A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
Nosztalgia, hagyományőrzés, kézműves foglalkozás – erről szólt a múlt szombaton megszervezett kukoricafosztás a Tornyai Tájházban, ahol fiatalok, középkorúak és idősek közösen elevenítették fel az őszi betakarításhoz kapcsolódó foglalatoskodást.
A nagyszülők nemzedékéhez tartozók megosztották emlékeiket az egykori kalákákról, a legkisebbek pedig amellett, hogy megtanulták, miért és hogyan kell fosztani és morzsolni a kukoricát, a csuhévirág- vagy csutkababa-készítés fortélyait is megtanulhatták. Az Arad megyei Tornyán létrehozott tájházban minden évszakban tartanak valamilyen foglalkozást, amellyel a háztáji gazdálkodást, a paraszti élet munkás napjait és a népi mesterségeket idézik fel. Pataky Lehel Zsolt riportja a kukoricafosztáson készült.
A médiafogyasztók bizalmának megszerzését, visszaszerzését tartja az újságírók egyik fontos feladatának Kacsó Sándor televíziós újságíró, akit a hétvégén elnökévé választott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a MÚRE.
A hétvégén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban tartott tisztújító közgyűlésen megválasztott Igazgatótanácsban alelnöki megbízást kapott Forró László, a Bukaresti Rádió munkatársa és a Székelyhon portál főszerkesztője, Kozán István. A területi képviseletet temesvári kollégánk Bartha Csaba, Cseke Péter és Kurta Andrea látja el, az oktatásért és továbbképzésért pedig Rácz Éva kolozsvári kollégánk felel a következő 4 évben is.
A két mandátum után leköszönt Szűcs László utódjaként megválasztott Kacsó Sándor 1990-től a Román Közszolgálati Televízió bukaresti Magyar Szerkesztőségének munkatársa. Volt riporter, rovatszerkesztő és szerkesztő, valamint a szerkesztőség vezetője is 2002 és 2013 között. Több televíziós újságírói és filmes díjat is elnyert feleségével és alkotótársával, Bartha Ágnessel együtt.
Kacsó Sándor 2002-2016 között már volt a MÚRE Igazgatótanácsának, majd etikai testületének tagja.
Most arról kérdezte őt Rácz Éva, hogy milyen tervei vannak, és mivel kezdi a munkát.
A MÚRE hétvégi rendezvényén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban osztotta ki a szakmai díjakat is. Az írott sajtóban dolgozóknak odaítélt Szilágyi Aladár-díjat Kiss Judit a Krónika és Papp Annamária a Szabadság munkatársa kapták. A rádiós újságírók Majtényi Ágnes-díját Gergely Zsuzsának a Kolozsvári Rádió munkatársának ítélték oda. A műszaki munkában dolgozó kollégáknak járó Benkő J. Zoltán-díjat Kosza Róbert az Erdély TV és a Hargita Stúdió operatőre kapta. Médiamenedzseri-díjat vehetett át Jakab Endre a Székelyföld Stúdió irányítója. A pályakezdő újságíróknak járó Balló Áron díjas Forró-Erős Dóra, a maszol.ro portál munkatársa lett. Ugyanezen az ünnepségen adták át a Tomcsányi Mária által alapított, pályakezdő rádiósoknak járó Tomcsányi Emlékdíjat, amelyet Biró Sándor a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély TV munkatársa kapott.
Holnap, azaz október 23-án lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 70. évfordulója, ami több történetet is eszembe juttatott; magát a megnevezést csupa kisbetűvel kell írni.
Tizenegyedikes és tizenkettedikes diákként, vagyis 2001 és 2002 októberében is részt vettem a Rákóczi Szövetség által szervezett Gloria Victis elnevezésű történelmi vetélkedőn, Budapesten, ahová 2006-ban, már egyetemistaként tértem vissza az október 23-i megemlékezés apropóján.
Tizennyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét előtérbe kerüljön nálam az 1956-os forradalom és szabadságharc témája: 2024 szeptemberétől a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa voltam Svájcban, ahol Bázelben, Bernben, illetve Zürichben is részt vettem a megemlékezéseken… egy-egy verset olvastam fel a jelenlévőknek.
Svájc hetven éve fontos szerepet játszott, ugyanis a méretéhez képest a legtöbb magyar menekültet fogadta be, most is vannak ott ötvenhatosok, néhányukkal például közeli ismeretségbe kerültem az ott töltött időszak alatt.
Most a bázeli megemlékezésig utazom vissza az időben, amelyet 2024. október 19-én szervezett a Baseli Magyar Egyesület két helyszínen, a Rosenfeld Parkban lévő kopjafánál, illetve a szemet gyönyörködtető, több mint ezeréves Münstersaalban. Utóbbi helyszínen dr. Seres Attila történész, a budapesti székhelyű VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa egyebek között ezt mondta a beszédében: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc óriási veszteség, tragédia volt a magyarság számára; fejet kell hajtanunk előtte, sőt a későbbi generációkat is emlékeztetnünk kell rá. Miért van mégis az, hogy nemcsak emlékezünk, hanem egyúttal ünneplünk is, ünnepeljük a forradalmunkat? […] Ez egy közhelyszerű dolog egyébként, de jólesik kimondani: a magyarság 1956-ban a jó oldalon állt – nem a rossz oldalon –, amit akkoriban egyöntetűen elismert a világ közvéleménye.”
A mai részt egy másik idézettel zárom, amely a Nobel-díjas francia író és filozófus, Albert Camus nevéhez fűződik: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
A közegészségügyi és szociális ellátó intézményekben nem szakítják meg a munkát a sztrájkolók, csupán „SANITAS” feliratú karszalagot vagy jelvényeket fognak viselni.
A bizalmatlansági indítvány megvitatásának és szavazásának az Alkotmánybíróság döntése utáni időpontra történő kitűzését javasolta az RMDSZ a Képviselőház és a Szenátus Állandó Bizottságainak délelőtti ülésén.
Két számjegyű növekedést mutatott az idei első négy hónapban a turistaforgalom a kereskedelmi szálláshelyeken. A turisták száma 23,1 százalékkal, míg a vendégéjszakáké 22,5 százalékkal nőtt 2023 januárja és áprilisa között az előző év ugyanazon időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az oktatási szakszervezetek bejelentették, hogy csütörtökön vagy pénteken ismét tüntetnek a fővárosban. Körülbelül 20 ezer embert várnak a megmozdulásra.
Az európai műanyag gyártók első alkalommal egyeztek bele, 30 százalékban újrahasznosítható műanyagot használjanak fel 2030-ig a műanyag csomagolóanyagok gyártásakor, amint az az Európai Bizottság zöld paktuma előirányozza – közli az AFP.
Miközben Romániát az egyik legelkötelezettebb NATO-szövetségesként tartják számon, a lakosság több mint fele úgy véli, Washington bele akarja rángatni Romániát egy háborúba Oroszországgal – derül ki egy friss tanulmányból.
Az ukrán parlament törvényt fogadott el a virtuális valuták legalizálásáról – közli az RBC hírügynökség. Az új törvény szabályozza a kriptovaluták iparát és előírja, hogy a virtuális valutával rendelkezők törvényesen beválthatják és bejelenthetik azokat.
Az Európai Ügyészség indít eljárást Szvetoszlav Ilcsovszkij bolgár üzletember kijelentéseivel kapcsolatban – jelentették be a szófiai belügyminisztérium forrásai az előző kormányzat tevékenységét felülvizsgáló parlamenti bizottság ülésén.
A tanügyi alkalmazottak sztrájkja indokolt, de szükség van egy kompromisszumos megoldásra, amely lehetővé tenné az országos vizsgák eredeti ütemterv szerinti megszervezését – jelentette ki a Szülői Szervezetek Országos Szövetségének elnöke.
A tanügyi szakszervezetek, a tanulói és a szülői szervezetek képviselőivel tárgyalt délelőtt az oktatási miniszter a záróvizsgákra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos megoldások keresése érdekében, tekintettel arra, hogy harmadik hete tart a pedagógusok sztrájkja.
A közegészségügyi és szociális ellátó intézményekben nem szakítják meg a munkát a sztrájkolók, csupán „SANITAS" feliratú karszalagot vagy jelvényeket fognak viselni.
A Facebook-oldalukon közzétett bejegyzés szerint mindaddig folytatják a tiltakozás ezen formáját, míg meg nem oldják a követeléseiket. Ezek közé tartozik az álláshelyek felszabadítása a közegészségügyi rendszerben; a 2017-ben elfogadott bérezési törvény teljes körű alkalmazása; a pótlékok és ügyeleti díjak méltányos folyósítása.
Emellett kérik az új bértörvényről szóló tárgyalások újrakezdését, illetve az egészségügyi intézmények méltányos és megfelelő finanszírozásának biztosítását.
A japán sztrájk a döntéshozókkal folytatott tárgyalások idejére szól. Amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak, a szakszervezet országos tanácsa dönt a tiltakozás egyéb formáiról.
A bizalmatlansági indítvány megvitatásának és szavazásának az Alkotmánybíróság döntése utáni időpontra történő kitűzését javasolta az RMDSZ a Képviselőház és a Szenátus Állandó Bizottságainak délelőtti ülésén.
A javaslatot elfogadták - jelentette be Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető. Ugyanakkor eldöntötték, hogy a csütörtök délután 16 órakor kezdődő együttes parlamenti ülésen a bizalmatlansági indítvány szövegének felolvasásán kívül szavaznak az energiaárakkal kapcsolatos kivizsgáló bizottság létrehozásáról - tájékoztatott az RMDSZ-es honatya. Hozzátette, a szövetség képviselői a teremben lesznek a bizalmatlansági indítvány felolvasásakor.
Anca Dragu, a Szenátus USR PLUS színeket képviselő elnöke szerint semmilyen alkotmányos alapja nincs a bizalmatlansági indítvány megvitatásának és szavazásának elhalasztására. Kérdésre válaszolva elmondta, a plénum dönthet az állandó bizottságoktól eltérően, de ehhez szavazattöbbségre van szükség.
Ludovic Orban, a Képviselőház liberális elnöke is alaptörvénybe ütközőnek nevezte a két ház állandó bizottságának döntését, amellyel elhalasztották a bizalmatlansági indítvány megvitatását és megszavazását.
Két számjegyű növekedést mutatott az idei első négy hónapban a turistaforgalom a kereskedelmi szálláshelyeken. A turisták száma 23,1 százalékkal, míg a vendégéjszakáké 22,5 százalékkal nőtt 2023 januárja és áprilisa között az előző év ugyanazon időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az INS szerint az idei első négy hónapban 3,306 millió vendégérkezést jegyeztek a kereskedelmi szálláshelyeken. A turisták 83,8 százaléka hazai, 16,2 százaléka külföldi volt.
A romániai turisták 1,8, míg a külföldiek 2,3 éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. Ezek nettó kihasználtsági mutatója 23,9 százalékos volt a jelzett időszakban, ami 3,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A legnépszerűbb úticél Bukarest volt, ahol 539.700 turistát jegyeztek a kereskedelmi szálláshelyeken, Brassó megyébe 430.700, Kolozs megyébe 186.000 turista érkezett. A vendégéjszakák száma tekintetében Bukarest (1,095 millió), Brassó megye (814.400) és Prahova megye (366.600) állt az élen.
A legtöbb külföldi látogató Olaszországból (59.300), Izraelből (50.700) és Németországból (49.500) érkezett Romániába január 1. és április 30. között.
Augusztusban 2 százalékkal nőttek a lakásárak - közölte egy ingatlanpiacot elemző portál.
Az előző három hónapban az árak változatlanok voltak mind a régi, mint pedig az új lakások esetében. Az elmúlt hónapban csak Kolozsváron csökkentek a lakásárak, Bukarestben és Iasiban pedig a legnagyobb emelkedést regisztrálták.
Az oktatási szakszervezetek bejelentették, hogy csütörtökön vagy pénteken ismét tüntetnek a fővárosban. Körülbelül 20 ezer embert várnak a megmozdulásra.
Közlésük szerint kedden 134 ezer tanár sztrájkolt, ami a szakszervezeti tagok 87 százalékát jelenti.
Az oktatási miniszter ezzel szemben örvendetesnek nevezte, hogy egyre kevesebb tanár sztrájkol. Ligia Deca becslései szerint a tanügyi alkalmazottak 53 százaléka, a tanárok kevesebb mint 60 százaléka sztrájkol, 4 százalékkal kevesebb, mint egy hete. A szakszervezetek azonban figyelmeztettek: a miniszter adatai félrevezetők, mivel nem a szakszervezeti tagok, hanem az oktatásban dolgozók teljes számán alapszanak.
A tanügyminiszter azt nyilatkozta: egyelőre nem látják szükségesnek az országos vizsgák elhalasztását. Hozzátette viszont, hogy a kérdésről a hét végén születhet döntés. A sztrájk elhúzódása esetére felmerült, hogy az érettségin a kompetenciavizsgákat kiváltják a végzősök középiskolai osztályzataival.
Az európai műanyag gyártók első alkalommal egyeztek bele, 30 százalékban újrahasznosítható műanyagot használjanak fel 2030-ig a műanyag csomagolóanyagok gyártásakor, amint az az Európai Bizottság zöld paktuma előirányozza - közli az AFP.
Az Európai Műanyag Gyártók Egyesülete, amely az Európában használatos polimerek több mint 90 százalékát állítja elő több mint 7 milliárd eurós befektetéseket ígért a műanyag vegyi újrahasznosításának fejlesztésére, ami évi 3,4 millió újrahasznosított műanyag felhasználását teszi lehetővé. A világjárvány miatt tavaly 0,3 százalékkal csökkent a műanyaggyártás a világon 2019-hez képest, ez lévén a harmadik eset a csökkenésre az iparosodás kezdete óta. A WWF állatvédelmi egyesület szerint a műanyag-hulladék előállítása világviszonylatban 41 százalékkal nőhet a következő évtizedben, a világ óceánjaiban lévő hulladékok mennyisége pedig megkétszereződhet, elérve a 300 millió tonnát.
Miközben Romániát az egyik legelkötelezettebb NATO-szövetségesként tartják számon, a lakosság több mint fele úgy véli, Washington bele akarja rángatni Romániát egy háborúba Oroszországgal – derül ki egy friss tanulmányból.
A Globsec nevű biztonságpolitikai kutatóhálózat tanulmányához márciusban Bulgária, Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia lakosságának egy reprezentatív mintáján végeztek közvélemény-kutatást.
Mint kiderült, hiába tekintik a magyar kormányt különutasnak az ukrajnai háború kérdésében, az ukrajnai menekülteknek nyújtott támogatások kapcsán Magyarország magasan vezet: tízből kilenc magyar egyetért azzal, hogy Magyarország kormánya támogatja a háború elől menekülő ukrajnai érkezőket.
Ugyanakkor tavalyhoz képest nőtt, 54 százalékra azoknak az aránya, akik szerint Oroszország a fő felelős a konfliktusért. Bulgária és Szlovákia esetében ez az arány jóval 50 százalék alá esett, és közelít azokéhoz, akik szerint a Nyugat provokálta Oroszországot. Romániában 65 százalék tartja a háború fő felelősének Oroszországot, ugyanakkor hatvan százalék úgy gondolja, hogy a nyugati szankciók nem hatásosak. Magyarországon ezzel szemben csak 45 százalék véli azt, hogy a szankciók nem ártanak Oroszországnak.
Romániában tavaly óta drasztikusan csökkent, 75 százalékról 53-ra azoknak az aránya, akik az ország legfontosabb stratégiai partnereként tekintenek az Amerikai Egyesült Államokra.
Az ukrán parlament törvényt fogadott el a virtuális valuták legalizálásáról - közli az RBC hírügynökség. Az új törvény szabályozza a kriptovaluták iparát és előírja, hogy a virtuális valutával rendelkezők törvényesen beválthatják és bejelenthetik azokat.
Mihajil Fedorov urkán miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, Ukrajna világviszonylatban az első országok között van a kriptovaluták haszálata tekintetében, ezért szükséges ezek legalizálása, hogy az e téren működő vállalatoknak átlátható kapcsolatot biztosítsanak az állammal és kedvező adózási rendszert alkalmazzanak. Hozzátette, Ukrajnában a virtuális valutákkal lebonyolított üzleti forgalom naponta 1 milliárd hrivna (mintegy 156,5 millió lej), de mindez feketén történik, ezért nem tudnak a nemzetközi tőzsdék belépni Ukrajnába. Fedorov korábban azt mondta, hogy a Digitális Átalakulás Minisztériumának alkalmazottai lesznek az első ukránok, akik virtuális hrivnába kapják majd a fizetésüket. Eddig a világon csupán néhány ország - Németország, Luxemburg és Szingapúr legalizálta a kriptovaluták használatát.
Az Európai Ügyészség indít eljárást Szvetoszlav Ilcsovszkij bolgár üzletember kijelentéseivel kapcsolatban - jelentették be a szófiai belügyminisztérium forrásai az előző kormányzat tevékenységét felülvizsgáló parlamenti bizottság ülésén.
Szvetoszlav Ilcsovszkij az előző parlamentben vádolta meg a Bojko Boriszov egykori miniszterelnök vezette GERB pártot zsarolással és korrupcióval. A parlamenti bizottságban ma hallgatták volna ki különböző intézmények képviselőit Ilcsovszkij nyilatkozatai kapcsán. A belügyminiszter helyettese azt mondta, hogy az Európai Ügyészséghez fordultak az eset kapcsán, a bolgár ügyészség szóvivője pedig már a nyár elején úgy nyilatkozott, hogy vizsgálják Ilcsovszkij állításait.
A tanügyi alkalmazottak sztrájkja indokolt, de szükség van egy kompromisszumos megoldásra, amely lehetővé tenné az országos vizsgák eredeti ütemterv szerinti megszervezését - jelentette ki a Szülői Szervezetek Országos Szövetségének elnöke.
Iulian Cristache az AGERPRES-nek azt nyilatkozta, a tanárok munkabeszüntetése teljesen indokolt, elégedetlenségük érthető, hiszen a pályakezdő pedagógusok 2400 lejes fizetése "megalázó". Ugyanakkor azonban úgy véli, a végzős diákoknak most támogatásra van szükségük, lehetővé kell tenni számukra, hogy leérettségizzenek. Mint mondta, különösen azok vannak nehéz helyzetben, akik már beiratkoztak külföldi egyetemekre.
Franciaország csütörtökön állami gyászszertartáson búcsúztatja el a 88 éves korában meghalt Jean-Paul Belmondót, temetése péntek délelõtt lesz.
Párizsban az Invalidusok udvarában hivatalos állami gyászszertartáson búcsúztatjuk Jean-Paul Belmondót - jelentette be a francia elnöki hivatal a családdal történt egyeztetést követõen. A csütörtöki megemlékezésen Emmanuel Macron államfõ búcsúztatja el a legendás színészt. Belmondo ügyvédje azt közölte, hogy a temetés pénteken lesz Párizsban, elõtte délelõtt 11 órakor a Saint-Germain des Prés templomban tartják a gyászmisét. Jean-Paul Belmondo, az egyik legnépszerûbb francia filmszínész volt, kereken száz filmben játszott és több mint 40 színházi szerepben volt látható.
A tanügyi szakszervezetek, a tanulói és a szülői szervezetek képviselőivel tárgyalt délelőtt az oktatási miniszter a záróvizsgákra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos megoldások keresése érdekében, tekintettel arra, hogy harmadik hete tart a pedagógusok sztrájkja.
Sajtótájékoztatóján Ligia Deca tárcavezető bejelentette, hogy egyelőre nincs szó a vizsgák elhalasztásáról vagy a tanév meghosszabbításáról. Arra biztatta a XII. osztályt végző diákokat, hogy június 9-ig iratkozzanak be az érettségi vizsgára akkor is, ha még nincs lezárva tanulmányi eredményük. Ligia Deca hozzátette, még behozható a sztrájk miatt elmaradt tananyag leadása június 16-ig. Jelenleg a tanárok 59,4 százaléka sztrájkol, a munkabeszüntetés szerdán is folytatódik. A tárcavezető szerint a hét végéig kiderül, hogy lesz-e elég tanár a vizsgák lebonyolítására, de egyelőre nincs gond ezzel.
A közegészségügyi és szociális ellátó intézményekben nem szakítják meg a munkát a sztrájkolók, csupán „SANITAS" feliratú karszalagot vagy jelvényeket fognak viselni.
A Facebook-oldalukon közzétett bejegyzés szerint mindaddig folytatják a tiltakozás ezen formáját, míg meg nem oldják a követeléseiket. Ezek közé tartozik az álláshelyek felszabadítása a közegészségügyi rendszerben; a 2017-ben elfogadott bérezési törvény teljes körű alkalmazása; a pótlékok és ügyeleti díjak méltányos folyósítása.
Emellett kérik az új bértörvényről szóló tárgyalások újrakezdését, illetve az egészségügyi intézmények méltányos és megfelelő finanszírozásának biztosítását.
A japán sztrájk a döntéshozókkal folytatott tárgyalások idejére szól. Amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak, a szakszervezet országos tanácsa dönt a tiltakozás egyéb formáiról.
