Júniusban két új számmal jelentkezik a Helikon irodalmi folyóirat. A június 10-i lapszám hónap szerzője Csehy Zoltán költő és műfordító, akivel új Ovidius-fordítása kapcsán készült nagyinterjú. A június 25-i szám ezzel szemben tematikus összeállítás: az Erdélyi Helikon marosvécsi írótársaságának századik évfordulójára emlékezik, és az erdélyi magyar irodalom egyik legfontosabb közösségének örökségét járja körül.
A június 10-i számban Csehy Zoltán nemcsak interjúalanyként, hanem költőként is hangsúlyosan jelen van. A Száz Pállal folytatott beszélgetés középpontjában az Átváltozások új magyar fordítása áll, de szó esik műfordításról, klasszikus műveltségről és a kortárs irodalomról is. A szépirodalmi rovatban többek között Csabai László prózája, Liliana Corobca regényrészlete, valamint Benedek Szabolcs, Molnár Dávid és Borsodi L. László versei olvashatók. A kritikai rovatban film- és színházi írások, illetve friss könyvkritikák is helyet kaptak.
A hónap második lapszáma már kifejezetten a helikoni hagyományra összpontosít. Karácsonyi Zsolt vezércikke azt vizsgálja, milyen jelentősége lehet ma a marosvécsi írótalálkozók szellemiségének. Balázs Imre József tanulmánya az egykori írótársaságot „irodalmi parlamentként” értelmezi, míg Balog Alexandra a Helikon egykori népművelő és olvasásnépszerűsítő kezdeményezéseit mutatja be. A tanulmányok mellett a lapszám gazdag versanyaggal jelentkezik: többek között Nagy Zalán, Fekete Vince, László Noémi, Lövétei Lázár László és Papp Attila Zsolt új versei szerepelnek benne.
Adásunkban Markó Béla A szeretet pokla című új szonettkötetét ajánljuk figyelmükbe, majd Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház alapító igazgatójának újabb chișinăui rendezéséről hallhatnak. Műsorunk végén a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat júniusi lapszámait ismertetjük.
Valószínűleg korlátozott jogkörű ügyvivői kormány marad az ország élén, miután az elmúlt napok történései nem vitték közelebb a politikai pártokat a kormányválság megoldásához. Ma van a parlamenti ülésszak utolsó napja, holnaptól pedig vakációra mennek a honatyák.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap délután úgy nyilatkozott, hogy mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között. Az Agerpres hírügynökség által idézett szövetségi elnök hangsúlyozta, július végéig mindenképpen megoldást kell találni a helyzetre, mert az országnak működőképes kormányra van szüksége, hogy az augusztus végi határidőig fogadják el a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó intézkedéseket, és tudják lehívni az ezekhez rendelt uniós forrásokat. Kelemen Hunor szerint ha a korábbi négypárti koalíció újjáalakítására nincs lehetőség, életképes megoldás lenne egy PNL-PSD-RMDSZ koalíció is, valamennyi fél számára elfogadható miniszterelnökkel és a pártok által jelölt miniszterekkel.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök ugyancsak hétfőn azt nyilatkozta: a múlt heti cotroceni-i egyeztetésen a PSD támogatta Kelemen Hunor javaslatát egy PSD-PNL-RMDSZ összetételű kormány alakítására, Ilie Bolojan liberális pártelnök azonban nem értett egyet ezzel. Grindeanu hangsúlyozta, jelenleg nagyon nehéz enyhíteni a feszültséget a politikai színtéren, de Romániának mielőbb működőképes kormányra van szüksége.
A védelmi minisztérium kedden közölte: egy tulceai lakos a 112-es egységes segélyhívószámon jelentette, hogy drónmaradványokra bukkant Rachelu település térségében. A helyszínre kiérkezett szakemberek megállapították, hogy a roncsokon robbanótöltet is van; ezt kedden reggel ellenőrzött körülmények között megsemmisítettek. Az ügyet a konstancai ítélőtáblai ügyészség vizsgálja.
Az előzetes szakértői vizsgálatok szerint a roncsdarabok egy olyan dróntól származnak, amelyet az ukrán kikötői infrastruktúra ellen 2026 áprilisában végrehajtott támadások során vetett be Oroszország, tehát a galaci drónbecsapódás előtt kerültek romániai területre - tájékoztatott a szaktárca.
Júniusban két új számmal jelentkezik a Helikon irodalmi folyóirat. A június 10-i lapszám hónap szerzője Csehy Zoltán költő és műfordító, akivel új Ovidius-fordítása kapcsán készült nagyinterjú. A június 25-i szám ezzel szemben tematikus összeállítás: az Erdélyi Helikon marosvécsi írótársaságának századik évfordulójára emlékezik, és az erdélyi magyar irodalom egyik legfontosabb közösségének örökségét járja körül.
A június 10-i számban Csehy Zoltán nemcsak interjúalanyként, hanem költőként is hangsúlyosan jelen van. A Száz Pállal folytatott beszélgetés középpontjában az Átváltozások új magyar fordítása áll, de szó esik műfordításról, klasszikus műveltségről és a kortárs irodalomról is. A szépirodalmi rovatban többek között Csabai László prózája, Liliana Corobca regényrészlete, valamint Benedek Szabolcs, Molnár Dávid és Borsodi L. László versei olvashatók. A kritikai rovatban film- és színházi írások, illetve friss könyvkritikák is helyet kaptak.
A hónap második lapszáma már kifejezetten a helikoni hagyományra összpontosít. Karácsonyi Zsolt vezércikke azt vizsgálja, milyen jelentősége lehet ma a marosvécsi írótalálkozók szellemiségének. Balázs Imre József tanulmánya az egykori írótársaságot „irodalmi parlamentként” értelmezi, míg Balog Alexandra a Helikon egykori népművelő és olvasásnépszerűsítő kezdeményezéseit mutatja be. A tanulmányok mellett a lapszám gazdag versanyaggal jelentkezik: többek között Nagy Zalán, Fekete Vince, László Noémi, Lövétei Lázár László és Papp Attila Zsolt új versei szerepelnek benne.
Románia 32,7 milliárd euró külkereskedelmi mérleghiánnyal zárta 2025-öt – közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS). 2024-hez képest a külkereskedelmi…
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona december végén 201 milliárd lej volt, 34…
A szilágycsehi református templom tornyának múlt keddi összeomlása előtt négy napon át egyre súlyosbodó szerkezeti károsodások jelezték az épület gyorsuló…
Románia délkelet-európai viszonylatban az első, világviszonylatban pedig Spanyolország után a második helyet foglalta el 2025-ben pizzarendelések tekintetében – közölte a…
Az Egyesült Államok márciust jelölte meg céldátumként egy orosz–ukrán békeegyezményre a Kijevvel folytatott legutóbbi tárgyalásokon – értesült a Reuters. A…
Lia Savonea szerint Ilie Bolojan miniszterelnök levele, amelyben figyelmeztette az alkotmánybíróságot az uniós források elvesztésének kockázatára, összeegyeztethetetlen a hatalmi ágak…
A kürpödi (Chirpăr) család egyetlen túlélő gyermekét sürgősségi eljárással nevelőszülői gondozásba helyezték, miután két testvére vízbe fúlt, másik kettő pedig…
A két ország közzétette az ideiglenes kereskedelmi keretegyezményt, amely a vámok csökkentését, az energia‑együttműködés átalakítását és a gazdasági kapcsolatok mélyítését…
Románia 32,7 milliárd euró külkereskedelmi mérleghiánnyal zárta 2025-öt - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS). 2024-hez képest a külkereskedelmi mérleg 673 millió euróval, vagyis 2 százalékkal javult. A termékexport értéke 4,2 százalékkal 96 milliárd euróra nőtt, míg az importé 2,6 százalékkal 129 milliárd euróra emelkedett.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona december végén 201 milliárd lej volt, 34 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. A magánnyugdíjalapok romániai eszközökbe, főként államkötvényekbe és a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) jegyzett részvényekbe fektették a megtakarítások 94 százalékát.
Ismét jegyezhetők mától a Tezaur államkötvények - közölte a pénzügyminisztérium. A február 9. és március 6. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,10, 6,55 és 7 százalékot kamatoznak. Az államkötvények névértéke 1 lej, a kibocsátási tájékoztatóban meghatározott feltételek szerint kifizetett éves kamatuk adómentes.
A szilágycsehi református templom tornyának múlt keddi összeomlása előtt négy napon át egyre súlyosbodó szerkezeti károsodások jelezték az épület gyorsuló állagromlását - tájékoztatott a román kulturális minisztérium. Eszerint január 30-án, a vakolat eltávolítása során kiderült, hogy a kőfalazat állapota a korábbi műszaki becsléseknél jóval rosszabb. A szakemberek állványozással és külső és belső megtámasztással próbálták stabilizálni a torony alsó részét, de február 3-án délután a szerkezeti romlás felgyorsult, és a torony kevesebb mint három órával az utolsó ellenőrzés után összeomlott. Közölte azt is, az Országos Örökségvédelmi Intézet szakemberei február 6-án háromdimenziós lézerszkenneléssel felmérték az épületet, és a fennmaradó értékes elemeket szigorú felügyelet mellett kimentik a romok alól.
Románia délkelet-európai viszonylatban az első, világviszonylatban pedig Spanyolország után a második helyet foglalta el 2025-ben pizzarendelések tekintetében - közölte a Glovo futárszolgálat. A pizza nemzetközi napja alkalmából közzétett elemzés szerint 2025-ben a szerelmesek napján, február 14-én rendelték a legtöbb pizzát Romániában, több mint 18 ezer adagot. A legnépszerűbb pizzafajta a Diavola volt, amelyet a Quattro Stagioni, a Margherita, a Capricciosa és a Quattro Formaggi követett. Az ország legnagyobb pizzakedvelőjének egy kolozsvári felhasználó bizonyult, aki 396 pizzát rendelt az elmúlt év folyamán. A legnagyobb összegű pizzarendelést egy aradi fogyasztó adta le tavaly, aki 2800 lejt fizetett a kiszállított csomagért.
A kormánykoalícióban ismét terítékre kerül a január elsejétől megemelt helyi adók kérdése. A hírt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jelentette be, majd Alexandru Nazare pénzügyminiszter és Ilie Bolojan kormányfő is megerősítette. Az előzmény: Székelyföld számos településén utcára vonultak az adóemelések miatt elégedetlen emberek.
Az RMDSZ elnöke leszögezte: jogosnak tartja az emberek dühét és csalódottságát, Ezért törvénymódosítást kezdeményez, hogy az önkormányzatok csökkenthessék a már elfogadott adókat, illetve visszavezessék az eltörölt kedvezményeket, kiemelten a fogyatékkal élő személyek és a leginkább kiszolgáltatott családok számára.
A hatályos jogszabályok ezt nem teszik lehetévő – ismerte el a pénzügyminiszter a múlt heti kormányülés után, hozzátéve, hogy a jogi megoldást annak függvényében dolgozzák ki, hogy milyen politikai döntés születik a koalíció eheti ülésén.
A Bolojan-kabinet által tavaly elfogadott megszorítások alapján az év elejétől átlagosan 70-80 százalékkal emelkedett az ingatlanok és a gépjárművek után fizetett helyi adó. Esetenként azonban a növekedés elérte a 150 százalékot is.
Az adóemelések miatti elégedetlenség precedens nélküli utcai tiltakozásokban csúcsosodott ki több székelyföldi településen, ami a rádiónknak nyilatkozó szakértő szerint részben a magyar többségű megyék bérhelyzetével magyarázható. Veres Valér egyetemi tanárt, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének dékánhelyettesét arról kérdeztük, miért lázadtak fel éppen a székely az egész országot érintő adóemelések ellen, és milyen mértékben irányul a tiltakozás a kormány és Bukarest, illetve az RMDSZ ellen.
Orbán Szabolcs interjújában a Romanian Economic Monitor tagja, Nagy Bálint Zsolt közgazdász arról beszél, hogy a nehezén már túlvagyunk, az idei évben már nem lesz szükség adóemelésekre.
Az Egyesült Államok márciust jelölte meg céldátumként egy orosz–ukrán békeegyezményre a Kijevvel folytatott legutóbbi tárgyalásokon – értesült a Reuters. A hírügynökségnek három forrás is megerősítette az értesülést, azonban azt is hozzátették, hogy a határidő valószínűleg csúszni fog, mert a legfontosabb kérdésekben nincs megállapodás.
A tervek szerint az esetleges békemegállapodást népszavazásra bocsátanák Ukrajnában, és a referendummal egy időben országos választásokat is tartanának – ennek megszervezése azonban jogi és logisztikai akadályokba ütközik a hadiállapot miatt.
Az amerikai tárgyalók állítólag azzal sürgették a megegyezést, hogy a novemberi félidős választások közeledtével Trump elnök figyelme a belföldi ügyek felé fordul.
A témával kapcsolatban az amerikai elnök annyit jegyzett sejtelmesen újságíróknak nyilatkozva, hogy „valami történhet” az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott legutóbbi tárgyalások eredményeként.
A Washington közvetítésével zajló orosz-ukrán tárgyalások második fordulója csütörtökön zárult le Abu-Dzabiban.
Lia Savonea szerint Ilie Bolojan miniszterelnök levele, amelyben figyelmeztette az alkotmánybíróságot az uniós források elvesztésének kockázatára, összeegyeztethetetlen a hatalmi ágak szétválasztásának elvével.
A kormányfő azt jelezte az alkotmánybíróságnak, hogy a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló döntés további halasztása veszélybe sodorhatja a helyreállítási alap egy részét.
Savonea szerint ez beavatkozás az igazságszolgáltatásba. A legfelsőbb bíróság elnöke úgy véli a kormányfő figyelmeztetése nyomásgyakorlásnak minősül. Hangsúlyozta: a döntéseknek kizárólag jogi elemzésen, nem pedig politikai vagy költségvetési szempontokon kell alapulniuk. Az alkotmánybíróság feladata nem a kormányzati politika támogatása, hanem az alkotmányosság védelme – mutatott rá a legfelsőbb bíróság elnöke.
A miniszterelnök szerint a kormány célja az, hogy egy időben fogadja el a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló két nagy törvénycsomagot - még a 2026-os költségvetés jóváhagyása előtt.
Ilie Bolojan a szociális érdekegyeztető tanács pénteki ülésén egyúttal bemutatta a büdzsé főbb mutatóit: 6,2%-os költségvetési hiánycél, a GDP 7%-át kitevő beruházások – ha befejeződnek augusztus végéig az országos helyreállítási tervben finanszírozott projektek -, és 4%-os inflációs cél az év végére.
A munkáltatói oldal azt hangsúlyozta, hogy kisebb, hatékonyabb államot, kevesebb adminisztrációt és több beruházási ösztönzőt szeretnének.
A szakszervezetek viszont ellenzik a létszámleépítést, mivel érvelésük szerint a közigazgatás már most is munkaerőhiánnyal küzd.
A kürpödi (Chirpăr) család egyetlen túlélő gyermekét sürgősségi eljárással nevelőszülői gondozásba helyezték, miután két testvére vízbe fúlt, másik kettő pedig korábban tüdőgyulladás szövődményeibe halt bele - tájékoztatott a Szeben megyei gyermekvédelem.
Az intézkedésre a gyermek fizikai és érzelmi integritásának védelme érdekében volt szükség. A döntést a bíróság hozta meg a kockázati tényezők elemzésének lezárulta után.
A két ország közzétette az ideiglenes kereskedelmi keretegyezményt, amely a vámok csökkentését, az energia‑együttműködés átalakítását és a gazdasági kapcsolatok mélyítését célozza. A felek szerint ez a lépés a márciusra tervezett teljes körű kereskedelmi megállapodás előszobája.
Az USA jelentősen csökkenti az indiai termékekre kivetett vámokat – 50 százalékról 18-ra. A 25 százalékos büntetővámot – amelyet India orosz olajvásárlásai miatt vezettek be – most visszavonták, miután India vállalta, hogy az USA‑ból és Venezuelából vásárol olajat.
A megállapodás részeként India vállalja, hogy 500 milliárd dollár értékben vásárol amerikai termékeket öt év alatt, többek között: olajat és gázt, kokszolható szenet, repülőgépeket és alkatrészeket, technológiai termékeket (pl. AI‑hoz használt GPU‑kat). Ugyanakkor India csökkenti vagy eltörli a vámokat számos amerikai termékre, köztük mezőgazdasági árukra és alkoholos italokra.
Románia 32,7 milliárd euró külkereskedelmi mérleghiánnyal zárta 2025-öt - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS). 2024-hez képest a külkereskedelmi mérleg 673 millió euróval, vagyis 2 százalékkal javult. A termékexport értéke 4,2 százalékkal 96 milliárd euróra nőtt, míg az importé 2,6 százalékkal 129 milliárd euróra emelkedett.
