Bíró Béla: Álmok egy új Mehmetről

Törökországban vasárnap javában zajlott le az Erdogan által történelminek aposztrofált a választási kampány. Az ország elnököt és parlamentet választott. E pillanatban persze számos fontosabbnak tűnő ügy is van, amiről írnom lehetne. A múlt héten zajlott a V4-ek ? Kurz, ausztriai kancellár által is szekundált ? csúcstalálkozója, amikor is Magyarországtól Szlovákia vette át az elnöki tisztséget. Az Európai Tanács csúcsértekezletre készül, melyet szintén vasárnap egy Angela Merkel (s implicite Európa) (tovább…)

Continue Reading

Bíró Béla: Szélsőségek

Hogy micsoda észbontó zűrzavar kavarog a mai Európában (s háttérként) az Amerikai Egyesült Államokban, azt mi sem szemléltethetné beszédesebben, mint két ? az elmúlt héten nyilvánosságra került ? politikai nyilatkozat.

Az egyik a modern nemzetállami eszme szülőhazájából, Franciaországból származik. Franciaország volt államelnöke, az újabban ismét a gallok első számú emberének státusára ácsingózó (francia rajongói által Sarko-nak becézett) Sarkozy ?integráció?-ellenes ingerültségében egyértelműen az asszimiláció mellett tette le a garast. (tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Migránsok vagyunk ? magunk is!

El kellene dönteni ? végre! -, mi a címe Matei Vi?niec darabjának? Román kiadásban MIGRÁÁÁNSOK, három á-val. A magyar címe viszont az o-kat triplázza, a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház plakátján ezt olvashatjuk: MIGRÁNSOOOK. Jó lenne, ha á-val lenne, és legalább öt á-val. Mert akkor áriázhatnánk is: MIGRÁÁÁÁÁNSOK ? zengené a dal! Vajon mire gondoltak a székelyek, hogy o-val írták? Talán arra, hogy okká léptetik elő a népvándorlást? Ez is meglehet! (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: Egy amerikai Székelyföldön

Kedves hallgatóim, diplomáciai élénkséget váltott ki, hogy Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete jókora székely zászlóval jelent meg egy Sepsiszentgyörgyön készült csoportképen, amely az internet jóvoltából az egész világon megtekinthető.

Ez a gesztusa annyira meghaladhatta a román külügyminisztérium ingerküszöbét, hogy az ominózus látogatás érdemi mozzanataira olyan óvatos általánosságokban reagált, (tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: Egyeztető gazdák

Minden bizonnyal a kedves hallgatók is észrevették, hogy manapság már nem létezik kétkezi dolgozó vagy tisztviselő, hanem egész egyszerűen munkavállaló, mint ahogyan a mezőgazdasági munkás, a paraszt és az állattenyésztő kifejezés is lassan kivonul a nyelvünkből, ők olykor farmerek, de a legtöbb esetben ? gazdák. A gazdák pedig nem csupán a kisebb-nagyobb gazdaságukat vezetik, hanem szervezkednek is, úgymond védikaz érdekeiket.
(tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: Kányádi Sándor kulcsszavai

?Az mennyire, de mennyire szép dolog, hogy a magyar Facebook ismerőseim többsége a maga módján emlékezik rá, búcsúzik tőle .?

? Épp ezt gondoltam én is:milyen sokan szeretjük és tiszteljük nem csak a munkásságát, hanem őmagát is, mint embert, hiszen eddig még nem láttam a Facebook-on ilyen sok közösségi és személyes hangvételű megemlékezést művészről, költőről.?

?Hál’Istennek, hogy így van! Azt jelenti, Kányádi Sándort mindannyian magunkénak érezzük.? (tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Csúfolkodunk a diákkal?

Szomorú iskolakezdésnek lehetünk tanúi. Romániában 27 ezer iskolai épületben kezdődik a tanítás. De a 27 ezerből csak 4222-nek van működési engedélye a közegészségügyi igazgatóság részéről. Vagyis az épületeknek mindössze egy negyede biztonságos, de a tanulókat mégis beterelik az egészségtelen, tatarozatlan, rosszul felszerelt épületekbe ? az államilag fenntartott nyomorúságba. Hadd legyen kedvük tanulni! (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: Tudományellenesség

Nemrég emlékezett meg a világ ? szűkítsük a kört: a tudományos világ ? Karl Marx, ahogyan magyarul meghonosodott: Marx Károly születésének kétszázadik évfordulójáról. Minden idők egyik legnagyobb hatású gondolkodójáról van szó, A tőke című monumentális alapmű, és ?természetesen ezt is tudjuk róla ? az 1848-ban kiadott kísértet(i)es Kommunista Kiáltvány szerzőjéről. Persze Marxot lehet kifogásolni, az elméletére alapozó ideológia miatt kárhoztatni, (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: Nagyenyedi képeslap

Kedves hallgatóim, tudom én, hogy a világ és a nagypolitika nagy dolgai közepette, de még egy ilyen fővárosi rádióban is vidékinek tűnhet egy középiskola felújításának a híre. Mégsem azzal a szubjektív megközelítéssel indítom a szövegemet, hogy azért beszélek most önöknek a nagyenyedi ősi iskoláról, mert magam is a végzettje vagyok, persze fájdalmasan régen estek életemnek azok a legszebb évei, hanem azért, mert fontosnak tartok elmondani néhány dolgot nem csak a Bethlen Gábor Kollégium jelentőségéről, hanem magáról a felújításról is. (tovább…)

Continue Reading

Magyari Nándor László: Hibrid politikai háború

Kiváló kifejezést találtak az „alternatív tények” kifejezés amerikai kiagyalói a populista politizálás alapjainak megnevezésére, mert a kortárs populizmus filozófiai alapját, ha ugyan van neki ilyesmije, a „nemlétez?” dolgok „létez?kként” való fölt?ntetése (arisztotelészi értelemben a tökéletes hazugság, azaz hamis állítások szövevénye) adja. És ha ez az árnyékvilág – a valóság mediatikus szimulákrummá való átrajzolása nyomán – önálló életre kel, azaz már semmiféle kapcsolatot nem tart az „els?dleges”, megtapasztalható, mérhet?, racionális kategóriákkal fölfogható, közvetlen tényekkel, akkor sem bévülr?l, sem kívülr?l, racionális eszközökkel, nem bírálható. (tovább…)

Continue Reading

Magyari Nándor László: A széle és a közepe

Az nem kérdés, hogy a rommagyar szavazók be fogják nyújtani ? leginkább passzivitásukkal, az urnáktól való távolmaradással ? a számlát, az erodálódott és tétova, megújulásra képtelen politikai estblishmentnek, a kérdés csak az, hogy mikor? És egyre inkább úgy tűnik, hogy az évvégi parlamenti választások a mikorra is választ fognak adni, mégpedigcsattanósat és fájót. (tovább…)

Continue Reading

Bíró Béla: A munka gyönyörűsége

Hogy sorsotok előre nézzétek vigyázó szemetek Berlinre vessétek! Batsányi híres sorait már jó ideje így kell átfogalmaznunk. Mert ami ott történik előbb-utóbb bennünket is utol fog érni. S ez esetben is a szó negatív értelmében. Batsányiékat még a francia nacionalizmus érte utol, bennünket a német ?humanizmus? fog nem kevésbé keserves következményekkel utolérni.

Susanne Gaschke Olvasni, írni, gondolkodni? című a Die Weltben megjelent írásában meglehetősen siralmas képet fest a német oktatási rendszerről. ?Az iskolák és a főiskolák manapság nyilvánvalóan azt tekintik legfőbb feladatuknak, hogy a tanítványok jól érezzék magukat az intézményben. (tovább…)

Continue Reading