Tegnap, vagyis február 21-én volt az anyanyelv nemzetközi napja, ezért úgy döntöttem, hogy a mai részt ennek a jeles eseménynek szentelem. De mit is jelent az anyanyelv a Magyar értelmező kéziszótár szerint? „Az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában (elsőként, főként az anyjától) tanult meg, és amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél.”
De miért és mióta ünnepeljük az anyanyelv nemzetközi napját? Egészen 1952-ig megyünk vissza az időben, a helyszín pedig Pakisztán, ahol abban az évben az urdu nyelvet nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. Emiatt az akkor még Pakisztánhoz tartozó Bangladesben tiltakozások kezdődtek, mivel az ott élők anyanyelve nem az urdu, hanem a bengáli. Február 21-én tüntetést szerveztek Dakkában, de a rendőrség keményen szembeszállt az utcára vonulókkal; az összecsapások során öten életüket vesztették. A halálos áldozatokkal járó tüntetés emlékére, illetve Banglades javaslatára az UNESCO ezt a napot az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította.
Február 21-én egyébként a veszélyeztetett nyelvek is nagyító alá kerülnek, és többször elhangzik, hogy a világszerte beszélt több mint hatezer nyelvnek körülbelül a fele veszélyben van. A nyelvészek szerint akkor lesz veszélyeztetett egy nyelv, ha a beszélőinek száma százezer alá csökken.
A magyar nyelv szerencsére nincs ezen a listán, ami korántsem jelenti azt, hogy nyugodtan hátradőlhetünk a székünkben, és semmit sem kell tennünk érte. Mégis mivel járulhatunk hozzá az anyanyelvünk fennmaradásához? Mielőtt bármit is közzétennénk a világhálón, legalább egyszer olvassuk át a szöveget, nézzük meg, hogy becsúszott-e valamilyen hiba. Ha hosszabb, bonyolultabb szövegről van szó, kérjük meg valamelyik ismerősünket, aki otthonosan mozog a helyesírás terén, hogy olvassa el, amit írtunk. Amennyiben nyilvános beszédre készülünk, gondoljuk át, hogy mindenki számára érthető-e a mondanivalónk, vannak-e benne idegen szavak, kifejezések.
Néhány éve olvastam egy szerzőről, aki úgy tökéletesítette a kiadás előtt álló gyerekkönyvét, hogy a szöveget elolvastatta egy tízéves gyerekkel, és megkérte őt, hogy húzza alá benne azokat a szavakat, amelyeket nem ért. Mivel a gyerek talált néhány bonyolultabb szót, a szerző kénytelen volt azokat egyszerűbbekre cserélni. Így jóval érthetőbb lett a szöveg a célközönség számára.
Természetesen nem azt akarom sugallni, hogy zárkózzunk el az idegen nyelvektől… másként nem lenne értelme annak a sokat hangoztatott mondásnak, miszerint „annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz”.
Babits Mihály például így vallott az anyanyelvről: „Ismerd meg… az idegen gondolkodását is, tanulj idegen nyelveket, és a magadét is jobban fogod érteni… Ismerj meg tehát idegen nyelvet is, hogy jobban gondolkodhass a magadén.” Egyébként a jelenleg Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon található Magyarország egyetlen anyanyelvi múzeuma, amelyben három kiállítótér, könyvesház, szemináriumi terem, illetve egy előadóterem várja az érdeklődőket.