Május végén európai parlamenti választások lesznek, év végén pedig Romániában államelnök-választás. Az Unió is, országunk is jó ideje kampánylázban ég. Mint mindig – vagy mint soha eddig? – felfokozott indulatok, acsarkodás, betartások kísérik. Romániában az államelnök példátlan módon szabotálja újraválasztási kampányában a kormányt, annak munkáját. Nem nevez ki minisztereket, törvényeket halaszt, nem kommunikál senkivel.
(tovább…) Continue ReadingMagyari Nándor László: Tele van-e már a pohár?
Az a jó, illetve a másik oldalról, az a rossz a politikában, hogy az agytrösztök (think tank), bár rengeteg dolgot ki tudnak következtetni, ami a politikai cselekedetek közvetlen következményeit illeti, valamit nagyon nem tudnak. Mégpedig azt nem, amit köznapi nyelven úgy mondanánk, hogy ?mikor telik be a pohár??, vagy ?mikor pattan el a húr??. (tovább…)
Continue ReadingZsehránszky István: Ez a templom eladó
Konstanca megyében nagy üzlet a vallás. Az egyik ortodox parókia személyzet és tevékenység nélküli vállalatot alapított, amely hatalmas pénzeket vesz fel épületfelújítási munkálatok végzésére. Aztán nem tesz semmit. Jobb nem látni, hogy milyenek az általa felújított épületek.
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: Csak az a taps?
?Miközben halálos ideggázt vetett be, Assad gyámoltalan férfiak, nők és gyerekek életét oltotta ki. Hosszú és brutális halál volt ez sokak számára. Ez a rendkívül barbár támadás gyönyörűszép csecsemőket is meggyilkolt. Brutálisan. Isten egyetlen gyermekének sem szabad valaha is effélét elszenvednie.? Ezekkel a szavakkal indokolta az Amerikai Egyesült Államok elnöke, (tovább…)
Continue ReadingSarány István: Brassai szemével
„…a fényképezést kezdettől fogva olyan eszköznek tekintettem, amely hozzásegít, hogy feltárjam és minél átfogóbban rögzítsem az engem körülvevő világot…” Ezt Halász Gyula – aki Brassai művésznevén tett szert világhírnévre – írta a két világháború között, Berlinből és Párizsból hazaírt leveleit tartalmazó kötet előszavában. A könyv Előhívás címen jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában, Horváth Andor szerkesztésében.
(tovább…) Continue ReadingMagyari Nándor László: Majális
A munkásosztály ma nem piacos, aki odatartozik annak a számára sem jelent sokat, és főként nem jelent identitását meghatározó tényezőt, egyáltalán nem valami olyasmi, amihez tartozni öntudat, sőt akár büszkeség kérdése lenne. Az öntudatos munkásosztály társadalmi terét mára kitöltő prekariátus (az egyik-napról a másikra tengődő, bizonytalan állasú és sorsú kiszolgáltatott nagy többség), szervezetlen és képtelen társadalmi mozgalmak elindítására és fönntartására, néma és nem tud, pontosabban, nem is tudhat föllépni saját érdekében. (tovább…)
Continue ReadingZsehránszky István: Hová jutunk?
Újra színen van Az ember tragédiája. És jellemző, hogy kik vállalják ma Madách művét. Hát, a fiatalok. A bukaresti színisek – akik államvizsga-előadást alkotnak belőle. És társuk a Ion Caramitru által vezetett Bukaresti Nemzeti Színház, amely otthont ad a színisek produkciójának. Havonta kétszer is eljátszhatják ott Madách művét, a Kisteremben. El is játsszák, és teltházzal. Az előadás pedig egy óra és húsz percet tart, szünet nélkül.
(tovább…) Continue ReadingSzékedi Ferenc: Kongresszus ? néma csend
A rendezvénytől már eltelt jónéhány nap és immár nyugodtan levonható a következtetés: különösebb média- és társadalmi visszhang nélkül maradtak a múlt hét végén megtartott , III. Székely Kongresszusnak is nevezett Székelyföldi Konferencia eseményei, eredményei. Elméletileg a három helyszínen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is zajló tanácskozásokat meglehetősen logikusan építették fel. (tovább…)
Continue ReadingSarány István: Ördögi kör
A székelyföldi munkavállalók arra panaszkodnak, hogy nincs munka a térségben, ezért kénytelenek máshol munkát és megélhetést keresni. Ezzel szemben a munkáltatók azt teszik szóvá, hogy nincs, aki dolgozzon. Bizonyára, mindkét félnek igaza van a maga szemszögéből nézve. Egyrészt nem annyira a munkalehetőség hiánycikk a térségben, mint inkább a jól fizető, a közszférához viszonyítva versenyképes bért biztosító álláslehetőség; másrészt nem annyira a munkaerő a hiánycikk, mint inkább a képzett, szakmájában gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező munkavállaló. Aki jó a szakmájában, az többnyire máshol keresi a kenyerét, itthon azok maradtak, akik vagy nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel, vagy megelégszenek az otthon közelsége mellett az alacsony bérekkel is.
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: Kövesiből Kovesi
Brüsszelben tovább folytatódik a Laura Codruța Kövesi európai főügyésszé való kinevezése körüli huzavona. Minderről a nyugati sajtó legfeljebb szordínóval tudósít. Az eset sehol nem szerepel a hírügynökségek fő hírei közt, kommentár sincs sehol. Csupán az Adevărulból szerezhetünk némi tudomást a fejleményekről.
(tovább…) Continue ReadingSzékedi Ferenc: Az igéret földje
Az elmúlt években olyan gyakran esett szó a bözödújfalusi tóról, a romániai rendszerváltás után kiköltöztetett majd elárasztott Maros megyei faluról, a sokáig látszó, majd a vízbe roskadó templomtoronyról, a környéken létesített emlékhelyekről, hogy azt hiszem, mindenki felkapta a fejét, amikor azt hallotta: napról-napra, hétről-hétre szép lassan leengedik ennek a mesterséges tónak a vizét. (tovább…)
Continue ReadingSzékely Ervin: Alkotmányossági dilemmák
Immáron a negyedik határnapot tűzte ki az Alkotmánybíróság, hogy döntést hozzon, abban a látszólag egyszerű jogi kérdésben, miszerint alkotmányos-e az a törvényes rendelkezés, miszerint csak az lehet a kormány tagja, aki nem szenvedett büntetőítéletet, magyarán, akit nem ítéltek el semmilyen bűnügyben. Az ezzel kapcsolatos óvást a Nép ügyvédje, Victor Ciorbea nyújtotta be. (tovább…)
Continue Reading