Székedi Ferenc

Shakespeare-t átírva, alig néhány óra, és egy hónapon át futball lesz az egész világ, még akkor is, ha ma este tíz órakor a francia-román találkozóval csupán az első, huszonnégy csapatot magába foglaló Európa bajnokság kezdődik. Úgy gondolom, a labdarúgás kedvelőit már a napok és hetek óta elérte az információözön az utolsó előkészületekről, az esélylatolgatásokról, a francia belügyminisztérium által foganatosított, mindeddig soha nem látott nagyságrendű biztonsági intézkedésekről, és sok minden egyébről, amelyek a kulisszák előtt vagy mögött történnek. (tovább…)

  Nem tudom, a bukaresti rádió magyar adásának hallgatói közül hányan jártak a bukovinai Ciocăneşti-en, de akinek nem volt erre…

A Korrupcióellenes Ügyészség körül fellángoló vita, a magyarországi választási kampány begyűrűzése Erdélybe, Románia új kormányának első napjai, az Egyesült Nemzetek Szervezetének menekültügyi vitái, a dél-koreai téli olimpia, ahol az észak-koreai szurkolók a nagy díszfelvonulások koreográfiáját ismételgetik ? egyszóval bőven akadna téma, amivel ezen a hétvégén szóval tartsam a hallgatóimat, (tovább…)

Azt hiszem, a kedves hallgatók most, pénteken, február 9-én délután, inkább a dél-koreai olimpia megnyitóját követik a különböző képernyőkön, semmint ezt a jegyzetet hallgatják, de sebaj. Az olimpiának, a télnek is vége lesz, jön a tavasz és különösképpen falvakon akkor majd rájönnek, – esetleg a világhálós visszakeresésből -, hogy nem mindennapi tétje van annak a témának, amelyről most beszélek. (tovább…)

Azt hiszem, nem tévedek, ha így fogalmazok: Csíkszereda már ma egy ostromlott városhoz hasonlít. Az utcákon hömpölyög a tömeg, az autós forgalom lebénult, az útkereszteződésekben olyan közlekedési dugók vannak, hogy negyedórákat kell várni és egyáltalán: a negyven ezer lakosú város nem egykönnyen bírkózik meg az ideérkezők százezres nagyságrendű áradatával, amely holnap éri el a csúcspontját. (tovább…)

Nem tudom, feltűnt-e a kedves hallgatóknak, hogy manapság mennyire elszaporodtak az akadémiák. Napjainkban nem csupán a tudományoknak, nemcsak a zenei, képzőművészeti vagy éppen katonai képzésnek, hanem a legtöbb művészeti ágnak és rengeteg sportágnak is meg van a maga külön akadémiája, így maga a fogalom is átértékelődött. (tovább…)

A mi Nagyszebenünkhöz képest a felvidéki, szlovákiai Kisszeben valóban kisváros, alig van több mint tízezer lakosa, amikor pedig Kosztka Mihály Tivadar 1853-ban megszületett, alig éltek ott kétezren. Édesapja, Dr. Kosztka László, a település különc szokásairól jól ismert, de megbecsült gyógyszerésze úgy gondolta, hogy fiára örökíti a mesterséget és jó ideig úgy tűnt: nem is tévedett. (tovább…)

?Olyan emberekről van szó, akik választott hivatásukat hittel végezték és végzik a mai napig. Akiknek életműve példaértékű. Mind a kilenc kitüntetett közvetlenül gyarapította Székelyföld szellemi és lelki gazdagságát. Talán hétköznapi munkájuk során, illetve a nehézségek közepette nem is érezték, milyen sokat tesznek, de közösségük, amelyet híven szolgáltak, felfigyelt kiemelkedő és példamutató tevékenységükre. (tovább…)

Mai világunkban nagyon szeretjük a kerek évfordulókat, gyakran úgy tűnik, mintha a társadalom és az egyén élete is csak ilyen évszámok között zajlana. Amiről azonban mai jegyzetemben beszélni szeretnék, az semmiképpen nem kerek. Ha a születési évet veszem, akkor százkilenc, ha a halál esztendejét, akkor negyvenegy, a két szám között viszont ott rejtőzik annak a Horváth István költőnek az egész élete, (tovább…)

Korondon a művelődési otthon a több mint öt éve elhunyt, kiváló képzőművész és költő, a Páll Lajos nevét viseli. Kevesen tudják ezt azok közül, akik akár télen, akár nyáron autójukkal átrobognak az utcai vásáros faluban, vagy megállnak és szétnéznek a portékák között, amelyek jelentős része manapság viszonteladás, akár a környék termékeiből, akár sokkal szélesebb szórásból, amelyek között előkelő helyen szerepelnek az országban máshol is megtalálható kínai giccstermékek. (tovább…)

Kevesen tudják, ezért jó, ha emlékeztetek: április 8-án, azaz ma tartják a Nemzetközi Roma Napot, amely nem csupán a roma kultúrára, hanem a cigányság hátrányos helyzetére is emlékeztet Európa különböző országaiban.

A Roma Napot 1990-ben, a lengyelországi Serockban, a Nemzetközi Roma Unió 4. Roma Világkongresszusán alapították. (tovább…)

Minthogy a medve télen sem nagyon alszik, a medvekérdés pedig az utóbbi években a Székelyföldön és különösképpen Hargita megyében ennél is éberebb, az össze-vissza kapkodás láttán ezelőtt másfél esztendővel írtam egy szöveget a maszol.ro-ba, az egykori Romániai Magyar Szó világhálós utódjába, amelyben felhívtam a figyelmet, hogy a megvilágosodásért nem kell túl messzire menni, csak ide a szomszédba, Brassóba kellene átugrani. (tovább…)