Vélemény

Mióta az eszemet tudom, megrögzött köztársaságpárti vagyok. Ennek ellenére gyermekkorom óta érdekelt a románok Mihály királyának a sorsa, aki alaposan lerövidítette a második világháborút, ha éppen meg nem változtatta a kimenetelét. Arra gondolok naivul, hogy ha még korábban történik meg, vagy ha a magyaroknak is sikerül a kiugrás, talán másképp alakul Európa második nagy újrafelosztása, nem borul több mint fél évszázadra sötétségbe a keleti része. (tovább…)

A szlovákiai választások számunkra is fontos tanulságokkal szolgálhatnak.

Mindenekelőtt arra figyelmeztetnek, hogy a kisebbségi létben összefogás nélkül nem boldogulhatunk. Az összefogás, az oly gyakran hangoztatott egység persze veszélyekkel is járhat. Ha az egységet egyszínűségként, egyetlen alternatíva merev követéseként értelmezzük életveszélyes is lehet számunkra. (tovább…)

Bukarestben újra színpadra került Ionesco, az abszurd nagymestere. Csakhogy nem ebben a minőségben, hanem egyszerűen emberként ? drámaíróként, aki az élethez való viszonyunkat próbálja megragadni, bajainkra próbál figyelmeztetni ? minden előítélet nélkül. Ez az, ami fontos, hogy előítélet nélkül lássuk magunkat és másokat. (tovább…)

Kedves hallgatóim, holnap, március 5.-én este hat órakor Csíkszeredában, a Csíki  Székely Múzeum  öt termében, a nyolcvan éves Gaál András születésnapját köszöntő, a képzőművész eddigi munkásságára visszatekintő gyűjteményes kiállítást nyitnak meg és  életét, alkotásait összefoglaló monográfiát is bemutatnak. A jelenleg Magyarországon élő művészt az erdélyi és általában a magyar tajképfestészet megújítójaként tartják számon, de tevékenysége ezernyi szállal kötődik Csíkszeredához. (tovább…)

Hallgassa meg!

Amikor a fogyasztás kultúráját, mint a későmodern kapitalizmus globális jelenségét tettük minden lehetséges cél- és értékrendszer keretévé, egyszerűbben fogalmazva, olyan életmóddá, melyben mindenki megtalálhatja élete értelmét, mintegy bekódoltuk azt is, ami a tapasztalható politikai fejlemények lényegét adja. Azt hiszem a fogyasztás kultúrájára való rátérés a román rendszerváltás kezdeti sikerének, (tovább…)

A kolozsvári december 1-je sem volt híjával látványos jeleneteknek. Itt is, akárcsak a fővárosban, a katonai parádé jelentette az ünnepség csúcsát. A hagyományoknak megfelelően a színhely a román színház és az ortodox katedrális közti tér volt.

Valamikor egyetemista koromban már végignéztem egy efféle parádét, igaz, az akkor még augusztus 23-ára esett. De mintha semmi nem változott volna. (tovább…)

Egyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy a nacionalizmus és az ideológia ? bármelyik is legyen az (kommunista, szocialista, náci…) ? halálos betegség. Kerülni kell. Meg kell előzni. Mert gyógyítani nem lehet. Akik pedig ezeket a betegségeket táplálják ? bennünk vagy bárkiben ? gyilkosok a javából. Lásd az Iszlám Állam hőstetteit! (tovább…)

Hétfőn ért véget Bukarestben a Tăndărica Animációs Színház 13. fesztiválja. A fesztivál címe: Impuls ? vagyis Impulzus -, ami elárulja a fesztivált rendező színház kimondott szándékát. Azt, hogy lendületet kívánnak adni a nézőnek, hogy aktív életet éljen. Ne hagyja másra és ne várja mástól a problémák megoldását, a bajok orvoslását, a gondok megszűntetését, a tennivalók elvégzését, (tovább…)

Szélsebesen pörög a korrupció-ellenes ügyészség (DNA) malma, bár alig tudjuk, hogy valójában mit is őröl. A főügyész éves beszámolója az ügyek és megvádolt személyek számának látványos megnövekedését hozza, és a számadatokból kiderül, hogy összesen mintegy 11.000 dosszié került a hivatal látókörébe, a kivizsgálások és vádemelések különféle szakaszába, és ezek nyomán, mintegy fél milliárd eurónyi okozott kár lett megállapítva. (tovább…)

Amikor azt állítom, hogy a rommagyar politikai mainstream, hasonlóan az ország és a régió többi politikai elitjéhez, félreérti, illetve rosszul fogja föl a jelenlegi válságának különösen hosszútávú következményeit, nem az egyes politikusok szellemi képességeire utalok. Nem azért indulnak el a téves úton ? a legtöbbszőr, szinte kényszeresen, vagy saját legjobb belátásukat téve zárójelbe, (tovább…)

A kelet-közép európai demokráciák egyik legfontosabb jellemvonása, hogy nem csak az esetleges nyugati elismeréseket, de még a kritikákat is önnön javukra tudják fordítani. Romániát évek óta súlyos vádak érik az igazságszolgáltatást is maga alá gyűrő korrupció, a jogállam gyengeségei miatt. A vádak ? főként, ha a román hatalom meglehetősen szolgalelkű gesztusait is tekintetbe vesszük ? szokatlanul szókimondóak és lényegre törőek. Román röstelkedésnek azonban nem sok nyoma van. Sőt. Mintha némi sanda örömet is kitapinthatnánk. (tovább…)