Csütörtökön, október 15-én ért véget a négynapos bukaresti jazzfesztivál - a Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében idén nyolcadik alkalommal valósult meg a Bukaresti Magyar Jazznapok, amely 2026. október 12. és 15. között négy különböző helyszínen várta a jazzrajongókat a román fővárosban. A négynapos fesztivált a „Kőrössy 100” emlékév jegyében a kolozsvári születésű, a romániai jazzélet úttörőjeként tisztelt legendás jazzzongorista, Kőrössy Jancsi emlékének szentelték, születésének centenáriuma alkalmából.
Bukarestben, a Hard Rock Caféban fog koncertezni október 27-én, kedden este 9 órakor az erdélyi gyökerű Ineffable együttes, amely Shakespeare-szonetteket zenésített meg saját modern zenei stílusában - Bara Zsolt és Borbély Tamás összeállításait hallhatják a mai műsorban erről a két eseményről * tartsanak velünk!
Románia szövetségesei segítségét kérte a fekete-tengeri térség biztonságának megerősítéséhez arra az időszakra, amíg megérkeznek az uniós SAFE program keretében megrendelt védelmi eszközök - közölte Brüsszelben Nicușor Dan. Az államfő szerint Franciaország már jelezte, hogy kész biztosítani a szükséges felszerelést. Nicușor Dan emlékeztetett, hogy Románia korábban hasonló támogatást kért a szövetségeseitől, amikor a Duna menti határtérségben megszaporodtak a drónincidensek. Akkor az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia és Portugália nyújtott segítséget.
Románia államháztartási hiánya az idei első kilenc hónapban a bruttó hazai termék 3,82 százalékának megfelelő 78 milliárd 520 millió lejt tett ki - közölte a pénzügyminisztérium. Tavaly ugyanebben az időszakban a deficit meghaladta a 102 milliárd lejt, vagyis a GDP 5,35 százaléka volt. Így a GDP-arányos hiány egy év alatt 1,53 százalékponttal csökkent. Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter szerint a költségvetési hiány mérséklésével párhuzamosan több mint 25 milliárd lejjel, mintegy 108 milliárd lejre emelkedtek az állami beruházások. Az év első kilenc hónapjában az államháztartás bevételei éves összevetésben 11,8 százalékkal nőttek, de a kiadások is 5,5 százalékkal bővültek.
Sebastian Kurz péntek este megerősítette, hogy ő és kormányának néppárti tagjai továbbra is cselekvőképesek, és szándékukban áll az elkezdett munkát folytatni.
Különös kihívást jelentett a Nanga Parbat megmászása – értékelte Varga Csaba, miután megérkezett a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. A hegymászó a Himalájában, a Pakisztán és Kasmír határán fekvő, 8125 méter magas hegycsúcsot pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül hódította meg.
Az utóbbi 24 órában 13.854 új koronavírus-fertőzést jelentettek. Ugyanakkor a Covid-19-cel összefüggésbe hozható elhalálozások száma elérte a 357-et egy nap…
Mark Rutte holland kormányfő péntek este benyújtotta lemondását, miután rendkívüli ülést tartott a kabinet tagjaival. A bejelentést megelőzően összeomlott a kormánykoalíció, miután többnapos tárgyalás után sem sikerült megegyezniük a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről.
A műsor témái: Helyhatósági választások Olaszországban Sokkoló jelentés a franciaországi katolikus egyház berkeiben elkövetett pedofil esetekről Menü Mészáros Lőrinc és…
Eldőlt, hogy az Egyesült Államok kazettás lőszert szállít Ukrajnának, annak ellenére, hogy emberi jogi csoportok szerint az ilyen fegyverek bevetése veszélyezteti a civileket, írja az Amerikai Közszolgálati Rádió weboldala.
A Fülöp-szigeteki Maria Ressa és az orosz Dmitrij Muratov újságírónak ítélték oda a 2021-es Nobel-békedíjat, jelentette be Oslóban a norvég Nobel-bizottság.
A június 30-i zártkörű audienciáról maga Stella Assange számolt be a Catholic Herald című katolikus újság péntek este közzétett interjújában. Stella Assange – aki két kiskorú gyermekével együtt vett részt a pápai audiencián – elmondta, hogy a Szentatya tisztában van férje helyzetének sürgősségével.
Erős földrengés rázta meg helyi idő szerint csütörtökön este Tokiót és a japán főváros térségét – közölte a NHK japán hírtelevízió. Nem sokkal a földrengést követően a japán fővárosban visszatért az élet a rendes kerékvágásba.
A világ új fegyvert szerzett a legrégebb óta ismert és leghalálosabb fertőző betegségre: ez az első oltóanyag, amely bizonyítottan segít megelőzni a betegség kialakulását, írta meg a The New York Times.
Őrizetbe vettek az ügyészek egy Prahova megyei ügyvédet, akit azzal gyanúsítanak, hogy fegyvereket vásárolt 7 és 10 éves gyermekeinek.
Az ügyészek szerint az anya, a Prahova megyei ügyvédi kamara tagja egy internetes platformon keresztül vásárolt egy lengyelországi cégtől 4,5 mm-es kaliberű légpuskát, amely nem halálos fegyvernek minősül, de engedélyköteles Romániában. A fegyvert az ügyészek szerint jogtalanul hozták be az országba egy futárcég közvetítésével, és jogtalanul birtokolta az ügyvédnő, akinek a lakásán a házkutatás során további három fegyvert és lőszereket találtak.
A nyomozás során kiderült, hogy mind a négy fegyvert két kiskorú – 7 és 10 éves – gyermekének vásárolta a gyanúsított. A fegyverek nem voltak elzárva, könnyen hozzáférhető helyen, a garázsban, egy asztalon találták meg az ügyészek. A nő 10 éves fia naponta használta őket – az ügyészek szerint minimális kiképzés nélkül –, a ház közelében levő madarakat lőtte rendszeresen. A gyanúsítottat 24 órára őrizetbe vették.
Sebastian Kurz péntek este megerősítette, hogy ő és kormányának néppárti tagjai továbbra is cselekvőképesek, és szándékukban áll az elkezdett munkát folytatni.
A napokban házkutatásokat tartottak a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) székházában, a pénzügyminisztériumban és a kancellári hivatalban. A gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik Kurznál és a közvetlen környezetéhez tartozó politikusoknál. Bizonyítékokat keresnek arra, hogy manipulálta-e a kormányzó párt az Österreich című tömeglapban megjelent közvélemény-kutatási adatokat 2016-ban, és közpénzből fedezték-e a megjelentetésüket.
Sebastian Kurz visszautasította, hogy ő állna az ügy mögött. Közölte: nincs arra utaló bizonyíték, hogy érintett lenne, és nem áll szándékában lemondani a kancellári tisztségről.
Különös kihívást jelentett a Nanga Parbat megmászása – értékelte Varga Csaba, miután megérkezett a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. A hegymászó a Himalájában, a Pakisztán és Kasmír határán fekvő, 8125 méter magas hegycsúcsot pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül hódította meg.
A Nagyváradon élő hegymászó, építész az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a Nanga Parbat megmászása a többi nyolcezer méternél magasabb hegy meghódításához képest azért jelentett különös kihívást, mert a csúcs nagyon meredeken emelkedik ki a környezetéből, az expedíció bizonyos szakaszain pedig függőleges sziklafalakat kellett megmászni.
A 4200 méter magasan fekvő alaptábor és a 8125 méter magas hegycsúcs között körülbelül négyezer méteres szintkülönbség van, így a Nanga Parbat megmászásakor nagyobb szintkülönbséget kell legyőzni, mint az Everest, a világ legmagasabb, 8848 méteres csúcsának meghódításakor, ahol megközelítőleg 2300 méteres szintkülönbséget küzdenek le az alpinisták - tette hozzá Varga Csaba.
A hegymászó beszámolója szerint a Pakisztánban található hegycsúcs meghódításában több mint húsz éves alpinista tapasztalata segítette, az expedícióra többek között falmászással, kerékpározással, terepfutással és több akklimatizációs körrel is készült.
Az alpinista kiemelte: a mászás során végig jó formában volt, kiegyensúlyozottságát sikerült megőriznie, nem merült fel benne, hogy feladja.
Varga Csaba elmondta, hogy az expedíció során az időjárás változékony volt: amikor felért a hegycsúcsra – ahol körülbelül 15 percet tudott tölteni – erősen fújt a szél, de később már az erős napsütés okozta meleg is próbára tette.
A mostani sikeres expedíciót az idén elhunyt két hegymászótársa és barátja, Győrffy Ákos és Suhajda Szilárd emlékének szeretné ajánlani – hangsúlyozta a hegymászó.
Varga Csaba elmondta: az expedíció – melyet a közmédia Hazajáró című turisztikai-honismereti magazinműsorának Facebook-oldalán követhettek az érdeklődők – egyik célja az volt, hogy Magyarország első turistaszervezete, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 150 éves jubileumáról is méltón módon megemlékezhessen.
Az alpinista kiemelte: nagyváradi magyarként és magyar állampolgárként a sikeres expedícióval a határon túl élő magyarság motivációját szeretné erősíteni abban, hogy magyar identitásukat szülőföldjükön megőrizhessék.
Varga Csaba június 29-én hajnalban indult el a Nanga Parbatra. A 6750 méter magasan fekvő 3-as táborból július 1-én helyi idő szerint este 22 órakor indította a csúcstámadást, és 17 órás mászás után, július 2-án 15 óra körül érte el a Nanga Parbat 8125 méter magas csúcsát. Onnan 7 óra ereszkedést követően, a rögtönzött 4-es táborban eltöltött rövid pihenő után aznap 22 órakor ért le a 3-as táborba. Az összesen 24 órás szakadatlan hegymászás után az éjszakát a 3-as táborban töltötte, majd visszaereszkedett az alaptábora.
A nagyváradi alpinista a ma élő legtöbb, 8000 méternél magasabb hegycsúcsot meghódító magyar hegymászó. Ezzel a sikerrel már hat nyolcezrest - Gasherbrum II (8035 méter); 2014, Broad Peak (8051 méter); 2017, Manaszlu (8163 méter); 2019, Gasherbrum I (8080 méter); 2021, Dhaulagiri (8167 méter); 2023, Nanga Parbat (8125 méter) - győzött le pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül.
A pakisztáni Himalája hegycsoportban, Pakisztán és Kasmír határán fekvő Nanga Parbat 8125 méteres magasságával a világ 9. legmagasabb hegycsúcsa. Először egy osztrák hegymászó, Hermann Buhl érte el 1953. július 3-án. Első nőként a francia Lilliane Barrard férjével, Maurice Barrard-ral 1984-ben hódította meg.
A magyarok közül elsőként Erőss Zsolt mászta meg a csúcsot 1999. július 18-án (mivel nem volt csúcsengedélye, az eredménye nem hivatalos). 2013. július 19-én a csúcsra az erdélyi magyar Török Zsolt vezette romániai expedíció is felért.
Az utóbbi 24 órában 13.854 új koronavírus-fertőzést jelentettek. Ugyanakkor a Covid-19-cel összefüggésbe hozható elhalálozások száma elérte a 357-et egy nap alatt. További 28 haláleset korábban következett be, de csak most jelentették.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) szerint a kórházakban további 15467 személyt kezelnek COVID-19-cel, közülük 1561 szorul intenzív terápiás ellátásra. A kórházban kezelt páciensek között 424 kiskorú van, és közülük 23-at ápolnak az intenzív osztályon.
Mark Rutte holland kormányfő péntek este benyújtotta lemondását, miután rendkívüli ülést tartott a kabinet tagjaival. A bejelentést megelőzően összeomlott a kormánykoalíció, miután többnapos tárgyalás után sem sikerült megegyezniük a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről.
Rutte konzervatív pártja szigorítani akarta a menedékkérők befogadásának feltételeit, ám ebben áthidalhatatlanak bizonyultak a nézeteltérések kormányzó partnereivel. Sajtótájékoztatóján elmondta: a négy párt közösen arra a következtetésre jutott, hogy nem lehetséges a megállapodás. Hozzátette, hogy az új választásokig ügyvivő miniszterelnökként folytatja munkáját, különös tekintettel arra, hogy Ukrajnát továbbra is támogassa. Arra a kérdésre, hogy szeretne-e újra a pártja listavezetője lenni, Rutte igennel válaszolt. Az új választásokra vélhetően november közepén kerül majd sor Hollandiában.
Eldőlt, hogy az Egyesült Államok kazettás lőszert szállít Ukrajnának, annak ellenére, hogy emberi jogi csoportok szerint az ilyen fegyverek bevetése veszélyezteti a civileket, írja az Amerikai Közszolgálati Rádió weboldala.
Colin Kahl védelmi miniszterhelyettes megerősítette, hogy az újabb 800 millió dolláros katonai segély kazettás bombákat is tartalmaz majd.
A kazettás lőszer olyan levegőből, földről vagy vízről indított fegyver, amely esetenként több száz apró robbanó lőszert lök ki magából. Egy kazettás bomba a résztölteteivel akár több futballpálya méretű területet is beteríthet. A használatát ENSZ-egyezmény tiltja, amelyhez azonban sem a harcoló felek, sem az Egyesült Államok nem csatlakozott. Amerikai tisztviselők arra hivatkoznak, Ukrajna írásos garanciát vállalt, hogy „minimalizálják” a polgári lakosságot fenyegető kockázatot a kazettás bombák bevetése miatt.
Az NPR emlékeztet, hogy több mint 100 ország tiltja a kazettás lőszerek használatát, mivel a fel nem robbant résztöltetek a harcok befejezése után is halálos veszélyt jelenthetnek a civil lakosságra.
A Fülöp-szigeteki Maria Ressa és az orosz Dmitrij Muratov újságírónak ítélték oda a 2021-es Nobel-békedíjat, jelentette be Oslóban a norvég Nobel-bizottság.
A két újságíró a szólásszabadságért folytatott harcával érdemelte ki az elismerést.
Az 59 éves Dmitrij Muratov 22 éven át, 1995 és 2017 között volt a Novaja Gazeta orosz oknyomozó lap főszerkesztője. A tényfeltáró tevékenységéről ismert lap mindig is kritikus volt a hatalommal szemben, 1993-as alapítása óta hat újságíróját gyilkolták meg a munkája miatt. Köztük volt Anna Politkovszkaja, akit csaknem napra pontosan 15 éve, 2006. október 7-én gyilkoltak meg saját otthona lépcsőházában.
A másik díjazott Maria Angelita Ressa, filippínó-amerikai újságíró és író, a Rappler című oknyomozó portál társalapítója és vezérigazgatója. Ressát tavaly első fokon hat év börtönre ítélték internetes rágalmazás miatt, egy friss törvény alapján, amely nemzetközi jogvédők szerint a Rodrigo Duterte elnök rezsimjével szemben kritikus hangok elhallgattatását szolgálja. Előzőleg a Rappler több korrupciós esetről írt, illetve feltárta, hogy a Duterte-rezsim „igazságosztó" brigádjai több tízezer embert gyilkoltak meg a kábítószerellenes harc ürügyén, bírósági ítélet nélkül.
A Nobel-békedíjat csaknem száz évvel korábban kapta utoljára újságíró. 1935-ben a német Carl von Ossietzkynak ítélték oda, miután feltárta országa fegyverkezési programját, amelyet az I. világháborút lezáró békeszerződés tiltása ellenére hajtott végre a náci rezsim.
A június 30-i zártkörű audienciáról maga Stella Assange számolt be a Catholic Herald című katolikus újság péntek este közzétett interjújában. Stella Assange – aki két kiskorú gyermekével együtt vett részt a pápai audiencián – elmondta, hogy a Szentatya tisztában van férje helyzetének sürgősségével.
A Wikileaks tényfeltáró oldal alapítóját immár ötödik éve egy londoni szigorított börtönben tartják fogva, és jelenleg mindössze egy lépésre van attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol 175 évi börtönbüntetésre ítélhetik államtitkok – köztük Irakban elkövetett háborús bűnök – leleplezéséért.
Az interjúban Stella Assange nem árult el konkrétumokat a pápával folytatott zártkörű audienciáról, viszont emlékeztetett, hogy a Szentatya 2021 márciusában üzenetet küldött a férjének a börtön katolikus lelkészén keresztül.
Erős földrengés rázta meg helyi idő szerint csütörtökön este Tokiót és a japán főváros térségét – közölte a NHK japán hírtelevízió. Nem sokkal a földrengést követően a japán fővárosban visszatért az élet a rendes kerékvágásba.
A 6,1-es erősségű földmozgás fészke a japán meteorológiai intézet szerint Csiba és Tokió prefektúrák határán volt mintegy 80 kilométeres mélységben. Tokióban megremegtek az épületek, az utcákon megszólaltak a vészjelző szirénák. Több gyorsvasútvonalon is ideiglenesen leállították a forgalmat.
A jelentés szerint nem rendeltek el szökőárriadót. A japán fővárostól keletre található Ibaraki tartományban lévő leállított Tokai-2 atomerőműből nem jelentettek üzemzavart a földmozgás következtében.
Az idén emlékeztek meg egyébként Japánban a Fukusimát sújtó 9-es erősségű földrengés tizedik évfordulójáról. A 2011-es rengést követő szökőárban csaknem 20 ezer ember vesztette életét, és a természeti csapás a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját idézte elő az ott található atomerőműben.
Be nem jelentett látogatásra érkezett tegnap este Prágába Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – közölte a cseh közszolgálati hírtelevízió.Az ukrán elnök Bulgáriából érkezett Csehországba. A hírtelevízió szerint az ukrán államfő Ukrajna biztonsági érdekeiért és NATO-tagságának támogatásáért lobbizik mostani kelet-európai körútján.A nyilvánosságra hozott információk szerint Volodimir Zelenszkij elsősorban a NATO jövő heti vilniusi csúcstalálkozójáról és az ezzel összefüggő biztonsági kérdésekről szeretne egyeztetni a cseh vezetőkkel. Az ukrán elnök ma Petr Fiala kormányfővel találkozik, valamint a cseh parlament két házának elnökeivel is.
A világ új fegyvert szerzett a legrégebb óta ismert és leghalálosabb fertőző betegségre: ez az első oltóanyag, amely bizonyítottan segít megelőzni a betegség kialakulását, írta meg a The New York Times.
Becslések szerint, ha az oltást olyan országokban vezetik be, ahol a legnagyobb a malária előfordulási gyakorisága, évente akár 5,4 millió fertőzést és 23 ezer halálesetet lehet megelőzni 5 év alatti gyermekeknél.
A fejlett világban kevésbé fordul elő maláriás eset, évente mindössze 2000 fertőzött személyt regisztrálnak az Egyesült Államokban, és ezekben az esetekben is főként olyanokat, akik olyan országokból térnek vissza, ahol a fertőzés megszokott és rendszeres jelleggel fordul elő, ilyen Afrika déli része.
A malária évente mintegy 500 ezer emberéletet követel, ebből fele afrikai gyermek. Szakértők szerint a védőoltás ugyan még nem tökéletes, de nagy mértékben segít a terjedés megfékezésében.
Őrizetbe vettek az ügyészek egy Prahova megyei ügyvédet, akit azzal gyanúsítanak, hogy fegyvereket vásárolt 7 és 10 éves gyermekeinek.
Az ügyészek szerint az anya, a Prahova megyei ügyvédi kamara tagja egy internetes platformon keresztül vásárolt egy lengyelországi cégtől 4,5 mm-es kaliberű légpuskát, amely nem halálos fegyvernek minősül, de engedélyköteles Romániában. A fegyvert az ügyészek szerint jogtalanul hozták be az országba egy futárcég közvetítésével, és jogtalanul birtokolta az ügyvédnő, akinek a lakásán a házkutatás során további három fegyvert és lőszereket találtak.
A nyomozás során kiderült, hogy mind a négy fegyvert két kiskorú – 7 és 10 éves – gyermekének vásárolta a gyanúsított. A fegyverek nem voltak elzárva, könnyen hozzáférhető helyen, a garázsban, egy asztalon találták meg az ügyészek. A nő 10 éves fia naponta használta őket – az ügyészek szerint minimális kiképzés nélkül –, a ház közelében levő madarakat lőtte rendszeresen. A gyanúsítottat 24 órára őrizetbe vették.
