Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3587 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Román zászlókkal takartatta el a magyar feliratokat egy vásári kürtőskalácssütőn a hétvégi nagybányai Gesztenyefesztiválon Catalin Cherecheș polgármester.
Az adóhatóság elnöke tegnap közölte, hogy 246 milliárd lej bevétel érkezett az államkasszába az idei első nyolc hónapban, az év végéig pedig 375 milliárd lej bevétellel számolnak.
Elfogadta a kormány az egészségbiztosítóval szerződéses viszonyban álló magánszolgáltatók által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokért fizetendő személyes hozzájárulás bevezetésének mechanizmusát – jelentette be egy sajtótájékoztatón Ioana Mihăilă egészségügyi miniszter. Az erről szóló sürgősségi kormányrendeletbe foglaltak július 1-jétől lépnek érvénybe.
A miniszterelnök szerint a kormány gazdasági intézkedéseinek pozitív hatásait igazolja, hogy tavaly 150 milliárd lejre nőtt a nettó beruházások összértéke.…
A szállítók érdekvédelmi szervezete, a COTAR szerint a munkaügyi minisztériumnak 20 ezer sofőr munkaszerződését kell ellenőriznie, hiszen ebben az ágazatban…
Thurzó Zoltán nagyváradi zongorista bejelentette a közösségi oldalán, hogy újabb rekordot állított fel, hiszen megtartotta a világ leghosszabb koncertjét. A…
Több, mint 4,6 millió lakos kapta meg eddig a COVID-19 elleni oltás első vagy mindkét adagját, ebből 4,4 millió mindkét dózist – jelentette be csütörtök este Valeriu Gheorghiţă katonaorvos, az oltáskampány vezetője.
A svájci kormány (Bundesrat) pénteken megerősítette az ország semlegesség melletti elkötelezettségét és leszavazta svájci harci eszközök Ukrajnába szállításának lehetőségét. A…
A Giorgia Meloni vezette jobbközép szövetség győzött az előzetes eredmények szerint a tegnapi olaszországi előrehozott parlamenti választáson. A Meloni vezette…
Az Európai Unió újabb, nyolcadik Oroszország elleni szankciós csomagja megtilthatja a tagállamoknak, hogy okostelefonokat, radarokat és egyéb fejlett technológiájú termékeket…
Negyvenöt oltóközpont ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét, további 136-nál pedig csökkentették az oltópontok számát – közölte az országos oltási kampány koordinátora. Valeriu Gheorghiţă szerint így több mobil oltócsapat tud majd kiszállni a vidéki településekre.
Románia „úttörő szerepet” vállalt az illegális hulladékkereskedelem elleni küzdelemben a határokon átnyúló digitális hulladékkövető rendszer bevezetésével – jelentette ki Tánczos…
Román zászlókkal takartatta el a magyar feliratokat egy vásári kürtőskalácssütőn a hétvégi nagybányai Gesztenyefesztiválon Catalin Cherecheș polgármester.
Az esetről a Krónika című lap számolt be. A harmadik mandátumát töltő elöljárónak a fesztivál előkészületei során nem tetszett, hogy a rendezvényen felállított kürtőskalácssütőn nem tüntették fel román nyelven is az édesség elnevezését. Ezért felszólította egyik városházi beosztottját, hogy takarja el román zászlókkal a magyar feliratokat. Az RMDSZ Máramaros megyei szervezete állásfoglalást tett közzé közösségi oldalán, amelyben érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte a polgármester gesztusát. Úgy értékelték, az elöljáró ezzel árkot ás a város román és magyar közössége közé. A szervezet tudatta, hogy Pap Zsolt István, Nagybánya RMDSZ-es alpolgármestere elrendelte: vegyék le a román zászlókat a kürtőskalácssütőről. Ezt követően a polgármester bejelentette, azonnali hatállyal visszavonja Pap Zsolt István valamennyi alpolgármesteri hatáskörét.
Az adóhatóság elnöke tegnap közölte, hogy 246 milliárd lej bevétel érkezett az államkasszába az idei első nyolc hónapban, az év végéig pedig 375 milliárd lej bevétellel számolnak.
Lucian Ovidiu Heiuș szerint az első nyolc hónapban a bevételek több mint 22 százalékkal nőttek névleges érték szerint, reálértékben pedig több mint 12 százalékkal voltak nagyobbak éves összevetésben.
Elfogadta a kormány az egészségbiztosítóval szerződéses viszonyban álló magánszolgáltatók által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokért fizetendő személyes hozzájárulás bevezetésének mechanizmusát - jelentette be egy sajtótájékoztatón Ioana Mihăilă egészségügyi miniszter. Az erről szóló sürgősségi kormányrendeletbe foglaltak július 1-jétől lépnek érvénybe.
Az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) elnöke, Adrian Gheorghe szerint a jogszabály többek között előírja, hogy a magán egészségügyi szolgáltatónak minden esetben ismertetnie kell a hozzá forduló beteggel egy hozzávetőleges költségelőirányzatot, megjelölve ebben, hogy a páciens ellátásának költségeiből mennyit fedez az egészségbiztosítási alap, és mennyit számol fel ezen felül a szolgáltató. Rámutatott, a beteg voltaképpen egy személyes hozzájárulást fizet, amely a szolgáltató által megállapított ár és az egészségbiztosítási alapból megtérített összeg közti különbségnek felel meg. A szakember hozzátette, a biztosítottak jelenleg is igénybe vehetik a biztosítási pénztárral szerződéses viszonyban álló magán egészségügyi intézmények szolgáltatásait, a jelenleg hatályos törvények azonban nem teszik lehetővé utóbbiak számára, hogy az egészségügyi alapból megtérített összegen felül pénzt kérjenek el a betegektől.
A miniszterelnök szerint a kormány gazdasági intézkedéseinek pozitív hatásait igazolja, hogy tavaly 150 milliárd lejre nőtt a nettó beruházások összértéke.
Nicolae Ciucă hangsúlyozta Facebook-bejegyzésében, hogy a befektetők bíznak a román gazdaságban. Szerinte ezt az is alátámasztja, hogy 2022-ben 8,5 százalékkal nőtt a nettó beruházások összértéke az egy évvel korábban jegyzettnél.
„Ezek a fejlődő beruházások hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez és újak létrehozásához, hosszú távon pedig a lakosság jövedelmének növekedéséhez” – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormány gazdaságpolitikájának sikerességét igazolja Nicolae Ciucă szerint a bruttó hazai termék tavalyi 4,8 százalékos bővülése, a 11 milliárd eurót meghaladó külföldi befektetések, továbbá az uniós alapok 73 százalékos lehívási aránya és a 85 milliárd eurót összesítő export is.
A szállítók érdekvédelmi szervezete, a COTAR szerint a munkaügyi minisztériumnak 20 ezer sofőr munkaszerződését kell ellenőriznie, hiszen ebben az ágazatban nagyon elterjedtek a munkáltatók által elkövetett visszaélések.
Az érdekvédelmi szervezet szerint leginkább az figyelhető meg, hogy egyes munkáltatók nem fizetnek társadalombiztosítási járulékokat az alkalmazottaik után. De az sem ritka, hogy nem kötnek munkaszerződést a sofőrökkel, hanem úgynevezett partneri státusban foglalkoztatják a valójában feketén fizetett alkalmazottak. A szervezet örömét fejezte ki, hogy a minisztérium elkezdte vizsgálni a munkaszerződéseket a visszaélések visszaszorítása érdekében. A fővárosban a munkafelügylőség a hétvégén egy olyan szállító céget fedezett fel, amely 827 alkalmazottat foglalkoztatott munkaszerződés nélkül.
Thurzó Zoltán nagyváradi zongorista bejelentette a közösségi oldalán, hogy újabb rekordot állított fel, hiszen megtartotta a világ leghosszabb koncertjét.
A zongoristának sikerült 130 órán át játszania úgy, hogy óránként öt perces szüneteket tartott. Eddig 127 óra 8 perc és 38 mársodperc volt a csúcs, amit egy indiai zongorista tartott. A nagyváradi zongorista rekordját még jóvá kell hagynia a rekordok könyvét vezető bizottságnak. Júniusban Thurzó Zoltán egy másik rekordot is felállított. Akkor Nepálban 5324 méter magasságban 132 percen át zongorázott 3 foknál alacsonyabb hőmérsékleten.
Több, mint 4,6 millió lakos kapta meg eddig a COVID-19 elleni oltás első vagy mindkét adagját, ebből 4,4 millió mindkét dózist - jelentette be csütörtök este Valeriu Gheorghiţă katonaorvos, az oltáskampány vezetője.
Ez azt jelenti, hogy a romániai lakosság körében mintegy 25%-os az átoltottság. Gheorghiţă erről annak kapcsán nyilatkozott, hogy hat hónap telt el az oltáskampány kezdete óta. Az oltásra jogosult, azaz 12 évesnél idősebb lakosság körében az átoltottsági arány a következő régiókban haladja meg a a 30%-ot: Bukarest - 45,14%; Kolozs megye - 41,9%; Szeben megye - 35,4%; Brassó megye - 33,2%; Temes megye - 32%; Konstanca megye - 31,9%; Fehér megye - 30,9%; Ilfov megye - 30%.
A svájci kormány (Bundesrat) pénteken megerősítette az ország semlegesség melletti elkötelezettségét és leszavazta svájci harci eszközök Ukrajnába szállításának lehetőségét.
A berni kormány Németország, Dánia és Spanyolország azon kéréséről döntött, hogy az alpesi országtól vásárolt és ott gyártott harci eszközöket továbbíthasson Ukrajnába. A svájci harci eszközökről szóló törvény értelmében bárki, aki ilyen felszerelést rendel az országtól, egyúttal beleegyezik, hogy a megvásárolt eszközöket nem adja tovább hadban álló harmadik félnek. A három ország azonban arra kérte Bernt: ez esetben tegyen kivételt.
Ragaszkodnunk kell a háborús eszközökről szóló törvényhez – szögezte le a Bundesrat, kiemelve, hogy ennek ellenére változatlanul elítélik Moszkva Kijev ellen indított hadjáratát, és az EU által meghozott szankciókat is alkalmazzák Oroszország ellen.
A svájci parlament leszavazta azon javaslatot is, amely indítványozta, hogy Svájc is támogassa hadi eszközökkel Ukrajnát. Mint elmondták, ez csak akkor történhet meg, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) egységesen elítéli a háborút, erre azonban Oroszország vétója miatt nem fog sor kerülni.
A Giorgia Meloni vezette jobbközép szövetség győzött az előzetes eredmények szerint a tegnapi olaszországi előrehozott parlamenti választáson.
A Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI), a Matteo Salvini vezette Liga, a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI), valamint más, kisebb pártok alkotta jobbközép szövetség a voksok 41-45 százalékát nyerheti. Ez elegendő ahhoz, hogy a törvényhozás mindkét házában többsége legyen. A balközép koalíció, amelyet az Enrico Letta vezette Demokrata Párt (PD), a Zöldek, az Olasz Baloldal (SI) és az Emma Bonino vezette Europa+ alkot, a szavazatok 25-29 százalékát szerezte meg. A legtöbb szavazatot szerzett parlamenti párt vezetőjeként Meloni kaphat kormányalakítási megbízást, s ezzel ő lehet az ország első női miniszterelnöke. Meloninak és szövetségeseinek szembe kell nézniük az ukrajnai háború hatásaival, a magasra szökő energiaárakkal, az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságának újbóli lassulásával. A 45 éves Meloni megígérte, hogy támogatja a nyugati politikát Ukrajnával kapcsolatban és nem kockáztatja Olaszország pénzügyeit.
Az Európai Unió újabb, nyolcadik Oroszország elleni szankciós csomagja megtilthatja a tagállamoknak, hogy okostelefonokat, radarokat és egyéb fejlett technológiájú termékeket exportáljanak Oroszországba.
Az Euobserver portál szerint Írország, Lengyelország és a balti államok összeállítottak már egy erre vonatkozó listát, amely szerint lézereket sem lehet exportálni. Azt is megtiltanák az európai vállalatoknak, hogy információtechnológiai szolgáltatásokat biztosítsanak orosz ügyfeleiknek. A gyémántokkal való tranzakciókat is betiltanák, akárcsak azt, hogy oroszoknak adjanak el ingatlanokat.
Negyvenöt oltóközpont ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét, további 136-nál pedig csökkentették az oltópontok számát - közölte az országos oltási kampány koordinátora. Valeriu Gheorghiţă szerint így több mobil oltócsapat tud majd kiszállni a vidéki településekre.
A katonaorvos azt is elmondta, hogy 314 oltóközpont rövidebb nyitva tartásra vált, az eddigi napi 12 óra helyett hat vagy akár négyórás nyitva tartással fog működni. Azt is mérlegelik, hogy bizonyos oltóközpontok hetente egy, két vagy három napra zárjanak be, hogy még több mobil csapat tudjon vidéken oltani - magyarázta a szakember. Gheorghiţă azt is elmondta, arra számít, hogy a hideg idő beálltával, amikor az emberek inkább zárt térben tartózkodnak, ismét nőni fog a koronavírusos megbetegedések száma Romániában, és csak oltással kerülhető el, hogy az esetszám-növekedés jelentős legyen.
Románia „úttörő szerepet” vállalt az illegális hulladékkereskedelem elleni küzdelemben a határokon átnyúló digitális hulladékkövető rendszer bevezetésével – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
Sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján a tárcavezető elmondta, hogy a Környezetőrség a múlt évtől valamennyi hulladékszállítmányt vagy használt árut ellenőriz a határon. A rendszert most kiterjesztik, és új szabályokat vezetnek be a használt áruk értékesítésére. Így nyomon lehet követni, hogy hová kerül a használt áru az országban, és megakadályozható a külföldi hulladékok „Romániában felejtése”.
Tánczos elmondta, hogy a Romániában már alkalmazott rendszert hamarosan valamennyi uniós tagállam köteles lesz bevezetni, „ilyen szempontból úgymond úttörő munkát is végzünk”. Egy korábbi Facebook-bejegyzésében a miniszter arról számolt be, hogy eddig 114.000 tonna Romániába érkezett, újrahasznosítható hulladékszállítmányt ellenőriztek és 3400 tonna szállítmányt állítottak meg a határon.
Román zászlókkal takartatta el a magyar feliratokat egy vásári kürtőskalácssütőn a hétvégi nagybányai Gesztenyefesztiválon Catalin Cherecheș polgármester.
Az esetről a Krónika című lap számolt be. A harmadik mandátumát töltő elöljárónak a fesztivál előkészületei során nem tetszett, hogy a rendezvényen felállított kürtőskalácssütőn nem tüntették fel román nyelven is az édesség elnevezését. Ezért felszólította egyik városházi beosztottját, hogy takarja el román zászlókkal a magyar feliratokat. Az RMDSZ Máramaros megyei szervezete állásfoglalást tett közzé közösségi oldalán, amelyben érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte a polgármester gesztusát. Úgy értékelték, az elöljáró ezzel árkot ás a város román és magyar közössége közé. A szervezet tudatta, hogy Pap Zsolt István, Nagybánya RMDSZ-es alpolgármestere elrendelte: vegyék le a román zászlókat a kürtőskalácssütőről. Ezt követően a polgármester bejelentette, azonnali hatállyal visszavonja Pap Zsolt István valamennyi alpolgármesteri hatáskörét.
