Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Az elmúlt héten több székelyföldi városban is bemutatták a Székely Hadosztály történetei című ismeretterjesztő animációs dokumentumfilmet, Antal-Demes Szabolcs és Novák Tamás rendezők alkotását.
A film az első világháborút követő, összeomlás időszakába kalauzolja a nézőt, felidézve a Székely Hadosztály történetét és az első világháborút követő időszak emberi tapasztalatait. Az alkotás Gazda József író által Erdélyben gyűjtött történetekből is merít, közelebb hozva hozzánk a múlt emlékeit, a kor emberének döntéseit, veszteségeit, félelmeit és reményeit. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A témaválasztásról, a Székely Hadosztályról Novák Tamás társrendezőt kérdeztem.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz holnap lesz a magyar nyelv napja, majd november 15-én a magyar szórvány napja, és természetesen mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
November 13-át 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává a magyar országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tévő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt.
Ez annak idején hatalmas előrelépésnek számított, ugyanis sokáig a német volt a hivatalos nyelv Magyarországon, és a magyar nyelvről a felsőbb körökben úgy vélekedtek, hogy alkalmatlan a tudományok művelésére, sőt a magyar kancellária szerint hivatalos használatra sem volt alkalmas. Ezzel szemben az 1844-es rendelet többek között kimondta, hogy „az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki”.
A magyar nyelv napján számos oktatási, tudományos és kulturális intézménynél, anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezetnél ünnepelnek, és valószínűleg több helyen hivatkoznak majd jeles költőinkre, íróinkra, akik emlékezetes írásaikkal hódoltak az anyanyelvünknek. Most az egyik kedvencemet ragadom ki, amely Kosztolányi Dezsőtől származik: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok.”
Romániában egyébként 2015-től ünnepelhetjük hivatalosan a magyar nyelv napját, ami jelentős sikernek számít.
A magyar szórvány napját minden évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján tartják. De mit is jelent a szórvány? A magyar értelmező kéziszótár szerint idegen nyelvterületbe, valamint más vallásúak közé elszórtan beékelődött, más nyelvű, illetve felekezetű kisebb embercsoport.
A tömbmagyarságban élők közül sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehet úgy végigsétálni egy településen, hogy szinte alig hallasz magyar nyelvet az utcán, sőt az üzletekben sem tudsz beszélni az anyanyelveden.
Én tizennyolc éves koromig a tömbmagyarságban éltem, majd hét évet töltöttem Marosvásárhelyen, onnan pedig Temesvárra, a nagyvárosi szórványba költöztem, és csak ott értettem meg igazán, mit jelent ez a kifejezés. Utána volt egy kilenc hónapos svájci kitérőm, így a diaszpóra fogalmába is belekóstoltam, míg tavaly júniustól az anyaországban, vagyis Magyarországon próbálok boldogulni.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb kihívás elé állíthatja a munkaerőpiacot, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszert – figyelmeztetett Silviu Vîrva, az Országos Statisztikai Intézet alelnöke.
Az intézet adatai szerint 2026. január elsején Románia lakossága 19 millió fő volt, ennek közel 26 százaléka, mintegy 4 millió 890 ezer ember pedig már betöltötte a 60. életévét. Míg tíz évvel ezelőtt 100 fiatalra 112 idős ember jutott, ez az szám idén már 135.
Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
A Nemzetkozi Valutaalap 7 százalékos gazdasági növekedést jelez előre Romániában, 3 százalékponttal többet, mint az eredeti becslésben – közölte Florin…
Ratifikálta ma a képviselőház a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozási jegyzőkönyvét. A képviselőház rendkívüli ülésén…
Az év végéig sikerül minden kasszagépet bekötni az Országos Adóhatóság informatikai rendszerébe, ami jelentős lépés az adóügyek digitalizálása felé – jelentette ki a pénzügyminiszter.
Az új struktúra nyomon követi a tehén-, bivaly-, juh- és kecsketej, illetve az ebből készülő termékek piacát, különös tekintettel a termelésre és a kereslet-kínálat egyensúlyára – magyarázta Dan Cărbunaru kormányszóvivő.
Levették Romániát a megfigyelési listáról az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma által közzétett, az emberkereskedelemről szóló éves jelentés szerint. A hírt…
A jogszabály előírja, hogy a hatóságoknak milyen intézkedéseket kell foganatosítaniuk a légszennyezés csökkentése és a tisztább levegő biztosítása érdekében.
Fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte idén a Bukaresti Állami Operaház. A centenáriumi évadot záró operafesztiválon jelen volt a Kolozsvári Magyar Opera…
Bemutatták a vidék és a város közötti fejlődési különbségekről készült tanulmányt tegnap a Victoria Palotában. Az eseményen jelen volt Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is, aki szerint a Fenntartható Fejlődés Főosztálya által készített jelentés rámutat a város és a vidék közötti fejlődési szakadékra, amelyet jól átgondolt közberuházásokkal csökkenteni lehet.
“A fenntartható fejlődéshez mentalitásváltásra is szükség van. Ez korszerű, versenyképes és inkluzív oktatás nélkül nem lehetséges. Az új oktatási törvénytervezetek ennek az alapját teremtik meg” – fogalmazott Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes.
Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora a Románia fejlődése szempontjából aggasztó mutatókra figyelmeztetett. Az adatok azt mutatják, hogy a korai iskolaelhagyók aránya Romániában a legmagasabb az Európai Unió szintjén, ötből egy fiatal nem dolgozik, és nem is tanul. A lakosság mindössze 28%-a rendelkezik alapvető digitális ismeretekkel, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban. Az ország 17 megyéjében a vidéki gyerekek kevesebb mint fele érettségizett sikeresen 2021-ben. 2022-ben 15 megyében hasonló a helyzet. Ugyanakkor országos szinten a vidéki térségekben 66 emberből 1 részesül szociális segélyben, hatszor több, mint a városokban. 18 megyében vidéken maximum 50 lakosból 1 munkanélküli, az ország 16 megyéjében pedig vidéken csak egy orvos jut 2000 vagy több lakosra – ismertette a tanulmány fontosabb eredményeit Borbély László.
Az államtanácsos ugyanakkor leszögezte: a jelentés szembesít bennünket a jelenlegi helyzettel, és az a fontos, hogy tudjuk, hol kezdjük az építkezést.
Meg kell állítani Izrael egyoldalú akcióit, amelyek aláássák a kétállami megoldást – jelentette ki tegnap Bukarestben Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki Klaus Iohannis államfő meghívására érkezett hivatalos látogatásra a román fővárosba. Abbász szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan, ezért nemzetközi támogatást keresnek a helyzet súlyosbodásának megakadályozására, “mielőtt túl késő lenne”.
Abbász beszélt az 1967-es határok elvén alapuló kétállami megoldásról és a legitim nemzetközi határozatokkal összhangban lévő politikai elképzelés szükségességéről. Azt mondta, hogy készek részt venni minden olyan, nemzetközi legitimitáson alapuló béketörekvésben és -kezdeményezésben, amely a térség békéjéhez, biztonságához és stabilitásához vezet, valamint az izraeli megszállás befejezéséhez és egy palesztin állam megalakulásához, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálemben lesz.
Mahmúd Abbász palesztin elnök köszönetet mondott Romániának a közel-keleti béke ügyének támogatásáért, és kijelentette: Románia képes lesz politikai szerepet játszani a békefolyamat élénkítésében, ami nélkül elképzelhetetlen a közel-keleti béke és biztonság megvalósulása.
A Nemzetkozi Valutaalap 7 százalékos gazdasági növekedést jelez előre Romániában, 3 százalékponttal többet, mint az eredeti becslésben - közölte Florin Cîţu miniszterelnök a közösségi hálón. Hozzátette, a nemzetközi pénzintézet megerősíti, hogy uniós viszonylatban Romániában a legnagyobb a gazdasági növekedés, ami azt jelenti, hogy kezd látszani a gyakorlatba ültetett reformok eredménye.
Szarvasmarhánként 73 eurós támogatást kaphatnak azok a tejtermelő gazdák, akiknek az ukrajnai háború okozta válság miatt csökkent a jövedelmük. Erről tegnap határozott a kormány.
Az RMDSZ közleménye szerint azok a gazdák jogosultak a támogatásra, akik legalább tíz tehenet tartanak. Kivételt képeznek a hegyvidéken gazdálkodók, az ők esetében legkevesebb öt jószágot szabtak meg feltételként. Az állatok nem lehetnek 12 évnél idősebbek. További feltéltel, hogy a gazdák 2022. augusztus 1-je és december 31-e között értékesítették az általuk termelt tejet, valamint hogy tavaly év végén még megvolt a tehénállomány 75 százaléka, ami után állami támogatást kaptak.
A támogatást a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kirendeltségeinél kell kérvényezni. Az igényelhető legnagyobb összeg gazdánként 250 ezer euró.
Ratifikálta ma a képviselőház a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozási jegyzőkönyvét. A képviselőház rendkívüli ülésén 227 törvényhozó támogatta a törvénytervezetet, hárman tartózkodtak.
A kormány múlt szerdán hagyta jóvá, majd hétfőn Klaus Iohannis államfő a parlament elé terjesztette a két ország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete június végi madridi csúcstalálkozóján hivatalosan meghívta tagjai közé Svédországot és Finnországot. A két csatlakozási jegyzőkönyvet július 5-én fogadták el Brüsszelben. A jegyzőkönyveket a NATO-tagállamok parlamentjeinek is ratifikálniuk kell.
Az év végéig sikerül minden kasszagépet bekötni az Országos Adóhatóság informatikai rendszerébe, ami jelentős lépés az adóügyek digitalizálása felé - jelentette ki a pénzügyminiszter.
Alexandru Nazare hozzátette, a három hónapja megindult folyamat során eddig 44 ezer kasszagépet kötöttek be a rendszerbe. A tárcavezető felkérte az adófizetőket, hogy kapcsolják be a rendszerbe kasszagépeiket, hiszen ez a folyamat mindenhol, Magyarországon és Szlovákiában is legalább 10 százalékkal emelte a jövedéki adó begyűjtését. Nazare elmondta, az országos helyreállítási tervből is elszámolhatók a kasszagépek rendszerbe kötésének költségei.
Jóváhagyta a kormány a tej- és tejtermék-megfigyelő központ létrehozását. Az új szerv a mezőgazdasági minisztérium alárendeltségében fog működni.
A tegnap elfogadott határozat jóváhagyja a tejről és tejtermékekről szóló 2022/307-es törvény alkalmazási szabályait, valamint a tejiparban használt fogalmak és kifejezések útmutatóját.
Az új struktúra nyomon követi a tehén-, bivaly-, juh- és kecsketej, illetve az ebből készülő termékek piacát, különös tekintettel a termelésre és a kereslet-kínálat egyensúlyára – magyarázta Dan Cărbunaru kormányszóvivő.
"
["post_title"]=>
string(53) "Létrejön a tej- és tejtermék-megfigyelő központ"
["post_excerpt"]=>
string(247) "Az új struktúra nyomon követi a tehén-, bivaly-, juh- és kecsketej, illetve az ebből készülő termékek piacát, különös tekintettel a termelésre és a kereslet-kínálat egyensúlyára – magyarázta Dan Cărbunaru kormányszóvivő."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(46) "letrejon-a-tej-es-tejtermek-megfigyelo-kozpont"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-02-09 10:15:00"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-02-09 08:15:00"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=423585"
["menu_order"]=>
int(17368)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[7]=>
object(WP_Post)#3767 (24) {
["ID"]=>
int(417300)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2022-07-20 09:57:59"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-07-20 06:57:59"
["post_content"]=>
string(897) "
Levették Romániát a megfigyelési listáról az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma által közzétett, az emberkereskedelemről szóló éves jelentés szerint. A hírt Lucian Bode belügyminiszter jelentette be a Facebook-oldalán.
Mint írta: “az amerikai külügyminisztériumi jelentés pozitív képet fest az emberkereskedelem elleni tevékenységről, és kiemeli a Románia által az elmúlt évben elért eredményeket”. Lucian Bode hozzátette: Romániában intézmények, jogszabályok, stratégiák és cselekvési tervek összehangolt felhasználásával dolgoznak az emberkereskedelem leküzdésén. Ennek érdekében a miniszterelnöki kancellária keretében ismét létrehozták az emberkereskedelem elleni erőfeszítéseket felügyelő bizottságot.
Az ország 214 településén kellett eddig korlátozni a vízellátást az aszály és a nagy fogyasztás miatt. Az Országos Vízügyi Igazgatóság ezért észszerű vízfogyasztásra kéri a lakosságot.
Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint csökken az ország víztartaléka, habár még elegendő a felszíni vízforrásokból központosítottan ellátott fogyasztók számára. Az ország negyven fő víztározó tavában jelenleg 3,35 milliárd köbméter víz áll rendelkezésre, a víztározók telítettsége 77,36%, ami az előző időszakhoz képest csökkenést jelent.
Az aszály miatt jelentősen megnőtt az öntözésre használt víz mennyisége, és a víztározókban leapadt a vízszint, ezért korlátozták a vízellátást 17 megye (Bihar, Botoşani, Iaşi, Vaslui, Galac, Suceava, Neamţ, Bákó, Vrancea, Szeben, Hunyad, Ilfov, Argeş, Giurgiu, Dâmboviţa, Ialomiţa, Dolj) 214 településén. Botoşani, Iaşi, Vaslui, Galac, Bákó, Suceava, Vrancea, Olt, Gorj, Hunyad és Szilágy megye 345 településén pedig félig kiszáradtak a kutak, a helyi hatóságok és katasztrófavédelmi felügyelőségek erőfeszítéseket tesznek a szükséges vízmennyiség máshonnan történő szállítására, illetve a kutak mélyítésére és kitisztítására.
A 80 aszálymegfigyelési területből 19-ben a szükséges minimum alatti hozamot regisztráltak. Legérintettebb a Szamos-Tisza medence, a Bánság, az Olt, a Szeret, valamint a Prut-Bârlad vízgyűjtő medencéje.
Csütörtök délutántól péntek délutánig 69.477 személy kapta meg Romániában a koronavírus elleni vakcinát.
50.237-en kapták meg a Pfizer-BioNTech által kifejlesztett védőoltást, 4312-en a Moderna, 6253-an az AstraZeneca és 8675-en a Johnson&Johnson vakcináját. 24.480 személynek az első, 44.997-nek a második dózist adták be. 48 esetben regisztráltak utóhatást az oltást követően, ezek közül 6 helyi, 42 általános jellegű volt. Az oltási kampány kezdetétől 4.257.317 személyt oltottak be, közülük 3.406.051-en már a második dózist is megkapták.
Jóváhagyta a kormány tegnap az Országos Légszennyezés-ellenőrzési Programról szóló határozatot – tájékoztat a Környezetvédelmi Minisztérium.
A jogszabály előírja, hogy a hatóságoknak milyen intézkedéseket kell foganatosítaniuk a légszennyezés csökkentése és a tisztább levegő biztosítása érdekében.
Tánczos Barna miniszter rámutatott, Romániának mielőbb lépnie kell, hiszen az Európai Népegészségügyi Szövetség adatai szerint a légszennyezettség okozta károk és a betegségek kezelése városi lakosonként átlagosan 1250 euróba kerül évente.
'Románia kibocsátáscsökkentési kötelezettségeinek teljesítése egy ambiciózus, de nem lehetetlen célkitűzés. Különösen azokat a káros anyagokat kell csökkentenünk, amelyeket főleg a városban használt személygépkocsik, de a lakossági egyéni fűtési rendszerek is kibocsátanak' - fogalmazott a tárcavezető.
"
["post_title"]=>
string(90) "Jóváhagyták az Országos Légszennyezés-ellenőrzési Programról szóló határozatot"
["post_excerpt"]=>
string(177) "A jogszabály előírja, hogy a hatóságoknak milyen intézkedéseket kell foganatosítaniuk a légszennyezés csökkentése és a tisztább levegő biztosítása érdekében. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(78) "jovahagytak-az-orszagos-legszennyezes-ellenorzesi-programrol-szolo-hatarozatot"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-02-09 10:10:23"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-02-09 08:10:23"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=423583"
["menu_order"]=>
int(17372)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3763 (24) {
["ID"]=>
int(417120)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2022-07-19 14:54:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-07-19 11:54:00"
["post_content"]=>
string(824) "
Fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte idén a Bukaresti Állami Operaház. A centenáriumi évadot záró operafesztiválon jelen volt a Kolozsvári Magyar Opera társulata is két produkcióval. Ennek kapcsán beszélgetett Borbély Tamás Szép Gyulával, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatójával. Adásunk folytatásában a KlausenMusik elnevezésű nyári hangversenysorozat idei nyitókoncertjéről hallhatnak. A Sepsi Art Quartet, a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király templom vonósnégyesének tagjait kolozsvári kollégánk, László Tibor kérte mikrofonhoz.
Bemutatták a vidék és a város közötti fejlődési különbségekről készült tanulmányt tegnap a Victoria Palotában. Az eseményen jelen volt Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is, aki szerint a Fenntartható Fejlődés Főosztálya által készített jelentés rámutat a város és a vidék közötti fejlődési szakadékra, amelyet jól átgondolt közberuházásokkal csökkenteni lehet.
“A fenntartható fejlődéshez mentalitásváltásra is szükség van. Ez korszerű, versenyképes és inkluzív oktatás nélkül nem lehetséges. Az új oktatási törvénytervezetek ennek az alapját teremtik meg” – fogalmazott Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes.
Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora a Románia fejlődése szempontjából aggasztó mutatókra figyelmeztetett. Az adatok azt mutatják, hogy a korai iskolaelhagyók aránya Romániában a legmagasabb az Európai Unió szintjén, ötből egy fiatal nem dolgozik, és nem is tanul. A lakosság mindössze 28%-a rendelkezik alapvető digitális ismeretekkel, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban. Az ország 17 megyéjében a vidéki gyerekek kevesebb mint fele érettségizett sikeresen 2021-ben. 2022-ben 15 megyében hasonló a helyzet. Ugyanakkor országos szinten a vidéki térségekben 66 emberből 1 részesül szociális segélyben, hatszor több, mint a városokban. 18 megyében vidéken maximum 50 lakosból 1 munkanélküli, az ország 16 megyéjében pedig vidéken csak egy orvos jut 2000 vagy több lakosra – ismertette a tanulmány fontosabb eredményeit Borbély László.
Az államtanácsos ugyanakkor leszögezte: a jelentés szembesít bennünket a jelenlegi helyzettel, és az a fontos, hogy tudjuk, hol kezdjük az építkezést.
