Székedi Ferenc: Aranycipő

Az igazság az, hogy én mostanig csak gyermekkorom meséskönyveiben láttam aranycipőt. A napokban azonban egy hasonló lábbeli olyan közel került hozzám, hogy nem győztem csodálni, pedig már tisztes korral rendelkezett, hiszen egy fél évszázad is elrepült fölötte. Igen, mert ezt az arany futballcipőt a magyar focilegenda , Albert Flórián kapta az 1962-es chilei világbajnokság után, mivel a csoportjában a legtöbb gólt szerezte és az egykori csatár személyes tárgyainak és sport trófeáinak erdélyi körútján, Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy után, most Csíkszeredába is eljutott. (tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Emancipálódnak a diákszínjátszók

A múlt hét végén, a PADIF mostani ? vagyis XVII-ik ? kiadásán az általános iskolások előadásai jelentették a meglepetést. A kisiskolások is mostmár önmagukat ? gondjaikat, érzéseiket, szorongásaikat ? hozták a PADIF-ra, a Párciumi Diákszínjátszó Fesztiválra, Szilágycsehbe. Nem pedig a háziolvasmányok jólnevelt felmondását ? amire a gimnazisták szereplése a régebbiekben szorítkozott. (tovább…)

Continue Reading

Bíró Béla: A kölcsönösség tényleges esélye?

A migránsválság az Európai Unió legfontosabb fogyatékosságait hozta felszínre. A brüsszeli bürokrácia ugyanis az utóbbi években a nélkül próbálta egységesebbé tenni Európát, hogy ennek az egységesítésnek az egyes tagállamokban sikerült volna megteremteni a társadalomlélektani, ideológiai, politikai feltételeit. Ahhoz ugyanis, hogy Európa a szó demokratikus értelmében valóban egységessé váljon, mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy ? a közös érdekek tudatosításával párhuzamosan ? az egyes országok közti érdekellentétek is világosan körvonalazódhassanak. (tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: Szólt a rádió

1956-ban, a Csíkszeredához tartozó Zsögödben nem volt túl sok rádió. Szüleim hálószobájában azonban ott kuporgott a maga titokzatos, zöldes varázsszemével egy Orion feliratú készülék, amely nem annyira a hosszú, mint a közép- és rövid hullámsávokkal behozta számunkra a világot. Soha nem felejtem, amint október 23-án Édesapám szinte rátapadt a hangszóróra, majd másnap, harmadnap, negyednap, főként esténként, bekopogtak hozzánk a szomszédok is, hogy hallgassák, a sok-sok szünetjel között mit mond a Szabad Kossuth Rádió, mi történik Magyarországon. (tovább…)

Continue Reading

Magyari Nándor László: Dragnea esete a késő-kommunizmussal

Ha a nagyobb képpel, a politikai szcéna általános állapotának a leírásával akarjuk kezdeni, akkor elmondhatjuk, hogy Romániában minden párt, legalábbis szándéka szerint, néppárt (és persze populista kartellpárt is), ezen fölül pedig zsákmányszerző meggondolásokra épül (party patronage), ebből következően, ideológiai elkötelezettségeiket tekintve zavarosak mindahányan, sőt egyenesen megtévesztőek. (tovább…)

Continue Reading

Bíró Béla: A sajtó hatalma ? a hatalom sajtója

Már a görög válság kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a német kormányzat ? a befolyása alatt álló Európai Központi Bank révén ? a görögökre diktatórikusan kényszerítette rá akaratát, annak ellenére is, hogy Görögország eladósodásáért a németeket és a franciákat csaknem akkora felelősség terheli, mint a görögöket. A görög közvélemény kénytelen volt alávetni magát az úgynevezett Trojka diktátumainak. Azt, hogy a németek által kikényszerített megszorítások valóban eredményre vezethetnek, egyetlen felelős szakember sem tarthatja valószínűnek. A hatalmas, s a megszorítások következtében feltehetőleg tovább növekvő hatalmas adósság visszafizetésére nincs valóságos esély. (tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Magyar évad bukarestben

Gazdag ez a színházi ősz ? egymást érik a fesztiválok. Gyergyóból most Bukarestbe ugrunk. A Nottara Színház Bulvár Fesztiválján ? amelynek immár a harmadik kiadása ez ? indulásból két magyar darabot láthattunk: Egressy Zoltántól a Portugál-t ás Forgách Andrástól a Kulcs-ot ? a vendéglátó színház, illetve a nagyváradi román színház előadásait. Mindkét előadást Victor Ioan Frunză rendezte ? aki már a Tóték-at is színre vitte Bukarestben. (tovább…)

Continue Reading

Bíró Béla: ?Da’ să ?tim ?i noi??

A Visegrádi Államok létrehozatala zseniális gondolat volt. A Kossuth és társai által megálmodott Duna-medencei együttműködés (sőt távlataiban talán valamiféle szeretni-valóbb Európai Unió) előfutárát láthattuk benne. Már maga a megnevezés is megkapó volt. Visegrád Magyarországon van ugyan, de a neve nyilvánvalóan szláv eredetű, így tehát a csoport másik három tagja számára is vonzónak tűnhet, hiszen mindhárman szlávok. Igaz, a szövetség még egy olyan pillanatban jött létre, amikor Magyarország ? a 89-es átmenetben játszott szerepéből fakadóan ? még valóban valamiféle vezérszerepre tarthatott igényt. (tovább…)

Continue Reading