Az a tény, hogy Vlad Voiculescu még mindig egészségügyi miniszter nagyon sokat elárul nemcsak pártjáról, de a jelenlegi kormánykoalíció természetéről, végső soron pedig a romániai demokrácia állapotáról.
De ne vágjunk a következtetésekkel a tények elé és vegyük sorjában, hogy mivel érdemelte ki a szóban forgó miniszter a fenti minősítést. Alig száradt meg a tinta Voiculescu kinevezésén máris kiderült, hogy a miniszter felsőfokú végzettségének igazolása meglehetősen problémás. Ezen azonban egy jobboldali kormány, amelyiknek vezetői – élükön Voiculescuval – feszt középszerűnek, képzetlennek minősítették Viorica Dăncilăt és az általa vezetett kabinetet nem akadtak fenn. Majd februárban bekövetkezett a Matei Balş kórházban a 19 emberéletet követelő tűzeset. Nem sokkal a tragédia után kiderült, hogy az előző tárcavezető (Nelu Tătaru) egy kimerítő jelentést hagyott utódja asztalán, amelyben felhívta a figyelmet nemcsak arra, hogy a nagyobb oxigénkoncentráció a Covid-osztályokon fokozott tűzbiztonsági veszélyt jelent, hanem arra is, hogy miként lehet csökkenteni a tragikus balesetek kockázatát. Voiculescu úr azonban el sem olvasta a dokumentumot, mert annak idején sokkal fontosabb dologgal volt elfoglalva, nevezetesen azzal, hogy állítólag 7000 polgártársunkat soron kívül oltották be. Ez valóban komoly kihívása a román egészségügynek, elannyira, hogy a tárcavezető egy tiszteletbeli tanácsosa (Ştefan Voinea) annyira beleásta magát a nyomozásba, hogy illegálisan megszerezte – és ezáltal más internetes betolakodók számára is hozzáférhetőbbé tette – több százezer ember személyes adatait. Mellesleg a nagy leleplező, Voiculescu szent nekibuzdulásában nyilvánosságra hozta a hadsereg és a titkosszolgálatok kezelésében levő egyes ingatlanok adatait is, annak kapcsán, hogy ott is oltóközpontok működnek. A szervek rossz néven vették ugyan az érzékeny adatok kiszivárogtatását, de végül kollegiálisan elnézték az ügyet a miniszternek.
Mindeközben Romániában dühöng a világjárvány harmadik hulláma, nincs elég ágy az intenzív-osztályokon, nincs elég lélegeztetőgép, kegyeletsértő módon járnak el a Covid – 19-ben elhunytak földi maradványaival, majd egyik pillanatról a másikra kiürítenek kórházakat, komoly kockázatnak téve ki azokat a pácienseket, akik állandó orvosi ápolásra szorulnak. A rendelkezésben nyoma sincs szervezettségnek, hozzáértésnek (a humánum ugye szóba se jöhet, elvégre egészségügyről van szó). Felvetődik a kérdés, hogy ezek után mégis minek kell még bekövetkeznie, hogy felmentsék Vlad Voiculescut a rá nehezedő szakmai nyomás alól?
Kétlem, hogy Florin Câţu miniszterelnök elégedett lenne beosztottjával, viszont ha menesztené Voiculescut, az automatikusan koalíciós válságot eredményezne, hiszen Voiculescu a párthűség és a politikai következetesség jegyében néhány nappal a parlamenti választások előtt – gondolom, hogy amikor kiderült: nem ő lesz az egészségügyi miniszter – átigazolt abba a pártba, amelyik Románia megmentésére buzdít minket (bár az nem világos, hogy milyen veszély ólálkodik kis hazánkra, amelytől mi csak egy külön erre a célra létrejött párt utasítására vagyunk hajlandóak megmenteni országunkat), s ennek színeiben lett az egészségügyi tárca birtokosa. Persze a kormányfő azt is megtehetné, hogy kiegyezik a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetésével, vonják vissza Voiculescut és jelöljenek valaki mást a tárca élére. Csakhogy – és itt érkeztem el a lényeghez – meggyőződésem szerint az USR egy proteszt-párt. Nem célja a konstruktív politizálás. Minden eddigi politikai sikere a tiltakozáshoz, romboláshoz kötődik. Nem biztos, hogy tudna, de biztos, hogy nem akarna másként politizálni. Számára Voiculescu ideális politikus, hiszen bármilyen böszmeséget csinál, a társadalmi elégedetlenség – s ezt felmérések bizonyítják – mindenekelőtt a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) sújtja. A Barna – Voiculescu – Nicuşor Dan tengely a PNL-t akarja ledarálni, hogy aztán egyedül maradjon a jobboldali térfélen.
Mit tehet ebben a helyzetben a PNL? Két dolgot: keményen játszik és felbontja a koalíciót, majd vagy szövetségre lép a Szociáldemokrata Párttal (PSD), vagy belemegy az előrehozott választásokba; a másik lehetőség az, hogy fenntartja azt ami most van és – lehet örökre – kiírja magát a romániai politikából.
Hasonló dilemma előtt állt negyedszázaddal ezelőtt a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢ CD) (öreg emberek még emlékszenek rá), amelyik 1996-ban megnyerte a választásokat és koalícióra lepett az akkori USR-vel, a Demokrata Párttal (PD). A PD frontemberét, aki a PNŢ CD elleni testvérharc fő animátora volt Traian Băsescunak hívták. A többi már történelem.
Néhány órával azután, hogy rögzítettük ezt a jegyzetet, a miniszterelnök leváltotta Vlad Voiculescut és Anreea Moldovan államtitkárt. Úgy látszik, tehát, hogy a Nemzeti Liberális Párt nem kíván az egykori Parasztpárt sorsára jutni, inkább vállalja a kormányválságot. Mindenképpen érdekes fejleményeknek nézünk elébe.