XIV. Leó pápát szélesre tárt karokkal ábrázoló szobrot avattak a perui Callao kikötővárosban. A 14 méteres alkotás a világon a legmagasabb emlékmű, amelyet katolikus egyházfőnek szenteltek.
A szobrot röviddel a latin-amerikai körúton járó XIV. Leó pápa Peruba érkezése előtt avatták fel. Callao "tárt karokkal és hittel teli szívvel" várja XIV. Leót - olvasható a szoborhoz mellékelt feliraton.
A szobor maga egy 10 méter magas fém építmény, amelyet márványhatású üvegszállal borítottak be, és egy 4 méteres alapzatra rögzítettek. Az építményt úgy alakították ki, hogy az óránként akár 120 kilométeres sebességű széllökéseknek is ellenálljon.
A callaói a legmagasabb pápaszobor a világon. Eddig a rekordot a II. János Pál lengyelországi, czestochowai szobra tartotta 13,8 méterrel.
A perui szobor alkotói Rafael Gutiérrez és Deyvi Wong szobrászművészek, akik egy csapat élén 45 nap alatt készültek el a műalkotással.
XIV. Leó november 11. és 16. között látogat Peruba.
Drónberepülések miatt néhány órára riadót fújtak kedd éjszaka a balti államokban, az embereket felszólították, hogy húzódjanak biztonságos helyre. Bár sérültekről nem érkeztek jelentések, a NATO vadászgépeit aktiválták.
Litvániában az egyik riadó az ország második legnépesebb városát, a 300 ezres Kaunast érintette. Mindaugas Sinkevicius litván kormányfő azt mondta: négy drónt észleltek a térségben, "nehéz éjszakájuk" volt. A Facebookon a miniszterelnök közölte, hogy Litvánia északi részén megkísérelték lelőni az egyik drónt.
Később egy NATO-rakéta törmelékeit találták meg a földön. Finnország ideiglenesen légtérzárat és tengeri korlátozásokat vezetett be ma a Finn-öböl keleti részén.
Az elővigyázatosságból hozott intézkedéseket rövid időn belül feloldották - közölte a finn hadsereg.
"
["post_title"]=>
string(77) "Drónberepülések miatt néhány órára riadót fújtak a balti államokban"
["post_excerpt"]=>
string(105) "Litvániában az egyik riadó az ország második legnépesebb városát, a 300 ezres Kaunast érintette."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(67) "dronberepulesek-miatt-nehany-orara-riadot-fujtak-a-balti-allamokban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-11-11 14:46:27"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-11-11 12:46:27"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=470267"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3652 (24) {
["ID"]=>
int(470264)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-11-11 14:45:24"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-11-11 12:45:24"
["post_content"]=>
string(871) "
Elfoglalta Silivka települést a donyecki és Voszkreszenkát a zaporizzsjai régióban az orosz hadsereg, amely mind a hat ukrajnai frontszakaszon előre tudott nyomulni, és eközben több mint 1270 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan - közölte ma a moszkvai védelmi minisztérium.
A hadijelentés az eltalált és megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel ukrán energetikai infrastruktúra katonai célokra használt létesítményeit, valamint szárazföldi robotrendszerek és drónok összeszerelésének és tárolásának helyszíneit, 14 páncélozott harcjárművet, egy Grad sorozatvetőt, négy irányított légibombát, két HIMARS-rakétát, továbbá 1085 repülőgép típusú drónt.
"
["post_title"]=>
string(95) "Elfoglalta Silivkát a donyecki és Voszkreszenkát a zaporizzsjai régióban az orosz hadsereg"
["post_excerpt"]=>
string(118) "Több mint 1270 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan - közölte ma a moszkvai védelmi minisztérium. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(90) "elfoglalta-silivkat-a-donyecki-es-voszkreszenkat-a-zaporizzsjai-regioban-az-orosz-hadsereg"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-11-11 14:45:26"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-11-11 12:45:26"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=470264"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3799 (24) {
["ID"]=>
int(470261)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-11-11 14:44:12"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-11-11 12:44:12"
["post_content"]=>
string(681) "
Irán katonai vezetése ismét megsemmisítéssel fenyegette meg tegnap Izraelt. Az iráni fegyveres erők elitegysége, a Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka is megfenyegette Izraelt.
Egy katonai támaszpontra költözött át ideiglenesen az otthonából Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter Iránból származó fenyegetések miatt - jelentette helyi idő szerint tegnap az amerikai sajtó. A Bessent nevével fémjelzett Irán elleni gazdasági hadviselésben Washington bankokra, személyekre, vállalatokra és légitársaságokra vetett ki szankciókat.
XIV. Leó pápát szélesre tárt karokkal ábrázoló szobrot avattak a perui Callao kikötővárosban. A 14 méteres alkotás a világon a legmagasabb emlékmű, amelyet katolikus egyházfőnek szenteltek.
A szobrot röviddel a latin-amerikai körúton járó XIV. Leó pápa Peruba érkezése előtt avatták fel. Callao "tárt karokkal és hittel teli szívvel" várja XIV. Leót - olvasható a szoborhoz mellékelt feliraton.
A szobor maga egy 10 méter magas fém építmény, amelyet márványhatású üvegszállal borítottak be, és egy 4 méteres alapzatra rögzítettek. Az építményt úgy alakították ki, hogy az óránként akár 120 kilométeres sebességű széllökéseknek is ellenálljon.
A callaói a legmagasabb pápaszobor a világon. Eddig a rekordot a II. János Pál lengyelországi, czestochowai szobra tartotta 13,8 méterrel.
A perui szobor alkotói Rafael Gutiérrez és Deyvi Wong szobrászművészek, akik egy csapat élén 45 nap alatt készültek el a műalkotással.
XIV. Leó november 11. és 16. között látogat Peruba.
Az Észpresszó vendégei Diana Drăgan-Chirilă képzőművész és Szántai János író,akikkel a valós és képzelt Kolozsvárról,gyermekkori moziélményekről,alkotásról,közös tervekről beszélgettünk–hallgassanak bele!
130 éve, 1893. március 15-én nyílt meg az aradi városi színház második emeleti előcsarnokában az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc relikviáiból rendezett kiállítás.
Fegyveresek mára virradóra a rezidenciáján megölték Jovenel Moise haiti elnököt– közölte a karibi ország ügyvivő miniszterelnöke, Claude Joseph. A támadásban…
„Március 21-re teszi a csillagászati tavasz kezdetét a legtöbb tankönyv, a nem sokkal korábbiak pedig, mint valami univerzális dátumot rögzítik a neves napot, és a legtöbben így is tanultuk meg. Pedig már tizenkét éve március 20-ra esik a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja, azaz vonul visszafelé, és ez így is lesz 2047-ig (közép-európai idő szerint)” – olvastam nemrég az egyik cikkben.
Több pénzt kap Románia Brüsszeltől az ukrajnai gabonaimport miatt károsult gazdák megsegítésére. Klaus Iohannis államfő az Európai Tanácsban vetette fel a kérdést, a Bizottság pedig megígérte az összegek kiegészítését.
Helyi népszavazást kezdeményez Marosvásárhely polgármestere a város határában található Azomureş vegyipari üzem sorsáról. Soós Zoltán polgármester a helyszínen tett látogatásáról beszámolva közölte: az Azomureş vezetői nem tudták garantálni, hogy hasonló esemény nem fog többé bekövetkezni.
Soós Zoltán közölte, a helyi képviselő-testület támogatásával népszavazást kezdeményez arról, hogy mi legyen a város stratégiája az Azomuressel kapcsolatban, azt azonban nem részletezte, hogy milyen rendezési tervhez kér választói felhatalmazást. Kezdeményezését a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezetének elnöki tisztségét betöltő Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke támogatásáról biztosította. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter bejelentette: a környezetvédelmi őrség, a kazánfelügyelet és a katasztrófavédelem szakemberei ellenőrizni fogják az ország valamennyi vegyi üzemét a potenciális veszélyforrások feltérképezése és a hatályos előírások betartásának ellenőrzése érdekében, hiszen az Azomureşnél történt robbanás egy héten belül már a harmadik tűzeset.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezete aláírásgyűjtést hirdetett a vegyi üzem bezárásáért. Az 1962-ben épült, 2012 óta a svájci Ameropa csoport tulajdonában lévő Azomureş az ország legnagyobb műtrágyaüzeme. Az üzem környezetszennyező voltát a törvényhozás is elismerte, amikor egy tavaly kihirdetett törvénymódosítással Marosvásárhelyt is felvette azon szennyezett levegőjű települések listájára, amelyek lakói az elszenvedett egészségkárosodás miatt két évvel korábban mehetnek nyugdíjba.
Március 26-án, vasárnap hajnali 3 órakor egy órával előre, hajnali 4 órára állítjuk át az órákat, ezzel megkezdődik a nyári időszámítás.
A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentésének magyarázatával. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást. Az utóbbi években felvetődött az óraátállítás megszüntetésének az igénye. Azt, hogy meddig marad velünk az óraátállítás, egyelőre nem tudjuk.
Az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban, a 2021-től történő életbelépés viszont előbb a koronavírus-járvány, most pedig az Ukrajnában zajló háború miatt csúszik. Hivatalosan a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart, míg a téli időszámítás kezdete október utolsó vasárnapja, a vége pedig március utolsó vasárnapja.
Az Európai Bizottság az idén a tagállamok közül Romániában számít a legnagyobb, 7,4 százalékos gazdasági növekedésre, amely jóval nagyobb a korábbi prognózisban előrevetített 5,1 százalékos GDP-bővülésnél - derült ki az Európai Bizottság (EB) tegnap közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzéséből.
Az uniós végrehajtó szerv arra számít, hogy a gazdaság 2022-ben 4,9 százalékkal fog növekedni, ami megegyezik a tavaszi prognózisban előrevetített értékkel. A jelentés szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) az első negyedévben 2,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez mérten, amit főleg a belföldi fogyasztás és a közberuházások serkentettek. Az EB szerint az idei GDP-re vonatkozó prognózist azért javították, mert az első negyedéves 2,8 százalékos növekedés várakozáson felüli volt.
A kormány az idén 5 százalékos gazdasági növekedésre számít 7,16 százalékos államháztartási hiánycél mellett.
Az Észpresszó vendégei Diana Drăgan-Chirilă képzőművész és Szántai János író,akikkel a valós és képzelt Kolozsvárról,gyermekkori moziélményekről,alkotásról,közös tervekről beszélgettünk--hallgassanak bele!
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa tegnapi monetáris politikai ülésén változatlanul 1,25 százalékon tartotta az alapkamatot, amely így továbbra is a történelmi mélypontnak számító szinten marad - közölte a központi bank.
A jegybank a kereskedelmi bankok kötelező lej és valuta tartalékrátáját sem módosította. Az alapkamat január óta változatlan, akkor az igazgatótanács 25 bázisponttal csökkentette 1,50 százalékról. Májusban 3,8 százalékra gyorsult az éves inflációs ráta, miután áprilisban 3,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves összevetésben. A jegybank az idén év végén 4,1 százalékos inflációra számít, miután májusban újból felfele módosította 0,7 százalékponttal a prognózisát.
A jegybank előrejelzése szerint a fogyasztói árindex 2022-ben várhatóan 3 százalékra mérséklődik.
130 éve, 1893. március 15-én nyílt meg az aradi városi színház második emeleti előcsarnokában az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc relikviáiból rendezett kiállítás.
Az évek alatt 17 ezer darabosra bővült Ereklyemúzeum a budapesti Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum után a harmadik legnagyobb ’48-as gyűjtemény. Gyakorlatilag ez a mai Arad Megyei Múzeum elődje. Amikor 1913-ban megépült a Kultúrpalota, az Ereklyemúzeumot is átköltöztették, és az 1974-ben a raktárak mélyére száműzött relikviákból – köztük a 13 aradi vértanú személyes tárgyaiból több mint 40 év után, 2015-ben nyílt ismét állandó kiállítás. A múzeum és az Arad megyei önkormányzat vezetősége felvállalta az örökséget, hogy az Ereklyemúzeum alapításától és a nem csak az első világháborút követő határmódosítástól számítják a mai múzeum történetét. a 19. század második felében alapított, majd az 1989-es rendszerváltás után újraalapított Kölcsey Egyesület néhai vezetőit pedig múzeumalapítókként tartják számon. A 130. évfordulót az egykori Vármegyeházán, este pedig az eredeti helyszínen, az aradi színház második emeleti előcsarnokában rendezett kamarakiállítással ünnepelték meg. Utóbbi helyszínen készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
A magyar oktatási intézményrendszer megerősödését, és ha lehet, a bővülését remélik Arad megyében az új tanévben induló magyar iskolabusz-hálózattól.
Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, amelyek szerint az iskolabuszoknak „elszippantó” erejük lesz, azaz az amúgy is létszámgondokkal küszködő szórványiskolákból elszállítják a gyerekeket a nagyobb iskolaközpontokba. Ellenkezőleg: azokat fogja kiszolgálni, akinek a településén már megszűnt a korosztályuknak megfelelő szintű anyanyelvű képzés, ezért kénytelenek lennének román iskolába járni. Mint az köztudomású, a Rákóczi Szövetség a magyar kormány támogatásával a 2023–2024-es tanévben Erdély 31 szórványtelepülésén indít magyar iskolabusz-hálózatot. A partner ebben az Iskola Alapítvány. Arad megyében hat településre fogják szállítani a diákokat a járművek – mondta Faragó Péter megyei RMDSZ-elnök, akivel Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.
Fegyveresek mára virradóra a rezidenciáján megölték Jovenel Moise haiti elnököt– közölte a karibi ország ügyvivő miniszterelnöke, Claude Joseph. A támadásban az elnök felesége megsebesült és kórházba szállították. Haitit belpolitikai válság sújtja. Moisét – aki ellen erőszakos tüntetéseket is szerveztek – korrupció mellett azzal vádolták, hogy bűnbandákkal áll kapcsolatban.
Az országban az utóbbi években a bűnözés is elharapózott, a súlyos szegénységgel küzdő sziget egyes részeit fegyveres bandák ellenőrzik.
„Március 21-re teszi a csillagászati tavasz kezdetét a legtöbb tankönyv, a nem sokkal korábbiak pedig, mint valami univerzális dátumot rögzítik a neves napot, és a legtöbben így is tanultuk meg. Pedig már tizenkét éve március 20-ra esik a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja, azaz vonul visszafelé, és ez így is lesz 2047-ig (közép-európai idő szerint)” – olvastam nemrég az egyik cikkben.
Minden évben két nap-éj egyenlőség van: az első, a már említett tavaszi nap-éj egyenlőség, amely egyben a csillagászati tavasz kezdete is, míg az őszi nap-éj egyenlőség szeptember 23-án lesz idén.
Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriuma szerint a tavaszi jeles napon „a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve »nap-éj egyenlőség«. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.
A tavaszpont nem feltétlenül a tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozta meg az ember. Mi március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február elejétől (február 4-e vagy 5-e). Ők a tavasz félidejébe eső nap-éj egyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i.e. 2. évezred közepétől fogva.”
Most pedig a helyesírás szemszögéből közelítem meg a témát: az interneten keresgélve kétféle írásmódra bukkantam; több helyen egybeírták a kifejezést, más cikkekben viszont kötőjel került a nap és az éj közé, az egyenlőség szavunkat pedig különírták a másik két szótól. A korábban érvényes, 1984-ben megjelent helyesírási szabályzatban az első írásmódot tekintették helyesnek, a 2015-ben kiadott új szabályzat szerint azonban az utóbbi változat az elfogadott. Íme, a magyarázat: „Vannak olyan többszörös szókapcsolatok, amelyekben két tag egyetlen egységként kapcsolódik egy harmadik elemhez. Ilyenkor az egységet alkotó szókapcsolat tagjait kötőjellel kötjük össze, és különírjuk a harmadik elemtől. Például: élet-halál harc, kutya-macska barátság, réz-arany ötvözet. Ugyanez a szabály érvényesül az ellentétes jelentésű igekötők összekapcsolása esetén is: föl-le sétál, ki-be nézeget” – olvasható A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásában.
Az orosz fegyveres erők követnek egy spanyol hadihajót a Fekete-tengeren - közölte ma az Interfax hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva, miközben Ukrajna és a NATO-országok egyidejűleg hadgyakorlatot tartanak a térségben. A tárca szerint a spanyol hajó ma navigált be a Fekete-tengerre, hogy részt vegyen a Sea Breeze 2021 hadgyakorlaton, amely június vége óta tart 32 ország részvételével a tengeren és Dél-Ukrajnában.
A múlt héten az orosz haderő figyelmeztető lövésekkel késztette útvonala módosítására a Defender brit hadihajót a Krím félsziget közelében.
Az orosz védelmi minisztérium ma beszámolt arról is, hogy az orosz légierő Szu-30-as vadászgépei egy amerikai kémrepülőgépet kísértek a Fekete-tenger felett.
Az orosz Fekete-tengeri Flotta sajtószolgálata ugyanakkor bejelentette, hogy a flotta július közepéig tartó rakéta- és tüzérségi gyakorlatot kezdett ma több mint 800 katona részvételével a krími gyakorlótéren.
Több pénzt kap Románia Brüsszeltől az ukrajnai gabonaimport miatt károsult gazdák megsegítésére. Klaus Iohannis államfő az Európai Tanácsban vetette fel a kérdést, a Bizottság pedig megígérte az összegek kiegészítését.
A mezőgazdasági bizottságban múlt héten folytatott tárgyalások szerint a Bizottság eredetileg 56 millió eurót utalt ki Lengyelországnak, Romániának és Bulgáriának a mezőgazdasági dolgozók támogatására. Románia kapta a legkisebb összeget, 10 millió eurót, miközben Bulgária 16, Lengyelország pedig 30 millió eurót szerzett.
Athénban egy férfi késsel megsebesített ma négy embert – számolt be a helyi média rendőrségi értesülésekre hivatkozva. A támadó az incidenst követően megpróbálta kioltani saját életét, de a rendőrök elfogták, és felügyelet mellett kórházba szállíttatták. Egészségügyi források közölték, hogy az áldozatok nincsenek életveszélyben.
A görög média szerint a tettes mentálisan instabil, és kábítószer-problémái is voltak. Az elkövető önkívületi állapotban volt, és minden ok nélkül támadt rá a járókelőkre. A jelek szerint nem terrortámadás történt – tájékoztattak rendőrségi források.
Helyi népszavazást kezdeményez Marosvásárhely polgármestere a város határában található Azomureş vegyipari üzem sorsáról. Soós Zoltán polgármester a helyszínen tett látogatásáról beszámolva közölte: az Azomureş vezetői nem tudták garantálni, hogy hasonló esemény nem fog többé bekövetkezni.
Soós Zoltán közölte, a helyi képviselő-testület támogatásával népszavazást kezdeményez arról, hogy mi legyen a város stratégiája az Azomuressel kapcsolatban, azt azonban nem részletezte, hogy milyen rendezési tervhez kér választói felhatalmazást. Kezdeményezését a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezetének elnöki tisztségét betöltő Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke támogatásáról biztosította. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter bejelentette: a környezetvédelmi őrség, a kazánfelügyelet és a katasztrófavédelem szakemberei ellenőrizni fogják az ország valamennyi vegyi üzemét a potenciális veszélyforrások feltérképezése és a hatályos előírások betartásának ellenőrzése érdekében, hiszen az Azomureşnél történt robbanás egy héten belül már a harmadik tűzeset.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezete aláírásgyűjtést hirdetett a vegyi üzem bezárásáért. Az 1962-ben épült, 2012 óta a svájci Ameropa csoport tulajdonában lévő Azomureş az ország legnagyobb műtrágyaüzeme. Az üzem környezetszennyező voltát a törvényhozás is elismerte, amikor egy tavaly kihirdetett törvénymódosítással Marosvásárhelyt is felvette azon szennyezett levegőjű települések listájára, amelyek lakói az elszenvedett egészségkárosodás miatt két évvel korábban mehetnek nyugdíjba.
