Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3613 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A jövőben nemcsak az akkreditált, hanem az ideiglenes engedéllyel működő magán- és felekezeti oktatási intézmények is megkaphatják a működéshez szükséges…
Fizetett szabadnap jár azoknak, akik beoltatják magukat koronavírus ellen. A képviselőház döntő házként tegnap fogadta el azt a törvénytervezetet, amelynek…
A nemzeti ünnep alkalmával érkezett Bukarestbe Szokolay „Dongó” Balázs és Debreczeni-Kis Helga „Helka”, akik március 14-én este a bukaresti Liszt Intézetben mutatták be a hagyományos, autentikus népzenei élményekből táplálkozva létrehozott improvizatív, saját kompozíciókat alkotó zenei projektjüket.
Összesítve a magyar tanulók jobban teljesítettek az idei képességvizsgán. Körükben 77,09 százalékos az átmenési arány, míg országos szinten 76,8 százaléka…
Idén lesz öt éve, hogy a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület a helyi magyarság közadakozásából, jótékonysági műsorok bevételéből, magyarországi támogatásból megvásárolt egy régi pécskai házat, azzal a szándékkal, hogy abban magyar kulturális és közösségi központot alakít ki.
Jóváhagyta tegnap este a kormány az EU-s digitális COVID-igazolvány kiadásának jogi kereteit szabályozó sürgősségi rendelet tervezetét. A 2021. július elsejétől…
Kikelet és felleg… Az irodalmias stílus két olyan kifejezése, amelyet a hétköznapokban ritkán vagy egyáltalán nem használunk, azonban mindannyian tudjuk, hogy melyik mit takar. A tavasz jelentésű kikelet szavunk már előkerült március 2-án, a felhő szinonimájaként használt fellegről viszont még nem esett szó. A Nyelvművelő kéziszótár szerint „a szépirodalmi nyelvnek, különösen a XIX. század irodalmának bizonyos szavai, kifejezései felbukkannak mai, nem szépirodalmi szövegekben is”. Közéjük tartozik például a feleség egyik rokon értelmű szava, a hitves, a megölel jelentésű keblére ölel valakit, illetve az e sártekén, azaz ezen a földön, földgolyón vagy világon.
Elutasította a parlament tegnap délután a Cîţu-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A titkos, golyós szavazáson 202 törvényhozó adta le voksát,…
Adásunkban a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztivál 5. kiadásáról hallhatnak hangképes össszeállítást, majd László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa Szabó…
A jövőben nemcsak az akkreditált, hanem az ideiglenes engedéllyel működő magán- és felekezeti oktatási intézmények is megkaphatják a működéshez szükséges állami alapfinanszírozást. Az oktatási törvény módosítását szabályozó javaslatot a szenátus döntő házként megszavazta.
Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a maszol.ro portálnak elmondta: fontos, hogy egyenlő bánásmódban és támogatásban részesüljenek az oktatási intézmények. Ugyanakkor megengedhetetlen, hogy a diákok egy csoportja számára az állam nem biztosít azonos feltételeket. Romániában az ideiglenes engedéllyel működő óvodai oktatás időtartama 3 év, elemi oktatás esetében 5 év, ezt követően kerül sor az akkreditálásra. Mostanáig az állam csak az utóbbi esetében biztosította az alapfinanszírozást a magán- és felekezeti oktatási intézmények számára.
Fizetett szabadnap jár azoknak, akik beoltatják magukat koronavírus ellen. A képviselőház döntő házként tegnap fogadta el azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében a koronavírus elleni oltás beadásának napján az alkalmazottak fizetett szabadnapot kapnak a törvény által megszabott pihenőszabadságon felül.
A szabadnapot az oltási igazolásra alapozva lehet igényelni, a vakcina valamennyi dózisának beadatásakor.
A diákok, egyetemi hallgatók egy-egy napon felmentést kapnak az óralátogatás, a katonák pedig a szolgálatteljesítés alól. A 14 év alatti gyerekek vagy a 26 év alatti fogyatékkal élő fiatalok beoltásakor a szülők egyike vagy a gyám is fizetett szabadnapra jogosult.
A törvénnyel a lelassult oltáskampánynak akarnak lendületet adni. A 19,3 milliós lakosból eddig mindössze 4,7 millió ember – a beoltható lakosság alig több mint egynegyede – kapott legalább egy adag vakcinát Romániában.
Átadták tegnap délben Aradon az új – s egyben az első – magyar bölcsődét, amely ősztől 60 magyar gyereknek nyújt majd kiemelkedő színvonalú elhelyezési és oktatási lehetőséget. Az építkezést 280 millió forinttal támogató magyar kormány és a kivitelezést magára vállaló református egyház a kisgyerekes családok igényét elégítette ki az új intézménnyel, amely bár egyházi létesítésű, közoktatási célokat fog szolgálni, és az aradi magyar iskolaközpont kereteiben működik majd.
A nemzeti ünnep alkalmával érkezett Bukarestbe Szokolay „Dongó” Balázs és Debreczeni-Kis Helga „Helka”, akik március 14-én este a bukaresti Liszt Intézetben mutatták be a hagyományos, autentikus népzenei élményekből táplálkozva létrehozott improvizatív, saját kompozíciókat alkotó zenei projektjüket.
Szokolay „Dongó” Balázs népzenész, népi hangszeres szólista. Népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. Debrenczeni-Kis Helgát erős lelki kötődés és szakmai tapasztalat fűzi a népzenéhez, ez az autentikus zenei világ keveredik a jazzből, popból, klasszikus zenéből hozott alapokkal, így alkotva egy ínyenc, egyedi hangzásvilágot. 2017-ben a Fölszállott a páva televíziós vetélkedőjének döntőse volt. 2022-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem citera/koboz/tekerő-népi hegedű szakán. A koncertet követően kértem mikrofon elé Szokolay „Dongó” Balázst és Debreczeni-Kis Helgát.
Összesítve a magyar tanulók jobban teljesítettek az idei képességvizsgán. Körükben 77,09 százalékos az átmenési arány, míg országos szinten 76,8 százaléka a diákoknak írt átmenő jegyet. A román nyelv és irodalomból elért eredmények azonban további aggodalmakra adnak okot, holott idén a román nyelv hatékonyabb elsajátítását remélték az alternatív tantervtől és a magyar diákok számára kidolgozott differenciált tételtől.
A magyar diákok óvások előtti teljesítményéről a tanügyminisztérium kissebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetje közölt adatokat. E szerint a vizsgázó magyar nyolcadikosok 44 százaléka megbukott román nyelv és irodalomból, ami több mint 5 százalékkal rosszabb arány a tavalyinál.
Magyar nyelv és irodalomból 95,83 százalékos az ötös feletti jegyet elérő diákok aránya, ez 3,44 százalékkal jobb, mint a tavalyi 92,39 százalékos arány.
Matematikából a magyar diákok csaknem 67 százaléka érte el az ötöst, ez 1,48 százalékos visszaesést jelent a tavalyi megmérettetéshez képest.
Országszerte 120 diáknak sikerült színtízest elérni, és egyetlen magyar nyolcadikos diák sincs ezek között. Azonban román nyelv és irodalomból 4, matematikából 30, magyar nyelv és irodalomból pedig 92 magyar diák érdemelt ki 10-es osztályzatot.
Idén lesz öt éve, hogy a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület a helyi magyarság közadakozásából, jótékonysági műsorok bevételéből, magyarországi támogatásból megvásárolt egy régi pécskai házat, azzal a szándékkal, hogy abban magyar kulturális és közösségi központot alakít ki.
Az ódon épületet kalákában kitakarították, terveket készítettek az ingatlan felújítására, programokat szerveztek fiataloknak és időseknek egyaránt, álmokat szőttek, hogy ott az Arad megyei magyarsági egyik vidéki központját valósítják meg. A koronavírus-járvány, majd az azt követő gazdasági a hanyatlás következtében megtorpant a lendület, megfogyatkoztak a források, de az egyesület elnöke, Balta-Taics Tünde szerint ennek ellenére sincs ok a csüggedésre. Pataky Lehel Zsolt járt a helyszínen.
Jóváhagyta tegnap este a kormány az EU-s digitális COVID-igazolvány kiadásának jogi kereteit szabályozó sürgősségi rendelet tervezetét. A 2021. július elsejétől az Unión belüli utazáshoz szükséges igazolvány kapcsán Ioana Mihăilă egészségügyi miniszter bejelentette: a beoltott személyeknek kiállított dokumentum érvényességi ideje 2022. június 30-a, az antigén gyorsteszt alapján kiállított igazolvány 24 óráig, a RT-PCR teszt alapján kiállított igazolvány pedig 72 óráig érvényes. A betegségen átesettek esetében a CoronaForms platformon rögzített első pozitív SARS-CoV-2 teszteredménytől számított 180 napig érvényes az igazolvány.
Elmondta, az igazolványokat digitális formátumban állítják ki, de azon személyeknek, akiknek nincs hozzáférhetőségük a digitális dokumentumhoz, a polgármesteri hivatalok, lakosság-nyilvántartási irodák és közegészségügyi igazgatóságok segítséget nyújthatnak, hogy az igazolványt papírra nyomtatva megkapják. Az egészségügyi miniszter rámutatott, hogy az igazolvány belföldön történő felhasználása egyelőre még nem szabályozott, de ha a szakmai szövetségek vagy gazdasági szereplők részéről érkezik erre vonatkozó igény, tárgyalni fognak róla.
Florin Cîţu kormányfő ugyanakkor úgy véli: az EU-s digitális COVID-igazolványokat belföldön is fel lehetne majd használni, például a koncerteken való részvételkor.
Kikelet és felleg… Az irodalmias stílus két olyan kifejezése, amelyet a hétköznapokban ritkán vagy egyáltalán nem használunk, azonban mindannyian tudjuk, hogy melyik mit takar. A tavasz jelentésű kikelet szavunk már előkerült március 2-án, a felhő szinonimájaként használt fellegről viszont még nem esett szó. A Nyelvművelő kéziszótár szerint „a szépirodalmi nyelvnek, különösen a XIX. század irodalmának bizonyos szavai, kifejezései felbukkannak mai, nem szépirodalmi szövegekben is”. Közéjük tartozik például a feleség egyik rokon értelmű szava, a hitves, a megölel jelentésű keblére ölel valakit, illetve az e sártekén, azaz ezen a földön, földgolyón vagy világon.
„Az efféle emelkedetten választékos, fennkölt szóhasználat olykor helyénvaló lehet, például a szónoki nyelvben vagy a nemes publicisztikában. Egyebütt azonban mesterkélten hat, dagályossá teszi a stílust. A beszélt nyelvben pedig semmiképp sem alkalmazható a nevetségessé válás kockázata nélkül!” – olvasható a Nyelvművelő kéziszótárban.
Most pedig áttérek az irodalmi nyelvre, amely a nemzeti nyelv irányító fő típusa, főleg írásban. De még a művelt köznyelvvel szemben is van tere a beszélt irodalmi nyelvnek.
Mit kell tudnunk még róla? A szakirodalom szerint „nyelvünk először írásban egységesült néhány főbb regionális nyelv és nyelvjárásterület sajátságait ötvözve úgy, hogy benne szűk körre szorultak az ingadozások, a vagylagosságok. Az irodalmi nyelv a nemzet tulajdona, átfogja az egész magyarságot mint a gondolatközlés és érintkezés eszközrendszere”.
A nyelvművelők felhívják a figyelmet arra, hogy az irodalmi nyelv nem egyenlő a mindenkori szépirodalom nyelvével. „Bár az írók tekintélyükkel kétségtelenül hatnak az irodalmi nyelvre, sem művészi alkotásaik szövege, sem értekező prózájuk nem üti rá mindenre az irodalmi nyelv pecsétjét.”
A kettő közötti különbséget így vázolja fel a Nyelvművelő kéziszótár: „Az irodalmi nyelv eredetiségében, színességében kevesebb, érvényességi körében viszont több a szépirodalmi nyelvnél. Több is, kevesebb is a köznyelvhez viszonyítva is. Az utóbbinál gazdagabb a régies és választékos elemek használatában, de alighanem szegényebb a bizalmas, a családias, a tréfás, a gúnyos árnyalatok kifejezésében.”
Felvetődhet a kérdés, hogy a nyelvművelők miért törekednek az irodalmi nyelv terjesztésére? Nem szőrszálhasogatásból, hanem azért, mert ez a fő nyelvváltozat, a nemzeti egység szükségszerű velejárója. Ugyanakkor emeli az érintkezés emberi szintjét is, és kiválóan szolgálja a minél tökéletesebb megértést a beszédpartnerek között.
Elutasította a parlament tegnap délután a Cîţu-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A titkos, golyós szavazáson 202 törvényhozó adta le voksát, közülük 201-en a bizalmatlansági indítvány mellett szavaztak, egy személy ellene. Ahhoz, hogy "A zátonyra futott Románia. A Cîţu-kormány 'fantasztikus' rekordja" című indítvány célba érjen, 234 támogató szavazatra lett volna szükség, vagyis a törvényhozók számának fele plusz egyre.
Florin Cîţu miniszterelnök úgy vélekedett, a bizalmatlansági indítvány az a hivatalos dokumentum, amely szentesíti a Szociáldemokrata Párt és a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közötti szövetséget. Cîţu hozzátette: a kormány az akadályok ellenére is végre fogja hajtani a reformokat a nyugdíjak, a bérezési rendszer, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás terén.
Országos sztrájkba kezdtek a légi és vasúti közlekedésben dolgozók Görögországban a március elején történt vonatszerencsétlenség miatt, amelyben legalább 57-en meghaltak. A munkabeszüntetés mára virradóra kezdődött és 24 órán át tart.
Az országos sztrájkhoz a légiforgalmi irányítók mellett a polgári légi közlekedésben dolgozók is csatlakoztak, így az ország történetében először minden Görögországba tartó és onnan induló repülőjáratot töröltek, több nagyvárosban tüntetéseket is tartanak. Támogatják még a sztrájkot a tömegközlekedésben, a kompközlekedésben, a közszolgáltatási szektorban, valamint az egészségügyben dolgozók is, a tanítás pedig szünetel az állami iskolákban. A kórházakban csak sürgősségi ellátás folyik, a tömegközlekedés pedig csak ebédidőben működik, akkor is csak azért, hogy az embereket a nagyobb városokban zajló tüntetésekre szállítsák.
A görög média is 24 órás sztrájkot tartott tegnap, ennek eredményeként csütörtökön nem jelentek meg a nyomtatott kiadványok, és az internetes hírportálok is munkabeszüntetést tartanak.
A sztrájkfelhívás előzménye a március 1-jére virradóra történt súlyos vonatbaleset, amelynek teljes körű kivizsgálását azóta is követelik az ország nagy szakszervezetei.
Adásunkban a Filmszereda - Székelyföldi Mozgókép Fesztivál 5. kiadásáról hallhatnak hangképes össszeállítást, majd László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa Szabó Kingával, a Transilvania Állami Filharmónia hárfaművészével beszélget. Adásunk végén Mărcuţiu-Rácz Dóra a Helikon irodalmi folyóirat júniusi lapszámainak tartalmát ismerteti.
A jövőben nemcsak az akkreditált, hanem az ideiglenes engedéllyel működő magán- és felekezeti oktatási intézmények is megkaphatják a működéshez szükséges állami alapfinanszírozást. Az oktatási törvény módosítását szabályozó javaslatot a szenátus döntő házként megszavazta.
Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a maszol.ro portálnak elmondta: fontos, hogy egyenlő bánásmódban és támogatásban részesüljenek az oktatási intézmények. Ugyanakkor megengedhetetlen, hogy a diákok egy csoportja számára az állam nem biztosít azonos feltételeket. Romániában az ideiglenes engedéllyel működő óvodai oktatás időtartama 3 év, elemi oktatás esetében 5 év, ezt követően kerül sor az akkreditálásra. Mostanáig az állam csak az utóbbi esetében biztosította az alapfinanszírozást a magán- és felekezeti oktatási intézmények számára.
