Székely Ervin

„Egy köztársasági elnöknek nincs – nem lehet – felkentség tudata. (…) Csak kérni tud vagy meggyőzni” – mondta a Magyar Köztársaság (amikor még volt ilyen) eddigi kimagaslóan legjobb elnöke, Göncz Árpád. A politikus nagyon találóan mutatott rá a köztársasági elnök jogkörének korlátaira. Bár „legmagasabb állami méltóságnak” szokás nevezni, egy köztársaság elnökének nincsenek – pontosabban nem lehetnének – közigazgatási kompetenciái.

Miközben a kiadók és az irodalmi lapok épphogy vegetálnak, szinte észrevétlenül szárba szökkent egy új, ingyenes és könnyen hozzáférhető fóruma az irodalmi műveknek, ez pedig a közösségi média tere. Ezeknek az oldalaknak a könyvekkel és a folyóiratokkal szemben van néhány vitathatatlan előnyük.

A napokban végignéztem a hetvenes években népszerű angol vígjáték-sorozat, a Monty Pyton (Gyalog galopp) YouTube-on fellelhető epizódjait. Az abszurd bolondozás és a klasszikus brit humor finom elegye volt ez a műsor, amely kíméletlenül célba vette az angol társadalom visszásságait, többek között a mindent elborító bürokráciát és formalitást, illetve a mögötte meghúzódó korrupciót.

Politikai elemzők kedvelt fordulata az, hogy sorsdöntő évnek nevezik az épp kezdődő esztendőt, amivel már az első mondatban igyekeznek felfokozni az olvasói várakozásokat az előrejelzéseik iránt. Nos, én nem szolgálok ilyen minősítéssel. Szerintem 2023 nem a döntések, hanem inkább a döntés-előkészítések és a felkészülés időszaka lesz a hazai belpolitikában.

Lehallgatókészüléket találtak március közepén Raed Arafat irodai székében, amiben csak az a meglepő, hogy ilyen amatőr módon próbálták megsérteni személyiségi jogait. Sajtóhírek szerint az államtitkár lehallgatását az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) egyik ügyésze rendelte el, aki történetesen azon munkálkodott, hogy elérje egy már lezárt büntetőügy újbóli megnyitását, amelyben Arafatot azzal vádolják, hogy törvénytelen úton vásárolt orvosi felszereléseket a világjárvány idején.