterelnök, Dan Barna és Kelemen Hunor - miniszterelnök-helyettes, Nicolae Ciucă (PNL) - védelmi minister, Bogdan Aurescu (PNL) – külügyminiszter, Alexandru Nazare (PNL) – pénzügyminiszter, Lucian Bode (PNL) – belügyminiszter, Sorin Cîmpeanu (PNL) – tanügyminiszter, Virgil Popescu (PNL) - energiaügyi minister, Adrian Oros (PNL) - mezőgazdasági minister, Bogdan Gheorghiu (PNL) - kulturális minister, Raluca Turcan (PNL) - munkaügyi és szociális védelemért felelős minister, Cătălin Drulă (USR PLUS) - szállításügyi minister, Claudiu Năsui (USR PLUS) - gazdasági, vállalkozásügyi és turisztikai minister, Stelian Ion (USR PLUS) - igazságügyi minister, Cristian Ghinea (USR PLUS) - európai befektetésekért és projektekért felelős minister, Vlad Voiculescu (USR PLUS) - egészségügyi minister, Ciprian Teleman (USR PLUS) - kutatásért, innovációért és digitalizációért felelős minister, Cseke Attila (RMDSZ) - fejlesztési, közmunkálati és közigazgatási minister, Tánczos Barna (RMDSZ) - környezetvédelmi, vízügyi és erdőügyi minister, Novák Eduárd (RMDSZ) - ifjúsági és sportügyi miniszter.
Több mint egyharmadával csökkent az ország szénkitermelése az év első tíz hónapjában tavalyhoz képest. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Románia 38 százalékkal kevesebb szenet importált október végéig, mint előző évben.
A Gazdasági Minisztérium honlapján közzétett Energetikai Stratégia szerint Románia széntermelése a 2030-as 32 TWh (terawatt óráról) 12 TWh (terawatt órára) csökken 2050-ig a belföldi energia előállítási nyersanyagok között a szénmennyiség visszaszorítását célzó program értelmében. Jelenleg Romániában 45 TWh energiát állítanak elő szénből. Az optimális forgatókönyv szerint 2030-ban a szénből előállított energia 15,8 TWh lesz és az ország energiaszükségletének 20,6 százalékát fogja fedezni.
4,4-es erősségű földrengés rázta meg Szicíliát tegnap este 21.27-kor, a körülbelül tíz másodperces talajmozgást az egész szigeten, Palermóban, Ragusában, Szirakúzában és Cataniában, sőt Málta szigetcsoportján is érezni lehetett, írja olasz híradások alapján a Telex.hu. A földrengés epicentruma a tenger alatt, 30 kilométeres mélységben lehetett a szigettől délre. Ragusa polgármestere, Giuseppe Cassì az olasz sajtónak azt mondta, hogy károkról még nem érkezett hír.
A Ragusától több mint 130 kilométerre levő Etna március óta „éledt fel”, az utóbbi tíz napban különösen aktív volt. December 22-én hajnalban is kitört a vulkán, a lávafolyás nagyjából egy órán át tartott.
