Vélemény

Új közéleti botrány van kibontakozóban, melynek középpontjában a börtönben írt tetemes számú tudományosnak mondott termelés ? maradjunk ennél a kifejezésnél, hiszen nem tudni, hogy a fegyenc-tudósok műve milyen formában fog hasznosulni, milyen piacra készül egyáltalán? Vagy öncélú játszmákról, jogi kiskapuk kihasználásáról van szó, mely csak a büntetés megrövidítését célozza? ? áll. És, mint rendesen, a közéleti témák, botrányosak vagy sem, de (a társadalom nagyméretű hálózatosodása folytán) mindig sokkal szélesebb körben vetnek föl kérdéseket mint azt a szűken értelmezett téma bekeretezné. (tovább…)

Angela Merkel még abból az erősen túlzó és ideológiai elfogultságokra alapozott hipotézisből indult ki, hogy minden bevándorló menekült, s ekként a Willkommenskultur Németországa az észak-afrikai háborúk borzalmai után a biztonságot, jólétet, a nyugalmat fogja számukra jelenteni. Azaz ? az Amerikai Egyesült Államokba évszázadokon át betelepedett eltérő nyelvű, kultúrájú, sőt bőrszínű bevándorlókhoz hasonlatosan (itt nem a négerekre, hanem a kíniakra, japánokra, indiaiakra, vietnamiakra etc. gondolok) ? a jövevények lelkesen beolvadnak a német nemzetállamba. (tovább…)

Kedves hallgatóim, idei első jegyzetemet hadd kezdjem egy keresztkérdéssel. Tudják önök, hány fiatal tanul ma magyarul Románia általános és középiskoláiban? Voltaképpen most legalább egy percig kellenne beszélnem, hogy legyen idő a találgatásokra, de nem teszem, hanem elárulom a végeredményt: mintegy százhatvanezer. (tovább…)

Hallgassa meg!

Nemrég huszonegy holttestet találtak Lészbosz-sziget mellett a tengerben. Közöttük három gyermekét. A török parti őrségnek sikerült nyolc embert kimentenie a vízből. Immár szokásos napi történetté vált a menekültek tragédiája az Égei-tengeren.  (tovább…)

Szökőév a kétezertizenhatos és így remélhetőleg nyerünk rajta egy napot. És bár kézenfekvőbb ? hiszen szinte csak ezzel foglalatoskodunk manapság ? a siránkozás, a lamentálás és nyafogás, a félig telt pohár üres felének elsiratása, ajánlom fordítsuk ezt egy optimistább világkép, ha úgy tetszik újrafelfedezésére, vagy egyenesen rehabilitására. Én ilyen derűlátóbb és előre mutatóbb, progresszívebb dolognak gondolom a tudományos világképet és mindazt a tudást, amit a tudományos és technológiai felfedezések hosszú sora évszázadok alatt létrehozott, és amire, mindenekelőtt, a modern nyugati civilizáció épült és épül. (tovább…)

A történelmi folytonosság töretlen. Az 1915-ös esztendő azzal telt, hogy a nemzetközi, és előkelő helyen az európai nyilvánosság továbbra sem volt képes a kortárs világ problémáit következetesen átgondolni, és a racionális megoldásokat kigyöngyözni. Még az egyetlen valóban sikernek nevezhető fejlemény a párizsi klíma-csúcs eredményessége is vitatott? (tovább…)

A hét közepén találkozót szervezett a Hargita Megyei Tanács a költségvetésében működő művelődési intézmények vezetőségével és alkalmazottaival. És hadd soroljam fel az intézményeket: Megyei Kulturális Központ, Művészeti Népiskola, Megyei Könyvtár, a Székelyföld folyóiratot és sok székelyföldi szerző munkáját megjelentető Hargita kiadó, a megyei napilap mögött álló Hargita Népe kiadó, mindezek Csíkszeredában. (tovább…)

Ebben a színes valóságban olykor egyáltalán nem lehet megkülönböztetni azt, ami reális attól, ami nem az. És hogy emiatt egyes régi álhírek ma mennyire valóságosnak tűnnek, tartalmukat tekintve szinte megkülönböztethetetlennek a közélet akkori igazi híreitől.

Bukarest, Kolozsvár, Temesvár és Nagybánya a jelölt 2021-re, az európai kulturális főváros címre. Az első hármat ismerem jobban. Bukarestben lakom, immár 45 éve. Kolozsváron születtem, nevelkedtem, ott végeztem az egyetemet, aztán száműztek… Az egyetem elvégzése után kihelyeztek, s a Ceauşescu-érában nem térhettem vissza Kolozsvárra ? még a fővárosból, Bukarestből sem. Merthát, ugye, magyar vagyok. Ez így nézett ki akkor. Ezért lakóhelyem, Bukarest jelölésével foglalkoznék bővebben. (tovább…)

Amit köznapi emberekként öröktől való (sőt nem egyszer szent és érinthetetlen) hagyománynak vélünk, a leggyakrabban ?kitalált tradíció?, mely egy sor társadalmi gyakorlat, rítus, szimbolikus jelentőséggel bíró folyamat, és ezeken keresztül a történelmi múlt valamely szakaszával való kontinuitást hivatott megjeleníteni (a román történészek által sokat emlegetett román, dák-római kori kontinuitás, száz éves ?elmélete? is ilyen rég dédelgetett tradíció, sőt historiográfiaivá avanzsált hagyomány, vajmi kevés köze van a tudományhoz, de annál több a szimbolikus nemzetépítéshez, mítosz, mely éppen a nem létező történelmi források miatt keletkező feszültség föloldását szolgálja. (tovább…)