Idén ugyanarra a napra esett a holokauszt emléknapja, amelyről világszerte megemlékeztek és a férfi kézilabda világbajnokság döntője, amelyet a dánok nyertek meg, százszázalékos teljesítménnyel. Az egyik történelmi jelentőségénél fogva, a másik sporttörténeti mozzanatként szerepelt a hírrovatok élén.
(tovább…) Continue ReadingMagyari Nándor László: Értelmes-é az értelmiség?
Az értelmiség szerepvállalásairól, habitusáról és politikához való viszonyáról időről időre (és persze végeláthatatlan) viták bontakoznak ki.Nehéz a tisztánlátás a területen, hiszen maguk az értelmiségiek bonyolúlt és sokféle társadalmi mintázatot írnak le, illetve maguk rendelkeznek azokkal a szellemi és kommunikációs eszközökkel, amelyek segítségével, egyátlalán vizsgálhatók, felfoghatók. Minden értelmiségiekkel kapcsolatos elemzés, értelmezés, magyarázat egyben önreflexió is, hiszen értelmiség vizsgál intellektüelt. (tovább…)
Continue Reading
Farkas-Ráduly Melánia: Egy vagy két l végződnek? Nem mindegy!
Ma elsősorban azoknak az igéknek a helyesírásáról lesz szó, amelyek egy, illetve két l betűre végződnek. Emellett olyasvalakire fogunk emlékezni, aki száz évvel ezelőtt, 1919. január 27-én hunyt el, verseit pedig manapság is kedvelik. Gondolom, tudják, hogy kiről van szó.
(tovább…) Continue ReadingZsehránszky István: A Soros neveltje, Orbán?
Orbán Viktor 2ooo-ig ? tehát 17 évvel ezelőtt – még szabadelvű politikus volt, a Liberális Internacionálé alelnöke. Felemelkedését többek között Soros Györgynek köszönhette, aki ösztöndíjat biztosított számára. Hogy lehet, hogy egykori jótevőjét mégis ilyen nagy hangon és úton-útfélen támadja? Kézenfekvő a válasz: Orbánnak, a politikusnak állandóan friss politikai tőkére van szüksége. (tovább…)
Continue ReadingBíró Béla: A pokol kapui
Divatja van az úgynevezett katasztrófafilmeknek. Mindent elsöprő özönvizek, növényt és állatot kiszikkasztó szárazságok, jégbe fagyott városok borzolják idegeinket, miközben kényelmesen elnyújtózunk karosszékeinkben és élvezettel kortyoljuk kedvenc söreinket. Az élvezet egyik legfontosabb oka a megnyugtató tudat, hogy mindez nem velünk történik, sőt, egyelőre másokkal is legfeljebb csak szórványosan. (tovább…)
Continue ReadingZsehránszky István: MENNYORSZÁG AZ EGÉSZ VILÁG
Újra szóba került a pitești-i börtön, ahol a kommunista rendszer kezdetén – a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején – elképesztő módon kínozták a rabokat. És ugyan kik tettél ezt? Hát maguk a rabok: az iskolatársak, a jóbarátok, átHHifjúsági szervezetbeli társak. És miért bántalmazták egymást olyan példamutatóan? – Azért, hogy ők maguk, személy szerint megszabaduljanak a veréstől, a kínzástól, az elképzelhetetlen megaláztatásoktól. A börtön valójában a világ szem elől elrejtett képe…
(tovább…) Continue ReadingSarány István: Vásárhelyi lakmusz
Évekkel ezelőtt azt latolgatta egyik gyermekem, hogy Marosvásárhelyen folytatja egyetemi tanulmányait. Jártunk ott már többször is azelőtt, de az esetek zömében magyar kulturális rendezvényen vettünk részt, nem szippanthattunk bele a település levegőjébe. Várost néztünk. Egyetemet is néztünk volna, de egyszer csak azt mondta a jövőbeli egyetemista, hogy nem szeretne ide jönni, itt tanulni.
(tovább…) Continue ReadingSzékedi Ferenc: Parázs a hamu alatt
Az elmúlt napokban, az egyik alcsíki nagyközségben, egy fiatalember felült a saját traktorára, és szándékosan összedöntött egy cigány házat, amelyben két kisgyermekével bent üldögélt az édesanya is. Szerencsére a lelki megrázkodtatáson kívül testi sérülés nem történt. Az esetnek természetesen meg voltak a maga vitás-veszekedős- sértegetős előzményei, de az önbiráskodást nyilvánvalóan nem igazolhatja senki és semmi. (tovább…)
Continue ReadingÁgoston Hugó: Nézz vissza harag nélkül
Kedves hallgatóim, egy hét telt el nemzeti ünnepünk, március tizenötödike óta, és bevallom, gyűjteni szerettem volna a visszajelzéseket, hogyan ünnepeltek a magyarok szerte a világban ? és hogyan a román diplomaták… Hiszen, talán még emlékszünk, a bukaresti külügyminisztérium meghagyta külképviseleti dolgozóinak, vegyenek részt a hivatalos megemlékezéseken, a piros-fehér-zöld rendezvényeken. (tovább…)
Continue ReadingBíró Béla: Mit ér a sajtó, ha szabad?
Isten lássa lelkemet, bár számtalanszor voltak kritikai megjegyzéseim, nem vagyok orbanofób. Sőt! De engem is megvisel a magyar média. Tudom. Az utóbbit nem közvetlenül Orbán Viktor irányítja. Sőt, gyanúm szerint senki sem. S azt is tudom – a 2000 című folyóiratban meg is írtam néhány éve –, hogy Magyarországon sajtószabadság van, az ország miniszterelnökét is gátlástalanul gyalázni, sőt – legalábbis szóban – „akasztgatni” is lehet. (Bár ez szerintem több mint sajtószabadság, de ezt hagyjuk.) Nincs az a gondolat, amit ne lehetne a legtágabb nyilvánosságban is kimondani Az azonban mégiscsak sok, ami az MTV1-en és főként ECHO tévén – itt, minálunk különös módon csak ezeket, meg a jóval kulturáltabb Duna tévét kaphatjuk –, a nyakunkba ömlik.
(tovább…) Continue ReadingZsehránszky István: Románosodunk ? de miért?
Egyszer a Calvineumban ? egy pénteki találkozón ? ez volt a téma, mármint a bukaresti magyarok elrománosodása. És akkor, a szokásos nemzeti siránkozás és értetlenség hallatán felvetettem: azért meg kellene nézni azt is, hogy a magyarokkal szembeni ellenséges légkörön kívül tulajdonképpen mi ennek a jelenségnek az igazi oka. S elmondtam, hogy én miért nem románosodtam el Bukarestben. (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Picture History
Nem szó szerint, hiszen lehet annak már két esztendeje, de emlékszem még arra a levélre, amikor Szőcs Edgár a jól…
Continue Reading