A Szociáldemokrata Párt nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és házak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót. A PSD közleménye szerint egyes tulajdonosoknak akár huszonhétszer több adót kellene fizetniük. A párt azt ígéri, megakadályozza az emelést, és a szociáldemokrata miniszterek első döntései az előző kabinet megszorító intézkedéseinek leállítását célozzák.
A közlemény emlékeztet: a piaci érték szerinti adóztatást a PNL és az USR alkotta kormány vállalta 2021-ben a helyreállítási tervben. A PSD szerint Romániának teljesítenie kell az uniós vállalásait, de védeni kell a kiszolgáltatottakat és a középosztályt.
Ukrajna és Oroszország megállapodott a tűzszünetről az orosz megszállás alatt álló Oleskiben, amelyet az amerikai first lady, Melania Trump közvetített, írja a Reuters. A két fél közlése szerint a fegyvernyugvás október 27-én lép életbe, így humanitárius folyosókon juttathatnak be segélyt, és evakuálhatják a lakosokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: a béketárgyalók novemberben, Abu-Dzabiban találkoznak, és reméli, hogy ezt a vezetők találkozója követi.
Az amerikai kormányok többször kérték a SpaceX-et, hogy kapcsolja be vagy ki a Starlink műholdas internetszolgáltatást különböző országokban. Erről hat volt magas rangú amerikai tisztviselő beszélt a Reuters hírügynökségnek, miután nemzetközi botrányt váltott ki, hogy Elon Musk vállalata korlátozta az ukrán hadsereg hozzáférését a rendszerhez, megvakítva az ukrán felderítést és célkijelölést.
Négy forrás szerint a Biden-kormány azt kérte, hogy a jemeni húszik és a libanoni Hezbollah ne használhassa a szolgáltatást, Iránban és Ukrajnában viszont kapcsolják be, az ukrán hadsereg támogatására is. A Trump-kormány tisztviselői ugyanakkor kilátásba helyezték a Starlink bekapcsolását Iránban 2025-ben a rezsim ellenzékének jobb koordinációját segítve. Mindez felveti a kérdést, hogy mekkora befolyása van Elon Musknak az amerikai politikai döntésekre.
Washington még a hétvégén megtámadhatja Iránt. Erről az Egyesült Államok ankarai nagykövete és szíriai megbízottja, Tom Barrack nyilatkozott egy podcastban a közel-keleti rendezésben érdekelt országok isztambuli tanácskozása kapcsán, írja a Reuters.
A nyolc ország külügyminisztere óvta az Egyesült Államokat az Irán elleni újabb támadásoktól. Hakan Fidan török külügyminiszter szerint egy újabb katonai beavatkozás csak súlyosbítaná a feszültséget. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az eszkaláció a szénhidrogének árára is hatással lenne. Az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani a Hormuzi-szoros újranyitásához szükséges párbeszédet sürgette.
Közben az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója memorandumban jelezte: Teherán jelentősen fokozta az amerikai tisztviselők elleni merényletek előkészítését.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA internetes videóval próbál kémeket toborozni Kubában. Az X-en spanyol nyelvű tájékoztatást tette közzé azok számára, akik információt szolgáltatnának az amerikai hírszerzésnek, írja a Reuters.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra szólította fel a kubaiakat, akik pozitív változást szeretnének hazájukban, hogy forduljanak a CIA-hoz. Rubio szerint most van itt az idő.
Carlos Fernández de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes gúnyosan reagált, Bruno Rodríguez külügyminiszter pedig visszautasította az amerikai fenyegetéseket.
Washington fokozta a nyomást a szigetországon január óta, amikor az amerikai erők megbuktatták Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Az amerikai blokád üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerhiányt okozott Kubában.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és házak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót. A PSD közleménye szerint egyes tulajdonosoknak akár huszonhétszer több adót kellene fizetniük. A párt azt ígéri, megakadályozza az emelést, és a szociáldemokrata miniszterek első döntései az előző kabinet megszorító intézkedéseinek leállítását célozzák.
A közlemény emlékeztet: a piaci érték szerinti adóztatást a PNL és az USR alkotta kormány vállalta 2021-ben a helyreállítási tervben. A PSD szerint Romániának teljesítenie kell az uniós vállalásait, de védeni kell a kiszolgáltatottakat és a középosztályt.
A nagylak-csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen a személygépkocsival Romániából érkezőknek két órát kell várakozniuk a határátlépésre – közölte pénteken délelőtt a magyar rendőrség. A nagylaki közúti átkelőn egyórás a várakozás.
Mintegy 650 millió eurós beruházással Romániában építi meg a világ első nulla CO2-kibocsátású gumiabroncs-gyárát a finn Nokian Tyres. A beruházás jelentőségét mutatja, hogy a hivatalos alapkőletételi ceremónián csütörtökön jelen volt a miniszterelnök is. Nicolae Ciucă kiemelte, hogy a beruházás jelentős része, körülbelül 100 millió euró állami támogatás.
A sport és ifjúsági sportminisztérium javaslatára a kormány elfogadta azt a jogszabályt, amelynek értelmében megkétszerezik az anyagi díjazását azoknak a sportolóknak, akik az első hat között végeztek a tokiói olimpián vagy végeznek a kedden rajtoló paralimpián.
Klaus Iohannis román államfő kapja idén a kitelepítések, deportálások emlékét őrző németországi alapítvány legmagasabb elismerését, a Franz Werfel Emberjogi Díjat – írta pénteken a dpa.
A román festészet megújításában is fontos szerepe volt a 125 éve alakult nagybányai művésztelepnek Lucian Năstasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója szerint, aki erről a Kolozsvári Magyar Napokon tartott pódiumbeszélgetésen beszélt.
Összesen 87 bírságot szabott ki több mint 80 ezer lej értékben a bukaresti csendőrség a szélsőséges AUR szimpatizánsaira a parlament körüli szerdai zavargások miatt, ugyanakkor az ügy kapcsán ügyészségi eljárás is indul.
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János államfő jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, péntek reggel Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Mai műsorunk tartalmából: • Várhatóan magyar miniszterelnöke lesz Szlovákiának, aki az 1993-ban létrejött független szlovák állam első szakértői kabinetjét fogja…
A koronavírus-járvány miatt tavaly egy háromnapos programsorozattal helyettesítették az Aradi Magyar Napokat, de idén – a hatályos járványügyi szabályok betartásával – megtartható a szokásos módon, a kéthetes rendezvény, ami alatt koncertekkel, szórakoztató műsorokkal, közösségi rendezvényekkel, könyvbemutatókkal és képzőművészeti tárlatokkal várják az érdeklődőket.
Egy év alatt csaknem 16 százalékkal, az előző hónaphoz képest közel 7 százalékkal, azaz 284 lejjel nőtt a nettó átlagbér márciusban, elérve a 4554 lejt – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A jogszabály tervezete többhetes halasztás után hétfő este került fel a pénzügyminisztérium honlapján. A miniszterelnök a szerdai kormányülésen azt mondta, a rendelet elfogadását azért napolták el péntekig, hogy időt biztosítsanak a közvitára.
A nagylak-csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen a személygépkocsival Romániából érkezőknek két órát kell várakozniuk a határátlépésre – közölte pénteken délelőtt a magyar rendőrség. A nagylaki közúti átkelőn egyórás a várakozás.
A Románia felé utazók használhatják az egész nap működő kiszombori közúti átkelőt, a magyar és román állampolgárok pedig választhatják a Csanádpalota-Nagylak közúti határátkelőhelyet is vasárnaponként 7 és 15 óra között.
Az utazók a határátkelőhelyek nyitvatartásáról és az ott várható várakozási időről bővebben a magyar rendőrség és a román határrendészet oldalán , illetve a Rutin nevű mobilapplikáció segítségével tájékozódhatnak.
Mintegy 650 millió eurós beruházással Romániában építi meg a világ első nulla CO2-kibocsátású gumiabroncs-gyárát a finn Nokian Tyres. A beruházás jelentőségét mutatja, hogy a hivatalos alapkőletételi ceremónián csütörtökön jelen volt a miniszterelnök is. Nicolae Ciucă kiemelte, hogy a beruházás jelentős része, körülbelül 100 millió euró állami támogatás.
A miniszterelnök szerint Romániának azért is szüksége van a beruházásra, mert a gépjárműgyártás kulcsfontosságú ágazata a román gazdaságnak. Tavaly több mint 500 ezer darab autó gördült ki a két romániai üzem gyártósoraiból, ezzel hazánk a hatodik helyen állt Európában. Az abroncsgyártó kiegészíti a meglévő autóipari kapacitásokat – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az első termékek várhatóan 2024 végén hagyják el a nagyváradi Nokian üzemet, amely körülbelül 500 embernek ad munkát, ha elkészül.
A sport és ifjúsági sportminisztérium javaslatára a kormány elfogadta azt a jogszabályt, amelynek értelmében megkétszerezik az anyagi díjazását azoknak a sportolóknak, akik az első hat között végeztek a tokiói olimpián vagy végeznek a kedden rajtoló paralimpián.
A döntés értelmében az aranyérmes sportolók 140.000, az ezüstérmesek 112.000, a bronzérmesek 84.000 eurót kapnak. A negyedik, ötödik és hatodik helyezést elérő sportolók jutalma 56, 42, illetve 28 ezer euró.
Novák Eduárd sport- és ifjúsági miniszter - aki maga is paralimpikon a tokiói eseményen - elmondta: örül, hogy ily módon is támogatni tudják az élsportot, hiszen az olimpiai szereplés hozzájárul az ország hírnevéhez.
"A mi célunk az, és ezt a készülő sportstratégiában is megfogalmaztuk, hogy Románia visszatérjen az olimpiai éremtáblázat első tíz helyezettje közé. Sok lépést kell még addig megtennünk, de folyamatosan keressük a megoldásokat annak érdekében, hogy a sportolók megbecsülve és motiválva érezzék magukat, és a lehető legjobb edzési feltételeket tudjuk számukra biztosítani" - nyilatkozta Novák Eduárd.
A tokiói olimpián - akárcsak a 2016-os, riói játékokon - Románia négy érmet szerzett. Ezúttal egy aranyat és három ezüstöt gyűjtött, amivel a 46. helyen végzett az éremtáblázaton.
Klaus Iohannis román államfő kapja idén a kitelepítések, deportálások emlékét őrző németországi alapítvány legmagasabb elismerését, a Franz Werfel Emberjogi Díjat – írta pénteken a dpa.
A 63 éves romániai szász politikus a 11. kitüntetettje a díjnak. Az elismerést az alapítvány indoklása szerint a romániai és európai emberi és kisebbségi jogok iránti „fáradhatatlan elkötelezettségéért” kapja.
A kétévente adományozott, 10 ezer euróval járó kitüntetést eddig többek között Joachim Gauck volt német államfő, az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller és Konrád György magyar író kapta meg.
A díjátadó ünnepséget június 4-én tartják Frankfurtban. A díjazottat Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke méltatja.
A román festészet megújításában is fontos szerepe volt a 125 éve alakult nagybányai művésztelepnek Lucian Năstasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója szerint, aki erről a Kolozsvári Magyar Napokon tartott pódiumbeszélgetésen beszélt.
A szakember elmondta: a 20. század elején a román festők számára is meghatározó volt a müncheni festészeti akadémia, amelynek tanára, Hollósy Simon a nagybányai művésztelep egyik alapítója. Szerinte a román festészet olyan jelentős alakjainak a munkáira hatott a nagybányai iskola, mint Arthur Verona, Ipolit Strâmbu, Eugen Pascu, Aurel Ciupe vagy Costin Petrescu.
Lucian Năstasă-Kovács elmondta: a nagybányai művésztelep nem etnikai hovatartozás alapján vonzotta a művészeket, nyitott volt mindenki számára. Úgy vélte: a nagybányai iskola a fény iskolája, a tájakhoz való ragaszkodás iskolája volt. Szerinte a román művészeket is legitimálta, hogy Nagybányán van Közép-Európa egyik meghatározó festészeti iskolája, amely megadja az újítás lehetőségét. A múzeumigazgató Nagybánya hatásának tekintette, hogy egyes román festők meglátták és meg tudták mutatni a román falu, a román paraszt pátosztól megtisztított alakját.
A rendezvényen Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész tartott előadást a művésztelep festői újításairól. Mint felidézte: a 19. század utolsó negyedében még a historizmus és az akadémizmus jegyében képzelték el a festészetet. Ennek a kornak vetett véget, hogy a festők kivonultak a természetbe, és emberek nélküli tájakat, épületeket, utcaképeket kezdtek festeni.
Murádin Jenő a festőiskola születési bizonyítványának nevezte Hollósy Simon Huszti vár című festményét, amely minden hősiességet, pózt nélkülözve mutatja a hegy tetején álló várat, úgy hogy az előtérben rozzant viskók, mező látható. Mint elmondta: a millenniumi évfordulóra készült festmény nem nyerte el a kor kritikusainak a tetszését, de előre jelezte a nagybányai művésztelep szellemét.
A művészettörténész szerint a tízezer lakosú bányaváros eleinte csodabogaraknak tartotta a festőket, de befogadta őket. A művészek bányászházakban kaptak szállást és sokan közülük csaknem családtagokká váltak a bányászcsaládokban. Jelenlétük megváltoztatta a kisváros szemléletét. Nagybányán a gyermekek is festőst játszottak.
Pintér Zsolt, a pódiumbeszélgetés kezdeményezője és moderátora elmondta: a 125 éves művésztelepet előadássorozattal próbálják közelebb hozni a művészetben kevésbé jártas közönséghez. A Kolozsvári Magyar Napokon tartott vetített képes rendezvény a Magyarország kolozsvári főkonzulátusa által támogatott előadássorozat negyedik része volt.
Összesen 87 bírságot szabott ki több mint 80 ezer lej értékben a bukaresti csendőrség a szélsőséges AUR szimpatizánsaira a parlament körüli szerdai zavargások miatt, ugyanakkor az ügy kapcsán ügyészségi eljárás is indul.
A csendőrség közleménye szerint a gyülekezési jogot szabályozó törvény, illetve a társadalmi együttélés, a közrend és a köznyugalom szabályainak megsértése miatt büntették meg a Románok Egyesüléséért Szövetség szimpatizánsait, de több törvénysértő azonosítása még folyamatban van.
Négy személyt azért büntettek 3000 lejes bírsággal, mert sértegették, leköpdösték és zászlórúddal ütlegelték Ludovic Orban független képviselőt, volt miniszterelnököt. Egy másik tüntetőt, aki halálosan megfenyegette az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét, Csoma Botondot, 1500 lejes bírsággal sújtották. A csendőrség feljelentést is tett az ügyészségen az AUR tüntetésén történt törvénysértések miatt.
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János államfő jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, péntek reggel Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek eskütétele következett, majd a Parlament előtti Duna-szakaszon légi parádét tartott a Magyar Honvédség.
A nemzeti ünnepek évtizedek, évszázadok távlatából is a magyarok összetartozását hirdetik - mondta az ünnepi tisztavatáson a köztársasági elnök. Áder János hangsúlyozta: az elmúlt több mint másfél esztendő nehézzé tette a közös emlékezést, mivel a járvány idején alig felfogható veszteségek értek sokakat, több mint harmincezer magyar lett a koronavírus-járvány áldozata.
„Országépítő” magyarokat, köztük erdélyi személyiségeket is kitüntettek az augusztus 20-i nemzeti ünnepen. A Kallós Zoltánról elnevezett Külhoni Magyarságért Díjban részesült a Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervezőjeként ismertté vált Ferencz Angéla néprajzkutató, közösségszervező, Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalmazott igazgatója, a székelyföldi Haszmann Pál Múzeum, a Komáromi Jókai Színház, Simek Viktor rajztanár, karnagy, a vajdasági Egység Művelődési Egyesület, az ugyancsak vajdasági Hét Nap hetilap, a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, valamint a Németországban működő Csöbörcsök Néptáncegyüttes.
A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.
Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta díjjal ismeri el. A Külhoni Magyarságért Díj elnevezése – a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára – Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra módosult.
Ez legyen az utolsó Fidesz-tűzijáték!
Jövőre minden szabadságszerető demokrata ünnepelhet augusztus 20-án, ha az MSZP kormányra kerül - mondta a szocialisták társelnöke, a Facebookon közzétett videóüzenetben. Tóth Bertalan úgy fogalmazott, "azt az államot, amit ma ünnepelnünk kellene, zsebben viszik haza a fideszes vezetők alapítványokba és magánszámlákra".
Augusztus 20. alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magyar Liberális Párt – Liberálisok azt írta: az államalapítás és Szent István ünnepén azt kívánjuk a magyar nemzetnek, legyen ez az utolsó nyári tűzijáték, amelyet a Fidesz-kormány szervez!
• Várhatóan magyar miniszterelnöke lesz Szlovákiának, aki az 1993-ban létrejött független szlovák állam első szakértői kabinetjét fogja vezetni. Ódor Lajos a bankszférából érkezik, várhatóan vasárnap mond le a Szlovák Nemzeti Bank alelnöki posztjáról. Mekkora mozgástere lesz az új kormányfőnek és mit várnak el tőle a pártok?
• Vasárnap parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban, ahol először kerülhet komolyan veszélybe a 20 éve regnáló Recep Tayyip Erdogan pozíciója. Az újraválasztásáért küzdő elnök kampányát nehezíti a nemzetközi viszonylatban is magas török infláció, valamint a több mint ötvenezer halálos áldozatot követelő februári földrengés kezelése. Szőcs Levente összefoglalója.
• Garzó Ferenc jegyzete: Acélszobrok és szövetségek
A koronavírus-járvány miatt tavaly egy háromnapos programsorozattal helyettesítették az Aradi Magyar Napokat, de idén - a hatályos járványügyi szabályok betartásával - megtartható a szokásos módon, a kéthetes rendezvény, ami alatt koncertekkel, szórakoztató műsorokkal, közösségi rendezvényekkel, könyvbemutatókkal és képzőművészeti tárlatokkal várják az érdeklődőket.
Az Aradi Magyar Napok idén is a nemzeti gyásznapon, az október 6-i megemlékezéssel ér véget, amikor is Kovács Gergely gyulafehérvári érsek celebrál szentmisét majd Aradon az 1849-es vértanúk emlékére. Addig azonban, szeptember 22-től számos program - köztük az Experidance fellépése, a Magna Cum Laude és az Edda koncertje - várja majd az aradi és környékbeli magyarokat. A programokról Pataky Lehel Zsolt kérdezte az Arad megyei RMDSZ elnökét, Faragó Péter parlamenti képviselőt.
Egy év alatt csaknem 16 százalékkal, az előző hónaphoz képest közel 7 százalékkal, azaz 284 lejjel nőtt a nettó átlagbér márciusban, elérve a 4554 lejt – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A legmagasabbak a fizetések a dohányiparban voltak, ahol csaknem 11 ezer lej volt a nettó átlagbér, a legkisebbet a vendéglátóiparban jegyezték, 2430 lejt.
A bruttó átlagbér 7290 lej volt, 445 lejjel (azaz 6,5 százalékkal) nagyobb, mint februárban.
A növekedés különféle alkalmi juttatások is hozzájárultak, például bónuszok, de a vállalatok bevételeinek emelkedése is – közölte az INS.
A közszférában jóval átlag alatti volt a bérjavulás: a közalkalmazottak 3,1, az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók 1,8, a tanügyisek 6,8 százalékkal több pénzt vittek haza márciusban februárhoz képest.
Augusztus 10-14 között tartották az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót, vagyis a CSIT-et. A Gyulafehérvári Főegyházmegye 14 és 30 év közötti fiatalokat megszólító legnagyobb ifjúsági rendezvényének a Dévai Szent Ferenc Alapítvány csíksomlyói Szent István Kollégiuma és a hozzá tartozó Mária-kert adott otthont. Ami az életre vezet mottóval szervezett CSIT-en a korábbi évekhez képest kevesebben vettek részt, ám így is meghitt és jó hangulatban telt a találkozó. Biró István összeállítása.
A jogszabály tervezete többhetes halasztás után hétfő este került fel a pénzügyminisztérium honlapján. A miniszterelnök a szerdai kormányülésen azt mondta, a rendelet elfogadását azért napolták el péntekig, hogy időt biztosítsanak a közvitára.
Nicolae Ciucă hangsúlyozta, a kormánynak szándéka okosabban gazdálkodni a közpénzekkel és ellenőrizni a költségvetési kiadásokat. Emlékeztetett, hogy a rendelet a közintézmények dologi kiadásainak 10 százalékos csökkentését írja elő, és nem érinti a beruházásokra szánt forrásokat.
A közszférában létszámstopot vezetnek be, de ez nem érinti majd az egészségügyet és az oktatást. Ugyanakkor felére csökkentik a közjogi méltóságok – miniszterek, államtitkárok, prefektusok, államtitkári rangú intézményvezetők stb. – tanácsadóinak a számát, és egy tisztségviselő nem lehet tagja kettőnél több állami vállalat igazgatótanácsának.
A rendelet előírja a beszerzési lánc lerövidítését is. Eszerint a kórházaknak, idősotthonoknak, laktanyáknak, iskolai étkezdéknek és minden más költségvetési intézménynek az élelmiszerek beszerzésénél a viszonteladók számát minimálisra csökkentve a helyi termékeket kell előnyben részesítenie.
A nagylak-csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen a személygépkocsival Romániából érkezőknek két órát kell várakozniuk a határátlépésre – közölte pénteken délelőtt a magyar rendőrség. A nagylaki közúti átkelőn egyórás a várakozás.
A Románia felé utazók használhatják az egész nap működő kiszombori közúti átkelőt, a magyar és román állampolgárok pedig választhatják a Csanádpalota-Nagylak közúti határátkelőhelyet is vasárnaponként 7 és 15 óra között.
Az utazók a határátkelőhelyek nyitvatartásáról és az ott várható várakozási időről bővebben a magyar rendőrség és a román határrendészet oldalán , illetve a Rutin nevű mobilapplikáció segítségével tájékozódhatnak.