Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Bár az elmúlt évekhez képest emelkedett az iskolai és egyetemi orvosi rendelőkben dolgozó általános orvosok, fogorvosok és asszisztensek száma, a létszám még mindig messze elmarad a tényleges szükségletektől – hívta fel a figyelmet Dr. Daniela Rajka, a Gyermek- és Ifjúsági Közösségek Orvosi Társaságának elnöke.
A szakember, aki egyben az Egészségügyi Minisztérium Iskolaorvosi Albizottságának vezetője is, kifejtette: miközben mintegy 17 ezer oktatási intézmény működik az országban, országszerte összesen körülbelül 950 orvos, 300 fogorvos, illetve nagyjából 3000 egészségügyi asszisztens látja el a feladatokat az iskolai és fogászati rendelőkben.
Ráadásul a helyzet a jövőben aligha javul: az álláshelyeket befagyasztották, miközben a rendszerben dolgozók átlagéletkora meglehetősen magas. A következő 5-10 évben a személyzet több mint felének nyugdíjba kellene vonulnia.
Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
Ausztrália azt javasolta, hogy a közösségi média felhasználói maguk választhassák meg a hírfolyamukban megjelenő tartalmakat.
A munkáspárti kormány előírná a platformoknak, hogy értesítsék a felhasználókat, és kínálják fel nekik a választás lehetőségét.
A canberrai kormány a világon elsőként betiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára.
A 2025 decemberében elstartolt törvény nem a gyerekeket vagy a szülőket terheli felelősséggel. A tech cégek kötelessége „ésszerű lépéseket” tenni a kiskorúak kiszűrésére. Ha ezt elmulasztják, a platformok óriási, akár 50 millió ausztrál dolláros bírsággal sújthatók.
A szabályozás hatására a tech óriások már az első hónapokban közel 5 millió tizenéves felhasználói fiókot töröltek Ausztráliában. A platformok különböző módszerekkel – például arcfelismerő szelfikkel vagy hivatalos okmányok bekérésével – próbálják megbecsülni és ellenőrizni a felhasználók életkorát.
Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
-jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap a Rosszija 24 hírtelevíziónak.Hangsúlyozta, hogy Oroszország akkor is ragaszkodni fog ehhez az elvhez,…
A víz világnapja minden év március 22-én megtartott esemény. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a nem mindenki számára elérhető tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére.
Németország, Lengyelország és Franciaország meg akarja akadályozni a háborút Európában – jelentette ki tegnap Berlinben Olaf Scholz. A német kancellár…
Őrizetbe vettek tegnap egy fiatalembert a Maia Morgenstern színművésznőt, családját, valamint az Állami Zsidó Színházat ért halálos fenyegetés ügyében.
Az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót Albánia fővárosában, Tiranában tartják december 6-án, a találkozón Klaus Iohannis államfő is részt vesz. Az Elnöki Hivatal…
Az utóbbi öt év során idén öltötte a legnagyobb méretet a törvénytelen tarlóégetés jelensége Romániában, 2022. január 1. és március 14. között 6.028 esetet jegyeztek, csaknem négyszer többet, mint 2021 azonos időszakában – közölte a környezetvédelmi őrség.
Nem támogatja az RMDSZ képviselőházi frakciója a mezőgazdasági miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványt. A Szövetség álláspontját az egyszerű indítvány hétfői parlamenti vitáján Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság alelnöke képviselte.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint a kormány tévesen alkalmazza a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztókra (prosumerek) vonatkozó uniós irányelvet. Az…
Már több mint száz amerikai katona érkezett Romániába, hogy előkészítse az Amerikai Egyesült Államok által ígért csapaterősítést. Az előkészületeken román…
Megjelent ma a Hivatalos Közlönyben a sürgősségi rendelet, amellyel az év végéig felfüggesztette a kormány a kisgyermekes szülőket közvetve támogató adókedvezményt.
A tervezet célja elsősorban a nemzeti és regionális közegászségügyi stratégiák és eljárások korszerűsítése. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a közvitára bocsátott…
-jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap a Rosszija 24 hírtelevíziónak.Hangsúlyozta, hogy Oroszország akkor is ragaszkodni fog ehhez az elvhez, ha csökkentenie kell a kitermelést.
Az Európai Bizottság szombaton közölte: a G7-országok, az EU tagállamai és Ausztrália megállapodtak abban, hogy december 5-től 60 dolláros hordónkénti árplafont vezetnek be a tengeren szállított orosz olajra.Alekszandr Novak rámutatott, hogy az árplafon bevezetése olyan nem piaci, a hatékonysággal ellentétes eszköz, amely ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival is. Elmondta, hogy az orosz kormány olyan mechanizmust fog kidolgozni, amely megtiltja a kereskedelmet az olajárak felső határának feltételével.
A víz világnapja minden év március 22-én megtartott esemény. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a nem mindenki számára elérhető tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére.
A világnapot 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, és először egy évvel később, 1993-ban tartották. Jelenleg világszerte 2 milliárd ember él biztonságos vízhozzáférés nélkül. A világnap egyik fő célja, hogy cselekvésre buzdítson. Jelenleg a projekt a 6. fázisnál tart, melynek megnevezése: Fenntartható Fejlődési Cél: 2030-ig legyen hozzáférhető a tiszta víz és a biztonságos szennyvízkezelés mindenki számára.
Németország, Lengyelország és Franciaország meg akarja akadályozni a háborút Európában - jelentette ki tegnap Berlinben Olaf Scholz. A német kancellár erről a három ország weimari háromszögnek nevezett konzultációs fórumának csúcsértekezlete előtt nyilatkozott. az ukrán-orosz katonai feszültséggel kapcsolatban. A 11 év után először megszervezett találkozót az ukrán-orosz határvidéken zajló mozgósítás miatt hívták össze. Andrzej Duda leng
yel államfő hangsúlyozta, hogy "az orosz csapatok példátlan felvonulásának" közepette ki kell nyilvánítani az egységet és az Ukrajna iránti szolidaritást. Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy "Európa békéje és stabilitása a legnagyobb kincs, és az a kötelességünk, hogy megvédjük"
Őrizetbe vettek tegnap egy fiatalembert a Maia Morgenstern színművésznőt, családját, valamint az Állami Zsidó Színházat ért halálos fenyegetés ügyében.
A bukaresti első kerületi ügyészség tájékoztatása szerint a férfi ellen fenyegetés bűntette miatt vizsgálódnak, „súlyosbító körülmény, hogy a bűntettet faji, nemzetiségi, etnikai hovatartozás, nyelvi, vallási, nemi, szexuális irányultság, politikai vélemény vagy hovatartozás miatt követték el”. Sajtóértesülések szerint a férfi pszichés problémákkal küzd. Maia Morgenstern szombaton tette közzé a közösségi oldalon azt az üzenetet, amelyben antiszemita sértegetésekkel illették őt és társulatát, és halálosan megfenyegették. Az üzenet a bukaresti Állami Zsidó Színház e-mail-címére érkezett. Az aláírásban az állt, hogy az e-mailt a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) küldte, a párt azonban elhatárolódott a levéltől, és szombaton a Facebookon közölte: kiáll Maia Morgenstern mellett, akit mélységesen tisztel és nagyra becsül.
Az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót Albánia fővárosában, Tiranában tartják december 6-án, a találkozón Klaus Iohannis államfő is részt vesz.
Az Elnöki Hivatal által kiadott tájékoztató szerint a tiranai esemény lesz az uniós és nyugat-balkáni vezetők első olyan csúcstalálkozója, amelyre a régió valamely fővárosában kerül sor. Klaus Johannis a találkozón majd megerősíti Románia azon vállalásait, amelyek a régió országainak uniós integrációját segítik, illetve hangsúlyozni fogja azt, hogy a partnerországok ellenállóképességének megerősítése továbbra is szükségszerű, illetve az EU támogatása olyan ágazatok fejlesztésében mint például az energiaforrások , a kiberbiztonság vagy a migráció kérdése.
Az utóbbi öt év során idén öltötte a legnagyobb méretet a törvénytelen tarlóégetés jelensége Romániában, 2022. január 1. és március 14. között 6.028 esetet jegyeztek, csaknem négyszer többet, mint 2021 azonos időszakában – közölte a környezetvédelmi őrség.
Az intézmény szerint a két és fél hónap alatt több, mint 1200 esetben riasztották a tűzoltókat a száraz aljnövényzet meggyújtása miatt keletkezett tüzekhez, a lángok pedig több mint 4000 hektárnyi termőterületre, több mint 4 hektár erdőre és 19 hektár bozótos területre terjedtek ki.Például Hargita megyében az elmúlt hétvégén 23 esetben volt szükség tűzoltói beavatkozásra. A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség közlése szerint a legsúlyosabb eset Gyergyóalfaluban történt, ahol a száraz aljnövényzeten kívül egy szedres is leégett, összesen 100 hektáron.Tánczost Barna környezetvédelmi miniszter egy közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy a tarlóégetés – azon túl, hogy törvényellenes – szennyezi a levegőt, kárt okoz a talajban és az állatvilágnak is. A tárcavezető közölte, hogy a jelenség visszaszorítása érdekében a magánszemélyek esetében 7.500 és 15.000 lej, jogi személyek esetében 50.000 és 100.000 lej közötti összegre növelnék a törvénytelen tarlóégetés miatt kiszabható bírságot. A jelenlegi jogszabályok szerint a szabálysértőkre 3.000 és 6.000, illetve 25.000 és 50.000 lej közötti bírság szabható ki.
Nem támogatja az RMDSZ képviselőházi frakciója a mezőgazdasági miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványt. A Szövetség álláspontját az egyszerű indítvány hétfői parlamenti vitáján Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság alelnöke képviselte.
Magyar Lóránd rámutatott: a jelenlegi egyszerű indítványban a szociáldemokraták által megfogalmazott ellenérvek rendkívül hasonlítanak egy korábban, a PNL-USR által benyújtott egyszerű indítvány szövegére, amelyet nemAdrian Oros, hanem Petre Daea ellen nyújtottak be. „A mezőgazdasági miniszter menesztése nem jelent megoldást a román mezőgazdaság problémáira, stabilitásra van szükség és hosszú távú stratégiára. Meg kell említenünk, hogy Oros miniszternek igenis vannak megvalósításai, hiszen legalább 6 mezőgazdasági programot indított el, továbbá a 2000 eurós de minimis, azaz csekély összegű támogatás esetében is kiterjesztette a kedvezményezettek körét. A Szatmár megyei mezőgazdasági szakpolitikus emlékeztetett arra is, hogy az afrikai sertéspestis terjedése ellen hozott diszkrimináló intézkedéseket az RMDSZ közbenjárására megállította a jelenlegi miniszter, azonban további intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszi azon gazdák kárpótlását, akik a sertéspestis terjedése miatt veszteséget szenvedtek.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint a kormány tévesen alkalmazza a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztókra (prosumerek) vonatkozó uniós irányelvet. Az USR azt tervezi, hogy az Európai Bizottsághoz fordul, hogyha a kormány nem módosítja az úgynevezett napadót.
A Virgil Popescu vezette energiaügyi minisztérium nemrégiben sürgősségi rendeletet fogadott el, amelynek értelmében megadózzák azokat a személyeket illetve cégeket, amelyek a megújuló energiaforrásokból származó saját termelésű villamos energiát 30 kilowattóránál nagyobb teljesítményű berendezésekkel állítják elő, , vagy állami támogatást kaptak fotovoltaikus pannók telepítésére, például a Fotovoltaikus Zöld Ház program keretében. Az intézkedés a kis- és középvállalkozásokra, valamint a fotovoltaikus pannókba beruházó farmokra is vonatkozna.
A kormány értelmezése szerint az erre vonatkozó uniós direktíva ezt lehetővé, sőt kötelezővé teszi, az ellenzék szerint azonban az európai irányelv határozottan ellenzi az önfogyasztásra termelés megadóztatását, sőt rendelkezik a prosumerek adómentességéről. A direktíva felsorol ugyan néhány kivételt, Virgil Popescu azonban szabállyá alakítja ezeket. Az ellenzéki párt szerint a PSD-PNL-kormány ezzel az intézkedéssel csapást akar mérni a független energiatermelésre, hogy védje a nagy állami vállalatok piacát. Korábban Radu Oprea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője is bírálta Facebook-oldalán az energiaügyi minisztert a jogszabály előírásai miatt.
Már több mint száz amerikai katona érkezett Romániába, hogy előkészítse az Amerikai Egyesült Államok által ígért csapaterősítést. Az előkészületeken román logisztikai szakemberek is dolgoznak - jelentette be Vasile Dîncu. A védelmi miniszter szerint nemsokára érkezik a csapatok többi része is, de nincs megszabva "sem konkrét hely, sem konkrét időpont" a Romániába várt amerikai katonák érkezését illetően.
A védelmi minisztérium ma közölte, hogy az amerikai szárazföldi erők 2. lovasezredének Romániába vezényelt alakulata ma megkezdte a végső előkészületeket a Németországból történő áttelepülésre. A mintegy 1000 amerikai katona a következő napokban csatlakozik a már Romániában lévő amerikai csapatokhoz. A szaktárca szerint a beszállásolás és a képzések helyszíneiről később fognak tájékoztatni.
A gyalogos zászlóalj a Task Force Cougar elnevezést kapta, és az amerikai V. hadtest parancsnokságának vezénylete alatt fog Románia területén tevékenykedni - közölte a védelmi minisztérium az Agerpres hírügynökséggel. A romániai küldetés során a Task Force Cougar gyalogos zászlóalj fő feladata a román hadsereg struktúráival történő közös kiképzés, közös tevékenységek lebonyolítása “az együttműködés és a kölcsönös bizalom növelése érdekében”.
Megjelent ma a Hivatalos Közlönyben a sürgősségi rendelet, amellyel az év végéig felfüggesztette a kormány a kisgyermekes szülőket közvetve támogató adókedvezményt.
Arról a 2020-ban elfogadott jogszabályról van szó, amely szerint a munkáltatók megtéríthetik az alkalmazottaknak a gyerekeik bölcsődei és óvodai díjait, maximum 1 500 lej értékben. A sürgősségi rendeletet múlt csütörtöki ülésén fogadta el a kormány. A HotNews tájékoztatása szerint a kormányülés utáni szokásos sajtótájékoztatón sem Florin Cîțu miniszterelnök, sem Alexandru Nazare pénzügyminiszter nem említette ezt az elfogadott jogszabályok között. A pénzügyminisztérium korábbi kifogásaira reagálva az RMDSZ a múlt héten közölte: módosítani készül a törvényt úgy, hogy a lehető leghamarabb újból hatályba léphessen.
A tervezet célja elsősorban a nemzeti és regionális közegászségügyi stratégiák és eljárások korszerűsítése.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a közvitára bocsátott dokumentum kapcsán elmondta, hogy például a tervek szerint különdíjat kell majd fizetniük azoknak a betegeknek, akik egy bizonyos szakorvoshoz szeretnének bejutni kezelésre. Az új díjat először csak tesztüzemmódban fogják bevezetni egyes helyeken, de a tervezet szerint, az egészségügyi szakember választását az elkövetkezőkben már eszerint a tervezet szerint lehet igényelni.
„A stratégia célja, hogy kísérleti jelleggel egyes járóbeteg-ellátások nyújtása a kért egészségügyi szolgáltatást nyújtó szakember megválasztásának lehetőségével történjen, a kedvezményezett által viselt, jogszabályban szabályozott önrész alapján, valamint a szóban forgó szolgáltatás átlátható ütemezésének lehetőségével az elektronikus ütemezési rendszerben” – olvasható az idézett stratégia háttéranyagában. A stratégia olyan projekteket is tartalmaz, mint a kórházak számítógépesítés rendszerének kiépítése és a háziorvosok által nyújtott sürgősségi ellátások, amelyekkel tehermentesítenék a kórházak sürgősségi osztályait, de nem részletezi, hogy ezeket a célokat hogyan fogják elérni.
A cégek korábban nyersanyagokat importáltak a szomszédos országból, most más források után kell nézniük.
A legnagyobb importőr az első számú hazai kohászati vállalat, a galaci Liberty, de szerepel a listán a tulceai hajógyár, a zilahi Silcotub, illetve a szintén galaci Arcelormittal.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a tavalyi év első 11 hónapjában Románia 1,2 milliárd euró értékben vásárolt termékeket Ukrajnából. A kivitel értéke mindössze 645 millió eurót tett ki.
-jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap a Rosszija 24 hírtelevíziónak.Hangsúlyozta, hogy Oroszország akkor is ragaszkodni fog ehhez az elvhez, ha csökkentenie kell a kitermelést.
Az Európai Bizottság szombaton közölte: a G7-országok, az EU tagállamai és Ausztrália megállapodtak abban, hogy december 5-től 60 dolláros hordónkénti árplafont vezetnek be a tengeren szállított orosz olajra.Alekszandr Novak rámutatott, hogy az árplafon bevezetése olyan nem piaci, a hatékonysággal ellentétes eszköz, amely ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival is. Elmondta, hogy az orosz kormány olyan mechanizmust fog kidolgozni, amely megtiltja a kereskedelmet az olajárak felső határának feltételével.
