Ünnepnevek… Mégis hogyan írjuk?

Ma egy olyan témáról beszélek, amely többször is előkerült az elmúlt években, de úgy érzem, hogy sohasem árt az ismétlés. Ilyenkor, az ünnepek táján egyre több hirdetés kerül az utcára, a különböző internetes oldalakra, a cégek nyereményjátékokat népszerűsítenek, köszönőleveleket küldenek a hűséges ügyfeleiknek, támogatóiknak, és közben a jókívánságok sem maradnak el. Számos idegen nyelv hatására több helyen is csupa nagy kezdőbetűs ünnepi üdvözletekkel lehet találkozni, ami a magyar helyesírás szabályai szerint helytelen.

(tovább…) Continue Reading

Az emberközpontú nyelvművelőre emlékezünk

Harminc évvel ezelőtt, 1993. október 11-én hunyt el a szentgáli születésű nyelvész, nyelvművelő és egyetemi tanár, Lőrincze Lajos, aki azt vallotta, hogy a „magyar nyelv jövője a magyarság jövője is”. 1939-ben megnyerte az első Jó magyar kiejtési versenyt, és akkor ismerte meg a tiszta beszéd ügyéért is küzdő Kodály Zoltánt, akivel később nagyon jó barátságba került.

(tovább…) Continue Reading

A golyóstoll nyomában

Egy idézettel kezdem a mai részt, kíváncsi vagyok, rájönnek-e, kire utalt a szerző. „Rendkívül széles érdeklődési körű személyiség volt. Ma akár a végletek emberének is nevezhetnénk: egy ideig a hipnózis foglalkoztatta, később vámügyekkel foglalkozó hivatalnokként tevékenykedett, de nem állt messze tőle az autóversenyzés sem. S ha már erre a területre is elmerészkedett, kidolgozott egy automatikus sebességváltót, amely iránt a General Motors mutatott nagy érdeklődést.

(tovább…) Continue Reading

Középpontban a hála

Ma van a hála világnapja, és úgy érzem, ez a legideálisabb alkalom arra, hogy köszönetet mondjak Önöknek azért, mert lassan hét éve követik a nyelvi rovatot. És köszönöm a lehetőséget is, hogy itt, a rádióban beszélhetek arról, ami hosszú évek óta foglalkoztat, pontosabban a helyesírás fontosságáról… ha legalább egy emberhez eljut az üzenet, máris megérte.

(tovább…) Continue Reading

Az eufemizmus és a kakofemizmus nyomában

Ma két olyan kifejezés kerül előtérbe, amelyeket viszonylag ritkán használunk a mindennapokban, pontosabban az eufemizmusról, illetve a kakofemizmusról van szó. A Nyelvművelő kéziszótár szerint az eufemizmus „kellemetlennek vagy illetlennek minősülő jelenségek szépítő, enyhítő megnevezése. Általában az udvariasságnak, a szeméremnek, a hallgató iránti tapintatnak, kíméletnek a megnyilatkozása”.

(tovább…) Continue Reading

Korrektorok segédanyagai a minőségi szövegekhez

A mai részből kiderül, hogy milyen eszközökkel dolgoznak azok, akik a különféle cikkeket, könyveket, reklámszövegeket javítják. Napirenden vannak a helyesírási szabályokkal, de azt nem állíthatom, hogy mindegyiket kívülről tudják. Ennek ellenére sokan azt hiszik, hogy a helyesírás őrének is nevezett korrektor minden egyes, neki feltett kérdésre egyből képes válaszolni… bizony még azoknak a szakembereknek is segítségre van szükségük, akik huszonvalahány éve igyekeznek nyomdakésszé varázsolni a szövegeket. Számos könyv, illetve internetes forrás áll a rendelkezésükre, most ezek közül sorolok fel néhányat, a lista pedig Önöknek is segíthet.

(tovább…) Continue Reading