Székedi Ferenc: Nem hallgatnak a múzsák

Ciceró egyik mondásából származó klasszikus szállóige szerint „inter arma silent musae”, azaz fegyverek között, háborúban, hallgatnak a múzsák. Számtalan példa bizonyítja azonban ennek az ellenkezőjét is, hiszen a legnagyobb világégések és emberi szenvedések közepette nem is egyszer szólaltak meg a múzsák és olyan kiváló irodalmi és képzőművészeti valamint zenei alkotások születtek, amelyek azóta is helyet kapnak különböző országok, nemzetek és a világ művelődési értékei között. (tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Vihar előtt ? vagy után?

Különös előadást láthattam Bukarestben. A Nemzeti Színház A viharral készült az újévre. Három éve játsszák már a darabot ebben a felállításban ? és még mindig teltházzal. A nézőtéren foglalt volt minden szék. Csak a hivatalos páholyban kaptam helyet ? jó messze a színpadtól. Vajon minek köszönhető ez a teltház? Mert Shakespeare-nek nem lehet ellenállni? (tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Auschwitz az egész világ?

A Saul fiát ? az Oscar-díjas filmet ? látva lépten-nyomon magunkra ismerünk. Így az az eretnek gondolatom támadt, hogy az Auschwitzban történteket látva tulajdonképpen rólunk van szó, nem pedig arról, hogy ?a zsidók már megint a holokausztért sírnak? ? miként ezt, érzésem szerint nagyon helyesen megállapította Simon Mária Timea a filmről írt cikkében. (tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: Katalónia

Az éjszaka későn feküdtem le, és nem véletlenül: vártam hogy teljenek az órák, kiváncsi voltam a spanyol hatóságok által kiírt, tegnapi katalán parlamenti választásoknak azokra az eredményeire, amelyekkel az elkövetkező napokban, hetekben, a legkülönbözőbb összefüggésekben még gyakran találkozunk valamenyien. És hogy stílszerű legyek, előkotortam a könyveim közül Orwel: (tovább…)

Continue Reading

Magyari Nándor László: Mély kiábrándultság

Múlt heti jegyzetem utolsó gondolata az volt, hogy amíg a választók megelőlegezett bizalma, mint egyfajta használható, beváltható hitelkeret tart, addig a politika történéseit, és a politikusok üzeneteit egy pozitív, vagy legalábbis megengedő, regiszterbe gyűjtik. Sok minden belefér ebbe a gyűjtőtárba és sok mindent passzívan elnéznek a választók a képviseletüknek, és kritikai észrevételeiket ? normális körülmények között ? a választásokra halasztják, szavazataikkal, vagy esetleg a távolmaradásukkal értékelik a politikai teljesítményt. (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: Rémségek szezonja, kései sirató

Hallották önök, hogy Romániában az új igazságügyi törvények csak azért születnek a parlament boszorkánykonyhájában, hogy a ?vörös pestis? korrupt politikusai megszabaduljanak a börtöntől (felakasztástól, karóbahúzástól)? Hát azt tudják, hogy e törvények szerint az őrülteket mind kiengedik a pszichiátriákról, hogy a metrós gyilkos megmeneküljön a büntetéstől? Különben a börtönök lakóit is szabadon engedik. (tovább…)

Continue Reading

Bíró Béla: A globalizáció

A globalizáció félévszázados diadalmenete sokakban azt a hitet ültette el, hogy a nemzet mindkét jelentésében, kulturális és állampolgári közösségként is meghaladott fogalom. Számos jelenség szólt a mellett, hogy ez a vélekedés megalapozott. Az új, a nemzetek keveredésén alapuló világrendet hívei multikulturalizmus gyanánt emlegették és abban a hitben éltek, hogy a kulturális vagy állampolgári identitások szabadon váltogathatók, mindenki azzá válik, amivé válni akar, s egy idő után az egész emberiség gyakorlatilag ugyanazt a nyelvet fogja beszélni, ugyanazt a kultúrát vallja magáénak.

(tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Észrevettük-e?

December 18-án volt a nemzeti kisebbségek napja ? hivatalos ünnep. Észrevette-e valaki?

Igen. Akinek érdekében állt. Például Johannis elnök. Sietett is kijelenteni: ?Nem lenne természetes a nemzeti kisebbségek nélkül ünnepelni a centenáriumot, mert azok jelentősen hozzájárultak Románia fejlődéséhez.? Nahát, nahát? Hallani szeretném ezt egy román nacionalista politikus szájából. (tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: Szárhegy ? kimozdulás a holtpontról

A tegnap meglehetősen gyorsan bejárta az erdélyi magyar sajtót, hogy a Budapesten élő Lipthay Antal báró,  Lipthay Frigyesné született szárhegyi gróf Lázár Margit dédunokája, a szárhegyi Lázár kastély 13/24-nyi  tulajdonrészét a dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajándékozta, annak érdekében, hogy a kastély végre ki tudja nyitani kapuját a látogatók előtt, és így újra szolgálhassa a szárhegyi népet, Székelyföld történetét és hagyományait.  (tovább…)

Continue Reading