Székedi Ferenc

Úgy hozta a sors, hogy az 1989-es romániai fordulat előtt meglehetősen sokat jártam Nagyváradon és különösképpen a Breiner Béla utcában. Az ott lakó idősek még Szent Jánosként emlegették az utca korabeli nevét, én azonban már az egykori illegalista névtáblája alatt ballagtam a szűk járdán és gyakran megálltam az egyik házon nagyonis szerényen meghúzódó emléktábla előtt. (tovább…)

Minden bizonnyal hallgatóink is értesültek róla: az RMDSZ kérdezőbiztosai 36 erdélyi városban négy hónapon keresztül több mint 50 ezer magyar családot kérdeztek meg arról, hogy melyek a legfontosabbak problémák, mire van igény a településeken, illetve az erdélyi magyar közösség szintjén. Az eredmény pedig dióhéjban így foglalható össze: munkahelyteremtés, az egészségügyi ellátás javítása, a jövedelmek emelése és az utak feljavítása. (tovább…)

Kedves hallgatóim, amint ma délelőtt nézelődve, beszélgetve a marosvásárhelyi könyvvásáron kóvályogtam ezernyi meg ezernyi könyv, sok-sok ismerős író, költő, szerkesztő és újságíró között, eszembe jutott, milyen nagy bajban lennék, ha valaki most megkérdezné: melyik a kedvenc könyved? Hiszen az olvasó ember számára soha nem lesz egyetlen könyv a kedvenc, hanem az olvasás szenvedélye mindig is címek, témák, (tovább…)

Egyértelmű, hogy az utóbbi két napban az ?uniós csúcs? szókapcsolat fordult elő a leggyakrabban az európai médiában, függetlenül attól, hogy milyen nyelven írták le vagy milyen nyelven hangzott el. Egyrészt az esetleges brit kilépést, a brexitet megelőzendő tárgyalások, másrészt a migránstéma az a két forró téma, amelyek körül az eszmecserék és a kommentárok zajlanak és egyértelmű, mindkettőnek igen nagy szerepe van abban, hogy az európai népek mostanig ugyancsak látványosan fejlődő szövetsége kibírja vagy sem a jelenben és a közeljövőben rá nehezedő tehertételt. (tovább…)

Az idén, Márton Áron püspök születésének 120. évfordulóján, Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága Márton Áron évet hirdetett meg és a kezdeményezéshez több erdélyi intézmény, így Hargita Megye Tanácsa is csatlakozott. Az emlékévet ma délelőtt ünnepi emléknappal nyitották meg Csíksomlyón, erre Márton Áron püspökké szentelésének 77. évfordulója kinált alkalmat. (tovább…)

Ebben a nap mint nap ránkzuhanó információ áradatban egy olyan, roppant érdekes hírt találtam, amelyet a hazai médiában még viszont nem láttam, nem olvastam, nem hallottam, és amelyet éppen ezért föltétlenül szeretnék megosztani a bukaresti rádió hallgatóival. Nos, ha már sikerült felcsigáznom az érdeklődést, akkor el is mondom: az Egyesült Államokban az utóbbi hónapokban jól érezhetően és jól mérhetően elkezdett felfele ívelni a papíralapú sajtótermékek előfizetése. (tovább…)

Annak a tájat szemlélő utasnak, aki vonattal teszi meg a Brassó-Marosvásárhely távot, Gyergyószentmiklós után egy hatalmas templom ragadja meg a tekintetét, amelyet leszállás után sem felejt és nem véletlenül. Hiszen Gyergyóditrónak az 1908 és 1913 között épült neogotikus katolikus imahelye Románia legmagasabb kéttornyú temploma és az építészek azt is feljegyzik, hogy a maga 75 méterével, magasság tekintetében, az ötödik helyen áll az országban. (tovább…)

Azt hiszem, majd mindenkinek akad példája rá, hogy a véletleneknek meg van a maguk összjátéka. Hogy mi áll mögötte, káoszelmélet, valószínűségszámítás, játékelmélet, nem eléggé ismert társadalmi folyamatok ? azt majd eldöntik a tudós elmék. Én viszont egy ilyen véletlenről szeretnék beszélni mai jegyzetemben, de – nem véletlenül. (tovább…)

A bukaresti rádió hallgatói is értesültek róla: életének 81. évében a múlt szombaton hunyt el és kedden már el is temették Bukarestben Elisabeta Polihroniade sakk nagymesternőt, akinek életművét, munkásságát Klaus Johannis államfő post mortem az egyik legrangosabb romániai kitüntetéssel ismerte el. A hazai magyar médiában már szép csendesen kimúltak a sakkrovatok, nem így az egyik csíki napilapban, amelyben Biró Sándor nemzetközi mester hétről-hétre megjelenteti Sakklépésben című érdekes írásait és ebben méltatja a hazai sakkélet egyik legismertebb személyiségének érdemeit. (tovább…)

Kedves hallgatóim, az újságíró sokévi munkája nyomán rengeteg szakma képviselőivel találkozik. Többek között történészekkel és áltörténészekkel. Az áltörténészek arról ismerhetők fel, hogy innen-onnan, újságokból, folyóiratokból, szépirodalmi művekből, legendákból és természetesen manapság a világhálóról felcsipegetnek ezt meg amazt, és ezekkel a töredékkel akarják igazolni mindazokat az elméleteket, amelyeket a leggyakrabban önmaguk állítanak fel. (tovább…)

Nagyon jól tudják a kedves hallgatók, hogy 1989 óta ezen napon, azaz január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra napját, méghozzá annak emlékére, hogy a korabeli, megsárgult papírlap tanúsága szerint Kölcsey Ferenc, 1823-ban, ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. (tovább…)

Az új esztendő első hónapjának a közepén, január tizenötödikén, arra kérem a kedves hallgatót, hogy tegye szívére a kezét és vallja be töredelmesen, hogy mondjuk a szilveszter után eltelt közel két hét alatt egyéni célokra használta vagy sem munkahelyi számítógépét, netán valamilyen más kütyüt, amelyek minden kompjúter körül úgy rajzanak, mint a méhek?  (tovább…)