Hétfőn, a tévé-színházban Spiró György Kvartettjét játszották, Gelu Colceag rendezésében és nagyszerű szereplőkkel. Az Öreget alakító Virgil Ogă?eanu volt a legdöbbenetesebb, a kommunizmust túlélő ? és máig sirató! ? panellakó. A mindenkiben titkosszolgálati ügynököt sejtő, ajtaját négy kulccsal záró nyugdíjas. A legszinpatikusabb pedig a Felesége, a végtelen jóindulatú és engedelmes, állandóan tevékeny öregasszony ? a Coca Bloos által felvezetett együgyű ártatlanság. (tovább…)
Continue ReadingBíró Béla: Szélsőségek
Hogy micsoda észbontó zűrzavar kavarog a mai Európában (s háttérként) az Amerikai Egyesült Államokban, azt mi sem szemléltethetné beszédesebben, mint két ? az elmúlt héten nyilvánosságra került ? politikai nyilatkozat.
Az egyik a modern nemzetállami eszme szülőhazájából, Franciaországból származik. Franciaország volt államelnöke, az újabban ismét a gallok első számú emberének státusára ácsingózó (francia rajongói által Sarko-nak becézett) Sarkozy ?integráció?-ellenes ingerültségében egyértelműen az asszimiláció mellett tette le a garast. (tovább…)
Continue ReadingÁgoston Hugó: Egy amerikai Székelyföldön
Kedves hallgatóim, diplomáciai élénkséget váltott ki, hogy Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete jókora székely zászlóval jelent meg egy Sepsiszentgyörgyön készült csoportképen, amely az internet jóvoltából az egész világon megtekinthető.
Ez a gesztusa annyira meghaladhatta a román külügyminisztérium ingerküszöbét, hogy az ominózus látogatás érdemi mozzanataira olyan óvatos általánosságokban reagált, (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Egyeztető gazdák
Minden bizonnyal a kedves hallgatók is észrevették, hogy manapság már nem létezik kétkezi dolgozó vagy tisztviselő, hanem egész egyszerűen munkavállaló, mint ahogyan a mezőgazdasági munkás, a paraszt és az állattenyésztő kifejezés is lassan kivonul a nyelvünkből, ők olykor farmerek, de a legtöbb esetben ? gazdák. A gazdák pedig nem csupán a kisebb-nagyobb gazdaságukat vezetik, hanem szervezkednek is, úgymond védikaz érdekeiket.
(tovább…)
Zsehránszky István: Csúfolkodunk a diákkal?
Szomorú iskolakezdésnek lehetünk tanúi. Romániában 27 ezer iskolai épületben kezdődik a tanítás. De a 27 ezerből csak 4222-nek van működési engedélye a közegészségügyi igazgatóság részéről. Vagyis az épületeknek mindössze egy negyede biztonságos, de a tanulókat mégis beterelik az egészségtelen, tatarozatlan, rosszul felszerelt épületekbe ? az államilag fenntartott nyomorúságba. Hadd legyen kedvük tanulni! (tovább…)
Continue ReadingÁgoston Hugó: Nagyenyedi képeslap
Kedves hallgatóim, tudom én, hogy a világ és a nagypolitika nagy dolgai közepette, de még egy ilyen fővárosi rádióban is vidékinek tűnhet egy középiskola felújításának a híre. Mégsem azzal a szubjektív megközelítéssel indítom a szövegemet, hogy azért beszélek most önöknek a nagyenyedi ősi iskoláról, mert magam is a végzettje vagyok, persze fájdalmasan régen estek életemnek azok a legszebb évei, hanem azért, mert fontosnak tartok elmondani néhány dolgot nem csak a Bethlen Gábor Kollégium jelentőségéről, hanem magáról a felújításról is. (tovább…)
Continue ReadingMagyari Nándor László: A széle és a közepe
Az nem kérdés, hogy a rommagyar szavazók be fogják nyújtani ? leginkább passzivitásukkal, az urnáktól való távolmaradással ? a számlát, az erodálódott és tétova, megújulásra képtelen politikai estblishmentnek, a kérdés csak az, hogy mikor? És egyre inkább úgy tűnik, hogy az évvégi parlamenti választások a mikorra is választ fognak adni, mégpedigcsattanósat és fájót. (tovább…)
Continue ReadingSzékely Ervin: A méreg nyelve
Immár hivatalossá vált az, ami évek óta sejthető volt, az RMDSZ befutó helye(ke)t biztosít az MPP-nek jelöltlistáin az idei parlamenti választásokon. Ezzel az MPP tulajdonképpen lemondott arról, hogy választási alternatívát kínáljon a Szövetséggel szemben (élek a gyanúperrel, hogy kezdettől fogva nem ez volt a célja), ugyanakkor nem olvad be az RMDSZ-be, megőrzi ? ameddig a párttörvény ezt megengedi neki ? önálló politikai entitását. (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: A fától az erdőt
Kedves hallgatóim, arra kérem figyeljenek két 1890-ből származó, tehát 126 esztendővel ezelőtt keltezett idézetre és utánuk rögtön el is árulom, hogy miért indítottam így mai jegyzetemet. Nos, az első: ?Az idegfeszítő szellemi munka túlságos bősége az oka az ifjú nemzedék testi petyhüdtségének, akaraterőbeli hiányának, erkölcsi vérszegénységének és jellembeli csontlágyulásának. Tegyük az athlétikát közkeletűvé, az ifjú nemzedék ereje mindennapi gyakorlójává, s akkor kipusztul közülünk az a lélek és testölő divatos betegség, melynek idegesség a neve? Eddig tehát az első idézet, a második pedig: ? Az athléta egy olyan fa, melynek törzse az ember, virága az ép test és gyümölcse az ép lélek. Klubunk egy nagy erdő, a fenti fákból összetéve, mely erdőben fának lenni mindenkinek büszkesége.? (tovább…)
Continue ReadingÁgoston Hugó: A belpolitikai helyzet fokozódik
Kedves hallgatóim, a nem túlságosan kánikulás augusztus után minden jel szerint forró politikai ősznek és őszutónak nézünk elébe. A hangulatot pedig véleményem szerint az határozza meg, hogy az államelnök és pártja kétségbeesett erőfeszítései ellenére fikarcnyit sem sikerült változtatni azon a kilátáson, hogy a balliberális oldal az önkormányzati választások után fölényesen megnyeri a parlamenti választásokat is. (tovább…)
Continue ReadingZsehránszky István: Kényszer a köbön
Kényszermunka, kényszerszállás, kényszer társaság ? a Csatorna világa. Ez volt az ötvenes években ? de máig sem szűnt meg. Kincses Elemér darabjával UNITER-díjat nyert. És nyugodtan mondhatjuk: megérdemelte. Mert nem a múltban vájkál, hanem a jelenben ? a mindenkori jelenben, amikor a darabot előadják. Ezt vallja Cornel Mihalache rendező is, aki a Tévészínház keretében színre vitte Claudiu Bleon?, Marian Râlea, Richard Bovnoczki, Adrian Ciobanu, Antoaneta Cojocaru, Radu Amzulescu és Izabela Neam?u ? ismert és kevésbé ismert román színészek közreműködésével. (tovább…)
Continue ReadingMagyari Nándor László: Pars pro toto
Európa sokszínűsége olyan közhely, melyet azért érdemes időről-időre fölvetni és újragondolni, főként válságos időszakokban, amikor a földrajzi összekapcsolódások, a közös érdekek és hagyományok, a megszokott és sokadszor elismételt hídak és szolidarítások, gyöngülnek, és látszanak azok a rések ? néhol és némelykor egyenesen szakadékok ? melyek elválasztják népeit, országait és kultúráit. (tovább…)
Continue Reading