Ágoston Hugó

Állandóan visszatér (el sem ment) a kérdés, hogy Mutyilandben gyenge a politikai ellenzék, ő az igazi hibás a rendszer antidemokratikus jellegéért satöbbi, és hogy nincs mit tenni, mert a nép úgyis tudja, hogy kire szavazzon, de akkor mégis mit lehet csinálni – sto gyéláty? Allan Zake ilyen körülmények között elhatározta, hogy optimista lesz, mint egy Candide, és aktív, mint egy grinpiszes.

(tovább…)

Kedves hallgatóim, megkezdődött a választási kampány, már egy hónap sincs hátra a mindent eldöntő turnusig. A kampánykezdet első intézkedése az volt, hogy leszedték a plakátokat. Mármint azokat, amelyeknek a mérete meghaladta a megengedettet, mert bizonyos méretű képekkel, plakátokkal a kampányidőszakban nem szabad hivalkodni, azokat csak a kampány előtt lehetett kitenni, amikor egyáltalán semmilyen eszközzel nem lett volna szabad kampányolni. (tovább…)

Amikor tegnapelőtt Strasbourgban (nem Brüsszelben) Orbán Viktor megvédte Magyarországot, az Európai Parlament üléstermében alig voltak többen európai képviselők, mint ahányan hozzászóltak a vitában. Másnap Jean-Claude Junker beszámolóját vastapssal jutalmazta a plénum, s különös helyeslés kísérte, valahányszor az Európai Bizottság elnöke az uniós alapértékekre vagy a nacionalizmusra és a populizmusra célzott. (tovább…)

Kedves hallgatóim, aligha van beszédesebb példája annak, hogy milyen befolyásoltságú a hazai nyilvánosság, milyen hatások alakítják, mint az a tény, hogy az erdélyi magyarság jó része Donald Trumpnak drukkolt a november 8-ai amerikai elnökválasztáson. Érdemes is volt számukra, hisz bár nem befolyásolhatták az eredményt (Amerikában még nem szavazhatunk mi erdélyiek a szép konzervatív hagyományokra…), a republikánus jelölt nyert. (tovább…)

Kedves hallgatóim, öt nap van hátra az amerikai elnökválasztás mindent eldöntő napjáig, és az eddig is fordulatos, sosemvolt elemekkel tarkított kampányláz újabb tüneteket produkál: a legutóbbi felmérések szerint a republikánus jelölt, Donald Trump ismét megelőzte Hillary Clinton demokrata jelöltet a győzelmi esélyek tekintetében. (tovább…)

Kedves hallgatóim, jelenünk politikai zűrzavara közepette gyakran nem ügyelünk arra, hogy bizonyos történelmi eseményeket, témákat ne a mai szemünkkel, hanem korabeli jelentéskörnyezetükben idézzünk fel, próbáljunk megérteni.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc ?megünneplését? (a szót erősen idézőjelben használom) idén sem a múlt jobb megértésének, netán ? horribile dictu ? egymás megértésének a szándékával tudták le Budapesten, hanem mindkét oldalon a jelenlegi politikai aktualitásba való átvetítés szándékával. (tovább…)

Hat évvel ezelőtt Monica Macovei európai parlamenti képviselő azt hazudta Brüsszelben, hogy a Szociálliberális Szövetség (USL), amely Traian Basescu elnök felfüggesztését kezdeményezte, fel akarja számolni a román alkotmánybíróságot. Szándékvélelmét elhitték. Egyúttal puccsnak nevezte a lehető legtörvényesebben, a parlament és az alkotmánybíróság részvételével zajló eljárást. A puccsot is elhitték neki, egy ideig úgy is emlegették. (tovább…)

Kedves hallgatóim, sajtótörténeti esemény színhelye ma Budapest: a hajléktalanok újságja egyszeri különkiadásként a Népszabadság mellékletoldalaival jelent meg. A hajléktalanok lapjának Fedél Nélkül a címe, és fantasztikus gesztus, hogy ha egyszeri alkalommal is, de tizenkétezer példány erejéig befogadták a Népszabit, az immár közel két hete beszüntetett újságot. (tovább…)

Miután a múlt héten Szűz Mária (értsd Nagyboldogasszony ünnepe, a munkaszüneti nap) mentesített a jegyzetírástól, augusztus huszonharmadikáról pedig, erről a lángoló nemzeti ünnepről ahogy eddig, úgy most sem szándékozom megemlékezni – szentelem szertelen észrevételeimet a legújabb hazai történelmi dátumnak, illetve az azt meghatározó eseménynek, az augusztus tizedikei tüntetésnek. Pontosabban megosztom az egy héttel ezelőtt leírt gondolataimat, kiegészítve friss benyomásokkal. (tovább…)

A román diaszpóra, vagyis a külföldön élő és dolgozó, pénzüket és szavazataikat az országba küldő állampolgárok holnapra, augusztus tizedikére meghirdetett milliós részvételű tiltakozó tüntetése előtt a helyzet a kánikulában képletesen is felforrósodott. Nem lehet még tudni, mi ellen tiltakoznak konkrétan a diaszpórások, úgy általában nyilván a kormány(pártok) ellen; „elviekben” egyelőre minden jel szerint a gyalázkodáshoz és a fenyegetőzéshez, a trágársághoz való jogot vindikálják.
(tovább…)