Vélemény

Hogy az, amit látunk, messzemenően nem maga a nagybetűs valóság, Plátonig, sőt a megalitikus kultúrákig visszavezethető sejtések nyomán ugyan, de Kopernikusz tudatosította bennünk a legdrámaiabban. Az, amit kopernikuszi fordulatnak szokás nevezni, egy szinte már fantasztikus nézőpontváltás, a kint és a bent perspektíva megcserélésének eredménye. (tovább…)

Kedves hallgatóim, amint ma délelőtt nézelődve, beszélgetve a marosvásárhelyi könyvvásáron kóvályogtam ezernyi meg ezernyi könyv, sok-sok ismerős író, költő, szerkesztő és újságíró között, eszembe jutott, milyen nagy bajban lennék, ha valaki most megkérdezné: melyik a kedvenc könyved? Hiszen az olvasó ember számára soha nem lesz egyetlen könyv a kedvenc, hanem az olvasás szenvedélye mindig is címek, témák, (tovább…)

Egyértelmű, hogy az utóbbi két napban az ?uniós csúcs? szókapcsolat fordult elő a leggyakrabban az európai médiában, függetlenül attól, hogy milyen nyelven írták le vagy milyen nyelven hangzott el. Egyrészt az esetleges brit kilépést, a brexitet megelőzendő tárgyalások, másrészt a migránstéma az a két forró téma, amelyek körül az eszmecserék és a kommentárok zajlanak és egyértelmű, mindkettőnek igen nagy szerepe van abban, hogy az európai népek mostanig ugyancsak látványosan fejlődő szövetsége kibírja vagy sem a jelenben és a közeljövőben rá nehezedő tehertételt. (tovább…)

Miközben a tudomány és a kutatási eredményeit hasznosító technikai fejlesztés soha nem látott forradalmat idéz elő mindennapi életünkben, az emberi társadalom átalakulásában, maguk a tudósok a széles nyilvánosság előtt mondhatni arctalanok, a lapok és képernyők ?felületeit? elözönlik a politika, rosszabb esetben a bulvár ?celebjei?. (tovább…)

Bukarestben most volt a Cseresznyéskert legújabb bemutatója. Egy grúz rendező ? David Doiashvili ? vitte színre. A darab címe ? helyesen ? Meggyliget lenne. Csehov legalábbis darabjának a Visnyovüj szád címet adata. Vajon Tóth Árpád miért fordította mégis Cseresznyéskertnek? Lehet, jobban szerette a cseresznyét, mint a meggyet. Ő tudja? (tovább…)

Hallgassa meg!

Azt hiszem elszámolta magát a pártvezér legalább három másik vonatkozásban is, egyfelől túlzottan bízik a monolitikus pártjában, abban, hogy követni fogja a végetelnségig. Másfelől pedig és ez a bűnös hiba fogja vesztét okozni, a kormány tevékenységét alárendelte személyes és nagyon szűken értelmezett pártérdekének, márpedig a tarthatatlan ígéretek miatt a kormány működésképtelen a közvélemény érzékeli ezt.

Bogdan Diaconescu fiatal román parlamenti képviselő állandóan bennünk lakik. Most például az jutott eszébe, hogy ?Magyarországnak újabb Trianonra van szüksége!? A jobbikos Vona Gábor szónoklása hozta ki belőle ezt a mély gondolatot. A magyarországiak egyetértenek az erdélyi magyarok területi autonómiára való igényeivel ? ezért kell Dogdan Diaconu szerint ?az orrukra koppintani?. (tovább…)

Cenzúrát követelőknek  és annak érdekében peticionálóknak is érdemes észrevenni, hogy a cenzúra kettős fegyver, hiszen a hatalmon levők szándékaival ellentétesen is elsülhet, nem elfojt bizonyos nem kívánatosnak ítélt gondolatokat, eszméket, művészi kifejezőeszközöket, stb., hanem egyenesen fölhívja rájuk a figyelmet, reflektorfénybe helyezi azokat, vagy ha úgy tetszik jól elad, az eszmék és a médiák piacán. (tovább…)

Minden jel arra vall, hogy spanyol nacionalizmus ide vagy oda, a spanyolországi állapotok azért mégsem hasonlíthatók össze a hazaiakkal.

GAD3 elnevezésű madridi közvéleménykutató intézet ? múlt vasárnap nyilvánosságra hozott adatai szerint ? az ország összlakosságából válogatott válaszadók 70 százaléka véli úgy, hogy ? az akkor még csak 8 ? katalán politikusnak az ügyészség által elrendelt letartóztatása a december 21-i választásokon többet használ a katalán szeparatista pártok ügyének, mint amennyit árthat. (tovább…)

Tallár Ferenc nevével olvasóim nem nagyon találkozhattak, bár 1999-ben, egy éven át, a kolozsvári Babes-Bolyai vendégtanáraként is oktatott. Legújabb kötete Az áramlások terében azonban, mely a romániai magyar olvasókhoz legfeljebb közvetve juthat el, föltétlenül megérdemli, hogy beszéljünk róla. (tovább…)

Az idén, Márton Áron püspök születésének 120. évfordulóján, Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága Márton Áron évet hirdetett meg és a kezdeményezéshez több erdélyi intézmény, így Hargita Megye Tanácsa is csatlakozott. Az emlékévet ma délelőtt ünnepi emléknappal nyitották meg Csíksomlyón, erre Márton Áron püspökké szentelésének 77. évfordulója kinált alkalmat. (tovább…)