Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3756 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Az RMDSZ törvényhozói kizárólag az önkormányzati alkalmazottak bérének emelését fogják támogatni – szögezte le a szövetség alsóházi frakciójának vezetője, Csoma Botond.
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter szerint az ellene felhozott plágiumvádak „fő célja” az új tanügyi törvények „leállítása”. A tárcavezető Emilia Şercan…
Az Európai Parlament csütörtökön 378 szavazattal, 255 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett megszavazta a szexuális és reproduktív jogokról szóló jelentést, amelyben a képviselõk hangsúlyozzák, hogy garantálni kell, hogy a nõk rendelkezésére álljon a biztonságos és legális terhességmegszakítás.
A romániai háztartások rezsiköltsége emelkedett a legnagyobb mértékben az Európai Unióban 2010-2021 között a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány Szociális Monitor elnevezésű projektjének infografikája szerint.
A romániai éttermek mintegy 73 százaléka számára problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, a legtöbb eldobott termék az alapanyagok közül kerül ki, azaz zöldség, gyümölcs vagy hús – derül ki egy idén április és augusztus között végzett felmérésből.
Tizenhét európai uniós tagállam vezetõje közös levelet tett közzé, amelyben elítélték „az alapvetõ jogokkal szembeni fenyegetéseket”, és az LMBT-közösséggel szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem folytatására szólítottak fel Az EU-csúcstalálkozót megelõzõen,
A Variety magazin értesülései szerint Volodimir Zelenszkij remélte, hogy videókapcsolat révén beszédet mondhat a vasárnapi rendezvényen – ahogy a Grammy-…
Japánba utazott Nicolae Ciucă miniszterelnök, aki háromnapos látogatáson vesz részt a távol-keleti országban Abe Sinzó volt miniszterelnök temetési szertartása alkalmából.
Újabb lazító intézkedések bevezetéséről döntött csütörtöki ülésén a kormány – jelentette be a kabinet ülését követően a miniszterelnök. Florin Cîţu szerint többek között döntés született arról, hogy mind a zárt térben tartott, mind a szabadtéri sportrendezvények esetében a helyek 50 százalékát foglalhatják el a nézők.
Az RMDSZ törvényhozói kizárólag az önkormányzati alkalmazottak bérének emelését fogják támogatni - szögezte le a szövetség alsóházi frakciójának vezetője, Csoma Botond.
A képviselőházi frakció ülésén megerősítették azt az álláspontot, miszerint a képviselők és szenátorok fizetésének a 2021-es minimálbér függvényében történő újraszámolása nem prioritás, és kizárólag az önkormányzatoknál dolgozó alkalmazottak juttatásának az emelését támogatják a keddi képviselőházi plénumon. A politikus nyomatékosította, ez a béremelés nem veszélyeztet egy jövőbeni nyugdíj-, illetve minimálbéremelést, amelyről a jövő évi költségvetés összeállítása során egyeztet a kormánykoalíció.
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter szerint az ellene felhozott plágiumvádak "fő célja" az új tanügyi törvények "leállítása". A tárcavezető Emilia Şercan újságíró hétfőn közzétett tényfeltáró anyagára reagált. A cikk szerint Sorin Cîmpeanu korábban fejezeteket másolt más egyetemi oktatók munkáiból, amelyeket utólag sajátjaként állított be.
Az Európai Parlament csütörtökön 378 szavazattal, 255 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett megszavazta a szexuális és reproduktív jogokról szóló jelentést, amelyben a képviselõk hangsúlyozzák, hogy garantálni kell, hogy a nõk rendelkezésére álljon a biztonságos és legális terhességmegszakítás.
Az uniós parlamenti képviselõk többsége szerint néhány tagállamban még mindig szigorú korlátok közé szorítják a nõk abortuszhoz való jogát, aminek következtében a nõknek illegális terhességmegszakításhoz kell folyamodniuk, vagy terhességüket akaratuk ellenére ki kell hordaniuk, ami viszont az emberi jogaik megsértését jelenti.
A romániai háztartások rezsiköltsége emelkedett a legnagyobb mértékben az Európai Unióban 2010-2021 között a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány Szociális Monitor elnevezésű projektjének infografikája szerint.
A dokumentum a 2015-ös közüzemi számlák átlagos értékét tekinti referenciának; míg 2010-ben ennél 23 százalékkal kisebb, 2021-ben már 24 százalékkal nagyobb volt a romániai háztartások átlagos rezsiköltsége. Az alapítvány szerint ez a legnagyobb mértékű növekedés az EU-ban, ahol az átlagos rezsiköltség a referenciaérték 89 százalékáról a 110 százalékára nőtt a tizenegy év alatt.
A romániai éttermek mintegy 73 százaléka számára problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, a legtöbb eldobott termék az alapanyagok közül kerül ki, azaz zöldség, gyümölcs vagy hús – derül ki egy idén április és augusztus között végzett felmérésből.
A lejáró szavatosságú élelmiszerek felét kidobják, 20 százalékát pedig újra felhasználják más ételek elkészítéséhez; a fennmaradó 30 százalékot a személyzetnek vagy állatmenhelyeknek adományozzák, visszaszolgáltatják a beszállítónak, vagy még a szavatossági idő lejárta előtt felhasználják - derül ki az étterem üzemeltetők munkáltatói szövetségével és a Mastercarddal partnerségben készített felmérésből. A felmérés 2022 áprilisa és augusztusa között készült. A válaszadók 72 százaléka valamilyen éttermet, 17 százaléka étteremláncot, 6 százaléka kávézót és cukrászdát üzemeltet. A hibahatár 1-3 százalék.
Tizenhét európai uniós tagállam vezetõje közös levelet tett közzé, amelyben elítélték "az alapvetõ jogokkal szembeni fenyegetéseket", és az LMBT-közösséggel szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem folytatására szólítottak fel Az EU-csúcstalálkozót megelõzõen,
António Guterres ENSZ-fõtitkárral tartott közös sajtótájékoztatóján David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke újságírói kérdésre válaszolva - kijelentette: az uniós intézmények elkötelezettek a jogállamiság tiszteletben tartása mellett. Itt az idõ, hogy olyan tagállamok esetében, ahol megsértik a jogállamiságot, az unió alkalmazza a január elseje óta érvényes jogállamisági feltételrendszerrõl szóló rendeletet, melynek értelmében kötelezettségszegés esetén az EU felfüggesztheti az uniós pénzek kifizetését. A múlt héten Budapesten elfogadott pedofilellenes magyar törvényre vonatkozó kérdésre válaszolva az uniós csúcstalálkozóra érkezõ tagállami vezetõk között Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: a magyar szabályozás nincs összhangban az európai értékekkel. Macron reményét fejezte ki, hogy a tagállami vezetõk megbeszélése arra készteti majd Orbán Viktort, hogy maga módosítsa a törvény szövegét. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök egy újságírói kérdésre adott személyes hangú válaszában azt mondta: a legnehezebb dolog volt számára elfogadni saját homoszexualitását, és az, hogyan mondja el azt szüleinek. Marc Rutte holland miniszterelnök kijelentette: Magyarországnak "hatályon kívül kell helyeznie" az LMBT-közösséget megbélyegzõ törvényét, és tiszteletben kell tartania az EU-szerzõdések vonatkozó cikkében rögzített alapvetõ emberi jogokat. Ezek nem képezik vita tárgyát, ellenkezõ esetben "távozni kell" - mondta. Alexander De Croo belga miniszterelnök hangsúlyozta: Európa szabályokkal rendelkezõ "klub", ahol az országok nem kaphatnak pénzt, ha figyelmen kívül hagyják a szabályokat.
A Variety magazin értesülései szerint Volodimir Zelenszkij remélte, hogy videókapcsolat révén beszédet mondhat a vasárnapi rendezvényen – ahogy a Grammy- és a Golden Globe-gálán történt –, de a kérését elutasították.
A hírről beszámoló The Guardian brit napilap emlékeztet, hogy a háború kitörése óta eltelt egy évben a humoristából lett ukrán politikus szerepelt számos kulturális seregszemlén, legutóbb a Cannes-i és a Berlini Filmfesztiválon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a Grammy-gálán, 2022. április 4-én
Ezzel szemben az Oscar-díj ügyvezető producere, Will Packer mindössze egyperces csendet engedélyezett az ukrán háború kapcsán, illetve aggályainak adott hangot Zelenszkij felszólalását illetően mondván, hogy a konfliktus érintettjei kivétel nélkül fehérek, míg korábbi, színes bőrűeket érintő tragédiák nem kaptak hasonló figyelmet.
Japánba utazott Nicolae Ciucă miniszterelnök, aki háromnapos látogatáson vesz részt a távol-keleti országban Abe Sinzó volt miniszterelnök temetési szertartása alkalmából.
A kormányfő ma megbeszéléseket folytatott a parlamenti román-japán baráti tagozat küldöttségével. Megállapodtak, a stratégiai partnerség szintjére emelik a két ország közötti kapcsolatokat. Ciucă emlékeztetett: a merénylet révén tragikusan elhunyt Sinzó a 2018-as bukaresti látogatásán egyetértett azzal, hogy Japán stratégiai partnerséget építsen Romániával. A gazdasági együttműködés szintén fontos témája volt a megbeszéléseknek, mivel Japán a legnagyobb ázsiai befektető hazánkban. A miniszterelnök hangsúlyozta Bukarest eltökéltségét a beruházások fellendítése iránt. Jelezte: a kétoldalú kapcsolatok a közelmúltban biztató dinamikát mutattak. Románia lehetőségeket kínál befektetésekre a zöld energia, az innováció, a zöld hidrogén előállítása és a közlekedési infrastruktúra területén.
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter szerint semmi nem indokolja, hogy egyes településeken csökkentsék a hőmérsékletet az oktatási intézményekben.
Rámutatott, a kormány a tél folyamán biztosítja az iskolák működését, kifizeti az árkülönbségeket az esetleges energiaár-ingadozások esetén. „Semmilyen formában nem indokoltak azok az elszigetelt kezdeményezések, amelyek csökkentenék a hőmérsékletet az iskolákban, vagy éppen az online oktatásra való áttérést szorgalmazzák” – írta közösségi oldalán a miniszter. Cîmpeanu hozzátette: a megyei tanfelügyelőségeknek fel kell venniük a kapcsolatot a helyi hatóságokkal, és közösen kell meggyőződniük, hogy mindenütt biztosított-e a tanuláshoz való jog.
Újabb lazító intézkedések bevezetéséről döntött csütörtöki ülésén a kormány - jelentette be a kabinet ülését követően a miniszterelnök. Florin Cîţu szerint többek között döntés született arról, hogy mind a zárt térben tartott, mind a szabadtéri sportrendezvények esetében a helyek 50 százalékát foglalhatják el a nézők.
Egy másik intézkedés értelmében a szabadtéri előadásokon, koncerteken, fesztiválokon és kulturális rendezvényeken legtöbb 2500-an vehetnek részt. Ez a létszám csak abban az esetben haladható meg, ha valamennyi résztvevő be van oltva koronavírus ellen. Az esküvőkön, keresztelőkön és más magánrendezvényeken szabadtéri helyszín esetében 150-en, zárt térben legtöbb 100-an vehetnek részt korlátozások nélkül. Zárt térben 300-ra növelhető a létszám, ha a meghívottak megkapták az oltást, negatív tesztet tudnak felmutatni, vagy igazolják, hogy átestek a betegségen. A gazdasági egységek hajnali 2 óráig tarthatnak nyitva, ugyanakkor a bárok, klubok, diszkók kapacitásuk 70 százalékával működhetnek, amennyiben minden vendég be van oltva. Egy másik döntés értelmében a szállodák, panziók és más kereskedelmi szálláshelyek befogadóképességük 100 százalékát kihasználhatják, megszűnnek az ezzel kapcsolatos eddigi korlátozások - mondta a miniszterelnök. Raed Arafat belügyi államtitkár hozzátette, a különböző képzések, workshopok esetében zárt térben 150, szabadtéren 200 fő a megengedett maximális létszám, a konferenciákon pedig legtöbb 150-en vehetnek részt, ha biztosított a 2 négyzetméteres felület személyenként.
Megvonná a külföldön élő magyarok szavazati jogát Jakab Péter, a Jobbik Magyarországért Mozgalom korábbi, A Nép Pártján Mozgalom jelenlegi elnöke.
„Határon túli magyarok ne szavazhassanak magyarországi pártokra” – fogalmazott Facebook-oldalán az országgyűlési képviselő, azzal érvelve, hogy semmivel nem lesz jobb „egy székely élete, ha mondjuk a Fidesz listájáról bejuttatja a magyar parlamentbe Völner Pált vagy Farkas Flóriánt”.
Jakab Péter ugyanakkor szívesen látna egy székely szószólót a magyar parlamentben, „akit a székelyek küldenek maguk közül, hogy elmondja, mire van szükségük az ottaniaknak”. Az országgyűlési képviselő szerint a székelyeknek autonómiára van szükségük, nem stadionokra.
A 2010 után módosított szabályozások értelmében Magyarországon szavazati joggal rendelkeznek a külhoni állampolgárok, bár egyéni jelöltekre nem, csak pártlistákra szavazhatnak.
Az RMDSZ törvényhozói kizárólag az önkormányzati alkalmazottak bérének emelését fogják támogatni - szögezte le a szövetség alsóházi frakciójának vezetője, Csoma Botond.
A képviselőházi frakció ülésén megerősítették azt az álláspontot, miszerint a képviselők és szenátorok fizetésének a 2021-es minimálbér függvényében történő újraszámolása nem prioritás, és kizárólag az önkormányzatoknál dolgozó alkalmazottak juttatásának az emelését támogatják a keddi képviselőházi plénumon. A politikus nyomatékosította, ez a béremelés nem veszélyeztet egy jövőbeni nyugdíj-, illetve minimálbéremelést, amelyről a jövő évi költségvetés összeállítása során egyeztet a kormánykoalíció.
