Székely Ervin

Azt hiszem, hogy az Európai Unió fennállásának egyik legnehezebb pillanatához érkezett el a ma kezdődő csúcstalálkozón. Természetesen a magyar és lengyel vétóról van szó.

A hazai és a magyarországi közéletben időnként felizzik a vita az erdélyiségről, arról, hogy egyáltalán van-e ilyen, s ha igen, akkor az miben különbözik a magyarországi magyar az erdélyi magyartól, van-e erdélyi magyar irodalom, vagy csak simán magyar irodalom, stb.

Markó Bélának az volt a szerencséje, hogy versekben fogalmazta meg Erdély-képét, látleletét arról, hogy milyenek vagyunk, mi az „erdőn túli ország” lakói, milyennek látjuk magunkat, illetve mások bennünket.

A sajtóban megjelenő politikusi véleményeket olvasva azt vagyunk kénytelenek tapasztalni, hogy a megmondóemberek semmit sem tanultak az egyre szaporodó tűzesetekből, mint amilyenek a Giuleşti-i kórházban, a Colectiv bárban, a Nagyváradi Görög-Katolikus Püspökségen robbantak ki. Kizárólagos feladatuknak a felelősök, pontosabban a bűnbakok keresését és megtalálását tekintik.

Bár a végleges és hivatalos eredményekre valószínűleg még heteket kell várnunk, az amerikai választások eredménye már mindenki számára világos: Joe Biden lesz az Egyesült Államok 46-ik elnöke. A némileg szokatlan – bár nem teljesen előzménytelen – fejlemény ezzel kapcsolatban az, hogy Donald Trump regnáló elnök nem fogadja el a választási eredményt és jogi úton próbálja megnyerni azt a csatát, amelyet az urnáknál elveszített.

Kedves hallgatók! Amikor ez a jegyzetem elhangzik a Bukaresti Rádióban, akkor Önök már sokkal többet tudnak az Egyesült Államok elnökválasztásának várható eredményéről, mint én most, rövid idővel az urnák lezárása után.