A lakosság életszínvonalának javítását nevezte kormánya elsődleges céljának Luca Niculescu miniszterelnök tegnap este, az új kabinet első ülésének kezdetén. A kormányfő a legsürgetőbb feladatok közé sorolta a rövidesen esedékes költségvetés-kiigazítást, a jövő évi büdzsé kidolgozását, valamint a télre való felkészülést főként az energiaágazatban. A kormányfő úgy vélte, a digitalizáció fontos szerepet játszhat az adócsalás visszaszorításában és az adóbeszedés javításában. Erről a kormányfő a kabinet beiktatása utáni első sajtótájékoztatón beszélt. Niculescu a digitalizációért és a mesterséges intelligenciáért felelős miniszter, a pénzügyminisztérium és az adóhatóság együttműködésére számít az adócsalás visszaszorításában. A kormányfő szerint már látható javulás ezen a területen, hiszen az idén hatékonyabb volt az adóbeszedés, mint tavaly. A miniszterelnök az esetleges új adók bevezetésére vonatkozó kérdésre nem adott határozott választ. Azt mondta, előbb fel kell mérni az államháztartás év végéig várható helyzetét. Hozzátette, senki sem akar új adókat bevezetni, és a kabinet mindent megtesz a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelméért. Hangsúlyozta, hogy a PSD által szorgalmazott szociális intézkedések fedezetét a rendelkezésre álló költségvetési mozgástéren belül keresik.
Az állampolgárok reformokat várnak, ezért az új kormánynak végre kell hajtania, de legalább el kell indítania azokat - jelentette ki Nicușor Dan államfő tegnap este, miután a Luca Niculescu vezette kabinet tagjai letették a hivatali esküt a Cotroceni-palotában. A parlament tegnap kényelmes többséggel hivatalba iktatta az új kormányt, miután a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is úgy döntött, a beiktatáskor támogatja az új kabinetet, noha a két párt ellenzékben marad. Nicușor Dan az eskütételi ünnepségen hangsúlyozta, hogy egyensúlyt kell teremteni Románia pénzügyi kötelezettségvállalásai és a lakosság elvárásai között. Üdvözölte, hogy külön tárca foglalkozik a digitalizációval és a mesterséges intelligenciával. Az államfő megköszönte Ilie Bolojan és kabinetje munkáját.
A magyarországi ügyészség őrizetbe vette ma reggel Matolcsy György volt jegybankelnököt, akit a Központi Nyomozó Főügyészségen hallgatnak ki, és gazdasági csalás bűntettével, továbbá hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítanak. A Magyar Nemzeti Bank alapítványai ügyében a jegybank jelenlegi vezetése mellett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tett feljelentést. Az ügyben tavaly márciusban indított nyomozást a rendőrség, amelyet idén április 21-én a Legfelsőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vont. A Matolcsy György vezette jegybank által létrehozott Pallas Athéné alapítványok vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forintnyi közpénzzel gazdálkodott. Az átláthatatlan cég- és befektetési struktúrán keresztüli működés az Állami Számvevőszék szerint mintegy 150 milliárd forintnyi veszteséget okozott, amelynek egy része Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám környezetéhez került, az említett struktúrák pedig a fizetésképtelenség szélére sodródtak.
Szentpétervárra érkezett Steven Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, akit a pulkovói repülőtéren Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója fogadott - közölték szerdán orosz hírügynökségek. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai megbízottja bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin fogadja majd az amerikai tisztségviselőt. Witkoff tegnap Oslóban az ukrajnai rendezésről tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Jonas Gar Store norvég kormányfővel és Alexander Stubb finn államfővel. Stubb a konzultációk nyomán előrelépésről és arról számolt be, hogy biztonsági és gazdasági elemeket dolgoztak ki, amelyeket a különmegbízott be fog mutatni az orosz vezetésnek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap este pályakezdő orosz diplomaták előtt azt hangoztatta, hogy Moszkva kész meghallgatni az amerikai tárgyalókat, és Oroszország nyitott a gazdasági megállapodásokra az Egyesült Államokkal, de politikai engedmények nélkül.
A lakosság életszínvonalának javítását nevezte kormánya elsődleges céljának Luca Niculescu miniszterelnök tegnap este, az új kabinet első ülésének kezdetén. A kormányfő a legsürgetőbb feladatok közé sorolta a rövidesen esedékes költségvetés-kiigazítást, a jövő évi büdzsé kidolgozását, valamint a télre való felkészülést főként az energiaágazatban. A kormányfő úgy vélte, a digitalizáció fontos szerepet játszhat az adócsalás visszaszorításában és az adóbeszedés javításában. Erről a kormányfő a kabinet beiktatása utáni első sajtótájékoztatón beszélt. Niculescu a digitalizációért és a mesterséges intelligenciáért felelős miniszter, a pénzügyminisztérium és az adóhatóság együttműködésére számít az adócsalás visszaszorításában. A kormányfő szerint már látható javulás ezen a területen, hiszen az idén hatékonyabb volt az adóbeszedés, mint tavaly. A miniszterelnök az esetleges új adók bevezetésére vonatkozó kérdésre nem adott határozott választ. Azt mondta, előbb fel kell mérni az államháztartás év végéig várható helyzetét. Hozzátette, senki sem akar új adókat bevezetni, és a kabinet mindent megtesz a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelméért. Hangsúlyozta, hogy a PSD által szorgalmazott szociális intézkedések fedezetét a rendelkezésre álló költségvetési mozgástéren belül keresik.
Épületek és személygépkocsik rongálódtak meg a kedd esti aradi földrengésben, amelyet Temesváron, de még a román határ menti magyarországi településeken…
A közegészségügyi és szociális ellátó intézményekben nem szakítják meg a munkát a sztrájkolók, csupán „SANITAS” feliratú karszalagot vagy jelvényeket fognak viselni.
A bizalmatlansági indítvány megvitatásának és szavazásának az Alkotmánybíróság döntése utáni időpontra történő kitűzését javasolta az RMDSZ a Képviselőház és a Szenátus Állandó Bizottságainak délelőtti ülésén.
Két számjegyű növekedést mutatott az idei első négy hónapban a turistaforgalom a kereskedelmi szálláshelyeken. A turisták száma 23,1 százalékkal, míg a vendégéjszakáké 22,5 százalékkal nőtt 2023 januárja és áprilisa között az előző év ugyanazon időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az oktatási szakszervezetek bejelentették, hogy csütörtökön vagy pénteken ismét tüntetnek a fővárosban. Körülbelül 20 ezer embert várnak a megmozdulásra.
Az európai műanyag gyártók első alkalommal egyeztek bele, 30 százalékban újrahasznosítható műanyagot használjanak fel 2030-ig a műanyag csomagolóanyagok gyártásakor, amint az az Európai Bizottság zöld paktuma előirányozza – közli az AFP.
Miközben Romániát az egyik legelkötelezettebb NATO-szövetségesként tartják számon, a lakosság több mint fele úgy véli, Washington bele akarja rángatni Romániát egy háborúba Oroszországgal – derül ki egy friss tanulmányból.
Az ukrán parlament törvényt fogadott el a virtuális valuták legalizálásáról – közli az RBC hírügynökség. Az új törvény szabályozza a kriptovaluták iparát és előírja, hogy a virtuális valutával rendelkezők törvényesen beválthatják és bejelenthetik azokat.
Az Európai Ügyészség indít eljárást Szvetoszlav Ilcsovszkij bolgár üzletember kijelentéseivel kapcsolatban – jelentették be a szófiai belügyminisztérium forrásai az előző kormányzat tevékenységét felülvizsgáló parlamenti bizottság ülésén.
A tanügyi alkalmazottak sztrájkja indokolt, de szükség van egy kompromisszumos megoldásra, amely lehetővé tenné az országos vizsgák eredeti ütemterv szerinti megszervezését – jelentette ki a Szülői Szervezetek Országos Szövetségének elnöke.
Épületek és személygépkocsik rongálódtak meg a kedd esti aradi földrengésben, amelyet Temesváron, de még a román határ menti magyarországi településeken is érezni lehetett. A földmozgást több kisebb utórengés követte, a legutóbbi szerda reggel. Pataky Lehel Zsolt tudósítása.
Nagyszebenben hétfőtől eső alkalommal helyeznek üzembe különbuszokat a diákok szállítására a helyi vállalat kísérleti projektjeként.
A kizárólag diákokat szállító buszok a város legnagyobb negyedeiből indulnak és végállomásuk a Nagyszeben központjában lévő Octavia Goga Főgimnázium, illetve a Regina Maria középiskola, mert ez a két központi oktatási intézmény, ahova behajthatnak, illetve ahol parkolhatnak a nagyobb buszok. A nagyszebeni diákok kártya felmutatásával ingyen utazhatnak a közszállítási eszközökön.
A közegészségügyi és szociális ellátó intézményekben nem szakítják meg a munkát a sztrájkolók, csupán „SANITAS" feliratú karszalagot vagy jelvényeket fognak viselni.
A Facebook-oldalukon közzétett bejegyzés szerint mindaddig folytatják a tiltakozás ezen formáját, míg meg nem oldják a követeléseiket. Ezek közé tartozik az álláshelyek felszabadítása a közegészségügyi rendszerben; a 2017-ben elfogadott bérezési törvény teljes körű alkalmazása; a pótlékok és ügyeleti díjak méltányos folyósítása.
Emellett kérik az új bértörvényről szóló tárgyalások újrakezdését, illetve az egészségügyi intézmények méltányos és megfelelő finanszírozásának biztosítását.
A japán sztrájk a döntéshozókkal folytatott tárgyalások idejére szól. Amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak, a szakszervezet országos tanácsa dönt a tiltakozás egyéb formáiról.
A bizalmatlansági indítvány megvitatásának és szavazásának az Alkotmánybíróság döntése utáni időpontra történő kitűzését javasolta az RMDSZ a Képviselőház és a Szenátus Állandó Bizottságainak délelőtti ülésén.
A javaslatot elfogadták - jelentette be Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető. Ugyanakkor eldöntötték, hogy a csütörtök délután 16 órakor kezdődő együttes parlamenti ülésen a bizalmatlansági indítvány szövegének felolvasásán kívül szavaznak az energiaárakkal kapcsolatos kivizsgáló bizottság létrehozásáról - tájékoztatott az RMDSZ-es honatya. Hozzátette, a szövetség képviselői a teremben lesznek a bizalmatlansági indítvány felolvasásakor.
Anca Dragu, a Szenátus USR PLUS színeket képviselő elnöke szerint semmilyen alkotmányos alapja nincs a bizalmatlansági indítvány megvitatásának és szavazásának elhalasztására. Kérdésre válaszolva elmondta, a plénum dönthet az állandó bizottságoktól eltérően, de ehhez szavazattöbbségre van szükség.
Ludovic Orban, a Képviselőház liberális elnöke is alaptörvénybe ütközőnek nevezte a két ház állandó bizottságának döntését, amellyel elhalasztották a bizalmatlansági indítvány megvitatását és megszavazását.
Két számjegyű növekedést mutatott az idei első négy hónapban a turistaforgalom a kereskedelmi szálláshelyeken. A turisták száma 23,1 százalékkal, míg a vendégéjszakáké 22,5 százalékkal nőtt 2023 januárja és áprilisa között az előző év ugyanazon időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az INS szerint az idei első négy hónapban 3,306 millió vendégérkezést jegyeztek a kereskedelmi szálláshelyeken. A turisták 83,8 százaléka hazai, 16,2 százaléka külföldi volt.
A romániai turisták 1,8, míg a külföldiek 2,3 éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. Ezek nettó kihasználtsági mutatója 23,9 százalékos volt a jelzett időszakban, ami 3,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A legnépszerűbb úticél Bukarest volt, ahol 539.700 turistát jegyeztek a kereskedelmi szálláshelyeken, Brassó megyébe 430.700, Kolozs megyébe 186.000 turista érkezett. A vendégéjszakák száma tekintetében Bukarest (1,095 millió), Brassó megye (814.400) és Prahova megye (366.600) állt az élen.
A legtöbb külföldi látogató Olaszországból (59.300), Izraelből (50.700) és Németországból (49.500) érkezett Romániába január 1. és április 30. között.
Augusztusban 2 százalékkal nőttek a lakásárak - közölte egy ingatlanpiacot elemző portál.
Az előző három hónapban az árak változatlanok voltak mind a régi, mint pedig az új lakások esetében. Az elmúlt hónapban csak Kolozsváron csökkentek a lakásárak, Bukarestben és Iasiban pedig a legnagyobb emelkedést regisztrálták.
Az oktatási szakszervezetek bejelentették, hogy csütörtökön vagy pénteken ismét tüntetnek a fővárosban. Körülbelül 20 ezer embert várnak a megmozdulásra.
Közlésük szerint kedden 134 ezer tanár sztrájkolt, ami a szakszervezeti tagok 87 százalékát jelenti.
Az oktatási miniszter ezzel szemben örvendetesnek nevezte, hogy egyre kevesebb tanár sztrájkol. Ligia Deca becslései szerint a tanügyi alkalmazottak 53 százaléka, a tanárok kevesebb mint 60 százaléka sztrájkol, 4 százalékkal kevesebb, mint egy hete. A szakszervezetek azonban figyelmeztettek: a miniszter adatai félrevezetők, mivel nem a szakszervezeti tagok, hanem az oktatásban dolgozók teljes számán alapszanak.
A tanügyminiszter azt nyilatkozta: egyelőre nem látják szükségesnek az országos vizsgák elhalasztását. Hozzátette viszont, hogy a kérdésről a hét végén születhet döntés. A sztrájk elhúzódása esetére felmerült, hogy az érettségin a kompetenciavizsgákat kiváltják a végzősök középiskolai osztályzataival.
Az európai műanyag gyártók első alkalommal egyeztek bele, 30 százalékban újrahasznosítható műanyagot használjanak fel 2030-ig a műanyag csomagolóanyagok gyártásakor, amint az az Európai Bizottság zöld paktuma előirányozza - közli az AFP.
Az Európai Műanyag Gyártók Egyesülete, amely az Európában használatos polimerek több mint 90 százalékát állítja elő több mint 7 milliárd eurós befektetéseket ígért a műanyag vegyi újrahasznosításának fejlesztésére, ami évi 3,4 millió újrahasznosított műanyag felhasználását teszi lehetővé. A világjárvány miatt tavaly 0,3 százalékkal csökkent a műanyaggyártás a világon 2019-hez képest, ez lévén a harmadik eset a csökkenésre az iparosodás kezdete óta. A WWF állatvédelmi egyesület szerint a műanyag-hulladék előállítása világviszonylatban 41 százalékkal nőhet a következő évtizedben, a világ óceánjaiban lévő hulladékok mennyisége pedig megkétszereződhet, elérve a 300 millió tonnát.
Miközben Romániát az egyik legelkötelezettebb NATO-szövetségesként tartják számon, a lakosság több mint fele úgy véli, Washington bele akarja rángatni Romániát egy háborúba Oroszországgal – derül ki egy friss tanulmányból.
A Globsec nevű biztonságpolitikai kutatóhálózat tanulmányához márciusban Bulgária, Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia lakosságának egy reprezentatív mintáján végeztek közvélemény-kutatást.
Mint kiderült, hiába tekintik a magyar kormányt különutasnak az ukrajnai háború kérdésében, az ukrajnai menekülteknek nyújtott támogatások kapcsán Magyarország magasan vezet: tízből kilenc magyar egyetért azzal, hogy Magyarország kormánya támogatja a háború elől menekülő ukrajnai érkezőket.
Ugyanakkor tavalyhoz képest nőtt, 54 százalékra azoknak az aránya, akik szerint Oroszország a fő felelős a konfliktusért. Bulgária és Szlovákia esetében ez az arány jóval 50 százalék alá esett, és közelít azokéhoz, akik szerint a Nyugat provokálta Oroszországot. Romániában 65 százalék tartja a háború fő felelősének Oroszországot, ugyanakkor hatvan százalék úgy gondolja, hogy a nyugati szankciók nem hatásosak. Magyarországon ezzel szemben csak 45 százalék véli azt, hogy a szankciók nem ártanak Oroszországnak.
Romániában tavaly óta drasztikusan csökkent, 75 százalékról 53-ra azoknak az aránya, akik az ország legfontosabb stratégiai partnereként tekintenek az Amerikai Egyesült Államokra.
Az ukrán parlament törvényt fogadott el a virtuális valuták legalizálásáról - közli az RBC hírügynökség. Az új törvény szabályozza a kriptovaluták iparát és előírja, hogy a virtuális valutával rendelkezők törvényesen beválthatják és bejelenthetik azokat.
Mihajil Fedorov urkán miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, Ukrajna világviszonylatban az első országok között van a kriptovaluták haszálata tekintetében, ezért szükséges ezek legalizálása, hogy az e téren működő vállalatoknak átlátható kapcsolatot biztosítsanak az állammal és kedvező adózási rendszert alkalmazzanak. Hozzátette, Ukrajnában a virtuális valutákkal lebonyolított üzleti forgalom naponta 1 milliárd hrivna (mintegy 156,5 millió lej), de mindez feketén történik, ezért nem tudnak a nemzetközi tőzsdék belépni Ukrajnába. Fedorov korábban azt mondta, hogy a Digitális Átalakulás Minisztériumának alkalmazottai lesznek az első ukránok, akik virtuális hrivnába kapják majd a fizetésüket. Eddig a világon csupán néhány ország - Németország, Luxemburg és Szingapúr legalizálta a kriptovaluták használatát.
Az Európai Ügyészség indít eljárást Szvetoszlav Ilcsovszkij bolgár üzletember kijelentéseivel kapcsolatban - jelentették be a szófiai belügyminisztérium forrásai az előző kormányzat tevékenységét felülvizsgáló parlamenti bizottság ülésén.
Szvetoszlav Ilcsovszkij az előző parlamentben vádolta meg a Bojko Boriszov egykori miniszterelnök vezette GERB pártot zsarolással és korrupcióval. A parlamenti bizottságban ma hallgatták volna ki különböző intézmények képviselőit Ilcsovszkij nyilatkozatai kapcsán. A belügyminiszter helyettese azt mondta, hogy az Európai Ügyészséghez fordultak az eset kapcsán, a bolgár ügyészség szóvivője pedig már a nyár elején úgy nyilatkozott, hogy vizsgálják Ilcsovszkij állításait.
A tanügyi alkalmazottak sztrájkja indokolt, de szükség van egy kompromisszumos megoldásra, amely lehetővé tenné az országos vizsgák eredeti ütemterv szerinti megszervezését - jelentette ki a Szülői Szervezetek Országos Szövetségének elnöke.
Iulian Cristache az AGERPRES-nek azt nyilatkozta, a tanárok munkabeszüntetése teljesen indokolt, elégedetlenségük érthető, hiszen a pályakezdő pedagógusok 2400 lejes fizetése "megalázó". Ugyanakkor azonban úgy véli, a végzős diákoknak most támogatásra van szükségük, lehetővé kell tenni számukra, hogy leérettségizzenek. Mint mondta, különösen azok vannak nehéz helyzetben, akik már beiratkoztak külföldi egyetemekre.
Épületek és személygépkocsik rongálódtak meg a kedd esti aradi földrengésben, amelyet Temesváron, de még a román határ menti magyarországi településeken is érezni lehetett. A földmozgást több kisebb utórengés követte, a legutóbbi szerda reggel. Pataky Lehel Zsolt tudósítása.
