A Szociáldemokrata Párt nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és házak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót. A PSD közleménye szerint egyes tulajdonosoknak akár huszonhétszer több adót kellene fizetniük. A párt azt ígéri, megakadályozza az emelést, és a szociáldemokrata miniszterek első döntései az előző kabinet megszorító intézkedéseinek leállítását célozzák.
A közlemény emlékeztet: a piaci érték szerinti adóztatást a PNL és az USR alkotta kormány vállalta 2021-ben a helyreállítási tervben. A PSD szerint Romániának teljesítenie kell az uniós vállalásait, de védeni kell a kiszolgáltatottakat és a középosztályt.
Ukrajna és Oroszország megállapodott a tűzszünetről az orosz megszállás alatt álló Oleskiben, amelyet az amerikai first lady, Melania Trump közvetített, írja a Reuters. A két fél közlése szerint a fegyvernyugvás október 27-én lép életbe, így humanitárius folyosókon juttathatnak be segélyt, és evakuálhatják a lakosokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: a béketárgyalók novemberben, Abu-Dzabiban találkoznak, és reméli, hogy ezt a vezetők találkozója követi.
Az amerikai kormányok többször kérték a SpaceX-et, hogy kapcsolja be vagy ki a Starlink műholdas internetszolgáltatást különböző országokban. Erről hat volt magas rangú amerikai tisztviselő beszélt a Reuters hírügynökségnek, miután nemzetközi botrányt váltott ki, hogy Elon Musk vállalata korlátozta az ukrán hadsereg hozzáférését a rendszerhez, megvakítva az ukrán felderítést és célkijelölést.
Négy forrás szerint a Biden-kormány azt kérte, hogy a jemeni húszik és a libanoni Hezbollah ne használhassa a szolgáltatást, Iránban és Ukrajnában viszont kapcsolják be, az ukrán hadsereg támogatására is. A Trump-kormány tisztviselői ugyanakkor kilátásba helyezték a Starlink bekapcsolását Iránban 2025-ben a rezsim ellenzékének jobb koordinációját segítve. Mindez felveti a kérdést, hogy mekkora befolyása van Elon Musknak az amerikai politikai döntésekre.
Washington még a hétvégén megtámadhatja Iránt. Erről az Egyesült Államok ankarai nagykövete és szíriai megbízottja, Tom Barrack nyilatkozott egy podcastban a közel-keleti rendezésben érdekelt országok isztambuli tanácskozása kapcsán, írja a Reuters.
A nyolc ország külügyminisztere óvta az Egyesült Államokat az Irán elleni újabb támadásoktól. Hakan Fidan török külügyminiszter szerint egy újabb katonai beavatkozás csak súlyosbítaná a feszültséget. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az eszkaláció a szénhidrogének árára is hatással lenne. Az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani a Hormuzi-szoros újranyitásához szükséges párbeszédet sürgette.
Közben az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója memorandumban jelezte: Teherán jelentősen fokozta az amerikai tisztviselők elleni merényletek előkészítését.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA internetes videóval próbál kémeket toborozni Kubában. Az X-en spanyol nyelvű tájékoztatást tette közzé azok számára, akik információt szolgáltatnának az amerikai hírszerzésnek, írja a Reuters.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra szólította fel a kubaiakat, akik pozitív változást szeretnének hazájukban, hogy forduljanak a CIA-hoz. Rubio szerint most van itt az idő.
Carlos Fernández de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes gúnyosan reagált, Bruno Rodríguez külügyminiszter pedig visszautasította az amerikai fenyegetéseket.
Washington fokozta a nyomást a szigetországon január óta, amikor az amerikai erők megbuktatták Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Az amerikai blokád üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerhiányt okozott Kubában.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és házak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót. A PSD közleménye szerint egyes tulajdonosoknak akár huszonhétszer több adót kellene fizetniük. A párt azt ígéri, megakadályozza az emelést, és a szociáldemokrata miniszterek első döntései az előző kabinet megszorító intézkedéseinek leállítását célozzák.
A közlemény emlékeztet: a piaci érték szerinti adóztatást a PNL és az USR alkotta kormány vállalta 2021-ben a helyreállítási tervben. A PSD szerint Romániának teljesítenie kell az uniós vállalásait, de védeni kell a kiszolgáltatottakat és a középosztályt.
Az európai kontinensen jelenleg nagy nyomás nehezedik a demokratikus értékekre, ezért minden eddiginél fontosabb, hogy az alapvető jogok védelmére képes,…
Felszámolják az állami vállalatok privatizációját előkészíteni hivatott úgynevezett speciális ügyvezetők rendszerét. Ezt Claudiu Năsui gazdasági miniszter jelentette be a Facebook-oldalán. Mint írta, a kormány sürgősségi rendeletet készül elfogadni a kérdésről.
Az Európai Unió a korábbi 50 millió euróról több mint 200 millió euróra emeli az afgánoknak nyújtott humanitárius segélyt; a támogatás a konfliktus sújtotta országból a szomszédos államokba menekülőket is segíti majd – jelentette be az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben.
Hárman életüket vesztették, csaknem ötezer embert pedig evakuáltak az éjjel a közép-olaszországi áradásokban, amelyek elsősorban Emilia-Romagna tartományt sújtják. A régió…
Az utóbbi évekhez képest sokkal több bevándorlóra, évente 400 ezer emberre van szüksége Németországnak a demográfiai folyamatok ellensúlyozásához – mondta a német szövetségi munkaügyi ügynökség (Bundesagentur für Arbeit – BA) vezetője egy keddi lapinterjúban.
Felfüggesztették a vasúti közlekedést a Giurgiu-Videle szakaszon, és négy vonatjáratot töröltek – közölte a CFR utasszállító részlege, miután ma hajnalban…
Augusztus második fele a legkedvezőbb a kullancsoknak, ezért a megelőzés elsődleges fontosságú a mostani erdei kirándulásoknál – figyelmeztetnek szakértők.
Kedves hallgatóink, csütörtökön, május 18-án műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a temesvári adótorony körzetében középhullámon az…
Több mint 150 ezer teszt elvégzésével hétfőn csaknem tízezer új fertőzöttet azonosítottak Izraelben. Legutóbb januárban mértek ennyire magas számot, a harmadik hullámban az akkori rekord 10 118 új vírushordozó kiszűrése volt. Izraelben már több mint egymillióan igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen – közölte az egészségügyi minisztérium a honlapján kedden.
Fegyveresek kaparintották meg vasárnap Afganisztánban az egyik ukrán evakuációs repülőgépet – mondta el Jevhenyij Jenyin ukrán külügyminiszter-helyettes kedden egy rádióműsorban.
Adásunkban a bukaresti Magyar Kulturális Központban május 26-ig látogatható ZEMA – ékszerkiállításról, valamint a 190 éves intézményesített aradi zeneoktatásról hallhatnak.
Az európai kontinensen jelenleg nagy nyomás nehezedik a demokratikus értékekre, ezért minden eddiginél fontosabb, hogy az alapvető jogok védelmére képes, rugalmas demokráciákba fektessünk - jelentette ki Klaus Iohannis államelnök az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek Reykjavikban zajló csúcstalálkozóján.
Iohannis rámutatott, hogy az elmúlt években Európa számos kihívással nézett szembe, kezdve a Covid-19 világjárvány elleni küzdelemmel, amely "elkerülhetetlen korlátozásokhoz", ugyanakkor a félretájékoztatás "hatalmas hullámban' való megjelenéséhez vezetett. Ez pedig lehetővé tette a "kiélezett nacionalizmus" újjáéledését. A gyűlöletbeszéd, a félretájékoztatás, a manipuláció, az újságírók elleni erőszak és a rosszindulatú befolyás csak néhány példa e válságok Európa-szerte tapasztalható hatásaira - tette hozzá. Iohannis szerint a demokratikus értékek, a sajtószabadság, a sokszínűség és a liberális demokrácia mind nyomás alatt állnak az európai kontinensen. Ezért most fontosabb, mint valaha, hogy befektessünk abba, hogy a demokráciák rugalmasabbá váljanak, és jobban meg tudják védeni alapvető jogainkat - fejtette ki a román államfő.
Iohannis ugyanakkor leszögezte, hogy a demokratikus országok támogatják Ukrajnát és állampolgárait, és támogatják a szabadságért, demokráciáért, illetve a megfélemlítés, totalitarianizmus és elnyomás ellen zajló harcot is.
Az Európa Tanács 18 év után most ülésezik először. A 46 országot tömörítő egyik legjelentősebb emberi jogi szervezet kétnapos reykjavíki találkozójának megnyitóján Oroszország felelősségre vonása került fókuszba. A szervezet tagja Ukrajna és Oroszország is, utóbbit azonban a háború kitörése után kizárták.
A találkozó célja, hogy a mai nap végére elkészüljenek a kompenzációs rendszer körvonalai, amely segít elindítani Ukrajna gyógyulási folyamatát gazdasági szempontból. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: fontos téma lesz Oroszország felelősségre vonása az agresszió bűntettéért, amelyet folyamatosan elkövet azzal, hogy háborút folytat Ukrajnában.
Felszámolják az állami vállalatok privatizációját előkészíteni hivatott úgynevezett speciális ügyvezetők rendszerét. Ezt Claudiu Năsui gazdasági miniszter jelentette be a Facebook-oldalán. Mint írta, a kormány sürgősségi rendeletet készül elfogadni a kérdésről.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy a speciális ügyvezetői feladatkört az Adrian Năstase irányította kabinet vezette be egy 2002-es törvénnyel. Feladata az lenne, hogy előkészítse az érintett állami vállalat privatizációját, a valóságban azonban évek óta nem történt semmi ezen a téren. Meglátása szerint az intézkedéssel voltaképpen jól fizető állásokhoz juttattak pártközeli embereket.
„A mi vállalataink az ő vállalataikká váltak, fekete lyukak, amelyeken keresztül két évtizeden át elszippantották a pénzeket” – vonta le a következtetést a gazdasági miniszter, kifejtve: amíg a vállalatot nem privatizálják, a speciális ügyvezető felveszi a fizetését, amely esetenként elérheti a havi 19 ezer lejt.
Năsui szerint azért is fontos a speciális ügyvezetői rendszer felszámolása, mert ellenkező esetben az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indíthat Románia ellen. A csődközeli állapotba jutott vállalatokat ugyanis a különleges ügyvezetők „a végtelenségig eladósították”, majd az adósságot időszakosan eltörölték.
Helyben hagyta ma a párizsi fellebbviteli bíróság a Nicolas Sarkozy volt francia elnök ellen korrupció miatt hozott ítéletet. A 67 éves korábbi államfőt 2021-ben első fokon 3 év börtönre ítélték, mert megpróbált befolyásolni egy bírót. Az ítéltből két év szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették.
A fellebbezés után született döntés értelmében a politikusnak egy évre sem kell börtönbe vonulnia, az ítélet elektronikus nyomkövető viselésére kötelezi. A fellebbviteli bíróság helyben hagyta az alacsonyabb szintű törvényszék azon döntését is, hogy Nicolas Sarkozy ideiglenesen nem viselhet közhivatalt.
Az Európai Unió a korábbi 50 millió euróról több mint 200 millió euróra emeli az afgánoknak nyújtott humanitárius segélyt; a támogatás a konfliktus sújtotta országból a szomszédos államokba menekülőket is segíti majd – jelentette be az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben.
Ursula von der Leyen az uniós biztosok rendkívüli, az afganisztáni helyzet miatt összehívott ülését követően tartott sajtónyilatkozatában közölte, a humanitárius segítség a tagállamok eddigi támogatásán felül járul hozzá az afganisztáni emberek megsegítéséhez.
Közölte azt is, hogy a segítségnyújtás feltétele az emberi jogok és a nők jogainak tiszteletben tartása. Ez határozza meg, hogy mennyi pénz áramlik közvetlenül Afganisztánba vagy a szomszédos régiókba – mondta.
Hárman életüket vesztették, csaknem ötezer embert pedig evakuáltak az éjjel a közép-olaszországi áradásokban, amelyek elsősorban Emilia-Romagna tartományt sújtják. A régió közlekedése megbénult, öt megye teljesen van víz alatt. Más tartományokból tűzoltóegységek érkeztek segíteni, mintegy húsz helikopterrel végzik a mentést. Az eltűntek keresésében búvárok is részt vesznek. Bolognában egész kerületek kerültek víz alá, utakat zártak le, hidak omlottak le. A város körüli dombokon és hegyeken egymást követik a földcsuszamlások. Az alsóbb szinteket élőket evakuálták. Az iskolák ma is zárva tartanak.
Hónapokig tartó szárazság után majdnem egész Olaszországban esik az eső. A meteorológiai előrejelzések szerint az esőzés ma sem enyhül. Meteorológiai adatok szerint május másodikán és tegnap összesen annyi csapadék esett le Emilia-Romagnában mint hat hónap alatt szokott.
Kritikus a helyzet az áradás sújtotta Horvátországban is, ahol az elmúlt napok heves esőzései után az árvizek elleni harc a tetőfokára hágott. A horvát vízügyi hatóság előrejelzései szerint az elkövetkező napokban nagy vízhullámok várhatók a Száva, a Kulpa és az Una folyókon.
Bosznia-Hercegovinában is feszült a helyzet, az ország nyugati részén az emberek aggódva figyelik a szomszédban zajló fejleményeket.
Az utóbbi évekhez képest sokkal több bevándorlóra, évente 400 ezer emberre van szüksége Németországnak a demográfiai folyamatok ellensúlyozásához – mondta a német szövetségi munkaügyi ügynökség (Bundesagentur für Arbeit - BA) vezetője egy keddi lapinterjúban.
Detlef Scheele a Süddeutsche Zeitung című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a német gazdaságot tömeges munkaerőhiány sújtja, és a helyzet egyre rosszabb.
Úgy vélte, a problémát csak jelentősen nagyobb bevándorlással lehet megoldani, de nem a menekültügyi rendszer révén, hanem „a munkaerőpiaci szükségletekre szabott, célzott bevándorlás" révén. Kiemelte, hogy az ápolóktól kezdve a klímaszerelőkön át a szállítmányozási szakemberekig és az egyetemi végzettségű munkavállalókig "mindenütt hiány lesz szakképzett munkaerőből".
A migrációval szembeni fenntartásokról azt mondta, hogy "ki lehet állni és el lehet mondani, hogy nem akarunk külföldieket, de ez nem működik". "A helyzet az, hogy Németországban elfogynak a munkavállalók" - mondta BA igazgatója.
Felfüggesztették a vasúti közlekedést a Giurgiu-Videle szakaszon, és négy vonatjáratot töröltek – közölte a CFR utasszállító részlege, miután ma hajnalban összeütközött egy magán vasúti társaság két szerelvény nélküli mozdonya a Giurgiu megyei Toporu és Chiriacu között.
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a balesetben egyik mozdony sem siklott ki, azonban mindkét mozdonyvezető megsérült és kórházba kellett szállítani őket. Egyikük alkohol befolyása alatt volt. A balesetben nem rongálódtak meg a vasúti sínek, csak a két mozdonyban keletkeztek károk.
A vasúti biztonsági hatóság (AGIFER) és rendőrség a giurgiui ügyészség irányításával vizsgálja a baleset körülményeit.
Augusztus második fele a legkedvezőbb a kullancsoknak, ezért a megelőzés elsődleges fontosságú a mostani erdei kirándulásoknál – figyelmeztetnek szakértők.
A túrázóknak zárt, lehetőleg világos ruházat viselése és kullancs elleni spray használata ajánlott. Agyvelőgyulladás elleni oltás is kérhető - mondta el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense, Kovács Szilvia az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
A parazita embereknél agyvelőgyulladást, ritkábban agyhártyagyulladást, néhány esetben pedig nyirokcsomó-gyulladást okozhat - hívta fel a figyelmet a szakértő.
Hozzátette: a kullancsok nem kedvelik a tűző napot, de nagyon jól bírják a mostanság egyre inkább megszokott hőmérséklet-ingadozásokat, kedvelik a magas páratartalmat. A reggeli és kora esti órákban a legaktívabbak.
Kedves hallgatóink, csütörtökön, május 18-án műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a temesvári adótorony körzetében középhullámon az 1314-kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Több mint 150 ezer teszt elvégzésével hétfőn csaknem tízezer új fertőzöttet azonosítottak Izraelben. Legutóbb januárban mértek ennyire magas számot, a harmadik hullámban az akkori rekord 10 118 új vírushordozó kiszűrése volt. Izraelben már több mint egymillióan igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen – közölte az egészségügyi minisztérium a honlapján kedden.
Jelenleg 72 572 aktív koronavírus-esetet tartanak nyilván Izraelben, 1124-en vannak közülük kórházban, ahol a súlyos betegek száma 678, és már 123-an szorulnak lélegeztetőgépre.
A 9,3 millió lakosú országban keddre 1 005 511-re emelkedett a járvány kezdete óta regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma.
"Csökken a súlyos betegek számának növekedése, de a fertőzéssel kapcsolatos számok még mindig emelkednek" - nyilatkozott Nachman As professzor, az egészségügyi minisztérium igazgatója kedd reggel az egyik helyi rádiónak.
December vége óta Izraelben 5 911 191-t (tizenkét évesnél idősebbeket) már legalább egyszer beoltottak a Pfizer/BionTech vakcinájával. Ez az ország lakosságának 63,57 százaléka, azonban nem bizonyult elégnek a SARS-CoV-2 vírus erősen fertőző delta variánsa által okozott újabb járványhullám megfékezésére.
Augusztus elején új kampány kezdődött, melyben a korábbi oltások hatását megerősítő harmadik adag vakcinát adtak be előbb a hatvan, majd az ötven, és jelenleg már a 40 éven felülieknek. Izraelben már 1 575 898-an oltatták be magukat harmadszor is, ami a teljes lakosság 16,95 százaléka.
Az egészségügyi minisztérium mobil oltóállomásokat indított az alacsonyabban átoltott és általában szegényebb, az ország perifériáján lévő településekre, hogy ott is növeljék az oltottak arányát.
Az aggasztó számok mellett optimizmusra adhat okot, hogy augusztusban folyamatosan csökkent a fertőzési ráta, amely a hónap első napján még 1,38 volt - vagyis száz vírushordozó átlagosan 138-nak adta át a fertőzést -, az egyre magasabb átoltottság nyomán azonban augusztus 13-ra 1,15-re csökkent. Ez az érték viszont még mindig a járvány terjedését, a számok várható növekedését jelzi.
Az országnak már 78 települése "pirosnak" számít, közepesen fertőzött, vagyis "narancssárga" 94 hely, gyengén van jelen a koronavírus 65 "sárga" városban és faluban, és máig sikerült megőriznie "zöld", vagyis alig vagy egyáltalán nem fertőzött státuszát 43 izraeli településnek.
A SARS-CoV-2 koronavírus okozta betegségben (Covid-19) tavaly február óta 6864-en haltak meg Izraelben, hétfőn 12-en, augusztus során eddig 386-an. Júniusban, a negyedik, delta hullám megjelenése előtt mindössze nyolcan vesztették életüket koronavírusfertőzés miatt kialakult betegség szövődményeiben.
Fegyveresek kaparintották meg vasárnap Afganisztánban az egyik ukrán evakuációs repülőgépet - mondta el Jevhenyij Jenyin ukrán külügyminiszter-helyettes kedden egy rádióműsorban.
"A gépünket ellopták, kedden ismeretlen utascsoporttal a fedélzetén elrepültek Iránba" - fejtette ki a tisztségviselő.
További részleteket az incidensről nem mondott.
Szavai szerint a gép azért volt Afganisztánban, hogy további ukrán állampolgárokat menekítsen ki a tálibok uralma alá került országból. Elmondta még azt is, hogy eddig három, ukránok evakuálására tett kísérlet hiúsult meg, mert az érintettek egyszerűen nem tudtak eljutni a repülőtérre.
Az UNIAN hírügynökség azt írta, hogy mintegy ötven ukrán állampolgár maradt még Kabulban.
Ukrajna két különgépe érkezett meg eddig Kabulból Kijevbe. Kimenekítették a Wall Street Journal című amerikai lap és a Szabadság Rádió újságíróit, valamint 12 ukrán katonát, akik egy Kabul melletti támaszponton rekedtek.
Ezt megelőzően az első gép augusztus 16-án érkezett meg az afgán fővárosból Kijevbe, a fedélzetén 79 fővel. A kimenekítettek között voltak ukránok, fehéroroszok, tádzsikok, horvátok, és hollandok, többségük viszont afgán állampolgár volt.
Az afgánok közül kilencen menedéket kértek Ukrajnában, egy részük pedig továbbrepült a világ más városaiba, főként Isztambulba, Párizsba és Szófiába.
Ukrajna az első géppel menekítette ki Kabulból Sahraa Karimi afgán filmrendezőt és forgatókönyvírót.
Adásunkban a bukaresti Magyar Kulturális Központban május 26-ig látogatható ZEMA – ékszerkiállításról, valamint a 190 éves intézményesített aradi zeneoktatásról hallhatnak.
Az európai kontinensen jelenleg nagy nyomás nehezedik a demokratikus értékekre, ezért minden eddiginél fontosabb, hogy az alapvető jogok védelmére képes, rugalmas demokráciákba fektessünk - jelentette ki Klaus Iohannis államelnök az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek Reykjavikban zajló csúcstalálkozóján.
Iohannis rámutatott, hogy az elmúlt években Európa számos kihívással nézett szembe, kezdve a Covid-19 világjárvány elleni küzdelemmel, amely "elkerülhetetlen korlátozásokhoz", ugyanakkor a félretájékoztatás "hatalmas hullámban' való megjelenéséhez vezetett. Ez pedig lehetővé tette a "kiélezett nacionalizmus" újjáéledését. A gyűlöletbeszéd, a félretájékoztatás, a manipuláció, az újságírók elleni erőszak és a rosszindulatú befolyás csak néhány példa e válságok Európa-szerte tapasztalható hatásaira - tette hozzá. Iohannis szerint a demokratikus értékek, a sajtószabadság, a sokszínűség és a liberális demokrácia mind nyomás alatt állnak az európai kontinensen. Ezért most fontosabb, mint valaha, hogy befektessünk abba, hogy a demokráciák rugalmasabbá váljanak, és jobban meg tudják védeni alapvető jogainkat - fejtette ki a román államfő.
Iohannis ugyanakkor leszögezte, hogy a demokratikus országok támogatják Ukrajnát és állampolgárait, és támogatják a szabadságért, demokráciáért, illetve a megfélemlítés, totalitarianizmus és elnyomás ellen zajló harcot is.
Az Európa Tanács 18 év után most ülésezik először. A 46 országot tömörítő egyik legjelentősebb emberi jogi szervezet kétnapos reykjavíki találkozójának megnyitóján Oroszország felelősségre vonása került fókuszba. A szervezet tagja Ukrajna és Oroszország is, utóbbit azonban a háború kitörése után kizárták.
A találkozó célja, hogy a mai nap végére elkészüljenek a kompenzációs rendszer körvonalai, amely segít elindítani Ukrajna gyógyulási folyamatát gazdasági szempontból. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: fontos téma lesz Oroszország felelősségre vonása az agresszió bűntettéért, amelyet folyamatosan elkövet azzal, hogy háborút folytat Ukrajnában.
