Konstanca megyében nagy üzlet a vallás. Az egyik ortodox parókia személyzet és tevékenység nélküli vállalatot alapított, amely hatalmas pénzeket vesz fel épületfelújítási munkálatok végzésére. Aztán nem tesz semmit. Jobb nem látni, hogy milyenek az általa felújított épületek.
Újabban pedig az egyik Konstanca megyei faluban, Bugeacon elárverezik a templomot. Erre azért kerül sor, mert az ottani ortodox parókia nem hajlandó kifizetni a templom újjáépítéséért végzett munkálatokat, mintegy 359 ezer lejt. Egyáltalán, hogy merte megrendelni a munkálatokat, ha nem volt reá pénze? Április 3-án lesz a licitáció.
Persze, van egy kis baj. Mert a templom szent hely, amelyet nem lehet eladni, nem képezheti adás-vétel tárgyát. Erre a konstancai érsek hívta fel a figyelmet. Csakhogy az építők által végzett munkát meg kell fizetnie valakinek. Beterhelhetik érte a parókiát. A megrendelőt. És ő ugyan miből fog fizetni? A hívek pénzéből, amit szép szóval, baráti fenyegetéssel, a túlvilágra való hivatkozással présel ki belőlük?
Lám, lám, a hit sem mentes az anyagiaktól! Az is pénzbe kerül. És kitől tanulták ezt az ortodox pópák? A néptől? Talán személyesen Lucifertől? Meglehet. Madách, például, Az ember tragédiájában ilyen bölcsességeket ad Lucifer szájába: „Az ebnek is eb a legfőbb ideálja”. Vagy: „A kor folyam, mely visz vagy elmerít. Úszója, nem vezére az egyén”. És a bugeaci pap vidáman úszik benne – Istenre bízza a gondokat. Mert, ugye, szintén Lucifer mondja a Tragédiában: „A tett halála az okoskodás”. „De mit töprengek? Az nyer, aki mer”.
Vagyis Lucifer, a népi bölcsesség és a bugeaci pap szemlélete egy tőről fakad. Hát nem különös? Egy követ fúj pap és ördög?
A bugeaciak Luciferhez fognak járni a felújított templomba? Hozzá imádkoznak? Érdemes lenne egy kicsit eltöprengeni ezen, amíg nem késő. Mert ugyancsak Lucifertől hallottuk: „Csak az ember műve csillog és zörög, melynek határa az arasznyi lét”. Ugyancsak tőle tudhattuk meg, hogy a hon és az ipar „szülője minden rossznak /…/ és felfalója önön gyermekének”. Hát nem kellene ide jutnunk a sok iparkodással, de a sok hazafiaskodással sem. Nem kellene oda jutnunk, hogy áruba bocsájtsanak mindent: hitet, eszmét, sőt még a templomot is. Ne faljuk fel önmagunkat!